Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok rengeteg drón lelövésről számoltak be, illetve orosz területen energetikai infrastuktúrát támadtak, pl. olajfinomítót Samara és Leningrád régióban és olajvezetéket Rosztov régióban. Állításaik szerint ellen tudnak állni az orosz rohamnak. Pokrovszk, Kramatorszk, Toreck, Liman, Sziverszki, Kupjanszk, Orihiv irányokban és Kurszkban folynak heves harcok. A hírek szerint egy ukrán partizáncsoport a Krímen vasútvonalat szabotált, vagyis felrobbantott egy váltószekrényt, ami fennakadásokat okozott az orosz utánpótlásban.

Az oroszok folyatták a támadásaikat. Energetikai létesítményeket, hadiipari komplexumokat, drónirányító pontokat és Starlink állomást is támadtak, illetve bombázták Odessza kikötőjét. A hét végi donyecki támadásban húszan haltak meg. A legfrissebb hírek szerint az oroszok megsemmisítették az ukrán csapatok logisztikáját Kurszkban, és a bekerítés veszélye fenyegeti az ukránokat. Az ukránok szerint 620000 orosz katona van a kurszki fronton. A források szerint az oroszok áttörték a frontot Szudzsánál, minden hidat felégettek, minden utat ellenőriznek, így elzárták az ukránokat az utánpótlástól. A hírek szerint az ukrán Szuminál akarják bekeríteni az ukránokat.

drónok harca

Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok nagyon megnövelték a dróntámadásaikat, hogy áttörtjék az ukrán légvédelmet. Míg korábban 20-30 drónt indítottak egy irányból egy éjszaka, most 150-200-at és több irányból. Ez nem azt jelenti, hogy így megnőtt a drónjaik száma, hanem, hogy a hatásosabbakat gyártják és vetik be inkább. Az oroszok és az irániak idáig is dolgoztak együtt drónfejlesztéseken. Az alapdrón, amit az oroszok bevetnek az iráni Shaded, aminek már több továbbfejlesztett változata van. Ilyen a Geran 2 és a legújabb Geran 3 orosz drón is. Ezek a drónok könnyűek, halkan mozognak, nagy a röptávolságuk, a szénszálak pedig csökkentik a radarjelek kibocsájtását. A Geran 3 nagyon drága (egy darab 1,4 millió dollár) kamikaze drón, ami sugárhajtású, nagyobb a lopakodási képessége (felszálláskor még alig észlelhető), és fejlett az irányítórendszere (infra és passzív radarkeresőkkel van ellátva) így nehezebb követni és befogni. Az érdekesség az még, hogy az ukránok szerint - akik találtak darabokat már a drónból - cseh, amerikai és svájci beépített darabokra is bukkantak benne.

Ukrajna támogatása

Az amerikaiak bejelentették, hogy felfüggesztik a katonai segélyek nyújtását Ukrajnának. teszik ezt addig, míg nem látják azt, hogy az ukrán vezetés ténylegesen elkötelezett a béke megteremtése iránt. Szintén felfüggesztették a katonai hírszerzési adatok átadását is, ami elengedhetetlen az oroszok pozícióinak, mozgásainak, a célpontok pontos beméréséhez. A franciák bejelentették, hogy ők segítik az ukránokat hírszerzési adatokkal, és elemzők szerint a britteknek és a németeknek is kellene, de még így sem fednék le az amerikaiak által (most már nem) biztosított információkat, ugyanis mind technológiában, mind elemzésben el vannak maradva az amerikai rendszertől. 

Az Unió légvédelmi rendszereket és rakétákat biztosít Ukrajnának, illetve a március 7-ei uniós vezetők értekezlete után kinyilvánították, hogy Ukrajnáról nem szabad tárgyalásokat folytatni nélküle, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2025-ben 30,6 milliárd eurót biztosítanak Ukrajnának. Orbán Viktor megvétózta a határozatot, de a többi tagállamot ez nem igazán érdekelte, és megállapodtak.

Béketárgyalások

Az amerikaiak támogatásának felfüggesztése után Zelenszkij már másképp nyilatkozott, azt mondta, hogy kész dolgozni "Trump elnök erős vezetése alatt a tartós béke elérése érdekében". Szintén elmondta, hogy kész a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz ülni, és minél hamarabb befejezni a háborút, és kész aláírni a megállapodást az ásványi anyagok felhasználásáról. Erről a szándékáról levelet is írt Trumpnak, aki ezt - elégedetten - nyilvánosságra is hozta. Azonban Zelenszkij személye iránti bizalmatlanság továbbra is fennáll, amit bizonyít, hogy ’titokban’ ukrán ellenzéki vezetőkkel tárgyalnak az amerikaiak. Az újabb hírek szerint jövő héten Rijádban tárgyalnak az ukránok és az amerikaiak.

Az oroszok ugyan üdvözlik a kialakult helyzetet, de azért óvatosan fogalmaznak, például azért, mert Trump a hétvégi orosz roham okozta veszteségeket látva, azt mondta, hogy vámokat és bankok elleni szankciókat fog bevezetni az oroszok ellen a megállapodásig. Viszont azt kereken elutasították, hogy legyen egy egyhónapos tűzszünet, amit a britek és a franciák javasoltak.

O55

A fehér házi szócsata után…

Nem csitulnak a kedélyek a Fehér Házban történtek miatt. A média folyamatosan elemzi az ott elhangzottakat, és Ukrajna jövőjét. De érdekes, hogy megosztottak a vélemények. Mind a két oldalt, vagyis Trump-ot is és Zelenszkijt is támadják, kívülről és belülről is. Amerikai szenátor is szidta Trump-ot és Vance-t, de többen azt kérték, hogy Zelenszkij kérjen bocsánatot. De pl. Rutte, a Nato főtitkára is azt tanácsolta Zelenszkijnek nyilvánosan, hogy rendezze a kapcsolatait az amerikaiakkal. Egyéb megmozdulások is voltak, pl. az egyik angol lap üzent az angol királynak, hogy vonja vissza Trump-tól a meghívását, illetve egy norvég olajipari cég kijelentette, hogy nem szolgálja ki az amerikai hadihajókat. Az amerikai közvélemény is megosztott, bár az oroszokat csak kb. 4 % támogatja, az ukránokat is csak épp a fele (52 %) támogatja. Az ukrán közvélemény nagyon csalódott, és sokan úgy gondolják, hogy a két amerikai vezető szándékosan ment neki Zelenszkijnek, és, hogy az amerikai vezetés Moszkva befolyása alá került, azonban vannak olyan őszinte vélemények is, hogy Zelenszkijnek higgadtabban kellett volna viselkednie. Az amerikaiak is mutattak jeleket már az ’enyhülés’ felé, de az is felmerült a részükről, hogy nem Zelenszkijben látják a partnert ehhez.

Egy dolgot azért meg kell említeni, amire mások is utaltak már. Zelenszkij nem beszél jól angolul (ezt persze a tárgyalópartnerei is tudták), viszont így nagyon nehéz udvariasan, a protokolt megtartva beszélni, véleményt mondani. Persze gondolom, erre nem számított, amikor maga próbálta elmondani a mondanivalóját. Viszont jobb lett volna, ha tolmácsot használ, mert biztos, hogy akkor nem durvult volna el a felek közti kommunikáció, főleg nem nyilvánosan.

Még vasárnap Londonban ült össze az európai vezetők zöme, plusz Kanada és Törökország képviselője, és az unió illetve a NATO vezetője, ahova Zelenszkijt is meghívták. Orbánt nem hívták meg. A tárgyalások eredményeképp egy négypontos tervben állapodtak meg: Ukrajna szuverenitásának és biztonságának biztosítása és részvétele a béketárgyalásokon; katonai segélyek küldése Ukrajnának, és a gazdasági nyomás fokozása az oroszokra; Ukrajna védelmi képességének növelése a jövőre vonatkozóan; létrehozzák az ún. hajlandóság (hajlandók?) koalícióját, akik segítik megvédeni a leendő megállapodást és garantálják a békét a jövőben Ukrajnában. A részvevők döntöttek a hadiipari költségvetésük növelésében is. (Orbán a tárgyalásokat csak azzal kommentálta, hogy a londoni találkozó résztvevői a háború folytatása mellett álltak ki.)

Persze Trumpot is meg kell még győzni, mert az amerikaiak támogatása nélkül nem lehet teljes a háború lezárása, ezen dolgoznak az európai vezetők. Sőt olyat is olvasni, hogy az angolok és a franciák egy egyhónapos tűzszünet létrejöttén is dolgoznak.

Az oroszok nyíltan is meg nem is, de elégedetten nyugtázták a fehér házi szócsatát, és annak látható következményeit. Azonban a helyzetet olyan mértékben is a maguk oldalára akarják fordítani, hogy gazdasági lehetőségeket kínálnak az amerikaiaknak; például az Északi-Áramlat újraindítását, közös alumíniumgyár felépítését, az orosz ritka ásványi anyagok közös kihasználását. Ez a terv azonban az európaiakat nagyon megrémiszti, de lehet, hogy az amerikaiak is átgondolják, ugyanis olyan hírek láttak napvilágot, hogy nincs is olyan sok ritka földfém az ukránoknál, mint amit gondoltak idáig, ami meg van, azt vagy nem lehet, vagy nagy nehézségek árán lehetne csak kitermelni. Ráadásul az ásványi anyagok többsége meg ott van, ahol most az oroszok tanyáznak, vagyis az általuk ellenőrzött területeken.  Ez miért rossz az ukránoknak? Mert akkor tulajdonképp semmit nem tudnak felajánlani az amerikaiaknak, pedig Trump üzletember, és ezt a helyzetet is üzletemberként akarja megoldani, vagyis, hogy nem veszíthet rajta, és az eddig adott amerikai milliárdokat már veszteségként könyvelte el, amiből is szeretne visszahozni.

 Zelenszkij mind a washingtoni fiaskó után, mind a londoni tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy bízik abban, hogy aláírhatja Trumppal a megállapodást, azonban sikerült olajat öntenie a tűzre, mivel azt is mondta, hogy „még nagyon-nagyon messze van háború befejezéséről szóló megállapodás”. Ezen Trump feldühödött és azt mondta, hogy „ez a legrosszabb megállapítás, amit tehetett”, így a legfrissebb hír: Trump döntött, szünetelteti a kíber műveleteket az oroszok ellen és felfüggesztette a katonai segélyek további biztosítását Ukrajnának.

És végül el lehet azon gondolkodni, hogy most mit éreznek azok ukrán katonák, akik most is a hideg lövészárkokban fekszenek és próbálják a hazájukat védeni lőszer, felszerelés és főleg motiváció hiányában.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok arról számolnak be, hogy tartják a frontvonalat. Naponta 100-200 drónt lő le a légvédelmük, de ők is támadnak drónokkal orosz területen. Donyeckben átcsoportosítottak állítólag létszámhiányok miatt. Az oroszok szerint megint támadni próbálták a Török Áramlat gázvezetéket.

Az oroszok is folytatták a támadásaikat, energetikai infrastruktúrát, katonai repülőtereket és drónirányító központokat bombáztak. Jelentéseik szerint több harccsoportjuk javított a pozíciójukon. Kurszkban két települést visszaszereztek, Donyeckben kettőt az ellenőrzésük alá vettek. Újabb csapást mértek egy Iszkander-M rakétával Dnyipropetrovszk régióban, egy ukrán gyakorlótéren. Az oroszok szerint 150 ukrán katona és 30 külföldi oktató vesztette életét.

Pokrovszk

Már hetek óta heves harcok folynak a városért. A friss hírek szerint az oroszok harapófogóba fogták a várost. Az ukránok felaknázták az egész városközpontot és visszavonultak, a parancsnokságukat pedig Dnyipropetrovszk területére helyezték át. A visszamaradó csapataik próbálják tartani a várost, mivel az fontos logisztikai csomópont. Az ukránok is állítják, hogyha a város elbukik az katasztrófa lesz. Az oroszok rádiólehallgatásaikból azonban azt is lehet tudni, hogy az ukrán (maradó) katonák pánikolnak, és állítják, hogy a saját parancsnokaik halálba küldik őket.

Erős idegzetűeknek!

Az orosz médiumok arról számolnak be, hogy Kurszkban szolgáló ukrán csapatok parancsnokai elrendelték az elhunyt ukrán katonák végtagjainak és ujjainak levágását. Ezen parancsok rádiós lehallgatásokból derültek ki. A parancs oka az, hogy az ukránoknak nincs idejük az elesett katonákat evakuálni, viszont a veszteségeket rögzíteni kell, ezért gyűjtik a katonáktól származó „bioanyagot”, amelyet elküldenek rokonaihoz DNS-sel történő azonosítás céljából. Ez a súlyos helyzet, mármint, hogy arra sincs idő, hogy az elesett katonákat hazaszállítsák Ukrajnába, azt jelzi, hogy az ukránok visszavonulnak és/vagy átcsoportosítanak Kurszkban.

Diplomáciai nagyüzem

Megemlékezés Kijevben

A háború kitörésének harmadik évfordulója alkalmából az Európai Bizottság elnöke és több ország képviselője Kijevbe utazott hétfőn, ahol újra a támogatásukat fejezték ki az ukrán elnöknek, és ígéretet kapott újabb pénzügyi és katonai segítségnyújtás terén. Az unió részéről Ursula von der Leyen egy meglévő segélycsomagból újabb 3,5 milliárd euró biztosítását jelentette be. Az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy örül Trump erőfeszítéseinek, de csak Ukrajna dönthet arról, hogy milyen feltételekkel kezd a béketárgyalásokba. Zelenszkj elmondta, hogy 28 kétoldalú biztonsági megállapodása van „a partnereivel”, ami erősebbé teszi Ukrajnát.

ENSZ határozat

Közben egy érdekes ’eset’ is történt, még hétfőn. Az évforduló apropóján Ensz Közgyűlése elfogadott egy Ukrajna elleni háborút elítélő határozatot, melyet az amerikaik (ahogy az oroszok) nem támogattak! Aztán megtört a jég, ugyanis a három év alatt az Ensz Biztonsági Tanácsa nem tudott Ukrajnával kapcsolatosan elfogadni egy határozatot sem, viszont most igen, hiszen az amerikai javaslatot, miszerint minél hamarabb fejeződjön be a háború, és sürgeti a tartós békét a két ország között, elfogadták. Azonban az Ensz Közgyűlése leszavazta a határozatot, ugyanis az egyértelműen kerülte, hogy Moszkvát agresszorként állítsa be.

Macron látogatása

Macron francia elnök személyesen egyeztetett Trumppal, amivel az volt a célja, hogy Trump „ne mutasson gyengeséget” Putyinnal szemben. (Macront egyébként „suttogónak” is nevezik, mert állítólag Trump első elnöki időszakában sok mindenre rá tudta venni…) A találkozón egyetértettek abban, hogy Európának nagyobb terhet kell vállalnia a jövőben az európai béke fenntartása érdekében. Macron biztonsági garanciákra tett javaslatot, de nem került napvilágra, hogy mik is ezek valójában, csak egy, hogy békefenntartókat küldene Ukrajnába. Marcon tájékoztatta telefonon Zelenszkijt, hogy mit ért el Trumpnál és folyamatos koordinációban állapodtak meg.

Nagy Britannia

A britek miniszterelnöke is találkozott Trumppal, ami inkább volt udvariassági látogatás, mint valós döntések helyszíne. Egyébként az új helyzet miatt, illetve azt megtárgyalni, a brit miniszterelnök 18 európai vezetőt és Zelenszkijt is meghívta Londonba vasárnap. A britek a franciákkal és az ukránokkal együtt saját béketervet készítenek, amit aztán bemutatnak az amerikaiaknak.

Zelenszkij Trump összecsapás

Az ukránok megállapodtak az amerikaiakkal az ukrán ásványkincsek tekintetében. A megállapodás szerint az ukránok a kitermelt ásványkincsek felének értékét egy közös ukrán-ami alapba teszik. Az alapot közösen irányítják, de az amerikaiak a saját szabályzóik szerint dönthetnek. A részletszabályokat még kidolgozzák. Amerikaiak által nyújtott biztonsági garanciák nincsenek benne, de 500 milliárdot sem követelnek továbbiakban az ukránokon. Zelenszkij pénteken találkozott Trumppal, hogy a sajtónyilvánosság előtt aláírják a megállapodást, de a jelenkori diplomáciai történelem legsúlyosabb vitáját láthatta a néző a tv-n keresztül. Trump és Vance a földbe döngölték Zelenszkijt, aki anélkül hagyta el a Fehér Házat, hogy a megállapodást aláírták volna, és minden további amerikai támogatás kétségessé vált. Sokan azt mondják, hogy szándékos volt az amerikaiak fellépése Z. ellen, viszont sokan, főleg európai vezetők, kiálltak, Zelenszkij és Ukrajna mellett. A brit és az olasz miniszterelnök és a francia elnök próbálják a feszültséget csökkenteni a két fél között és közvetíteni. Az amerikaiak bocsánatkérést várnak Zelenszkijtől.

Orosz-amerikai tárgyalások

Az orosz-amerikai munkatárgyalások megkezdődtek Isztambulban. A tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, a nagykövetségek újbóli megnyitásáról szóltak.

Ukrajna támogatása

Spanyolország 1 milliárd eurós támogatást ad Ukrajnának.

Lengyelország 5000 db Starlinket ad át az ukránoknak.

Az olaszok 13 millió eurót adnak az ukrán energetikai szektort támogató alapba.

Ausztrália 3,13 millió dollár támogatást nyújt mezőgazdasági területek aknamentesítésére és a háború sújtotta területek mikrofinanszírozására, illetve vállalkozássegítésre.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A politikai csatározásoktól függetlenül folytatódtak a harcok. Az ukránok szerint tartják a frontvonalat és mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a védelmük áttörését. Pokrovszknál vannak továbbra is a legnagyobb harcok.

Az oroszok több nagyerejű dróntámadást indítottak. Az oroszok szerint az ukránok eltaláltak egy kaszpi-tengeri kőolajvezetéket.Maga Putyin jelentette be, hogy Kurszkon keresztül átlépték az ukrán határt. Az orosz vezérkarfőnök arról számolt be, hogy Kurszkban 800 négyzetkm-t foglaltak vissza, ami az ukránok által tartott területek 64 %-a. Ezenkívül ellenőrzésük alatt tartják Ukrajna Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régióinak 75 százalékát, és a luhanszki régió több mint 99%-át. Donyeckben állítólag már csak pár km-re vannak egy nagyobb lítium lelőhelytől.Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Harkovban és Donyeckben.

Béketárgyalások avagy adok-kapok

Kedden találkozott Rijadban (Szaúd-Arábia) az amerikai és az orosz külügyminiszter. Ezidáig ez a legmagasabb szintű találkozó a két ország részéről. Mind a két fél elégedett volt a zárt ajtók mögötti tárgyalásokról, de az amerikai fél úgy nyilatkozott, hogy még ezután indulnak majd a részletekbe menő tárgyalások. Megállapodtak, hogy nagyköveteket neveznek ki a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására és munkacsoportokat állítanak fel a további tárgyalásokra. Putyin is elismerően nyilatkozott, és szívesen találkozik Trumppal (ami akár ebben a hónapban már megtörténhet). Elemzők azt állítják, hogy a tárgyalás az orosz félnek kedvezett, hiszen Putyin egy tapasztalt csapatot küldött a tárgyalóasztalhoz, míg az amerikaiak nem. A kiszivárgott hírek szerint Lavrov minden javaslatot elutasított és kitartott a mindig hangoztatott követeléseik mellett. Ettől függetlenül a kapcsolatfelvétel legalább megtörtént.

Azonban nem mindenki örült a találkozónak, így Zelenszkij sem, sőt azzal vádolta az amerikai elnököt, hogy az orosz propaganda „dezinformációs buborékjában” él. Trump ugyanis felháborodott azon, hogy Zelenszkij szóvá tette, hogy nem hívták meg Rijádba, és hogy a feje felett akarnak dönteni az amerikaiak és az oroszok. Trump azt mondta, hogy három éve volt Zelenszkijnek, hogy békét kössön, sőt meg kellett volna állapodnia az oroszokkal, így ki se tört volna a háború. Azt is mondta, hogyha három éve már ő az elnök nem lett volna háború, sőt kijelentette, hogy Zelenszkij egy „illegitim diktátor”. Erre jött Zelenszkij beszólása, amire meg jött az amerikai alelnök válasza, aki figyelmeztette Zelenszkijt, hogy meg fogja bánni, hogy kritizálta Trump elnököt. Elemzők szerint az egész szájkarate arra megy ki, hogy Zelenszkijt eltávolítsák, vagy maga menjen el.Trump egyébként azért is orrol Zelenszkijre, mert nem hajlandó aláírni a két ország közti ásványianyag egyezményt; most azzal próbálják presszionálni, hogy elveszik a Starlink szolgáltatást tőlük, ami egy rendkívül fontos műholdas telekommunikációs rendszer, amit a fronton használnak. A háború kitörésének évfordulóján (vasárnap) tartott sajtótájékoztatón Zelenszkij elmondta, hogy kész lemondani, ha ez békét hoz Ukrajnába, és Nato tagságot.

Az európai vezetők (és a világ is) szájtátva nézi és hallgatja, hogy mi zajlik az amerikai és ukrán vezetők között. A héten kétszer is összeültek Macron hívására Párizsban, hogy valamilyen egységes álláspontot alakítsanak ki, de olyan sokra nem jutottak, annyit tudtak elérni, hogy a jövő héten a brit és a francia vezető találkozik Trumppal.

Közben más országok is, így Törökország és Ausztria is felajánlotta, hogy otthont adna a béketárgyalásoknak.

Újabb uniós szankciós csomag

Biztos, ami biztos egy újabb szankciós csomagot fogadott el az Unió. Ez az orosz árnyékflottát próbálja kiszűrni, illetve nekimentek orosz bankoknak, számos orosz médiumnak és az orosz aluminimgyártásnak. A flottából kb. 150 hajót tudtak azonosítani, ezeket kitiltották az unió tagállamainak kikötőiből, és nem juthatnak hozzá az uniós szolgáltatásokhoz sem. 13 bankot tiltanak ki a bankok közötti kommunikációs ún. SWIFT-rendszerből, és nyolc orosz médium műsorszolgáltatási engedélyét tiltják be. És megtiltják az orosz nyersaluminium behozatalát az Unióba.

O55

Mint ismert elkezdődtek az amerikai-orosz tárgyalások a háború lezárását célozva. A héten a három éve tartó háború legmagasabb diplomáciai találkozója történt Szaúd-Arábiában. Ebben a kis írásomban megpróbálom összefoglalni - a saját szempontom szerint - az ukrán-orosz tárgyalások ’kiinduló’ helyzetét, és egy-két megjegyzést fűznék a háború lezárásával kapcsolatban.

Szóval a helyzet nehéz és komplikált a következők miatt:

1. Ukrajna egy ’tákolt’ ország, a területének nagy része valamikor nem volt ukrán, hanem orosz, román, lengyel vagy magyar. Odesszát pl. II Katalin orosz cárnő alapította. Ez azért lényeges, mert jelentős kisebbsége van az országnak. Az is tény, hogy Ukrajna mostohán bánik a kisebbségekkel, ismertek oroszüldözések, sőt egy ukrán professzorasszony egy videóban a magyarokat is „kutyáknak” hívta. Szóval van valóságalapja Putyin aggodalmának az orosz kisebbséget tekintve.
2. Egy megállapodásnál mindkét félnek kell engednie, de a jelentős veszteségeik miatt mindkét számra kedvező eredményt akar elérni. Itt a kérdés, hogy mitől félnek igazán? A politikai bukástól, vagy a számonkéréstől? Sajnos jelen pillanatban mindkét fél ragaszkodik az álláspontjához, sőt Zelenszkij még a 2014-es helyzethez is.

3. Nem lehet szerintem garantálni egy béketervet ’ezer évre’, mert egyik fél sem megbízható…

 Most lássuk, hogy mit akarnak a vezetők:

Zelenszkij                                                                                  

- Ukrajna szuverenitása

- a 2014-es helyzet visszaállítása                                                                             

- Nato tagság                                                         

- biztonsági garancia

- sok pénz az újjáépítéshez

háborús bűnösök felelősségre vonása

Putyin 

- (az igazi: Ukrajna bekebelezése?)

- az isztambuli megállapodásban foglaltak betartása: Ukrajna semlegessége, haderejének csökkentése, területi követelés, folyosó a Fekete-tengerhez

- nem akar idegen vagy Nato katonákat Ukrajnában

Mindkettő

Mind a két fél hosszútávú megállapodást akar, mert mindketten állítják, hogy a másik fél egy tűzszünetet, vagy egy rövid távra szóló megállapodást felkészülésre és újabb támadásra fordítaná.

Amit a felek ellen fel lehet hozni:

Zelenszkij

- a háború kitörése: mi volt az oka, hogy a tárgyalások megrekedtek az oroszokkal

- rasszista

- bűnbakot keres folyamatosan, holott nyugati segítség nélkül még itt sem tartana

- 2014 nem játszik most

- sok embert veszített a háborúban és nem tud pótolni

- ukrán gazdasági KO

- illegitim: nincs újraválasztva, és sem a parlamentje, sem az alkotmánybírósága nem erősítette meg őt a pozíciójában

- nem közkedvelt már Ukrajnában

- adományok eltűntek

- meggazdagodott a háborún: jelentős ingatlanjai vannak európa luxus területein, pl. Toszkana

- a közvélemény kutatások szerint az ukrán lakosság egy része is elfogadna területvesztést a békéért cserében

Putyin 

- mi a valós terve: annektálni egész Ukrajnát

- nem egy demokratikus vezető

- ragaszkodik az isztanbuli egyezményhez

- az Isztambuli egyezmény nem tartalmaz olyan területi követelést, ami most orosz ellenőrzés alatt van

- nagyon magas a vesztesége

- gazdaságilag meggyengült az országa

- a szankciók erősen hatnak Oroszországra

- a háború önmagában nem nemzetközi jogellenes, de

         - egy másik ország szuverenitásának, területi egységének a megsértése igen

        - a háború során elkövetett jogsértések igen, pl. civil áldozatok, gyermekrablások, hadifoglyokkal való bánásmód, tiltott harci eszközök

Javaslatok:

A Nato tagság Ukrajnának nem javasolt, nemcsak azért, mert az oroszok nem akarják, hanem mert jelentős az orosz kisebbség és befolyás a kelet-ukrajnai területen.

A háború során mindenki követ el háborús bűnöket, így a ténylegesen kirívó és bizonyított eseteknél lehet szerintem felelősségrevonás. Nem azért, mert a többi nem számít, hanem mert egyszerűen nem lehet felderíteni mindent.

Ukrajna újjáépítése „csak” pénzkérdés.

Ukrajna teljes lefegyverzése rossz gondolat, a világba nincs. Még a semleges államoknak lsd. Svájc is van hadserege. Segíteni és támogatni kell a továbbiakban is, hisz bármilyen megegyezés törékeny.

A tengerhez vezető folyosó igazából megoldható (volt erre példa máshol), de azért érdekes, mert Oroszországnak van területe a Fekete-tengernél.

És végül, de nem utoljára. A területi kérdés:

A területcsere (Kurszk-Kelet-Ukrajna) nem fog menni, mert az oroszoknak csak idő kérdése, hogy kitakarítsák az ukránokat Kurkszból. Szerintem nem lehet tárgyalási alap.

Az oroszok által elfoglalt ukrán területeket átadása az oroszoknak. Ezt Ukrajna szerintem nem fogja meglépni, mert akkor elismerné, hogy vesztett, és hogy minden veszteség felesleges volt. Ráadásul az orosz példa ragályos lehet, ez pedig nem jó. Az elcsatolásból eredő új geopolitikai helyzetet pedig sokan nem ismernék el, márpedig egy állam attól állam, hogy a többi állam elismeri. Ezen kívül az ukránok is meggondolhatják magukat.

Az oroszok adják vissza az elfoglalt ukrán területeket. Nem fogják.

A buffer zónák kialakításának azért nincs értelme, mert az külsősöknek kell fenntartani, és az hatalmas katonaállományt igényelne, és ettől még a két fél közötti vita fennállna. Ráadásul a békefenntartók jelenléte, amit több európai vezető javasol, jelenleg nem támogatott az oroszok által.

Az én javaslatom, hogy az elfoglalt kelet-ukrán területeken, ahol magas az orosz kisebbség szerintem teljes autonómiát kellene kialakítani. Így Ukrajna területi szuverenitása sem sérülne, és az oroszok a befolyásukat tudnák gyakorolni ott, ráadásul nem jogellenes. Ez a jelen helyzetben egy gyors megoldás lehetne, és a jövő eldöntené a továbbiakat (pl. egy népszavazás).

Végül:

A hosszútávú megállapodás alapja, hogy mind a két fél betartsa az aláírt megállapodást. Az a kérdés, hogy kell-e ehhez valamifajta garancia, netalán presszió. Szerintem itt az oroszokkal szemben kell kimutatni valami egységes erőt, ami visszafogja őket. Ezért a megállapodást harmadik félként aláírni, vagy megerősíteni kell annak, aki a megállapodás megsértése esetén nyíltan belép a konfliktusba.

A probléma az, hogy, ha nem megfelelő megoldást találnak, akkor annak elfogadása kétséges, és például az európai unió, vagy akár mások is továbbra is fenn fogják tartani a szankciós csomagjaikat az oroszok ellen, ami válaszreakciókat generálhat az oroszokból, és a feszültség fennmarad, holott mindenkit megviselt már itt Európában a háború, és a konfliktus megoldására vágyik.

Az első, diplomáciai találkozó nem hozott semmit, de annyit igen, hogy az amerikaiak és orosz egy asztalhoz ültek, amitől mindenki más felháborodott, pl. Zelenszkij, akit az nem zavart, hogy a tavalyi svájci béketárgyalásokra meg se hívták az oroszokat; vagy pl. az unió, aki szintén nem törekedett idáig a háború lezárását célzó kapcsolatfelvételre az oroszokkal. Az amerikaiak ezt most nem így gondolják, bár azt fontos megjegyezni, hogy köztudott az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, és ad hoc jellegű kijelentései sokaknál kiveri a biztosítékot. Az is biztos, hogy a rendezés nem lesz egyszerű, 24 órán belül sem, de úgy tűnik, hogy 100 napon belül sem, amit januárban belebegtettek. Most hat hónapot emlegetnek az amerikaiak, vagyis nyár vége fele várható valami, de, ha mindenki ragaszkodik az álláspontjához, nehéz lesz, vagy csak úgy, hogy valakin át fognak gyalogolni. Meglátjuk. Én is kíváncsian várom, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások, és mi lesz a végkimenetele a háború lezárásának. Egy biztos: minél hamarabb vége, annál kevesebb emberéletet kell beáldozni tovább.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok drónokkal támadtak egy szaratovi olajfinomítót.

Az oroszok szerint minden harccsoportjuk javított pozícióikon. Ukrán katonai repülőtereket és energetikai infrastruktúrát támadtak. Támadtak dróngyártó telepeket és drónirányító központokat, megsemmisítettek két Starlink állomást. Újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben. Kurszkban is heves harcok folytak. Az oroszok szerint csak Kurszkban majd 60000 katonát veszített már Ukrajna.

Az ukránok szerint orosz drón találta el a csernobili erőművet. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség szerint az erőmű védőburka nem sérült, így nincs sugárzás. Az oroszok tagadják, hogy ők voltak. A felek pedig egymást hibáztatják.

Drone Line

Az ukrán védelmi minisztérium egy új "Drone Line" nevű katonai ’projekt’ bevezetését jelentette be, amelynek célja a harci hatékonyság fokozása érdekében a drónrendszerek integrálása a frontvonalon. A művelet lényege, hogy egy 10-15 kilométer mély „ölési zónát” hoznak létre, ami biztosítja, hogy az ellenséges erők ne tudjanak mozogni súlyos veszteségek nélkül, közben pedig folyamatos légi támogatást nyújt a gyalogságnak, és fokozza a célpontok felderítését és megsemmisítését. Ezt az újfajta támogatást öt elit ezred, illetve dandár kapja meg.

Baton

Az ukrán védelmi minisztérium hivatalosan is jóváhagyta a hazai gyártású Baton (jelentése: kenyér) drón bevethetőségét a fronton. A Baton drónokat úgy tervezték, hogy megfeleljenek az egyszerűség és a megbízhatóság katonai követelményeinek nehéz harctéri és szélsőséges időjárási körülmények között. A drónok különböző méretű vázakra szerelhetők és „nagy sebességű műveleteknél” vetik be őket.

Ukrán hadseregreform

Ukrajna jelentős hadseregreformot indít, amelynek célja a hadszíntér hatékonyságának és szervezettségének javítása. Az ukrán hadsereg jelenleg elsősorban dandárszintű rendszerben működik, a dandárok száma kb. száz. Ezen dandárok operatív-taktikai/operatív-stratégiai és hadműveleti parancsnokságoknak vannak alárendelve, így az irányítás nehézkes. Ráadásul a dandárok zászlóaljai össze-vissza vannak vezényelve, így dandárszinten is nehéz vezetni. Ez változna úgy, hogy hadtesteket állítanának fel, ahova néhány dandárt osztanának be. Az ukrán katonai parancsnokság jelenleg 20 hadtest létrehozását tervezi.

Ukrajna támogatása

Japán 8,8 milliárd jen (58 millió dollár) támogatást biztosít Ukrajnának újjáépítési projektekhez. 

Norvégia bejelentette a csatlakozását az úgynevezett drónkoalícióhoz. A koalícióban a lettek és a brittek vannak még, és közösen finanszírozzák drónok vásárlását európai országokból.

Ukrajna újabb F-16-osokat kap a hollandoktól, és Mirage 2000-5-ös vadászgépeket pedig a franciáktól.

Béketárgyalások

Scholz német kancellár „önzőnek és öncélúnak” minősítette Trump követelését Ukrajna ritkaföldfém-ásványaira az amerikai segítségért cserébe. Azt mondta, hogy azok az országok, amelyek segítenek, ezt anélkül kell, hogy tegyék, hogy cserébe fizetést kérnek. Trump egyébként érdekesen nyilatkozott, mert a ritka földfém ásványkincseket a már odaadott amerikai támogatásért cserébe kérte, nem pedig valamilyen jövőbeni támogatásért cserébe. 500 milliárd dollárt emlegetett, és szerinte Zelenszkij ezt elfogadta.

Most már az oroszok is elismerték, hogy Trump és Putyin telefonon beszéltek. (Érdekes, hogy Trump előbb beszélt Putyinnal, mint Zelenszkijjel.) Részletek nem szivárogtak ki, de magasrangú orosz tisztviselők még úgy nyilatkoztak, hogy - szerintük - nem kaptak megfelelő javaslatot a tűzszüneti tárgyalás megkezdésére Ukrajnával. Azt mondták, hogy nem lehet megállapodásra jutni a háború befejezéséről, ha nem foglalkoznak a háborút kiváltó okokkal, és megismételték, hogy a Putyin által korábban meghatározott követeléseket teljesíteni kell, mielőtt bármilyen rendezés lehetséges. Elutasították azt az ukrán javaslatot, hogy a kurszki területeket cseréljék ki az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekre.

A héten Zelenszkij és Trump is beszéltek, de konkrétumok nem kerültek még ki. Ukrajna NATO tagságáról azonban elég sok szó esett, főleg arról, hogy valószínűleg nem lesz NATO tag. Zelenszkij szerint az amerikaiak mellett a németek és a magyarok is ellenzik a tagságot, de Németország és Magyarország támogatná, ha Amerika mellette lenne. Nem tetszett neki, hogy Trump beszélt Putyinnal és azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni, vagy megállapodásokat kötni. Azt is elismerte azonban, hogy az amerikaiak segítsége nélkül nagyon kicsi az esély, hogy „túléljék”.

A hírek szerint a hét végén az amerikai és orosz külügyminiszter már beszélt telefonon, és az is körvonalazódik, hogy valószínűleg Szaúd-Arábia lesz Putyin és Trump találkozóhelye.

 A héten zajló müncheni biztonsági konferencián a résztvevők egymást kritizálták. A háború tekintetében nem születtek nagy döntések, sőt úgy volt, hogy az amerikaiak a konferencián fogják a javaslataikat előadni, de erre sem került sor. Zelenszkij egyébként Európát oktatta ki, az amerikaiak pedig kinyilvánították, hogy nem akarják Európát bevonni a béketárgyalásokba. Ez utóbbi felháborította az európai vezetőket, Macron össze is hívott egy tanácskozást Párizsba. Egy dologban volt egyetértés, hogy Európának növelni kell a védelmi kiadásait.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak és kölcsönösen szedik le egymás drónjait.

Az oroszok szerint minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. Ismét támadták az ukrán gáz és energetikai infrastruktúrát. Donyeckben újabb településeket foglaltak el. Dzerzsinszk elfoglalása pedig egy „fontos védelmi csomópont” volt Kramatorszk felé. Kurszk régió 29 településének területén zajlottak harcok.

Béketárgyalások

Zelenszkij egy interjúban kijelentette, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárása érdekében. Utalt arra, hogy a háború vége felé közelednek, és diplomáciai útra kell térni. Azt mondta, hogy a tárgyalóasztalnál az amerikaiaknak és az Európai Uniónak is ott kell lenni, vagyis négyoldalú tárgyalást akar. Ennek megfontolását az oroszok korainak tartják még. Zelenszkij az amerikai felvetésre, miszerint bizonyos ukrán ásványkincsekre nagy szükségük lenne, pozitívan reagált, feltehetően ettől azt várja, hogy a tárgyalások kedvezőbben alakulnak a számukra. Az oroszok továbbra is mondják, hogy nyitottak a párbeszédre. Ugyanakkor folyamatosan állítják, hogy Zelenszkij nem legitim, sőt most az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja részéről hangzott el olyan kijelentés, hogy „egy demokráciában még háborús körülmények között is vannak választások”, vagyis úgy tűnik ők is szorgalmazzák a választásokat. Ezt az oroszok üdvözölték, az ukránok viszont megdöbbentek.

A legújabb hírek szerint a következő héten, a müncheni biztonsági konferencián fogják az amerikaiak felvázolni a béketervüket. Trump elmondta, hogy mindkét féllel kapcsolatban vannak, és a reményét fejezte ki, hogy a válság rövid időn belül megoldódik, ugyanakkor elismerte, hogy „ez egy összetett probléma”. Az oroszok is megerősítették most már, hogy bizonyos csatornákon folynak tárgyalások. Trump azt is bejelentette, hogy várhatóan a következő héten találkozik Zelenszkijjel, illetve felröppent a hír, hogy már beszélt Putyinnal, de ezt nem erősítette meg semelyik oldal (még).

Ukrán hadifoglyok kivégzése

Az ENSZ ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Missziója új jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők 2024. augusztusának vége óta, vagyis bő hat hónap alatt, 79 ukrán hadifogoly katonát végeztek ki. Az ENSZ missziója tanúkat hallgatott meg az ügyben, illetve fotókat, videókat elemzett, ebből vont le ilyen következtetést. Állítsuk szerint nemcsak az elfogott katonákat, hanem sebesült katonákat is végeztek ki. Az ENSZ egyébként az ukránoknál is felhívta korábban erre a figyelmet, most jelentésük szerint a vizsgált időszakban az ukránok részéről egy esetet derítettek fel.

Ukrán merénylet

Egy oroszbarát félkatonai csoport vezetője, Armen Sargsyan először megsebesült, majd a kórházba szállítását követően meghalt egy moszkvai robbantásban. A robbantás egy lakókomplexum épületében történt, amikor kiszállt a liftből. Az oroszbarát Sargsyan 46 éves volt, Donyeck régióban született, egy félkatonai szervezetet, az ArBat zászlóalj parancsnoka volt. A zászlóaljával Kurszkban vett részt a harcokban. Az ukránok szerint egy bűnöző volt, aki foglyokat toborzott, hogy harcoljanak Ukrajna ellen. Elfogatóparancs volt ellene még egy 2014-es gyilkosság miatt. A merénylet nagyon jól meg volt tervezve, pedig a ház környékén szigorú biztonsági ellenőrzések voltak. A merényletet az ukránoknak tulajdonítják, de ők még nem vállalták magukra.

Árnyékflották

A balti országok, így Finnország, Észtország, Litvánia és Lettország továbbra is aggódnak a Finn-öblön keresztül továbbra is folyamatosan szállító orosz érdekeltségű hajók helyzete miatt. Hiába vannak a szankciók, az oroszok vígan ’üzemeltetik’ ezeket a hajókat, amik elsősorban olajat szállítanak.  Az ilyen szállítmányok 50 százaléka a Finn-öblön keresztül halad, 40 százaléka pedig olajértékesítéshez köthető, legalábbis ezt állítják az érintett országok. Ugye egyrészt probléma, hogy a szemük előtt játszák ki az oroszok a szankciókat, illetve, hogy a mozgásuk közben kárt is okoznak (ami már meg is történt). Így az érintett országok fontolgatják a nemzetközi jog alkalmazását, hogy környezetvédelmi vagy kalózkodási okokból feltartóztathassák és elkobozhassák a hajókat. Ha ez nem működne, akkor új nemzeti jogszabályok közös bevezetését tervezik.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok tovább folytatódtak. Az ukránok támadtak drónokkal több orosz régióban, köztük Nyizsnyij Novgorodban, Szmolenszkben, Tverben és Brjanszk megyében is. Drónokat szedtek le folyamosan, illetve parancsnoki állásokat, lőszerraktárat támadtak, eltalálták Lukoil olajfinomítóját Nyizsnyij-Novgorodban, és egy másikat a volgográdi régióban, egy andreapoli olajszivattyútelepet, ahol kár is keletkezett, illetve a Tver régióban pedig egy rakétatároló depót lőttek ki. Az oroszok szerint az ukránok egy atomerőművet akartak drónokkal megtámadni, de sikerült elhárítani.

Az oroszok is folytatták támadásaikat. A leghevesebb harcok és összecsapások az ún. Pokrovszk tengelyen voltak, illetve támadásokat vezettek főleg Herszonban és Szumiban is. Kurszkban is támadtak. Donyeckben és Harkovban újabb településeket vontak ellenőrzésük alá, és Kurszkban is visszavettek egy települést. A héten Csaszovi Jart ’tisztították’ meg, illetve Toreckért folytattak heves harcokat. Az oroszok szerint az ukránok Harkov régióban Dvurecsnaja település környékén nagy erőket vontak össze. Az ukránok szerint pedig az oroszok vontak össze nagy erőket Pokrovszk elfoglalására.

Új T-72-es

Az oroszok Csaszovi Jar támadása során számoltak be arról, hogy bevetették a T-72-es, illetve konkrétan a T-72B3 tankjuk legújabb modernizált változatát a T-72B3M-et. A harckocsi mozgékonyságát és harci jellemzőit, és tűzvédelmi rendszerét is továbbfejlesztették. Többek között hő és panoráma irányzékot, hőkamerát, lézeres távolságmérőt is kapott. A harckocsin végzett módosításokat a tank harci tulajdonságainak javítására és a páncélozott járművek modern szabványaihoz való hozzáigazítására fejlesztették ki. A fejlesztés legfontosabb szempontja a harckocsi legénységének védelme volt. Az ERA páncélzatnak köszönhetően a járművet teljes körű védelemmel látták el páncéltörő rakéták és gránátok ellen, illetve a torony sérülékenységét is kiküszöbölték.

Ukrajna támogatása

A NATO ún. Ukrajna Tanácsa újból ülésezett és megvitatta Ukrajna további támogatásának kérdéseit, valamint az Ukrajnának a Szövetséghez való közelítését célzó folyamatban lévő erőfeszítéseket.

Az Unió meghosszabbította újabb 6 hónappal az oroszokkal szemben fennálló szankciós csomagot.

Az újabb hírek szerint a Trump-kormány feloldotta a szövetségi pénzügyi segélyek befagyasztását, ami több humanitárius program felfüggesztéséhez vezetett, de még nem tiszta, hogy Ukrajnát ez hogyan érinti.

Sajtóértesülések szerint az amerikaiak 90 Patriot rakétát csoportosítottak át Izraelből Ukrajnába.

Zelenszkij a héten találkozott Macron francia elnökkel, és Costa uniós vezető tisztségviselővel. Hogy konkrétan miről beszéltek nem került napvilágra, de a kiszivárgott hírek szerint már a háború utáni helyzetről tárgyaltak.

A svédek 1,2 milliárd dolláros segélycsomag átadását tervezik Ukrajnának.

Béketárgyalások

A héten nagyon csend volt a téma körül, de ez nem jelenti, hogy semmi sem történik a háttérben. Szakértők szerint (sőt Trump is elszólta magát, hogy folynak tárgyalások) nagyon mehet a diplomáciai nagyüzem a felek között, ami a tárgyalások előkészítésének alapját jelentik, viszont az oroszok cáfolják, hogy az amerikaiakkal hivatalos kapcsolatfelvétel történt. Azért voltak beszólongatások az ukránok és az oroszok között. Putyin egy interjúban elmondta, hogy a háború két hónapon belül véget érhet, ha a Nyugat felhagy Ukrajna támogatásával. Ő támogatja a béketárgyalásokat, de szerinte Kijev nem akar tárgyalni, és újra kifejtette, hogy Zelenszkijt illegitimnek tekinti. Erre Zelenszkij kijelentette, hogy minden lehetőség megvan a valódi béke elérésére, de Putyin fél a tárgyalásoktól, fél az erős vezetőktől, és mindent megtesz a háború meghosszabbítása érdekében.

Ítéletek

Oroszország nyolc év börtönbüntetésre ítélt egy nyugdíjas tanárt, aki bírálta az orosz kormányt, és szót emelt az orosz atrocitások miatt.

Az ukránok egy nőt 11 év börtönbüntetésre ítéltek, mert állítólag segítette Oroszországot és a közösségi médiában támogatta az inváziót. Egy orosz állampolgárt pedig 10 év börtönbüntetésre ítéltek, mert állítólag Harkivban kémkedett az ukrán hadsereg után.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok dróntámadásokat vezettek, eltalálták a voronyezsi régióban lévő Liski város közelében lévő olajraktárat, illetve Szmolenszk városában egy harci repülőgépeket gyártó repülőgépgyárra csaptak le, és nagy számú orosz drónt lőttek le.

Az oroszok folytatták a támadásaikat. Több vonalon előrenyomultak. Luhanszkban, Harkovban és Donyeckben újabb településeket foglaltak el. Donyeckben bevették Velikaja Novoszeljkát, ami a szakértők szerint az utolsó jelentős bevetési pont volt az oroszok számára itt. Folyamatosan számoltak be drónok és azok tárolóhelyei, tüzérségi fegyverek, harcjárművek, páncélozott szállítójárművek, energetikai létesítmények megsemmisítéséről. Harkovban pedig eltaláltak egy teherjárművet, ami katonákat szállított volna, hogy leváltsák a társaikat a fronton.

Amerikai elnökváltás

A héten még mindig nem voltak konkrétumok az új amerikai kormány részéről Ukrajnát illetően. Mindenki kivár. Zelenszkij abban bízik, hogy Trump tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, de a hírforrások szerint (neki is) engedményeket kell majd tennie. Azonban Davosban kijelentette, hogy bármekkora is legyen a nyomás, akkor sem fogják az oroszok által megszállt ukrán területeket elismerni, mint orosz területet. Illetve azt is mondta, hogy csak Trumptól függ, hogy Ukrajna NATO-tag lesz-e. Mintha sejtené azonban, hogy mi lesz, azt is kijelentette, hogy kétszázezer békefenntartóra lenne szüksége, bármilyen megállapodás is szülessen. Egyébként Zelenszkij Davosban egy csomó állam képviselőjével folytatott tárgyalásokat, így pl. Izrael, Németország, Katar, Dél-Afrika, Horvátország. Scholz német kancellár arra is felhívta a figyelmet, hogyha a háború vége, akkor is folytatni kell Ukrajna támogatását. De szerinte a béke még messze van.

Trump csak utalgatott arra, hogy találkozik Putyinnal, és, hogy be kell fejezni a háborút és, hogy a feleknek „alkut” kell kötni. Naponta mond, vagy ír valamit az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekre. Például: ha nem lesz megállapodás, akkor magas adókat, vámokat és szankciókat fog kivetni az oroszokra; aztán azt is mondta, hogy szól az OPEC országoknak, hogy csökkentsék az olaj árát, mert ez azonnal véget vetne az oroszok inváziójának, hiszen az olaj a legfőbb bevételi forrásuk.

Ezeknek ellent mond egy kissé, hogy már az első lépései között befagyasztotta 90 napra a külföldi segélyeket, ami az ukránokat jelenleg nem érinti, mert Biden akkora összeget utalt a világbanknak, amiből egy ideig még le tudnak hívni. Azonban a befagyasztás a USAID-et is érinti, ami viszont szociális finanszírozást biztosít Ukrajnának. Sőt azt is kijelentette, hogy „Zelenszkij sem egy angyal”, mert a háború kitörését megakadályozhatta volna, ha megállapodik az oroszokkal, de nem tette, hanem ellenállt.

Egy konkrétumocskát lehetett olvasni: Trump ukrajnai különmegbízottja szerint 100 napon belül szeretnének „célt érni”. Ez sokak szerint visszalépés, mert „azonnali” megoldásokat lebegtettek a választások előtt.

Putyin gratulált Trump hivatalba lépéséhez, és megjegyezte (újra), hogy Moszkva soha nem utasította el a párbeszédet Washingtonnal, és készen áll a tárgyalásokra Ukrajnáról. Annyit mondott egy interjúban, hogy van egy ukrán elnöki rendelet 2022-ből, ami megtiltja a tárgyalásokat vele, ami akadálya a béketárgyalásoknak, illetve újra megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását, mint ukrán elnök. Lavrov orosz külügyminiszter már bőbeszédűbb volt és egy sajtótájékoztatón ezt mondta: „Kiállunk egy valóban végleges, méltányos és fenntartható megoldásért a válság kiváltó okainak felszámolásával. Az ideiglenes fegyverszünet és a konfliktus befagyasztása elfogadhatatlan. Megbízható, jogilag kötelező érvényű megállapodásokra és mechanizmusokra van szükségünk, amelyek garantálják a konfliktus megelőzését." Szakértők azonban annak a jeleit is látják már, hogy az oroszoknak is kell majd engedniük, és kezdenek ilyesmi híreket csöpögtetni az orosz lakosság felé, pl., hogy Odesszát (ami egy fontos cél volt elfoglalni) már nem kapják meg.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok nagyerejű támadásokat intéztek elsősorban drónokkal, rakétákkal 200-1100 km mélyen Oroszország területén orosz katonai létesítmények ellen. A célpontok Brjanszkban, Szaratovban, Tula régióban, a Tatár Köztársaságban, Voronyezs és Tambov régiókban voltak. Üzemanyagraktárat, olajfinomítót és vegyi üzemeket támadtak, károkat okozva. Lőtték Belgorodot is. Az oroszok szerint Kurszkban az elit egységeiket vetik be az ukránok.

Az oroszok sem tétlenkedtek, hatalmas csapást indítottak drónokkal, rakétákkal ukrán energetikai létesítmények és gázinfrastruktúra ellen elsősorban Harkov, Hmelnickij és Ivano-Frankovszk régiókban, illetve dróntámadásokat vezettek Lviv, Poltava, Szumi, Cserkaszi, Csernyihiv, Kijev, Zaporizzsija, Kirovohrad, Zsitomir és Donyeck régiókban. A támadások miatt áramkimaradások voltak. Újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben, és Kurszkban is visszavettek négy települést. Az oroszok szerint már csak kb. 5-7 km, és elérik Dnyipropetrovszk régiójának közigazgatási határát. Itt újabb evakuálásokra is sor került.

Az orosz védelmi minisztérium szerint egy hét alatt 747 ukrán drónt, 12 ATACMS rakétát és 8 Storm Shadow cirkálórakétát lőttek le.

Az oroszok bejelentették, hogy lelőttek kilenc ukrán drónt, amelyek megpróbálták megtámadni a Török Áramlat gázvezeték infrastruktúrájának egy részét, amelyen keresztül orosz gáz áramlik Törökországba és Európába. Az oroszok szerint a támadás egy kompresszorállomás ellen irányult a dél-oroszországi Krasznodar régióban, de az orosz légvédelemnek köszönhetően nem járt sikerrel. Az oroszok azt is állítják, hogy ez az akció az amerikaiak támogatásával valósult meg.

Orosz „videójáték”

Az ukránok részéről olyan állítások kerültek napvilágra, hogy az oroszok szándékosan embervadászatot folytatnak, mint egy videójátékban. „Human safari”-nak hívják ezt a jelenséget. Ukrán beszámolók szerint - akik átéltek ilyet - az oroszok drónokat engednek közterületekre, ahol ukrán civilekre, vagy járműveikre tapadnak, majd - jó esetben - követik, de inkább megtámadják őket. A civilek észlelik, és menekülőre fogják, de sokszor hiába, mert vagy későn veszik észre a drónt, vagy a drónok gyorsabbak. Herszonban tapasztalták ezt az emberek. A helyi tisztviselők szerint naponta 30-60 drónnal ’játszanak’ így az oroszok. Az oroszok tagadják ezt, de valójában az emberek megfélemlítésére szolgál, és arra, hogy önként hagyják el a lakóhelyüket.

USA elnökváltás

Mindenki várja, hogy mi lesz Trump lépése Ukrajnával kapcsolatban. Különböző el- és beszólások repkedn/tek a levegőben, Trump védelmi miniszterjelöltje sem mondott semmi lényegeset a meghallgatásán, csak annyit, hogy véget kell vetni a háborúnak. Az oroszok is csak azt ismétlik, hogy készek megfontolni az új amerikai kormányzat javaslatait az ukrán válság megoldására, de megvárják, hogy Trump hivatalba kerüljön. Források szerint először valószínűleg, hogy egy telefonbeszélgetés fog lezajlani Trump és Putyin közt a személyes találkozó előtt.

Ukrajna támogatása

Ukrajnában brit, német találkozókra került sor, illetve a francia elnökkel is beszélt Zelenszkij, akik továbbra is támogatásukról biztosították Ukrajnát (a brittekkel százéves megállapodást írtak alá). Közben Szerbia és Svájc is felajánlotta, hogy biztosítaná a Trump-Putyin találkozó helyszínét.

A brittek évi 3,6 milliárd dollár katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának „mindaddig, amíg szükséges”, a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök nyereségéből is adnak évi 3 milliárd dollárt. Ezen felül 100 millió fontot különítenek el Ukrajnának humanitárius segélyekre és 40 millió fontot adnak az ukrán gazdaság támogatására.

Új NATO misszió

Mark Rutte, a NATO főtitkára Helsinkiben tartott értekezleten bejelentette, hogy új „Baltic Sentry” missziót indítanak a Balti–tengeren, az ott történt sorozatos incidensek miatt. A találkozón Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői vettek részt. Részletek még nem kerültek nyilvánosságra, csak annyi, hogy drónflottát vetnek majd be „a fokozott felügyelet és elrettentés biztosítása érdekében”.

O55