Én is, mint – gondolom – sokan mások, figyelemmel kísérem az ukrajnai háborút. Figyelem a híreket, olvasok elemzést, videókat nézek stb. Sajnálattal veszem, hogy Európában háború folyik, azt még jobban, hogy az eszkalálódott helyzet miatt a végét se látni. Sajnálom, hogy a háborúban részt vevők és azok áldozatai nem lehetnek a szeretteikkel, nem tudnak nyaralni, egy meccset megnézni, vagy megenni egy hamburgert a Mekiben.

Érdekesnek tartom Európa és Amerika hozzáállását, de az biztos, hogy ez a háború végét még nem hozta el, viszont az általuk felkínált és át is adott támogatások felhasználása az ukránok által kontrol nélkülinek tűnik.

Miért mondom ezt? Láttam a Youtube-on egy, illetve két, 18+-os videót, a Daily Mail jóvoltából. (Az első videó már csak vagy részekben látható, vagy be kell jelentkezni. A másodikban sok képkockázás van.) Teljesen elszörnyedtem, főleg, hogy már kb. 16 millióan látták. A történet ’egyszerű’, egy ukrán tank hogyan öl meg orosz katonákat.

Sok mindent lehet olvasni, látni a felekről, de mivel a világ nagyobb része orosz ellenes, így az ukránok által elkövetett esetek vagy nem is kerülnek nyilvánosságra, vagy eltörpítik, hiszen ők az áldozatok. Viszont én azt gondolom, hogy egyik fél se maszületett bárány, és a videók, melyek linkjét megadom, ezt bizonyítják is.

Az esetről - ahogy írtam - két felvétel készült, feltehetően drónnal, hiszen gyakorlatilag két légifelvételt látunk. A videókon egy lövészárokban lévő orosz katonák elleni ukrán támadás látható. Az első videó kb. 10 perces, a felvételen az ukrán tank közvetlen közelről lövi a lövészárkot, és az oroszokat.

Ez a linkje:

https://www.youtube.com/watch?v=P5hlYzwYiJE

(Ez a címe: Terrifying moment Ukraine tank destroys Russian trenches at point-blank range)

 Azonban, ha jól megfigyeljük a videót, a 8. és a 9. perc között, pontosabban kb. 8:28 és 8:44 között, különös dolgot vehetünk észre egy – a felvétel középrészén található - fa mögött: egy fehér zászló lengedezik. Itt egy kép:

De hiába lengedezik, a támadás és a megsemmisítés tovább folyik. Sőt a második videón, melynek linkje:

 https://www.youtube.com/watch?v=Zq2VDXhCUsM

(Ez a címe: Revenge Ukraine tanks runs over Russian trenches after terrifying point-blank battle)

az látható, hogy a lövészárkot a tankkal betemetik, biztos, ami biztos, aki addig nem halt meg, az most igen.

Én nem vagyok katonai szakértő, és nem nyilvánítanék véleményt arról, hogy egy tankkal mit lehet vagy sem csinálni egy háborúban, azt viszont tudom, hogy vannak már háborús szabályok, melyeket illik betartani, főleg, ha azokat a szabályokat elismertük, és függetlenül attól, hogy minek nevezzük a háborút, pl. katonai műveletnek, mert az nem túl erős.. Így például a Genfi Egyezmények, illetve azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei, melyeket Ukrajna is aláírt. Szeretnék idézni ezen dokumentumokból:

 A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény

1. Fejezet Általános rendelkezések
2. cikk

 Valamely Magas Szerződő Fél területén keletkező nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén mindegyik összeütköző Fél köteles legalább az alábbi rendelkezéseket alkalmazni:

1. Azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésekben nem vesznek közvetlenül részt, ideértve a fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert és azokat a személyeket, akik betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében harcképtelenekké váltak, minden körülmények között, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban kell részesíteni.

Ebből a célból mindenkor és mindenütt tilos a fent említett személyek tekintetében:

1. a) az élet és a testi épség elleni merénylet, különösen a bármely formában megnyilvánuló emberölés, csonkítás, kegyetlen bánásmód, kínzás,
2. b) túszok szedése,
3. c) az emberi méltóság megsértése, különösen a megalázó és lealacsonyító bánásmód,
4. d) a szabályszerűen megalakított és a művelt népek részéről elengedhetetlennek elismert igazságszolgáltatási biztosítékok alapján működő bíróság által előzetesen meghozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása.
5. A sebesülteket és a betegeket össze kell szedni és ápolásban kell részesíteni.

Az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket Kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv (I. Jegyzőkönyv)

III. RÉSZ Hadviselési módok és eszközök - a harcosok és hadifoglyok jogállása

1. Cím Hadviselési módok és eszközök
2. Cikk Kegyelem

Tilos olyan parancs kiadása, hogy senki sem maradhat életben, az ellenséget ezzel fenyegeti, illetve a hadműveleteket ilyen alapon folytatni.

41. Cikk A harcképtelen ellenség védelme
42. Nem szabad megtámadni azt, akiről felismerik, vagy az adott körülmények között felismerhető, hogy harcképtelen.
43. Harcképtelen az a személy, aki:
44. a) a szembenálló Fél hatalmában van,
45. b) egyértelműen kifejezésre juttatja azt a szándékát, hogy megadja magát,

vagy

1. c) sebesülése, vagy betegsége következtében elvesztette eszméletét, vagy egyébként magatehetetlenné vált, és azért önvédelemre képtelen,

feltéve, hogy bármely felsorolt esetben tartózkodik ellenséges cselekmények elkövetésétől és nem kísérel meg szökést.

3. Ha hadifogoly minőségben védelemre jogosult személyek kerülnek olyan rendkívüli harci körülmények között a szembenálló Fél hatalmába, amelyek nem teszik lehetővé a Harmadik Egyezmény III. Részének I. Címében szabályozott elszállításukat, szabadon kell őket engedni és minden ésszerű óvintézkedéssel gondoskodni kell biztonságukról.

Próbálom nem naívan figyelni ezt a háborút, mert a valóság sokkal keményebb, és persze az is lehet, hogy az oroszok is megcsinálták már ezt egy párszor, bár annyira hülye nem lennék, hogy az ilyenfajta harci cselekményeket nyilvánosságra hagyom hozni. Az is tudom, hogy a helyszínen, a harcszíntéren egy terep parancsnoknak nagyon kevés ideje van jó döntést hozni, csakhogy véleményem szerint ez más eset. Itt ez nem másodpercekről szólt. A tankok célirányosan mozogtak, volt idő jelenteni, sőt drónról figyelték egy páran az eseményeket, így akár a hadijognak megfelelő döntést is lehetett volna hozni. Természetesen egy fehér zászló színlelés is lehet (ami egyébként szintén ellentétes a hadijoggal), de itt egyértelműen látszik, hogy meg se kísérlik kideríteni, pedig a körülmények azt mutatják, hogy nagyon más esélyük nem lett volna az oroszoknak, csak megadni magukat. De, ha úgy vesszük, hogy nincs fehér zászló, és én rosszul állítom, hogy látom a videón, az események folytatása is kívánni valót maga után. Ezt bizonyítja a második video, ahol akár élve is eltemetik az ellenséget. Nem tudom, hogy Ukrajna támogatóinál mi a határ, ha van egyáltalán ilyen. Vagy mindegy, csak hulljanak az oroszok? Állítólag azért támogatjuk Ukrajnát, hogy ilyen ne fordulhasson elő, vagyis hogy egy ország „csak úgy” lerohan egy másikat. Viszont, ha meg behunyjuk a szemünket ilyen esetek felett, akkor meg minek vannak a szabályok, melyeket mi állítottunk fel magunknak? Egy másik, vagy következő fegyveres konfliktusnál akkor senkise hivatkozzon a hadijogi szabályokra, meg a Genfi Egyezményekre, ha annak betartása és betartatása nem következetes. (Igazából már ez történik Gázában).

Ez az eset nem most történt, hanem a tavalyi tavaszi hadjárat során, amikor az ukránok döngettek. Én se azonnal vettem észre, viszont megküldtem egy nemzetközi hírű lapnak, és a Nemzetközi Vöröskeresztnek, hogy mi a véleményük, de semmi. Hallgatás van.

Szóval csak szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy sütievés közben milyen videókat nézhetünk, fel se merülve bennünk, hogy, amit látunk már ezer határon túllépett.

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett történések, harci cselekmények.

Több orosz régióban hajtott végre több dróntámadást Ukrajna, az egyik támadás következtében tűz keletkezett a rjazani olajfinomító területén, két ember megsérült. Illetve megtámadták az oroszországi Samara tartományban található olajfinomítókat is.

Folyamatosan szednek le iráni gyártmányú Shahed-136/131 drónokat, és semmisítenek meg harci eszközöket.

Ukrán adatok szerint napi 800-1200 fős az embervesztesége az oroszoknak.

Az orosz hadsereg aktív hadműveleteket hajt végre és előnyösebb pozíciókat foglal el Donyeck irányában, és javított a helyzetén az avdejevszkij frontvonalon.

Azonban nagyon magas az orosz emberveszteség is. Az oroszok emiatt újabb halottasházakat állítanak fel pl. elhagyott iskolákban, és mobil krematóriumokat működtetnek.

Az oroszok rakétatámadást indítottak Odesszában, 20-an meghaltak, több, mint 40-en megsérültek. Szombaton újabb támadást indítottak katonai célpontok ellen Odesszában.

Az oroszok megsemmisítettek három ukrán Patriot légvédelmi rendszert.

Az orosz védelmi minisztérium szerint már közel 6000 Ukrajnában harcoló zsoldost öltek meg a háború kitörése óta.

 Katonai segítségnyújtás Ukrajnának

 A dán és az amerikai kormány katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, több, mint 300 millió dollár értékben.

 Vatikán- A Pápa szavai- folytatódik a magyarázkodás

 Mint ismeretes a Pápa tárgyalásra szólította fel Ukrajnát, mire az ukrán külügyminisztérium behívatta a Vatikán nagykövetét, a pápai nunciust, hogy kifejezze, hogy „Ukrajnában csalódottak a pápa szavai miatt”. Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök pedig elutasította a pápa kezdeményezését az ukrajnai konfliktus békés megoldására, és azt „virtuális közvetítésnek” nevezte. A helyzet enyhítése érdekében egy vatikáni vezető akként nyilatkozott, hogy bármilyen tárgyalás első feltétele, hogy Oroszország leállítsa agresszióját. Az oroszok persze támogatják a pápa által elmondottakat, érthető, hogy a pápa a béketárgyalások érdekében szólalt fel, amire egyébként is az oroszok – állításaik szerint – hajlandóak, de ezidáig elutasításra talált. Valószínűleg azért, mert az oroszok ragaszkodnak az eddig megszerzett területekhez.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azonban elmondta, hogy akkor elehet megőrizni Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, ha Putyin rájön, hogy a csatamezőn nem nyerhet. A főtitkár azt is megerősítette, hogy nem érkezett el az idő a megadásra (Ukrajna részéről), az ugyanis tragédia lenne az ukránok számára.

Franciaország szövetségeseket keres

 Franciaország, illetve a francia elnök Ukrajnába történő csapatok küldésével kapcsolatosan

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter egy kuratóriumi ülésen azt mondta, hogy a nyugati országok továbbra is megszállottjai Oroszország vereségének, amit Emmanuel Macron francia elnök kijelentései is bizonyítanak a NATO-csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, illetve számos más európai vezetők kijelentései is ezt bizonyítják.

Ennek valamelyest ellent mond Olaf Scholz német kancellár kijelentése, miszerint a NATO és az EU-országok nem kívánják csapataikat Ukrajnába küldeni. Scholz szerint a nyugati országok készek lőszert vásárolni Kijevnek, Európán kívül is, de nem szerepel terveikben szárazföldi csapatok küldése Ukrajnába. Németország mellett Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Spanyolország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és más országok kategorikusan kizárták a reguláris katonai egységek részvételét az ukrajnai harcokban.

Peter Stano, az EU külpolitikai szolgálatának képviselője elmondta, hogy az Európai Unió közösségi szinten nem hozott döntést az esetleges csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig hangsúlyozta, hogy a szövetségnek sincsenek ilyen szándékai.

 A francia német feszültség enyhítése érdekében pénteken találkozott Scholz német kancellár és Macron francia elnök Berlinben. A megbeszélésen, Donald Tusk lengyel miniszterelnök is jelen volt. A felek kinyilvánították abbéli szándékukat, hogy növelik a segítségnyújtást Ukrajnának, az is felmerült, hogy az orosz befagyasztott javakat fordítanák Ukrajna segítésére. Scholz azonban hangsúlyozta, hogy támogatják Ukrajnát, de nem állnak háborúban Oroszországgal.

 Elnökválasztás Oroszországban

 A háromnapos választás után – nem meglepő módon – újra Vladimir Putyin Oroszország vezetője. A Választási Bizottság által közzé tett eredmény alapján Putyin a szavazatok min. 87 %-át szerezte meg; több, mint 76 millióan szavaztak rá.

 Medvedev nyilatkozata

 Az Orosz Biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvedev a Telgramon tett nyilatkozatában közzétette hét pontos ’békeképletét’, ami szerint Ukrajnának el kell ismernie vereségét és feltétel nélkül meg kell adnia magát; az egész nemzetközi közösség ismerje el Ukrajna „náci jellegét”; az ENSZ fossza meg Ukrajnát a szuverén állami státuszától, és Ukrajna utódállama orosz engedély nélkül nem csatlakozhat egy katonai szervezethez sem; Ukrajna teljes államapparátusának le kell mondania és ideiglenes parlamenti választásokat kell tartani; jóvátételt kell fizetnie Oroszországnak; az ideiglenes parlamentnek el kell ismernie, hogy Ukrajna területe Oroszország része, és egyben egy újraegyesítési törvény kell elfogadnia; végül pedig az újraegyesítés ENSZ általi elfogadása

Veszteségek-eredmények

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Az ukránok szerint napi kb. 70-90 összecsapás van az oroszokkal, 7-12 helyszínen és napi 800-1200 katonai vesztesége van az oroszoknak. Folyamatosan szednek le iráni gyártmányú Shahed-136/131 drónokat, és semmisítenek meg harci eszközöket. Egy jelentősebb sikerük is volt: a Magura V5 haditengerészeti drón támadása miatt megsemmisült az orosz Szergej Kotov haditengerészeti őrhajó a Fekete-tengeren a Kerch-i átjárónál március 5 éjjel.

Az oroszok előrenyomulása viszont jelentősebb: az orosz hadsereg 24 órán belül bevette az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) négy fellegvárát Verbovoye és Rabotino települések közötti területen, javította pozícióját a frontvonal mentén Avdiivka, Kupjanszk és Donyeck irányában, és előnyösebb pozíciókat foglalt el Avdejevszkijben. Megsemmisítették – többek között - az S-300-as rakétarendszert a Donyecki Népköztársaságban, repülőtereket Dnyipropetrovszkban, egy légi dandár irányítóközpontját, tüzérségi rendszert, stb., leszedtek egy csómó drónt is, és lelőttek egy MiG-29-es repülőgépet, egy Abrams-ot. Illetve Oroszország megkezdte a FAB-1500 légibomba bevetését is. A másfél tonnás bomba robbanófejének tömege eléri a 675 kg-ot, robbanáskor akár 15 m mély krátert hagy maga után, a töredékek pedig 500 m távolságban is megőrzik pusztító hatásukat. A bombákat navigációs rendszerrel látták el, így körülbelül 10 km magasságból, az objektumtól pedig akár 50 km távolságból is le lehet dobni. A bomba nagyon nagy pontossággal repül a cél felé, és nem fenyegeti veszély a repülőgépet és a pilótákat, mert az indítást az ellenséges légvédelem által nem irányítható területen hajtják végre.

Az Ukrán hadsereg három katonája 55 napot kénytelen volt egy pincében tölteni Avdeevka térségében, ahová parancsnokságuk küldte őket. Az egyik elfogott ukrán katona azt mondta, hogy ő és bajtársai éhen haltak volna, ha nincs az orosz hadsereg.

Ukrajna stratégiai célja

Olekszandr Pavljuk altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek parancsnoka a egy hírpoltálnak elmondta, hogy ebben az évben a fegyveres erők feladata a frontvonal stabilizálása, csapásmérő csoportokká rendeződés és ellentámadási műveletek végrehajtása.

Pavljuk megjegyezte, hogy Oroszország az orosz elnökválasztás előtt annyi ukrán területet próbál elfoglalni, amennyit csak lehet, ezért "mindent lehetségest és lehetetlent bevetnek a támadásba".

"Mindent megtesznek a kezdeményezés megragadása érdekében. A mi feladatunk a frontvonal stabilizálása, az ellenség lehető legnagyobb mértékű megsemmisítése, ez az, amit most is teszünk, és átcsoportosítjuk amennyire csak lehetséges azokat az egységeket, amelyeknek hosszú időre van szükségük erőre kapni, úgy, hogy a gyakorlótérről támadó csoportokat hozzunk létre, amik ellentámadásokat tudnak végrehajtani” 

Zsoldosok

Az orosz Legfőbb ügyészség nyomozóbizottsága több mint 700 külföldi zsoldost vett fel körözési listára, akik az ukrán fegyveres erők részeként vesznek részt ellenségeskedésben.

A bizottság elnöke, Alekszandr Bastrikin operatív értekezletet tartott Donyeckben. Ennek során a nyomozóbizottság határozatot hozott Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország és Románia állampolgárai elleni vádemelésről az ún. „zsoldos” cikk alapján.

Szudán

Újra felkapott a hír, hogy Ukrajna, illetve ukrán katonák Szudánban harcolnak Oroszország ellen. Ukrajna azt reméli, hogy költségesebbé teheti a háborút Moszkva számára és célja, hogy ukrajnai háború frontvonalain túlmutató orosz érdekekre is lecsapjon.

ICC

A nemzetközi büntetőbíróság március 05-én elfogatóparancsot adott ki két orosz tábornok ellen, mert 2022 október és 2023 március között olyan parancsokat adtak, melyek túlzottan nagy kár okoztak polgári objektumokban, konkrétan az elektromos infrastruktúra lebombázására adtak ki parancsot.

Taurus ügy

Nem csitul a Taurus botrány. Azt már lehet tudni, hogy egy német tiszt okozta a lehallgatási botrányt, mert Szingapúrból úgy kapcsolódott be egy német tisztek közti beszélgetésbe, hogy  nem használt védett/biztonságos vonalat. A Bundeswehr tisztek a Webex felhőszolgáltatását használták konferenciájukon. Felmerült a kérdés, hogy mennyire biztonságos a rendszer? A 2020. április 22-én a korona vírus korlátozások miatt a Bundestag először ülésezett videokonferencián keresztül. Ebből a célból a Bundestag adminisztrációja beszerezte a Webex videokonferencia-megoldást az amerikai hálózati specialistától, a Ciscótól, hogy a tagok legalább virtuálisan találkozhassanak. Azóta nemcsak a Bundestag támaszkodott a Webexre, hanem az összes szövetségi hatóság, így a Bundeswehr is. A videokonferencia biztonságossága közvetlenül függ a használat módjától. A Webex segítségével történő videokonferenciás használat titkosított, de ezt a titkosítást is aktiválni kell. Ezenkívül a védelem már nem érvényes, ha a résztvevők nem a Webex alkalmazáson keresztül vesznek részt, hanem normál telefonkapcsolattal tárcsáznak. Illetve a résztvevők egyszerűen csatlakozhatnak egy meetinghez egy linken keresztül. A gond az, ha ezt a linket titkosítatlan e-mailben továbbítják. Ettől függetlenül azt sem zárják ki, hogy nem a Webex volt a gyenge pont, hanem a klasszikus lehallgatási módszerek, például a szállodai szoba bepoloskázásával a beszélgetés az orosz titkosszolgálatok kezébe került.

A Taurus (Target Adaptive Unitary and Dispenser Robotic Ubiquity System) KEPD-350 (Kinetic Energy Penetrator and Destroyer) egy német-svég cirkálórakéta. A négy független navigációs rendszernek köszönhetően a levegő-föld irányított rakéta nagyon megbízhatóan találja meg célját. A Taurus KEPD-350 MEPHISTO robbanófeje az előre megformált töltettel együtt még az erősen edzett célszerkezeteken is áthatol, mint például bunkerek vagy parancsnoki állomások.

Odessza

Robbanások rázták meg Ukrajna déli kikötővárosát, Odesszát, amikor Volodimir Zelenszkij elnök találkozott Kirjakosz Mitsotakisz görög miniszterelnökkel.

Egyik delegációból sem sérült meg senki, de 12 ember halt meg az orosz dróntámadásban, ami apartmanházakat talált el. 

Új katonai körzetek Oroszországban

Még február 26-án Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá az Orosz Föderáció katonai-közigazgatási felosztásának megváltoztatásáról. A dokumentum szerint újra létrehozták a moszkvai és a leningrádi körzetet, március 1-jétől pedig megszűnt a Nyugati Katonai Körzet. A Donyecki és Luganszki Népköztársaság területei, valamint a Hersoni és Zaporozsjei régió a Déli Katonai Körzet része lett. 

Az adminisztratív változtatások oka Finnország és Svédország NATO-csatlakozása.

Csehország gyűjtőakciója

A csehek gyűjtésbe kezdtek, hogy tüzérségi lövedékek kerüljenek megvásárlásra Ukrajnának.

Egy februári müncheni biztonsági konferencián Petr Pavel cseh elnök biztosította, hogy Csehország 500 000 155 mm-es és 300 000 122 mm-es tüzérségi lövedéket vásárol Kijevnek, azonban úgy tűnik, hogy csak 300000 lövedék megvásárlására gyűlt össze pénz. A cseh kezdeményezéshez jelenleg már 18 ország csatlakozott, de nem ismertek, hogy a részvevő országok pontosan mennyivel, vagy hogyan járulnak hozzá.

Magyarázkodik a Vatikán

A Pápa egy februárban adott interjújában arra a kérdésre, hogy Ukrajnának fel kellene adnia (fel kellene vonnia a fehér zászlót), viszont ezzel az erősebbik fél cselekedetei legitimizálódnának, a pápa azt válaszolta, hogy „az az erősebb, aki látja a helyzetet és az emberekre gondol, és rendelkezik a fehér zászló bátorságával és tárgyal(ni kezd)”.  A pápa azt is hozzátette, hogyha a tárgyalás (mint szó) bátorságot jelent és ha valaki azt látja, hogy „elbuktál, hogy a dolgok nem mennek jól, akkor rendelkezned kell a bátorsággal, hogy tárgyaljál”. „Nem kell szégyellni tárgyalni, hogy a dolgok ne váljanak még rosszabbá”. Feltette a kérdést, hogy hány haláleset lesz még, mielőtt vége lesz a háborúnak, és úgy gondolja, hogy nemzetközi közvetítők is segíthetnének. Akár ő is. Azonban az olaszországi ukrán közösség tiltakozását és felháborodását fejezte ki a pápa „sértő szavai” miatt. A vatikáni sajtóiroda vezetője, Matteo Bruni most egy svájci rádiónak adott interjúban pontosította a pápa szavait, és a pápa által használt fehér zászló kifejezés azt a fegyverszünetet jelenti, melyet a tárgyalások bátorságával értek el, és minden háborús helyzetre gondolt, amikor azt mondta hogy „a tárgyalás soha nem feladás”.

Franciaország szövetségeseket keres

Emmanuel Macron francia elnök megerősítette, illetve kiegészítette azt a bejelentését, hogy katonai személyzetet küldjenek Ukrajnába. Azt mondta, hogy „az, hogy nem zárunk ki valamit, nem jelenti azt, hogy megtesszük”. Bejelentése nem oszlatott nagy sikert, mert több európai ország is elutasította, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Viszont Franciaország továbbra is olyan országok szövetségét keresi, amelyek nyitottak arra, hogy csapatokat küldjenek. A franciák úgy tűnik találtak is szövetségeseket, mivel a balti országok nyitottnak tűnnek az együttműködésre. Ettől függetlenül magyarázkodnak a franciák, hiszen a francia külügyminiszter kijelentette, hogy az ukránok nem kérték őket, hogy küldjenek csapatokat, az ukránok azt kérték a franciáktól, hogy lőszereket küldjenek. Azonban a miniszter azt is mondta, hogy „nem kockáztathatunk egy orosz győzelmet Ukrajnában”, és bár „az ukránok most nem kérnek műveleti segítséget, nem zárhatunk ki semmit a következő hónapokban”.

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter múlt pénteken közölte, hogy három francia védelmi vállalat a nyáron már el kívánja indítani a termelést Ukrajnában. A cégek drónokat, szárazföldi katonai felszereléseket, alkatrészeket és esetlegesen lőszereket gyártanának. A miniszter egy céget is meg is nevezte: a francia-német védelmi konzorcium, a KNDS lesz, ami a francia fegyver- és haditechnikai gyártó, a Nexter és a német hadiipari cég Krauss-Maffei Wegmann GmbH cég közös holdingja.

Isztambul

Erdogan török elnök fogadta Zelenszkijt Isztambulban, ahol Törökország felajánlotta közvetítését Ukrajna és Oroszország között. A béketárgyalásokat Svájcban kezdenék, de Zelenszkij nem akarja, hogy ezen az oroszok rész vegyenek. Azt akarja, hogy a „civilizált országok” dolgozzanak ki egy tervet, és ezután kerüljenek bevonásra az oroszok. Erdogan viszont az oroszok részvételét hangsúlyozta. Erdogan elmondta, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, szuverenitását, de a tárgyalásokat tartja a háború befejezésének módjának. Így se biztos, hogy bármi is történik, mert Zelenszkij ragaszkodik az orosz csapatok kivonásához, minden megszállt területről, a Krím-félszigetről is. Márpedig ez nem valószínű, hogy meg fog történni.

Medvegyev nyilatkozata

Az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev, az Oroszországban megtartott Ifjúsági Világfesztiválon akként nyilatkozott, hogy Oroszország sohasem adja fel a földjeit, és csak néhány új emberrel lehet tárgyalásokat folytatni, ha „felismerik a valóságot”. Megjegyezte, hogy a jelenlegi ukrán kormány valószínűleg nem tud konstruktív tárgyalásokat folytatni.

Volodimir Zelenszkij nyilatkozata

Az olasz Rai-nak adott interjújában az ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz elnök célja a egész Ukrajna elfoglalása, nem pedig csak különálló régióké.

"Nem hiszem, hogy néhány terület lenne a célja. Amit látunk, a tetteik, a civil célpontok elleni támadások, Ukrajna civil lakosságának rakétákkal való megfélemlítése, Putyin környezetének, hírszerzésének, csapatainak, és magának Putyinnak nyilvános nyilatkozatai. Mindezek az üzenetek azt jelzik, hogy nem végezték el a feladatot, és folytatják a háborút.”

Orosz sportolók

A Nemzetközi Teniszszövetség semleges státuszban engedélyezte orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy részt vegyenek a 2024-es párizsi olimpián és paralimpiai játékokon – közölte szerdán a szervezet honlapja.

Nem csitulnak a kedélyek a köztársasági elnökökkel kapcsolatosan, aminek van is alapja. Alig mond le az egyik, itt a másik a saját botrányaival. Kicsit belemélyedtem én is a kegyelemosztogatás kérdésébe, mert van egy pár számomra értelmetlen dolog, amire próbálok választ találni, vagy további kérdésekkel elgondolkoz(tat)ni a témán.

Először is nézzük meg, hogy mi szabályozza az elnöki rendszerünket.

Az Alaptörvény 9-14. cikkei foglalkoznak a köztársasági elnökkel. Ezek írják le, hogy hogyan lehet megválasztani, mik a feladatai, miért is van ő ("kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett" (9. cikk. (1) bekezdés), taglalja a személyének sérthetetlenségét, illetve megbizatásának megszűnését.

A köztársasági elnök a 9. cikk (4) bekezdés g) pontja szerint gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. És ennyi. Az Alaptörvény további szabályt vagy iránymutatást nem ad. Illetve egyet mégis. Vagyis azt, hogy a köztársasági elnök minden intézkedéséhez és döntéséhez a kormány tagjának ellenjegyzése szükséges (kivéve, ha törvény ettől másképp rendelkezik), vagyis ehhez is. Ha többet szeretnénk tudni, akkor - többek között - a büntető törvénykönyvet (Btk.), a büntetőeljárásról szóló törvényt (Be.), illetve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt kell megnézzük. A Btk. inkább csak utal a kegyelemre és annak következményére, a Be CV. fejezete taglalja részletesen a kegyelmi eljárás szabályait, azonban K. Endre esetében – mivel már ítélet született – a 2013-as törvény szabályait kell megnézni. Megjegyzem, hogy a törvény és a Be. azonos, vagy nagyon hasonló szabályozást ír elő a kegyelmi eljárásban. 

Szóval: kegyelmi kérelmet az elítélt, annak hozzátartozója, törvényes képviselője, illetve védője nyújthat be. Mivel a törvény hozzátartozót ír, ez azt jelenti, hogy nemcsak a közeli hozzátartozója nyújthatja be a kérelmet. K. Endre esetében a felesége adta be a kérelmet (vagyis ezt mondják), és K. Endre úgy nyilatkozott, hogy ő nem is tudott róla. Persze mi meg elhisszük, hogy a felesége titokban kérvényezte a férjének a kegyelmet. Ráadásul a jogszabály azt is leírja, hogy az elsőfokon eljárt bíróság tájékoztatja az elítéltet a kegyelmi eljárás befejezéséről, szóval nagyon nehéz elhinni, hogy K. Endre nem tudott semmiről, és csak akkor tudta meg, hogy kegyelmet kapott, amikor szóltak neki, hogy „mától szabad vagy”. Egyébként a kérelmet a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre adható be. Ez azért lényeges, mert Novák Katalin K. Endrét többszörösen is kegyelemben részesítette, hiszen a büntetését sem kellett tovább töltenie, a foglalkozástól és közügyektől eltiltás hátralévő részét elengedte, és még mentesítette is, vagyis így büntetlen előéletűnek számít. Ez mit jelent a gyakorlatban? Hogy megkapja a ’tiszta’ erkölcsijét, ami mondjuk szükséges, pl. egy másik munkahelyen.

 A kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, ő terjeszti fel az igazságügyért felelős miniszterhez. A miniszter az adatokat, iratokat megvizsgálja, illetve adatszolgáltatást kérhet. Ezután a miniszter a kérelmet továbbítja a köztársasági elnöknek, akkor is, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést, kvázi nem javasolja a kegyelem gyakorlását. Az elnök kegyelmi döntését határozatba foglalják, melyet a miniszter, mint ellenjegyző aláír. Azonban a miniszter megteheti, hogy nem ellenjegyzi a határozatot, ekkor „e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti”. „Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik” (46.§). Vagyis Varga Juditnak volt lehetősége megtorpedóznia a döntést, de nem tette. Azt állította, hogy ő csak egy ellenjegyző, pedig nem. Ez nem csak egy adminisztratív jellegű teendő volt, hanem egy felelősségteljes döntés írásba foglalása. Azzal, hogy ellenjegyezte a határozatot, egyetértett a kegyelemmel K. Endre esetében.

(Csak megjegyzem, hogy az Igazságügyi Minisztérium a honlapján a kegyelmezéssel kapcsolatos tájékoztatójában is kissé homályosan ír: „A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez”. Érthetetlen, hogy miért nem a jogszabályi szöveget idézik.)

Annyit szükséges tudni, hogy amikor egy jogszabály az írja, hogy a köztársasági elnök vagy miniszter ezt vagy azt teszi, valójában nem ő, hanem az ügyintéző teszi ezt vagy azt. Itt a kérdés csak az, hogy Varga Judit olyan vezető volt-e, hogy elolvasta, amit aláírt, vagy legalább rákérdezett, hogy „ez meg mi?”. Mert ha nem, akkor az – ahogy mostanában mondják – ultra gáz. Viszont tudnia kellett az ügyről, hiszen a köztársasági elnök ellentétesen döntött Varga javaslatával szemben, és ezt Varga Judit végül is elfogadta, hisz ellenjegyzett. Hogy miért tette? Talán jóbarátnők Novák Katalinnal, vagy jóbarátok Balogh Zoltánnal. Vagy csak beleszólt a politika, és ők is csak gyalogok a sakktáblán. Egyébként Novák Katalin búcsúbeszédében is utalt a politikára, ami persze azért képmutatás, mert már jó néhány éve ő is benne van, és Fidesz politikusként lett köztársasági elnök.

 Az ügy szempontjából szintén lényeges, hogy nincsennek további részletszabályok, pl. a kegyelmi döntés megformálása tekintetében. Nem hallgatják meg az elítéltet, íratok, meg ki tudja mi alapján döntenek. Azonban a jogszabály csak annyit ír, hogy határozatba kell foglalni a kegyelmi döntést, de a jogszabály nem zárja ki az indoklást.Tehát arra a kérdésre, hogy miért döntött így Novák Katalin, az a válasz a kormány vagy bárki részéről, hogy "nincs indoklási kötelezettség" , kissé torzítás, vagy inkább terelés… Mert indoklást kizáró szabály nincs. És biztos, hogy volt indok, mert végül Varga Judit is ellenjegyezte a döntést.

 Szintén érdekes, hogy honnan jött a pápalátogatás ürügye, ugyanis kegyelmi kérvényt bármikor be lehet nyújtani, nincsenek fix időpontok, se a benyújtásra, se a döntésre. Bár mivel egy püspök is szerepel az ügyben (bár ő református), lehet, hogy ez az indok, vagy valaki kávézás közben feldobta a volt elnöknek, aki megörült a lehetőségnek.

Lehetett hallani/olvasni azt is - főleg arra magyarázatképpen, hogy miért nem lehet megtudni részleteket -, hogy az eljárás titkos. Hát nem az. Csak - a jogszabály alapján, mint minden eljárásban - az érintetteket tájékoztatják. Csak, ahogy látjuk, K. Endre ügyében az érintettek hallgatnak. De nemcsak ebben az ügyben, a többi pápalátogatásos kegyelmi ügyben is hallgatás van. Pedig tudunk egy takarítónőről, aki bírósági iratok tartalmát szerezte meg. Mondjuk ezzel az üggyel ’csak’ az igazságszolgáltatásunk sérült. Érdekes lenne megtudni, hogy kinek a megbízásából cselekedett a takarítónéni. Ő is ismerőse valakinek? Ezt már biztos nem tudjuk meg. Gyorsan le kellett ezt az egész kegyelmi eljárásos hisztériát zárni, valószínűleg azért is, hogy a többit se feszegessük. Találtak két bűnbakot, és lapozzunk, itt az új köztársasági elnök.

Csak egy utolsó megjegyzés: a jelenlegi kegyelmi eljárások során alkalmazott jogszabályok egytől-egyik a Fidesz-KDNP kormányok alatt születtek.