Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok drónok lelövéséről jelentettek folyamatosan, illetve ellentámadást indítottak drónokkal, rakétákkal és páncélozott járművekkel az oroszok ellen Kurszkban. Az oroszok szerint elfojtották a támadást. Rosztovban csapást mértek orosz lőszer- és drónraktárra. Illetve Donyeckben is eltaláltak egy áruházat.

Az oroszok folytatták a támadásaikat. Már hivatalosan is bejelentették, hogy Kurakhovo felett „átvették az irányítást”. De újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben. Támadtak Zaporizzsjiában (itt nagyon sok halálos áldozat és sebesült volt), Harkovban, Herszonban. A tüzérségük megrongált ukrán katonai repülőterek infrastruktúráját, fegyverraktárakat, tárolóhelyeket, pilóta nélküli légi járművek kiképző és indítóközpontjait, illetve katonai felszereléseket tároló logisztikai központokat. Kurszkban is több összecsapásról számoltak be, itt újabb katonai központot/parancsnokságot számoltak fel.

Ukrajna támogatása

EU hárommilliárd eurót utalt át Ukrajnának, ami a befagyasztott orosz eszközök nyereségéből származik.

Finnország személyi védőfelszereléseket és detektorokat küldött Ukrajnának az Európai Unió által finanszírozott készletből. Ukrajna a felszerelést vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetekre való reagálásra használhatja fel.

A leköszönő amerikai kormány egy utolsó, 500 millió dollár biztonsági segélyt nyújt Ukrajnának, amely fegyvert, rakétákat és lőszereket tartalmaz. A segély meglévő amerikai készletből származó fegyverek átadásáról szól, nem pedig új fegyverek előállításáról.

Az USA, Nagy-Britannia és Japán új szankciókat jelentett be Oroszország ellen. A szankciók három orosz állami tulajdonú gáz és olajipari vállalatot érintenek, és azok majd 200 hajóját, mely az országok szerint Oroszország árnyékflottájának részét képezik. Illetve a cégek és személyek vagyonát is befagyasztották, és megtiltották az állampolgáraiknak, hogy bárki velük pénzügyi kapcsolatba kerüljön.

Ramstein

Január 9-én ülésezett ismét az ún. Ramstein (=Ukrajnát támogatók) csoport a németországi Ramstein légi bázison. A résztvevők megerősítették Ukrajna melletti támogatásukat és további katonai segélycsomagokat jelentettek be. A németek, a lengyelek és az ún. drónkoalíció jelentett be jövőbeni támogatást. Zelenszkij kétoldalú biztonsági megállapodások aláírását sürgette a partnereivel, illetve a védelmi miniszterével egy nyolc lépcsőből álló ütemtervet is felvázoltak, ami az ukrán erők célkitűzéseit tartalmazza a főbb területeken, így: légvédelem, tüzérség, páncélozott járművek, drónok, légierő és tengeri biztonság. Ezen területeken várnak támogatást.

Persze az a kérdés is napirenden volt, hogy mi lesz Trump beiktatása után, mivel nem mutatott érdeklődést sem ő, sem a csapata idáig a Ramstein csoport munkája iránt. Sőt Trump azt is kinyilvánította a héten, hogy „szimpatizál” azzal az orosz állásponttal, hogy Ukrajna ne legyen NATO tag, ami egy nagy arculcsapása az ukránoknak.

Orosz-amerikai tárgyalás

Trump bejelentette, hogy tárgyalni fog Putyinnal, erre az előkészületek megkezdődtek, de időpontot nem jelölt meg. Trump szerint Putyin akar vele találkozni. Az oroszok annyit közöltek, hogy nem zárkóznak el a tárgyalásoktól, de nem érkezett hozzájuk hivatalos „kapcsolatfelvételi kérés”. A találkozójuk lehetséges helyszíneként Budapest is felvetődött.

Ukrán alapkiképzés

Hatályba lépett az új/módosított ukrán katonai alapkiképzésről szóló törvény. E szerint 2025-ben a sorkatonai alapszolgálat váltja fel a sorkatonai szolgálatot. A 18–25 év közötti, felsőoktatásban nem tanuló férfiaknak kötelezően részt kell venniük ebben. 2025. szeptember 1-jétől minden ukrán egyetemen kötelezően bevezetik a katonai alapképzést, melyben a nők is részt vehetnek önkéntes alapon. Aki ezen részt vesz, nem kell alapszolgálatot teljesíteni. 2026. szeptember 1-től pedig kötelezővé válik a katonai alapkiképzés vagy szolgálat elvégzése az állami szolgálatoknál. A módosítás célja, hogy Ukrajna védelmi képességét erősítse, és a lakosságot pedig felkészítse Ukrajna biztonságának támogatására.

Szabotázs

Az orosz hatóságok szerint az orosz biztonsági szolgálat őrizetbe vett egy 39 éves Amur régióból származó lakost, aki állítólag a transzszibériai vasútvonalon akart terrorcselekményt elkövetni, valószínűsíthetően robbantással. A vád szerint ukrán „terrorszervezettel” volt kapcsolata, és a cselekmény elvégzése után Ukrajnába akart utazni.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukrán légierő drónokat lőtt le, lelőttek egy MI-8-as orosz helikoptert is, illetve a határmentén eltaláltak egy üzemanyag raktárat, és Kurszkban pedig kilőttek egy orosz parancsnoki állást. Újabb nagyhatótávolságú, Atacms rakétákat lőttek orosz területre.

Az oroszok sem tétlenkedtek. Dróntámadásokat indítottak Kijev ellen. Több támadást hajtottak végre ukrán hadiipari és energetikai létesítmények, valamint külföldi zsoldosok bevetési pontjai ellen, lelőttek két ukrán vadászgépet is. Aktívak voltak Szumi, Hakov, Brjanszk, Donyeck régiókban, és Kurszkban is. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá. Pokrovszknál továbbra is heves harcok folytak.

Ukrán dezertálások

Egy sajtóértesülés alapján az ukrán rendőrség dezertálás és hatalmi visszaélés gyanúja miatt nyomozást indított a franciák által kiképzett 155. "Kijevi Anna" gépesített dandárnál. A hírek szerint a Pokrovszk közelében telepített egység katonái veszteségeket szenvedtek, és százasával menekültek el a rossz ukrán vezetés és szervezettség miatt. A dandár I. Henrik francia király feleségéről kapta a nevét. Az egységnek körülbelül 5800 katonája van, akik közül kb. 2000-en vettek részt Franciaországban kiképzésen. A franciák kiképezték és felfegyverezték az alakulatot, azonban sokakat más egységhez irányították, helyükre meg tapasztalatlanokat raktak be, így „káosz” uralkodik a vezetésben és szervezettségben. Illetve arra is fény derült, hogy már Franciaországban is sokan (kb. 50 fő) dezertáltak, és a bevetés előtt is elhagyták több százan az egységet. A veszteségükhöz az is hozzájárult, hogy nem kaptak pl. drónokat Kijevtől. A dandár parancsnokát és több tisztet elbocsájtották.

Zelenszkij újévi beszéde

Zelenszkij hosszú beszédet tartott, ami inkább egy lelkesítő beszéd volt. Megemlékezett az évről, arról, hogy 1000 nap háború van már mögöttük. Megköszönte a munkáját mindenkinek. Ukrajna erejét és bátorságát hangsúlyozta. Megemlítette a fogolycseréket, a haditechnikájuk fejlődését, és fejlesztőket dicsérte. Elmondta, hogy Ukrajna erős, nem adja fel, ami az övé. Az ukrán „szívet” nem tudták elfoglalni az oroszok. Beszélt a megszállt területen élőkhöz is, és azt mondta, hogy „Ukrajna vissza fog térni”, együtt lesz az ország. Köszönetet mondott azoknak, akik Ukrajna mellett álltak, külön köszöntötte az amerikaiakat, de megemlített több országot és szervezetet is (Unió, Nato). Állította, hogy sok mindenkivel beszélt (a világon), és mindig az jött ki ezen beszélgetésekből, hogy „Putyin nem nyerhet. Ukrajna győzni fog”. Szerinte Ukrajna Uniós és NATO tag lesz, ami erősíti a világot és Európa egységét, amit Budapestnek és Pozsonynak is tiszteletben kell tartania. Azt mondta, hogy „Tudom, hogy a magyar és a szlovák nép valójában velünk, Ukrajnával, az ukránokkal az igazság oldalán áll. Ezen országok hatóságainak is el kell ismerniük az igazságot”. Végül ezt mondta: „Legyen 2025 a mi évünk. Ukrajna éve. Tudjuk, hogy a békét nem kapjuk ajándékba. De mindent megteszünk, hogy megállítsuk Oroszországot és véget vessünk a háborúnak. Ez az, amire mindannyian vágyunk”.

Putyin újévi beszéde

Putyin újévi beszédében nem beszélt órákat, elmondta, hogy „ambiciózus célokat” tűztek ki maguk elé, de büszkének kell lenniük arra, amit elértek, a kihívásokkal megbíróztak, és ez megszilárdította az ország egységét. Megemlékezett a katonákról, hősnek nevezi őket, bízik benne, hogy (az új évben) „minden rendben lesz”. Becsületbeli dognak tartja, hogy az ország szuverenitását, biztonságát, érdekeit megvédik. Boldogságot és jólétet kívánt az országának.

Ukrajna támogatása

Biden amerikai elnök bejelentette az utolsó katonai segélycsomagját Ukrajnának. Ez 2,5 milliárd dollár értékű, melynek a fele ún. „lehívási csomag”, ami azt jelenti, hogy a szükségnek megfelelően az amerikai katonai készletből vesznek el és küldik minél hamarabb Ukrajnának.  Emellett az amerikaiak további 3,4 milliárd dolláros gazdasági támogatást is bejelentettek „Ukrajna kormányának megsegítésére és infrastruktúrájának megerősítésére”.

Balti államok aggodalma

A balti –tengeri országok aggódnak, mivel folyamatosan vannak áramkimaradások és hírközlési problémák az országaikban. A helyzetért az oroszokat teszik felelőssé. A finn rendőrség bejelentette, hogy bizonyítéka van arra, hogy egy orosz olajat szállító ún. árnyék hajó a horgonyával a finn-észt Estlink 2 áramvezetékét és hírközlési kábelét szakította el. A rendőrség szerint megtalálták a horgony nyomait a tengerben. A hajót feltartóztatták és a finn áramszolgáltató a helsinki bíróságtól kérte az Eagle S nevű olajszállító tartályhajó lefoglalását, hogy biztosítsa a társaság kártérítési követelését. A bíróság helyt adott ennek, és elutasította a hajó és legénysége szabadon bocsájtását. A finn hivatalok pedig lefoglalták a hajót és a rakományát is azzal a gyanúval, hogy megsértették az oroszok elleni szankciókat. Svédország is bejelentette, hogy segíti a nyomozást.

O55

Az egyik kereskedelmi csatorna minden évben meghirdeti az „év embere” címet. Erről jutott eszembe a következő kis ’történet’. Van itt párszáz ember, akit olyan igazságtalanság ért, amit kevesen tapasztaltak meg. Ezek az emberek többségében katonák, akik a magyar honvédségnél szolgáltak, azonban három éve is már, hogy úgy megalázták őket, ahogy senki mást. Aki ezt olvassa, lehet is, hogy sejti, ha nem, akkor én elmesélem a történetüket. Sajnos pár éve még az egész ország (s világ) a Coviddal folytatta a harcát. Aztán jött a mindent megváltó oltás, amit ki így, ki úgy kezelt, de sorra születtek a szabályozások. Mivel sokan kételkedtek benne, így eljött a pillanat, hogy kötelezővé tegyék. Ez történt az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben. A híres 2021-es év… A honvédségnél is kötelezővé tették az oltást, és azzal sikerült rávenni a többséget, hogy gyakorlatilag megzsarolták az állományt azzal, hogyha nem veszed fel az oltást, akkor egy évre illetménynélküli (=fizetésnélküli) szabadságra kerülsz. Mivel sok mindenkinek volt családja, hitele… felvették az oltást, de maradtak egy pár százan, akik – élve gondolati és elvi szabadságukkal - nem. Ők 2022-ben kikerültek a szolgálati helyükről, és egy központi ’pullba’ kerültek (hivatalosan rendelkezési állomány), és illetménynélküli szabadságra küldték őket egy évre, úgy, hogy nem szerelhettek le! Igen, kedves olvasó, jól érted. Egy évig állományban kellett maradniuk, nem vállalhattak másodállást, és fizetést sem kaptak! Ha valaki le akart szerelni, elutasították. Sokan, kívülállók megkérdezték ekkor, hogy mi is csinál a honvédség? Kiéhezteti őket? Aha. Aztán, ahogy letelt a szűk egy év, kirúgták őket. Ahogy kirúgták őket, másnaptól már nem is volt kötelező az oltás a honvédségnél… és azóta sem lett az. Erről sokan azért nem tudnak, mert a pedagógusok és a rendőrök kb. egy 6 hét után (míg az utolsó nagy hullám lecsengett) visszamehettek dolgozni, illetve az egészségügyben dolgozóknak legalább megadták a lehetőséget, hogy felmondhassanak, így senkinek sem jutott az eszébe, hogy csak a katonák nem.

A kirúgott katonák között több éve, évtizede szolgáló, hivatásukért élő, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, missziókat is megjárt katonák voltak, akik között tisztek, főtisztek, akár ezredes is akadt…

Aztán ezt a helyzetet próbálták közülük néhányan nem hagyni; összefogtak és azóta is elkeseredett harcot vívnak a döntéshozókkal, hogy esetlegesen, ha ennyi év után is, de valamiféle rehabilitációra kerülhessen sor.

A szomorú, vagy talán egy kicsit groteszk, hogy az ügyben anno a kormány és a parlament által születtek döntések, viszont a döntésben résztvevőnek, így a kormány tagjainak, a miniszterelnöknek, a parlamenti képviselőknek vagy a köztársasági elnöknek nem volt kötelező felvenni az oltást. De simán kirúgatták ezeket a katonákat.

Szóval ez a kis csoport két éve próbál valami pozitív változást elérni az ügyében, de ezidáig sikertelenül, pedig közben a honvédségben és a minisztériumban is vezetőváltás volt.

Kiváltképp szomorú ez, amikor háborús veszélyhelyzet van Magyarországon, és intenzív toborzás folyik a honvédségben, mégsem kellenek ezek a tapasztalt katonák.

Én azt vallom, hogy olykor - sajnos - születhetnek rossz döntések, de sohasem késő ezeket korrigálni, és az mondani: tévedtem, hibáztam, de helyrehozom. Ebben az ügyben sincs/lenne késő…

Miért 300? Mint tudjuk, a spártaiak sem pontosan háromszázan voltak, így az érintett katonák pontos létszámát is csak a honvédség tudja. Viszont mint a spártaik, ez – a fent említett – kis csoport és ugye a mögöttük álló katonák is szélmalomharcot vívnak, és tudják minden pillanatban, hogy vesztes csata az övék… De azt is tudják, hogy a remény hal meg utoljára, így küzdenek, küzdenek tovább.

Nekem két éve már ők az év emberei.

Boldog Új Évet!

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok dróntámadásokat hajtottak végre orosz területeken (kiemelten Rosztov régióban), sőt tesztelik az új drónjaikat. Több, mint 1000 km-re is találtak el célpontokat, és állításaik szerint akár 2000 km-re is el tudnak küldeni drónokat.

Oroszország december 25-én nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen. Rakétákkal és drónokkal lőtték a városokat egész Ukrajnában. Főleg Harkiv, Dnyipro, Kremencsuk, Krivij Rih, Vinnicja és Ivano-Frankivszk városokat érték a támadások, Harkivban volt a legsúlyosabb. Az ukránok szerint az oroszok 78 rakétát és 106 drónt vetettek be. Több városában vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el. Elkeseredett harcok folynak Pokrovszk-Kurakhove irányban, az oroszok nagy erőkkel vannak jelen itt. Az ukránok veszítettek az állásaikból, több ezer civilt telepítettek ki. Források szerint elfoglalták Kurakhovét. Az ukrán beszámolók szerint az oroszok kisebb csoportokban mozognak előre főleg éjszaka és rossz látási viszonyok között. Illetve olyan köpenyt, „poncsót” használnak a katonák, ami megvédi őket a hőkamerák általi megfigyeléstől. Újabb települések kerültek az ellenőrzésük alá Donyeckben, több drón-irányító központot semmisítettek meg, és Kurszkban is haladtak.

Viharhadtest

A - főleg dél-koreai - hírek szerint az észak-koreai csapatok vesztesége már meghaladta az ezer főt, ebből kb. százan meghaltak. Zelenszkij azonban bejelentette, hogy már 3000 főnél tart az é-koreaiak vesztesége. Becslések szerint 12000-n szolgálnak a háborúban, és az észak-koreai vezetés még akar küldeni csapatokat, illetve folyamatosan biztosít technikát, így drónokat, rakétákat, tüzérségi lövedékeket a frontra. Az észak-koreai vezető célja pedig az, hogy fejlett technológiát kapjon az oroszoktól és a csapatai harci tapasztalatokat szerezzenek, a prózai oka pedig, hogy az oroszoktól élelmiszert és pénzt is kap; egyes hírforrások szerint az oroszok katonánként havonta 2000 dollárt fizetnek É-Koreának. Sokan megkérdőjelezik a koreai katonák alkalmasságát, de szakértők szerint ezt nem szabad. Az orosz frontra küldött katonák az ún. Viharhadtest katonái. Ezek a katonák szerény hátterűek, de nagyon hűségesek a párthoz. Ide a magasabb, sportosabb férfiakat választják ki, és elég kemény a felkészítésük, a túlélés mesteri. Bár inkább a beszivárgás a fő területük, a koreai vezető nem akart lebőgni a reguláris erők küldésével. A koreaiaknál nagy gond az élelmiszerhiány, így a katonák (is) alultápláltak. Viszont nagyon jó a morál, könnyen alkalmazkodnak és ’világot látnak’, így igazából szívesen mennek a frontra, ahol legalább enni is kapnak. Vannak azonban egyéb problémák, pl. a nyelvi akadályok. Az ukránok szerint a koreaiaknak sikerült már orosz katonákra rálőniük, ahol meg is haltak. És az é-koreiak vesztesége? Az é-koreai vezetőt nem foglalkoztatja nagyon, a családtagok pedig hősként fognak a fiaikra tekinteni, aki majd kapnak egy oklevelet, vagy egy plecsnit. Most az ukránok és a dél-koreaiak azon dolgoznak, hogy pszichológiai hadviseléssel próbálják rávenni az é-koreai katonákat, hogy disszidáljanak a frontról, de hozzáértők szerint nem lehet hozzájuk férkőzni, és aki megpróbálná a szökést, megölik. Zelenszkij közben Kínát szólította fel, hogy gyakorolja a befolyását É-Koreára, hogy ne támogassa az oroszokat a továbbiakban.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A NATO főtitkára figyelmeztette Zelenszkijt, hogy hagyja abba a német kancellár bírálatát, mert az igazságtalan. Nemrég azon háborodott fel Zelenszkij, hogy Scholz telefonon beszélt Putyinnal, most éppen az a baja, hogy Scholz nem engedi, hogy a nagyhatótávolságú Taurus rakétarendszert megkapja Ukrajna. A baj az, hogy a véleményének nyilvánosan ad hangot. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a szövetségesek döntik el, hogy mit adnak át Ukrajnának.

Diplomáciai mozgolódások

A szlovák miniszterelnök látogatása után Putyin bejelentette, hogy elfogadná az Ukrajnával való béketárgyalások szlovák lebonyolítását, mert szerinte Szlovákia „semleges álláspontot képvisel”. Azt az amerikai javaslatot elutasította, hogy Ukrajna majd 10 év múlva csatlakozhasson a NATO-hoz, cserébe a háború befejezéséért. Januárba várják Moszkvába a kínai elnököt, aki béketervet dolgozott ki Brazíliával a háború befejezésére, akik az ENSZ alapokmányának betartására helyezik a hangsúlyt. Érkezik az iráni elnök, aki együttműködési megállapodást fog aláírni Putyinnal. Az orosz külügyminiszter (egy sajtótájékoztatón) pedig kijelentette, hogy Moszkva hajlandó együttműködni az új amerikai kormánnyal, de szerinte az amerikaiaknak kell megtenni az első lépést, mivel ők szakították meg a párbeszédet a két ország között. Azt is közölte (ismét), hogy Zelenszkij, mint ukrán elnök illegitim, így Ukrajnában elnökválasztást kell tartani. A tűzszünetet elutasította, mert azt mondta, hogy az időnyerésre és Ukrajna fegyverekkel való elárasztására menne. Olyan megállapodást kell kötni, amit nem lehet megsérteni.

Bírósági ítélet

Egy orosz bíróság öt és fél év börtönbüntetésre ítélte Eduard Sharlot 26 éves orosz énekest. Az énekest 2023-ban vették őrizetbe, mert az ukrajnai háború elleni tiltakozásul olyan videókat jelentetett meg, ahol elégette az útlevelét és Kirill pátriárka portréját egy keresztre szegezte. Később mindenkitől (beleértve a pátriárkát és Putyint is) bocsánatot kért és azzal védekezett, hogy az amerikai propaganda elkábította, és ő egy „elveszett ember”. A hatóságokat ez nem hatotta meg, felvették a „terroristák és szélsőségesek” listájára, és a bíróság elítélte a „nácizmus rehabilitációja” és a vallási érzelmek megsértése miatt. A büntetést egy büntetőtáborban kell letöltenie.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok újabb nagyhatótávolságú rakétát vetettek be, és eltaláltak egy vegyiművet (ami rakétákhoz gyártott vegyi és robbanó anyagokat) Rosztov régióban. Folyamatosan drónokkal támadnak orosz területen, egyik fő célpontjuk az Orjol régióban található üzemanyagraktár, és támadták Kazany városát is, ahol a repülőtér ideiglenesen le is állt.

Az oroszok folytatták a támadásaikat, minden harci csoportjuk előnyösebb pozíciókat foglalt el. Célirányosan katonai repülőtereket is támadtak. Hat újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben. Nagyerejű rakétatámadást indítottak Kijev ellen (válaszul Rosztovra): több ország képviselete is találatot kapott, de támadás érte az ukrán biztonsági szolgálat központját és légvédelmi rakétarendszerek állásait is.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy az oroszok tömeges kibertámadást hajtottak végre Ukrajna állami nyilvántartásai ellen, ami működtetését emiatt ideiglenesen fel is kellett függeszteni. A nyilvántartások létfontosságú információkat tartalmaznak az ukrán állampolgárokról, például születésekről, halálozásokról, házasságokról és tulajdonjogról.

Orosz jelentések a háború állásáról

Az orosz védelmi miniszter szerint ez év eleje óta az orosz hadsereg kb. 4500 négyzetkilométernyi területet vett ellenőrzése alá Donyeckben, Herszonban és Zaporozzsijában. Ez ezen régiók területének mintegy 25-30%-át jelentik; Luhanszk kb. 1 %-át ellenőrzik. Az ukránok vesztesége szerinte kb. 540.000 fő, csak Kurkszban kb. 40.000 embert veszítettek (ennek ellentmond, hogy Zelenszkij nemrég azt nyilatkozta, hogy összesen 43000 katonát veszítettek el). Az orosz fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek alkalmazása orosz területen „az ukrajnai konfliktus következő eszkalációja volt”. Mivel ezek működtetéséhez műholdas adatokra van szükség (ami Ukrajnának nincs), így az USA a konfliktus közvetlen résztvevőjévé vált. Elmondta, hogy „a különleges katonai műveleti övezetben” Oroszország kezében van a kezdeményezés és az elmúlt évben több mint 190 települést vettek ellenőrzésük alá. Az orosz hadsereg fejlődött, hiszen széleskörű gyakorlati tapasztalatokat szerzett. Megjegyezte, hogy „Tisztán ismerjük a potenciális ellenség képességeit, taktikáját a csatatéren, a nyugati gyártmányú fegyverek erősségeit és gyengeségeit, tudjuk, hogy mit kell tenni, és milyen feladatokat kell még megoldani." Az ország vezetése által elvárt feladatokat 2024-ben teljesítették. Még azt is elmondta, hogy a nyugati állításokkal ellentétben nem vontak ki csapatokat Donbászból a kurszki ukrán támadás elleni harcban. Putyin pedig azt jelentette be, hogy a katonai műveletek/teik terén Ukrajnában fordulat következett be és „Oroszország megragadta a stratégiai kezdeményezést”. Az éves sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg harckészültsége jelenleg a legmagasabb a világon. Elmondta, hogy hamarabb meg kellett volna támadni Ukrajnát, de azt is megerősítette, hogy kész a tárgyalásokra. Arra a kérdésre pedig, ami cáfolta, hogy az Oresnyikot ne lehetne lelőni már az indítási szakaszban, azt válaszolta, hogy „teszteljék le”. Célpontként egy kijevi célpontot ajánlott és azt, összpontosítsanak oda minden lég- és rakétavédelmi erőt…

Merénylet

Kedden reggel hat óra körül robbantásos merényletben meggyilkolták az orosz Igor Kirillov altábornagyot, aki a nukleáris védelmi erőkért volt felelős, illetve azok parancsnoka. A merénylet egy moszkvai lakóépület előtt történt, - ahol Kirillov lakott - egy robogóba tett robbanószerkezettel és feltehetően rádiójellel aktiválták. A támadás akkor történt, amikor a tábornok kilépett az épületből. A támadásban a tábornok asszisztense is meghalt (aki egy autóval ment érte), a sofőr, aki a kocsiban volt túlélte. A merényletet az ukrán biztonsági szolgálat vállalta magára. Az ukránok azt nyilatkozták, hogy a tábornok háborús bűnös volt - így legitim célpont -, szerintük több gáztámadást is indított ellenük. Büntetőeljárást is indítottak ellene korábban már. Az oroszok az esetet terrorcselekményként kezelik és nyomozást indítottak, mely során videokamerák felvételeit elemezték, ami során tetthelyen figyelték az emberek és járművek mozgását, mobilozását, illetve mobilon történő számlafizetés és bérelt kocsi belső kamerafelvétele is segített nekik, hogy azonosítsák az elkövetőt, akit egy Csernoje nevű településen fogtak el. Az elkövető egy üzbegisztáni származású férfi, aki elismerte, hogy az ukrán különleges szolgálatok szervezték be, a bűncselekmény elkövetéséért 100 ezer dollár pénzjutalmat ígértek neki, és hogy elutazik valamelyik európai országba, ahol élhet majd. Bérelt kocsival ment a tett helyszínére és egy robogóra szerelte a robbanószerkezetet. Figyelte, amikor Kirillov kilép az épületből, majd robbantott. A kocsi kamerájának felvételét online figyelték az ukránok Dnyepr városban. Az orosz nyomozók már beazonosították a társát is, állítólag őt is letartóztatták. Orosz hírforrások szerint Kirillov már többször arra figyelmeztetett, hogy az ukrán hírszerzés provokációra készül. Az ukránok többször vádolták meg Oroszországot, hogy mérgező anyagokat használ a katonai műveletben, a tábornok pedig azt állította, hogy az ukránok a megszállt területeken laboratóriumokba jutottak be, illetve vegyi hulladékot és kiégett nukleáris fűtőanyagot importálnak Ukrajnába, hogy „piszkos bombát” készítsenek. Az oroszok a merénylet miatt megtorlást helyeztek kilátásba.

Ukrajna támogatása

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Biden elnökségének lejárta előtt biztosítanak minden rendelkezésünkre álló erőforrást Ukrajnának, így bíznak abban, hogy az általuk nyújtott katonai segítség 2025 végéig elegendő lesz az ukránoknak. A hírek szerint még egy 1,2 milliárd dolláros segélycsomagra számíthat Ukrajna a leköszönő Biden kormányzattól.

Nagy-Britannia bejelentette, hogy újabb 225 millió font értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának.

Ukrajna újabb 4,1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az ún. „Ukraine Facility” alapból. Az alapból az ukrán üzleti környezetre, a munkaerőpiacra, a regionális politikára, az energiapiacra, a környezetvédelemre és a korrupció elleni küzdelemre lehet pénzt költeni. Az alap 50 milliárd eurót ’tartalmaz’, amiből ebben az évben 16,1 milliárdot kapott az ország. Ez volt a második kifizetés.

A Nemzetközi Valutaalap egy 1,1 milliárd dolláros költségvetési támogatást hagyott jóvá Ukrajna részére.

Zelenszkij Brüsszelben

Zelenszkij Brüsszelbe utazott a héten, ahol találkozott Európa és a NATO vezetőivel, és részt vett az Európai Tanács ülésén is. Az információk szerint külön találkozott Franciaország, Németország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Csehország vezetőivel is. A találkozók ’eredménye’, hogy mindenki támogatásáról biztosította Ukrajnát.

O55

Orbán Viktor karácsonyi tűzszüneti javaslatával kapcsolatos adok-kapoktól hangos a politika és a sajtó. Ugye, mint ismert Orbán azt javasolta, hogy karácsonykor legyen már egy kis tűzszünet az ukránok és az oroszok között, és cseréljenek ki a felek egy csomó hadifoglyot. Ahogy ezt elkezdte mondani, az a kérdés merült fel bennem, hogy „melyik?”, de ahogy folytatta, meg is adta a választ, amikor azt mondta, hogy pár nap múlva karácsony, még van idő meggondolni. Szóval a „melyik?” arra vonatkozott volna, hogy „melyik karácsony?” Ugyanis az ukránok és az oroszok többsége ortodox, akik január elején ünneplik a karácsonyt. Ugyan az ukránok tavaly, a háború miatt úgy döntöttek, hogy szakítanak a januári hagyományos karácsonyi ünnepléstől, és ahogy Európa nagy részén, ők is decemberben ünneplik meg a karácsonyt. Csakhogy ezzel sokan nem értenek egyet, és valószínű, hogy idő kell a hagyománytól megválni, szóval sokan biztosan tartják még a januári ünneplést, mégha már az nem is „hivatalos”. Plusz, ha még azt is nézzük, hogy Zelenszkij zsidó származású, ők meg inkább a Hanukát ünneplik… Szóval csak az jutott az eszembe, hogy Orbánnak vagy legalább a tanácsadójának ezek az alapvető ismeretek eszükbe juthattak volna, és nem biztos, hogy ehhez az ünnephez kellett volna a tűzszüneti javaslatukat csatolni.

De ha már a témánál vagyunk, most több mindenben igazat kell adnom Zelenszkijnek; pl. hogy egy csomó hadifoglyot cseréltek ki már, és egyébként ez folyamatos is, a híradások mindig szólnak róla, csak olvasni kéne. Sőt olvasni se, mert nekik (Orbánnak és a tanácsadóinak, ötletelőinek, szövegíróinak stb.) folyamatosan kellene jelentést kapniuk a háborús helyzetről, és így a fogolycserékről is. Meg, hogy Orbán nem közvetítő.. senki sem kérte fel rá. Igaz. Putyin se tartja annak, az esetleges közvetítők listáján sincs ott. Nem is értem, hogy gondolhatja ezt, amikor Magyarország (az oroszoknak) „nem baráti ország”, hiszen az Unió tagjaként Orbán is aláírta az összes szankciós csomagot. És végül abban is igaza van az ukrán elnöknek, hogy jó kis pr reklám ez, hiszen Orbán az ’atyáskodásával’ az időt akarja húzni, viszont a háborús felek meg mindent ki akarnak sajtolni magukból és a másikból is, mire asztalhoz ülnek – a lehető legjobb pozícióban - tárgyalni, ami reméljük, (ők viszont már valószínű, hogy tudják, hogy) minél hamarabb megtörténik.

Boldog Karácsonyt!

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukrán hadsereg azt állította, hogy dróntámadásban eltalált egy olajraktárat a brjanszki régióban, ami hatalmas tüzet okozott. A raktár kulcsfontosságú az orosz katonai szállítmányok részére. Az oroszok elismerték a támadást, de csak annyit közöltek, hogy nem voltak áldozatok és a tüzet eloltották. Az ukránok egy olajgyárat is eltaláltak Orjol régióban. Az ukránok rakétákat lőttek ki az Azovi-tenger egyik orosz kikötőjére, ahol állítólag egy orosz légibázis is működik, illetve megsemmisítettek egy Szu-30-as vadászgépet.

Az oroszok tovább folytatták csapásaikat Ukrajnában. Az ukránok szerint a Pokrovszk-Vremivka tengelyen a legaktívabbak. Hatalmas légitámadást indítottak Zaporizzsijában, illetve péntek hajnalban az eddigi legnagyobb rakéta és dróntámadást vezették Ukrajnában. Közel 100 rakétát és közel 200 drónt vetettek be. A támadások Kijev, Csernyihiv, Vinnica, Ivano-Frankivszk, Lviv, Ternopil és Odessza energetikai és kritikus infrastruktúrája ellen irányultak. Az oroszok azt nyilatkozták, hogy ez válasz volt arra, hogy Kijev nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket használt ellenük. Donyeckben újabb települést foglaltak el. Kurszkban is sikerekről számoltak be. Három települést visszafoglaltak, és megsemmisítették a kurszki ukrán front egyik központját.

Ukrajna támogatása

Az Egyesült Államok 20 milliárd dollárt adott Ukrajnának, amelyet a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereségből származik. Az amerikaiak az összeget a Világbank egyik alapjába utalták át, ahonnan Ukrajna lehívhatja. A Világbank által kezelt pénzösszegek nem használhatók fel katonai célokra. Illetve bejelentettek egy újabb 500 millió dolláros katonai segélyt is.

Ukrajna újabb 4,2 milliárd eurós segélyt kap az uniótól.

Üzengetések

Egy interjújában Trump elmondta, hogy a hivatalba lépő kormánya csökkenteni fogja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, amelyet az Egyesült Államok a 2022-ben kezdődött háború óta kitartóan támogat. A háborúval kapcsolatban azonnali tűzszünetre, illetve Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokra szólított fel.

A Kreml közölte, hogy Oroszország nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, azonban a Kreml szóvivője szerint a tárgyalásoknak a 2022-es isztambuli megállapodásokon és a jelenlegi harctéri realitásokon kell alapulniuk. Zelenszkij pedig azt mondta, hogy az Oroszországgal vívott háborút nem lehet befejezni „egy darab papírral és néhány aláírással”, mert szerinte a garanciák nélküli tűzszünet bármikor megtörhető. Elmondta, hogy Ukrajnának „tartós békére” van szüksége, olyanra, amit az oroszok „néhány éven belül nem rombolnak le”.

Orbán, mint közvetítő?!

A hét elején találkozott a magyar miniszterelnök Trumppal (és Elon Muskkal) Trump floridai otthonában. Aztán a hét közepén - magyar kezdeményezésre - Orbán telefonbeszélgetést folytatott Putyin elnökkel. A Kreml szerint Orbán az iránt érdeklődött, hogy az ukrajnai háború politikai és diplomáciai úton történő megoldásának elősegítését miként lehetne „közösen megkeresni”. Az oroszok szerint semmilyen üzenetet nem adott át nekik Trumptól.

Aztán a magyar miniszterelnök tűzszünetet javasolt karácsonyra és egy nagyobb hadifogolycserére is tett javaslatot. Elmondása szerint Zelenszkij ezt elutasította. Az ukránok ezt tagadták, viszont sérelmezik, hogy Orbán velük nem tárgyalt. Illetve azt is mondták, hogy 2022 előtt 20 tűzszüneti megállapodás is volt az oroszokkal, de mégis megtámadták őket, így reménytelen a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal. Szerintük az orbáni javaslat csak egy „PR” fogás.  Az ügyben Zelenszkij annyit reagált, hogy reméli Orbán „nem hívja fel Assad-ot Moszkvában”, hogy őt is meghallgassa. Az oroszok támogatták a javaslatot, bár a Kreml szóvivője azt is mondta, hogy ők „nem fegyverszünetet, hanem békét akarnak”.

Újabb eu-s szankciócsomag

A korábbi eu-s szankciók szerint az orosz kőolaj árára a felső határt hordónként 60 dollárban határozták meg, és megtiltja a nyugati vállalatoknak, hogy orosz tankereknek szolgáltatásokat nyújtsanak. Az oroszok ezt játszák ki ún. árnyékflotta működtetésével. A 15. szankciós csomag az „árnyékflotta” mintegy 50 hajóját célozza meg, megtagadva tőlük az uniós kikötőkbe való belépést, és megtiltva az uniós szolgáltatások nyújtását. Az árnyékflottán keresztül, ami szakértők szerint kb. 600 hajót jelent jelenleg, elsősorban orosz olajat tudnak szállítani a vásárlóknak (főleg India, Kína), kijátszva a szankciókat bonyolult tulajdonosi struktúrán keresztül, illetve rossz állapotú, gyenge felszereltségű, kivénhedt teherhajókkal, amik hamis adatokat küldözgetnek, és kikapcsolják a követőjüket, így válnak láthatatlanná (=árnyékká). Ezek a hajók többnyire Panama, Libéria és a Marshall-szigetek zászlói alatt mozognak.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok elsősorban orosz drónok lelövéséről számoltak be. Az oroszok folytatták a támadásaikat, ezek során drónokkal, rakétákkal és a tüzérséggel ismét az ukrán hadipari létesítményeket, energetikai létesítményeket, katonai repülőterek infrastruktúráját, katonai logisztikát rongáltak meg. Az ukránok bejelentették, hogy az orosz támadások fele a Pokrovszk és Kurakove környékére összpontosult. Donyeckben három település került orosz ellenőrzés alá. 

Kurszkban is sikerekről számoltak be az oroszok. Egyre nagyobb terület kerül vissza orosz kézre. A nemzetközi sajtóban is jelentek már meg hírek az itt szolgáló ukrán katonákról, akik nem értik, hogy miért vannak itt (=orosz területen) és kétségbe vonják, hogy jó döntés volt e Kurszkban is frontot nyitni. Mivel más frontvonalról csoportosították őket át, nem tudtak pihenni, így nagyon fáradtak; nincs elég felszerelésük, és nem dobja fel őket, hogy nagyhatótávolságú rakétákat is bevethet Ukrajna orosz területen. Így a legnagyobb probléma a motiválatlanság. Az aktuális magyarázat, hogy miért kell kitartaniuk az az, hogy az általuk tartott orosz területek esetlegesen cserealapot jelenthetnek majd a béketárgyalásokkor. Mert azt mindenki úgy gondolja, hogy Trump elnökségével változás lesz, ezért is állítják, hogy január 20-ig Putyin is mindent megtesz, hogy minél nagyobb területet foglaljon, mert az erőpozíciót ez meg fogja határozni.

Orosz rakéta tesztek

Az orosz haditengerészet több, hajók ellen indítható, újgenerációs rakétákat tesztelt a Földközi-tenger keleti részén tartott gyakorlatok során. Három rakétáról adtak hírt az oroszok: Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta, ami a saját hajtóműve segítségével, 1000 km-es hatótávolsággal, kilencszeres hangsebesség felett is tud repülni, illetve tengeralattjáróról indított közepes hatótávolságú, hangsebesség fellett is repülni képes Onyx és a kis magasságban is repülni képes (így gyakorlatilag láthatatlan) Kalibr cirkálórakéta, amely nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas. A két utóbbi heves harcok és rádiózavarás esetén is bevethetők.

Ukrajna támogatása

Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy újabb katonai segélycsomagot adnak át Ukrajnának, kb. 725 millió dollár értékben. Ez légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, rakétarendszerekhez szükséges lőszereket és tüzérségi lőszereket, illetve gyalogsági aknákat tartalmaz. A hét végén pedig újabb 988 millió dollár katonai segélyt jelentettek be.

Olaf Scholz német kancellár váratlanul Kijevbe utazott, ahol támogatását fejezte ki Ukrajna irányába és bejelentett 680 millió dollár értékű további katonai támogatást, melyet még ez évben átadnak az ukránoknak. A segély IRIS-T légvédelmi rendszereket, Leopard 1 harckocsikat és harci drónokat tartalmaz.

A dánoktól újabb F-16-osokat kaptak az ukránok.

Peklo

Zelenszkij bemutatta a Peklo (magyarul Pokol) nevű új, saját, ukrán gyártású „rakéta drónt”, amely - állítása szerint - 700 km-t képes repülni. A (hibrid) drón képességeinek néhány részletét biztonsági okokból nem hozta nyilvánosságra, és a számát sem, csak azt, hogy már tesztelték, és a harci „hatékonysága” bizonyosságot nyert. Most minél nagyobb számban akarják előállítani.

Ukrán mozgósítás

Az amerikai külügyminiszter újból hangsúlyozta azt az amerikai elvárást, hogy Ukrajna mozgósítson, és vigye le a mozgósítási korhatárt 25-ről 18-ra. Azt mondta, hogy hiába van pénz és hadianyag, ha nincs elég ember a fronton. Az ukránok még nem hoztak döntést, de nagy a felháborodás. Mint ismert Zelenszkij ezidáig következetesen elzárkózott a mozgósítási korhatár leszállításától.

Német nyilatkozat

Olaf Scholz német kancellár azt nyilatkozta egy német lapnak, hogy reméli, hogy sikerül megegyeznie Trumppal egy „közös Ukrajna stratégiáról”. A német külügyminiszter a NATO külügyminiszteri találkozója előtt pedig azt mondta, hogy a németek „mindent támogatnak” a jövőben, ami a békét szolgálja. Azt sem vetette el, hogy német katonákat küldjenek Ukrajnába egy jövőbeni tűzszüneti megállapodás részeként. Ez onnan vetődött fel, hogy a hírek szerint Trump (és tanácsadói) azt fontolgatja, hogy az európai kormányokat presszionálni fogják, hogy katonákat küldjenek Oroszországot és Ukrajnát elválasztó demarkációs vonalra, a háború kikényszerítésére irányuló terv részeként.

Amerikai béketervek

A kiszivárgott hírek szerint három béketerv kering az éterben, amit Trumpnak előterjesztettek. Az első szerint a jelenlegi harcvonalakat befagyasztanák és csak akkor szállítanának több amerikai fegyvert Kijevnek, ha beleegyezik a béketárgyalásokba. Ugyanakkor figyelmeztetnék Moszkvát, hogy, ha elutasítja a tárgyalásokat, az amerikaiak megnövelik Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, konkrétan fegyvereket. A második javaslat egy demilitarizált zónát is kialakítana a meglévő frontvonalakon, amelyet "erősen megerősítenek", hogy megakadályozzák a további orosz betöréseket. A harmadik javaslat ún. „autonóm zónák” létrehozását szorgalmazná Kelet-Ukrajnában, de, hogy pontosan ez mit jelentene, nincs rá - még - információ. Ami Ukrajnának és Zelenszkijnek is rossz hír, hogy egyik javaslat sem tartalmazza, így nem támogatja Ukrajna NATO tagságát.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok újabb nagyhatótávolságú rakétákkal támadták az oroszokat. Az oroszok szerint a légvédelmük 8 ilyet lőtt le. Az ukránok Zaporizzsja régióban dróntámadás során egy olajraktárt találtak el és megsemmisítették az oroszok Buk-M3 légvédelmi rendszerének radarállomását.

Az oroszok nagy intenzitással támadt/nak és haladt/nak Ukrajnában. Kijev, Cserkaszi, Kirovohrad, Dnyipropetrovszk Harkov, Csasziv Jar, Herszon, Donyeck az érintett régiók. Az elmúlt héten kb. 235 km² területet foglaltak el. Az orosz tüzérség vereséget mért a katonai repülőterek infrastruktúrájára, az ukrán hadiipar működését támogató energetikai létesítményekre, illetve a civil lakosságot is ellátó energetikai létesítmények is károsodtak, jelentős az áramkimaradás. Harkovban újabb települést vontak az ellenőrzésük alá. Donyeckből több száz embert kellett evakuálni.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója bejelentette, hogy az orosz rakéta- és dróntámadások miatt három ukrán atomerőműből kettő - megelőző jelleggel - csökkentette kapacitását, a harmadikat pedig lekapcsolták a hálózatról. A három erőműben kilenc reaktor van.

Ukrán bejelentések

Zelenszkij új parancsnokot nevezett ki az ukrán szárazföldi erők élére, mivel nem volt elégedett a katonai vezetéssel.

Az ukrán fegyveres erők részéről bejelentették, hogy az ukrán hadsereg soraiba csatlakozni kívánó és feltételesen szabadlábra helyezett több, mint 6000 (volt) bűnöző már a fronton harcol. A számukat tízezerre szeretnék növelni.

Zelenszkij azt jelentette be, hogy lehetséges lenne egy tűzszünet, ha a NATO az oroszok által meg nem szállt ukrán területekre garantált védelmet biztosítana (mivel nem biztos, hogy az oroszok nem támadnának újra), a megszállt területekről pedig diplomáciai tárgyalások indulnának. Így 2025-ben véget érhetne a háború.

Astanai konferencia

A kazah fővárosban tartott konferencián Putyin is megjelent, és a sajtótájékoztatója során elismerte, hogy Ukrajna amerikai ATACMS rakétákkal hajtott végre támadásokat orosz régiók ellen, de az okozott károk minimálisak. Elmondta, hogy Oroszország már el is indította a megtorló csapásokat, 100 rakétát és 466 drónt küldtek ukrán területekre, 17 célpontot találtak el. Hangsúlyozta, hogy „kénytelenek voltak Oresnyikot harci körülmények között tesztelni, válaszul a nyugati fegyverek támadásaira a Brjanszki és Kurszki régiók területén” és felhívta a figyelmet arra, hogy oroszországi - rakéta - gyártás tízszerese a NATO-országok teljes termelésének, és jövőre ez további 25-30%-kal nő. Azt is elmondta, hogy az orosz védelmi minisztérium és a vezérkar új célpontokat választ ki az Ukrajna elleni támadásokhoz (itt kijevi döntéshozó „központokra” is utalt), és Oroszország minden rendelkezésére álló pusztító eszközt be fog vetni, ha Ukrajna atomhatalommá válik. Végül elmondta, hogy készen állnak a tárgyalásra, de azokkal a feltételekkel, amelyeket korábban megfogalmazott.

Ukrajna támogatása

Megérkezett a tél Ukrajnába is. A háború sújtotta területen az infrastruktúra súlyosan megrongálódott, így az ENSZ menekültügyi hivatala próbál segíteni az embereknek, hogy a téli hidegben melegen tudjanak lenni az otthonukban. 625000 embernek akarnak segíteni fűtőtestekkel, illetve készpénzes segéllyel, hogy tüzelőt tudjanak vásárolni, vagy kifizetni az energiát (ez több millió dollárt jelent). A pénzforrás az USÁ-tól, Németországtól, az Európai Uniótól, Norvégiától és Franciaországtól, valamint magánadományozóktól származik.

Ukrajna 4,8 milliárd dollárt kapott a Világbanktól az ún. PEACE projekt keretében. Ezzel támogatják Ukrajnát a szociális és oktatási szektorban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az újjáépítési projektekben.

Orosz közvéleménykutatás

Egy orosz felmérés szerint, ami arra kereste a választ, hogy Trump elnökségével hogyan változik az orosz-amerikai viszony, a válaszadók csak 38 %-a gondolja úgy, hogy pozitív változás lesz a kétoldalú kapcsolatokban. Azonban a fiatal korosztály (18-30 év) 51 %-a hisz ebben. A többiek pesszimisták, és nem várnak nagy változásokat. Egyébként így nyilatkoznak vezető orosz tisztviselők is, pl. az orosz hírszerző szolgálat feje is. Lavrov orosz külügyminiszter pedig azt mondta, hogy nem látja annak lehetőségét, hogy az ukrajnai válság belátható időn belül politikai és diplomáciai úton rendeződjön. Az orosz Szövetségi Tanács elnöke, Valentina Matvienko azonban felszólította a nyugatot, hogy ismerje el, hogy „veszített, hogy nem tudta elérni, hogy megfékezze Oroszország fejlődését, nem tud geopolitikai vereséget mérni Oroszországra, így üljön tárgyalóasztalhoz”.

Orosz költségvetés

Az orosz parlament felsőháza jóváhagyta azt a tervet, amely jövőre csaknem 30 %-al növeli a katonai kiadásokat. A Szövetségi Tanács szerdán elfogadta a 2025-ös költségvetést, amely a védelmi és biztonsági kiadásokat a szovjet, illetve hidegháborús korszak óta nem látott szintre emeli. A költségvetés rekord összegű, 13,5 billió rubelt (mintegy 125 milliárd dollárt) irányoz elő a „nemzetvédelemre”. Ez majd 3 billió rubellel (kb. 26,6 milliárd dollár) több, mint amennyi erre az évre rendelkezésre állt a katonai kiadások tekintetében.

Gazprom döntés

Az orosz állami irányítású Gazprom úgy döntött, hogy - 50 év után - nem szállít január 1-től gázt Európába Ukrajnán keresztül, a tranzitmegállapodásokat felmondja.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az oroszok támadtak Szumiban, Harkovban. Donyeckben három újabb települést vontak az ellenőrzésük alá. Szintén és továbbra is aktívak Kurszkban: drónokkal, helikopterekkel és vadászgépekkel is lőtték az ukrán állásokat. Az ukránok elismerték, hogy az augusztusban megszállt kurszki területek 40 %-át már elvesztették.

A Dnyipro elleni támadás miatt ukrán civilek hagyták el a várost.

A folyamatos rakétatámadások miatt, ami Kijevet is érinti, több állam, így az amerikaiak is bezárták a kijevi nagykövetségüket.

Ukrajna támogatása

Az amerikaiak 275 millió dollár értékű katonai segélyt adnak át Ukrajnának.

Az amerikaiak taposóaknákat (!) is adnak át az ukránoknak, de azzal a kitétellel, hogy civilek ellen nem használhatják..

Álláspontok a nagyhatótávolságú fegyverek használatáról avagy rakéták csatája

Az amerikai elnök engedélyezte az ATACMS használatát, de jelenleg csak a Kurszk régió területén. Putyin a hét elején elmondta, hogy az ilyen rendszerek használatához műholdas adatokra van szükség, ami az ukránoknak nincs. Ezeket NATO tisztek kezelnek, így ők is érintettek. Állítása szerint Biden azért engedélyezte az Atacms használatát, hogy az észak-koreaiakat visszatartsák ezzel. Putyin azt is mondta, hogy „megfelelően” fognak reagálni a helyzetre. Orosz felsővezetés kinyilvánította, hogy a helyzet tovább fog ezzel eszkalálódni, és még feszültebb lesz a viszony az amerikaiakkal, illetve az amerikaiak háborúban való érintettségének mértéke is változik ezzel. Megtorlást emlegettek és az orosz nukleáris doktrína frissítése is megtörtént, illetve az elemzői körökből az is felmerült, hogy az oroszok tudják, hogy a részvevő NATO tisztek honnan segítik az ukránokat, így a pozícióik katonai célponttá válhatnak.

Érdekes módon az oroszok egyébként nem tűntek annyira meglepve, és nem is reagáltak kitörő hevességgel. Sőt állították, hogy a légvédelmük le tud szedni ebből a rakétából is, és igazából nagyon mélyen nem tud becsapódni orosz területre. Szintén megjegyzik, hogy nagyságrendekkel is kevesebb a számuk, mint egy hagyományos rakétáé, vagyis nem száz vagy ezerről van szó. Egyébként pontos adatot nem is lehet tudni, mármint, hogy mennyivel rendelkezik Ukrajna; szakértők szerint kb. 50.

Az ukránok már használták is az amerikai rakétát, állításaik szerint Brijanszk régió, Karacsev településen lőttek ki egy orosz lőszerraktárat. Az oroszok elismerik a támadást, de azt állítják, hogy az ukránok hat rakétát lőttek ki, amiből ötöt leszedtek, egy pedig egy „katonai létesítmény műszaki területére esett” és tüzet okozott, de sem sérültek, sem kár nincs.

Az EU és a NATO részéről is az volt a reagálás, hogy minden egyes ország maga határozza azt meg, hogy enged-e nagyhatótávolságú fegyvert használni orosz területen. A német kancellár továbbra sem engedi Taurus-ok átadását az ukránoknak. A franciák és az angolok (akik korábban támogatták az ötletet) először elzárkóztak, majd hírtelen változott a helyzet. Először az angolok engedélyezték, hogy az ukránok használják a Storm Shadow rakétáikat orosz területen, amit az ukránok be is vetettek egy kurszki település ellen, ahol egy parancsnoki állást találtak el az ukránok, itt halálos áldozatok is voltak. Az oroszok légvédelem azonban le is lőtt kettőt.

A franciák kissé kétértelműen, de úgy nyilatkoztak, hogy „önvédelmi alapon” használhatják az ukránok a nagyhatótávolságú francia rakétákat (SCALP), mivel „nincs piros vonal”, amit úgy értelmezett mindenki, hogy ez egy ugyanolyan engedély, mint az amerikai vagy angol.

Az oroszok válasza egyébként gyors volt: az ukrajnai Dnyipro városra ún. Oresnyik rakétát lőttek. Az amerikaiak elismerték, hogy kaptak a kilövés előtt figyelmeztetést, és ők pedig az ukránokat és szövetségeseiket figyelmeztették. Putyin szerint a Dnyipro elleni támadás csak egy „teszt” volt. A rakétát valószínűsíthetően Kapusztin Jar-ról, ami egy katonai kiképzőközpont és rakétakilövő bázis, lőtték ki, ami több, mint 1000 km-re van a célponttól, és 15 perc alatt érkezett meg. Zelenszkij rögtön a nyugathoz fordult, és állítólag a NATO kedden ülésezni fog a helyzet miatt. Zelenyszkij újabb légvédelmi rendszereket akar.

ATACMS (Army Tactical Missile System) rakéta a Lockheed Martin által - eredetileg kishatótávolságra - tervezett, de a fejlesztése során egyes változatai hatótávolsága akár 300 km is lehet. Egy darab 1,5 millió dollár körül van.

Storm Shadow (franciáknál: SCALP-EG) egy francia-brit fejlesztésű, nagy hatótávolságú (kb.250 km) cirkálórakéta, melyet repülőről, hajóról vagy tengeralattjáróról indítanak. Kb. 1 millió dollár.

Az Oresnyik (Орешник, jelentése: mogyorófa) egy új - orosz - fejlesztésű hiperszónikus, közepes hatótávolságú rakéta. Ezen a néven emlegetik, bár még igazából nincs hivatalos neve. A rakéta a hangsebességnél tízszer (2,5-3 km/s) gyorsabban halad, és közben manőverezni is képes, így – állítólag – a légvédelmi rendszerek nem tudják befogni. Több (pl.hat) robbanófeje van, melyek egymástól függetlenül is irányíthatóak. A szakértők szerint az Oresnyik egy új generációs orosz rakéta, mely hatótávolsága 2500-3000 km, de akár 5000 km-re is kiterjeszthető. A rakétára nukleáris robbanófejeket is fel lehet szerelni.

1000 nap

Már ezer napja folynak a harcok az ukránok és az oroszok közt. Azonban úgy tűnik, hogy nem csillapodnak és nem közelednek az álláspontok. Mind a két fél kijelentette, hogy a „győzelemig” fog harcolni…

Zelenszkij tízpontos terve

Zelenszkij bemutatta az ún. tízpontos tervét az ukrán parlamentnek. A terv fő pontjai: egység, front, fegyverek, pénz, energia, biztonság, front és határközeli közösségek, emberi erőforrás, kulturális szuverenitás, a hősök politikája

O55