Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak és kölcsönösen szedik le egymás drónjait.

Az oroszok szerint minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. Ismét támadták az ukrán gáz és energetikai infrastruktúrát. Donyeckben újabb településeket foglaltak el. Dzerzsinszk elfoglalása pedig egy „fontos védelmi csomópont” volt Kramatorszk felé. Kurszk régió 29 településének területén zajlottak harcok.

Béketárgyalások

Zelenszkij egy interjúban kijelentette, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárása érdekében. Utalt arra, hogy a háború vége felé közelednek, és diplomáciai útra kell térni. Azt mondta, hogy a tárgyalóasztalnál az amerikaiaknak és az Európai Uniónak is ott kell lenni, vagyis négyoldalú tárgyalást akar. Ennek megfontolását az oroszok korainak tartják még. Zelenszkij az amerikai felvetésre, miszerint bizonyos ukrán ásványkincsekre nagy szükségük lenne, pozitívan reagált, feltehetően ettől azt várja, hogy a tárgyalások kedvezőbben alakulnak a számukra. Az oroszok továbbra is mondják, hogy nyitottak a párbeszédre. Ugyanakkor folyamatosan állítják, hogy Zelenszkij nem legitim, sőt most az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja részéről hangzott el olyan kijelentés, hogy „egy demokráciában még háborús körülmények között is vannak választások”, vagyis úgy tűnik ők is szorgalmazzák a választásokat. Ezt az oroszok üdvözölték, az ukránok viszont megdöbbentek.

A legújabb hírek szerint a következő héten, a müncheni biztonsági konferencián fogják az amerikaiak felvázolni a béketervüket. Trump elmondta, hogy mindkét féllel kapcsolatban vannak, és a reményét fejezte ki, hogy a válság rövid időn belül megoldódik, ugyanakkor elismerte, hogy „ez egy összetett probléma”. Az oroszok is megerősítették most már, hogy bizonyos csatornákon folynak tárgyalások. Trump azt is bejelentette, hogy várhatóan a következő héten találkozik Zelenszkijjel, illetve felröppent a hír, hogy már beszélt Putyinnal, de ezt nem erősítette meg semelyik oldal (még).

Ukrán hadifoglyok kivégzése

Az ENSZ ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Missziója új jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők 2024. augusztusának vége óta, vagyis bő hat hónap alatt, 79 ukrán hadifogoly katonát végeztek ki. Az ENSZ missziója tanúkat hallgatott meg az ügyben, illetve fotókat, videókat elemzett, ebből vont le ilyen következtetést. Állítsuk szerint nemcsak az elfogott katonákat, hanem sebesült katonákat is végeztek ki. Az ENSZ egyébként az ukránoknál is felhívta korábban erre a figyelmet, most jelentésük szerint a vizsgált időszakban az ukránok részéről egy esetet derítettek fel.

Ukrán merénylet

Egy oroszbarát félkatonai csoport vezetője, Armen Sargsyan először megsebesült, majd a kórházba szállítását követően meghalt egy moszkvai robbantásban. A robbantás egy lakókomplexum épületében történt, amikor kiszállt a liftből. Az oroszbarát Sargsyan 46 éves volt, Donyeck régióban született, egy félkatonai szervezetet, az ArBat zászlóalj parancsnoka volt. A zászlóaljával Kurszkban vett részt a harcokban. Az ukránok szerint egy bűnöző volt, aki foglyokat toborzott, hogy harcoljanak Ukrajna ellen. Elfogatóparancs volt ellene még egy 2014-es gyilkosság miatt. A merénylet nagyon jól meg volt tervezve, pedig a ház környékén szigorú biztonsági ellenőrzések voltak. A merényletet az ukránoknak tulajdonítják, de ők még nem vállalták magukra.

Árnyékflották

A balti országok, így Finnország, Észtország, Litvánia és Lettország továbbra is aggódnak a Finn-öblön keresztül továbbra is folyamatosan szállító orosz érdekeltségű hajók helyzete miatt. Hiába vannak a szankciók, az oroszok vígan ’üzemeltetik’ ezeket a hajókat, amik elsősorban olajat szállítanak.  Az ilyen szállítmányok 50 százaléka a Finn-öblön keresztül halad, 40 százaléka pedig olajértékesítéshez köthető, legalábbis ezt állítják az érintett országok. Ugye egyrészt probléma, hogy a szemük előtt játszák ki az oroszok a szankciókat, illetve, hogy a mozgásuk közben kárt is okoznak (ami már meg is történt). Így az érintett országok fontolgatják a nemzetközi jog alkalmazását, hogy környezetvédelmi vagy kalózkodási okokból feltartóztathassák és elkobozhassák a hajókat. Ha ez nem működne, akkor új nemzeti jogszabályok közös bevezetését tervezik.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok tovább folytatódtak. Az ukránok támadtak drónokkal több orosz régióban, köztük Nyizsnyij Novgorodban, Szmolenszkben, Tverben és Brjanszk megyében is. Drónokat szedtek le folyamosan, illetve parancsnoki állásokat, lőszerraktárat támadtak, eltalálták Lukoil olajfinomítóját Nyizsnyij-Novgorodban, és egy másikat a volgográdi régióban, egy andreapoli olajszivattyútelepet, ahol kár is keletkezett, illetve a Tver régióban pedig egy rakétatároló depót lőttek ki. Az oroszok szerint az ukránok egy atomerőművet akartak drónokkal megtámadni, de sikerült elhárítani.

Az oroszok is folytatták támadásaikat. A leghevesebb harcok és összecsapások az ún. Pokrovszk tengelyen voltak, illetve támadásokat vezettek főleg Herszonban és Szumiban is. Kurszkban is támadtak. Donyeckben és Harkovban újabb településeket vontak ellenőrzésük alá, és Kurszkban is visszavettek egy települést. A héten Csaszovi Jart ’tisztították’ meg, illetve Toreckért folytattak heves harcokat. Az oroszok szerint az ukránok Harkov régióban Dvurecsnaja település környékén nagy erőket vontak össze. Az ukránok szerint pedig az oroszok vontak össze nagy erőket Pokrovszk elfoglalására.

Új T-72-es

Az oroszok Csaszovi Jar támadása során számoltak be arról, hogy bevetették a T-72-es, illetve konkrétan a T-72B3 tankjuk legújabb modernizált változatát a T-72B3M-et. A harckocsi mozgékonyságát és harci jellemzőit, és tűzvédelmi rendszerét is továbbfejlesztették. Többek között hő és panoráma irányzékot, hőkamerát, lézeres távolságmérőt is kapott. A harckocsin végzett módosításokat a tank harci tulajdonságainak javítására és a páncélozott járművek modern szabványaihoz való hozzáigazítására fejlesztették ki. A fejlesztés legfontosabb szempontja a harckocsi legénységének védelme volt. Az ERA páncélzatnak köszönhetően a járművet teljes körű védelemmel látták el páncéltörő rakéták és gránátok ellen, illetve a torony sérülékenységét is kiküszöbölték.

Ukrajna támogatása

A NATO ún. Ukrajna Tanácsa újból ülésezett és megvitatta Ukrajna további támogatásának kérdéseit, valamint az Ukrajnának a Szövetséghez való közelítését célzó folyamatban lévő erőfeszítéseket.

Az Unió meghosszabbította újabb 6 hónappal az oroszokkal szemben fennálló szankciós csomagot.

Az újabb hírek szerint a Trump-kormány feloldotta a szövetségi pénzügyi segélyek befagyasztását, ami több humanitárius program felfüggesztéséhez vezetett, de még nem tiszta, hogy Ukrajnát ez hogyan érinti.

Sajtóértesülések szerint az amerikaiak 90 Patriot rakétát csoportosítottak át Izraelből Ukrajnába.

Zelenszkij a héten találkozott Macron francia elnökkel, és Costa uniós vezető tisztségviselővel. Hogy konkrétan miről beszéltek nem került napvilágra, de a kiszivárgott hírek szerint már a háború utáni helyzetről tárgyaltak.

A svédek 1,2 milliárd dolláros segélycsomag átadását tervezik Ukrajnának.

Béketárgyalások

A héten nagyon csend volt a téma körül, de ez nem jelenti, hogy semmi sem történik a háttérben. Szakértők szerint (sőt Trump is elszólta magát, hogy folynak tárgyalások) nagyon mehet a diplomáciai nagyüzem a felek között, ami a tárgyalások előkészítésének alapját jelentik, viszont az oroszok cáfolják, hogy az amerikaiakkal hivatalos kapcsolatfelvétel történt. Azért voltak beszólongatások az ukránok és az oroszok között. Putyin egy interjúban elmondta, hogy a háború két hónapon belül véget érhet, ha a Nyugat felhagy Ukrajna támogatásával. Ő támogatja a béketárgyalásokat, de szerinte Kijev nem akar tárgyalni, és újra kifejtette, hogy Zelenszkijt illegitimnek tekinti. Erre Zelenszkij kijelentette, hogy minden lehetőség megvan a valódi béke elérésére, de Putyin fél a tárgyalásoktól, fél az erős vezetőktől, és mindent megtesz a háború meghosszabbítása érdekében.

Ítéletek

Oroszország nyolc év börtönbüntetésre ítélt egy nyugdíjas tanárt, aki bírálta az orosz kormányt, és szót emelt az orosz atrocitások miatt.

Az ukránok egy nőt 11 év börtönbüntetésre ítéltek, mert állítólag segítette Oroszországot és a közösségi médiában támogatta az inváziót. Egy orosz állampolgárt pedig 10 év börtönbüntetésre ítéltek, mert állítólag Harkivban kémkedett az ukrán hadsereg után.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok dróntámadásokat vezettek, eltalálták a voronyezsi régióban lévő Liski város közelében lévő olajraktárat, illetve Szmolenszk városában egy harci repülőgépeket gyártó repülőgépgyárra csaptak le, és nagy számú orosz drónt lőttek le.

Az oroszok folytatták a támadásaikat. Több vonalon előrenyomultak. Luhanszkban, Harkovban és Donyeckben újabb településeket foglaltak el. Donyeckben bevették Velikaja Novoszeljkát, ami a szakértők szerint az utolsó jelentős bevetési pont volt az oroszok számára itt. Folyamatosan számoltak be drónok és azok tárolóhelyei, tüzérségi fegyverek, harcjárművek, páncélozott szállítójárművek, energetikai létesítmények megsemmisítéséről. Harkovban pedig eltaláltak egy teherjárművet, ami katonákat szállított volna, hogy leváltsák a társaikat a fronton.

Amerikai elnökváltás

A héten még mindig nem voltak konkrétumok az új amerikai kormány részéről Ukrajnát illetően. Mindenki kivár. Zelenszkij abban bízik, hogy Trump tárgyalóasztalhoz ülteti a feleket, de a hírforrások szerint (neki is) engedményeket kell majd tennie. Azonban Davosban kijelentette, hogy bármekkora is legyen a nyomás, akkor sem fogják az oroszok által megszállt ukrán területeket elismerni, mint orosz területet. Illetve azt is mondta, hogy csak Trumptól függ, hogy Ukrajna NATO-tag lesz-e. Mintha sejtené azonban, hogy mi lesz, azt is kijelentette, hogy kétszázezer békefenntartóra lenne szüksége, bármilyen megállapodás is szülessen. Egyébként Zelenszkij Davosban egy csomó állam képviselőjével folytatott tárgyalásokat, így pl. Izrael, Németország, Katar, Dél-Afrika, Horvátország. Scholz német kancellár arra is felhívta a figyelmet, hogyha a háború vége, akkor is folytatni kell Ukrajna támogatását. De szerinte a béke még messze van.

Trump csak utalgatott arra, hogy találkozik Putyinnal, és, hogy be kell fejezni a háborút és, hogy a feleknek „alkut” kell kötni. Naponta mond, vagy ír valamit az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekre. Például: ha nem lesz megállapodás, akkor magas adókat, vámokat és szankciókat fog kivetni az oroszokra; aztán azt is mondta, hogy szól az OPEC országoknak, hogy csökkentsék az olaj árát, mert ez azonnal véget vetne az oroszok inváziójának, hiszen az olaj a legfőbb bevételi forrásuk.

Ezeknek ellent mond egy kissé, hogy már az első lépései között befagyasztotta 90 napra a külföldi segélyeket, ami az ukránokat jelenleg nem érinti, mert Biden akkora összeget utalt a világbanknak, amiből egy ideig még le tudnak hívni. Azonban a befagyasztás a USAID-et is érinti, ami viszont szociális finanszírozást biztosít Ukrajnának. Sőt azt is kijelentette, hogy „Zelenszkij sem egy angyal”, mert a háború kitörését megakadályozhatta volna, ha megállapodik az oroszokkal, de nem tette, hanem ellenállt.

Egy konkrétumocskát lehetett olvasni: Trump ukrajnai különmegbízottja szerint 100 napon belül szeretnének „célt érni”. Ez sokak szerint visszalépés, mert „azonnali” megoldásokat lebegtettek a választások előtt.

Putyin gratulált Trump hivatalba lépéséhez, és megjegyezte (újra), hogy Moszkva soha nem utasította el a párbeszédet Washingtonnal, és készen áll a tárgyalásokra Ukrajnáról. Annyit mondott egy interjúban, hogy van egy ukrán elnöki rendelet 2022-ből, ami megtiltja a tárgyalásokat vele, ami akadálya a béketárgyalásoknak, illetve újra megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását, mint ukrán elnök. Lavrov orosz külügyminiszter már bőbeszédűbb volt és egy sajtótájékoztatón ezt mondta: „Kiállunk egy valóban végleges, méltányos és fenntartható megoldásért a válság kiváltó okainak felszámolásával. Az ideiglenes fegyverszünet és a konfliktus befagyasztása elfogadhatatlan. Megbízható, jogilag kötelező érvényű megállapodásokra és mechanizmusokra van szükségünk, amelyek garantálják a konfliktus megelőzését." Szakértők azonban annak a jeleit is látják már, hogy az oroszoknak is kell majd engedniük, és kezdenek ilyesmi híreket csöpögtetni az orosz lakosság felé, pl., hogy Odesszát (ami egy fontos cél volt elfoglalni) már nem kapják meg.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok nagyerejű támadásokat intéztek elsősorban drónokkal, rakétákkal 200-1100 km mélyen Oroszország területén orosz katonai létesítmények ellen. A célpontok Brjanszkban, Szaratovban, Tula régióban, a Tatár Köztársaságban, Voronyezs és Tambov régiókban voltak. Üzemanyagraktárat, olajfinomítót és vegyi üzemeket támadtak, károkat okozva. Lőtték Belgorodot is. Az oroszok szerint Kurszkban az elit egységeiket vetik be az ukránok.

Az oroszok sem tétlenkedtek, hatalmas csapást indítottak drónokkal, rakétákkal ukrán energetikai létesítmények és gázinfrastruktúra ellen elsősorban Harkov, Hmelnickij és Ivano-Frankovszk régiókban, illetve dróntámadásokat vezettek Lviv, Poltava, Szumi, Cserkaszi, Csernyihiv, Kijev, Zaporizzsija, Kirovohrad, Zsitomir és Donyeck régiókban. A támadások miatt áramkimaradások voltak. Újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben, és Kurszkban is visszavettek négy települést. Az oroszok szerint már csak kb. 5-7 km, és elérik Dnyipropetrovszk régiójának közigazgatási határát. Itt újabb evakuálásokra is sor került.

Az orosz védelmi minisztérium szerint egy hét alatt 747 ukrán drónt, 12 ATACMS rakétát és 8 Storm Shadow cirkálórakétát lőttek le.

Az oroszok bejelentették, hogy lelőttek kilenc ukrán drónt, amelyek megpróbálták megtámadni a Török Áramlat gázvezeték infrastruktúrájának egy részét, amelyen keresztül orosz gáz áramlik Törökországba és Európába. Az oroszok szerint a támadás egy kompresszorállomás ellen irányult a dél-oroszországi Krasznodar régióban, de az orosz légvédelemnek köszönhetően nem járt sikerrel. Az oroszok azt is állítják, hogy ez az akció az amerikaiak támogatásával valósult meg.

Orosz „videójáték”

Az ukránok részéről olyan állítások kerültek napvilágra, hogy az oroszok szándékosan embervadászatot folytatnak, mint egy videójátékban. „Human safari”-nak hívják ezt a jelenséget. Ukrán beszámolók szerint - akik átéltek ilyet - az oroszok drónokat engednek közterületekre, ahol ukrán civilekre, vagy járműveikre tapadnak, majd - jó esetben - követik, de inkább megtámadják őket. A civilek észlelik, és menekülőre fogják, de sokszor hiába, mert vagy későn veszik észre a drónt, vagy a drónok gyorsabbak. Herszonban tapasztalták ezt az emberek. A helyi tisztviselők szerint naponta 30-60 drónnal ’játszanak’ így az oroszok. Az oroszok tagadják ezt, de valójában az emberek megfélemlítésére szolgál, és arra, hogy önként hagyják el a lakóhelyüket.

USA elnökváltás

Mindenki várja, hogy mi lesz Trump lépése Ukrajnával kapcsolatban. Különböző el- és beszólások repkedn/tek a levegőben, Trump védelmi miniszterjelöltje sem mondott semmi lényegeset a meghallgatásán, csak annyit, hogy véget kell vetni a háborúnak. Az oroszok is csak azt ismétlik, hogy készek megfontolni az új amerikai kormányzat javaslatait az ukrán válság megoldására, de megvárják, hogy Trump hivatalba kerüljön. Források szerint először valószínűleg, hogy egy telefonbeszélgetés fog lezajlani Trump és Putyin közt a személyes találkozó előtt.

Ukrajna támogatása

Ukrajnában brit, német találkozókra került sor, illetve a francia elnökkel is beszélt Zelenszkij, akik továbbra is támogatásukról biztosították Ukrajnát (a brittekkel százéves megállapodást írtak alá). Közben Szerbia és Svájc is felajánlotta, hogy biztosítaná a Trump-Putyin találkozó helyszínét.

A brittek évi 3,6 milliárd dollár katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának „mindaddig, amíg szükséges”, a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök nyereségéből is adnak évi 3 milliárd dollárt. Ezen felül 100 millió fontot különítenek el Ukrajnának humanitárius segélyekre és 40 millió fontot adnak az ukrán gazdaság támogatására.

Új NATO misszió

Mark Rutte, a NATO főtitkára Helsinkiben tartott értekezleten bejelentette, hogy új „Baltic Sentry” missziót indítanak a Balti–tengeren, az ott történt sorozatos incidensek miatt. A találkozón Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői vettek részt. Részletek még nem kerültek nyilvánosságra, csak annyi, hogy drónflottát vetnek majd be „a fokozott felügyelet és elrettentés biztosítása érdekében”.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok drónok lelövéséről jelentettek folyamatosan, illetve ellentámadást indítottak drónokkal, rakétákkal és páncélozott járművekkel az oroszok ellen Kurszkban. Az oroszok szerint elfojtották a támadást. Rosztovban csapást mértek orosz lőszer- és drónraktárra. Illetve Donyeckben is eltaláltak egy áruházat.

Az oroszok folytatták a támadásaikat. Már hivatalosan is bejelentették, hogy Kurakhovo felett „átvették az irányítást”. De újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben. Támadtak Zaporizzsjiában (itt nagyon sok halálos áldozat és sebesült volt), Harkovban, Herszonban. A tüzérségük megrongált ukrán katonai repülőterek infrastruktúráját, fegyverraktárakat, tárolóhelyeket, pilóta nélküli légi járművek kiképző és indítóközpontjait, illetve katonai felszereléseket tároló logisztikai központokat. Kurszkban is több összecsapásról számoltak be, itt újabb katonai központot/parancsnokságot számoltak fel.

Ukrajna támogatása

EU hárommilliárd eurót utalt át Ukrajnának, ami a befagyasztott orosz eszközök nyereségéből származik.

Finnország személyi védőfelszereléseket és detektorokat küldött Ukrajnának az Európai Unió által finanszírozott készletből. Ukrajna a felszerelést vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetekre való reagálásra használhatja fel.

A leköszönő amerikai kormány egy utolsó, 500 millió dollár biztonsági segélyt nyújt Ukrajnának, amely fegyvert, rakétákat és lőszereket tartalmaz. A segély meglévő amerikai készletből származó fegyverek átadásáról szól, nem pedig új fegyverek előállításáról.

Az USA, Nagy-Britannia és Japán új szankciókat jelentett be Oroszország ellen. A szankciók három orosz állami tulajdonú gáz és olajipari vállalatot érintenek, és azok majd 200 hajóját, mely az országok szerint Oroszország árnyékflottájának részét képezik. Illetve a cégek és személyek vagyonát is befagyasztották, és megtiltották az állampolgáraiknak, hogy bárki velük pénzügyi kapcsolatba kerüljön.

Ramstein

Január 9-én ülésezett ismét az ún. Ramstein (=Ukrajnát támogatók) csoport a németországi Ramstein légi bázison. A résztvevők megerősítették Ukrajna melletti támogatásukat és további katonai segélycsomagokat jelentettek be. A németek, a lengyelek és az ún. drónkoalíció jelentett be jövőbeni támogatást. Zelenszkij kétoldalú biztonsági megállapodások aláírását sürgette a partnereivel, illetve a védelmi miniszterével egy nyolc lépcsőből álló ütemtervet is felvázoltak, ami az ukrán erők célkitűzéseit tartalmazza a főbb területeken, így: légvédelem, tüzérség, páncélozott járművek, drónok, légierő és tengeri biztonság. Ezen területeken várnak támogatást.

Persze az a kérdés is napirenden volt, hogy mi lesz Trump beiktatása után, mivel nem mutatott érdeklődést sem ő, sem a csapata idáig a Ramstein csoport munkája iránt. Sőt Trump azt is kinyilvánította a héten, hogy „szimpatizál” azzal az orosz állásponttal, hogy Ukrajna ne legyen NATO tag, ami egy nagy arculcsapása az ukránoknak.

Orosz-amerikai tárgyalás

Trump bejelentette, hogy tárgyalni fog Putyinnal, erre az előkészületek megkezdődtek, de időpontot nem jelölt meg. Trump szerint Putyin akar vele találkozni. Az oroszok annyit közöltek, hogy nem zárkóznak el a tárgyalásoktól, de nem érkezett hozzájuk hivatalos „kapcsolatfelvételi kérés”. A találkozójuk lehetséges helyszíneként Budapest is felvetődött.

Ukrán alapkiképzés

Hatályba lépett az új/módosított ukrán katonai alapkiképzésről szóló törvény. E szerint 2025-ben a sorkatonai alapszolgálat váltja fel a sorkatonai szolgálatot. A 18–25 év közötti, felsőoktatásban nem tanuló férfiaknak kötelezően részt kell venniük ebben. 2025. szeptember 1-jétől minden ukrán egyetemen kötelezően bevezetik a katonai alapképzést, melyben a nők is részt vehetnek önkéntes alapon. Aki ezen részt vesz, nem kell alapszolgálatot teljesíteni. 2026. szeptember 1-től pedig kötelezővé válik a katonai alapkiképzés vagy szolgálat elvégzése az állami szolgálatoknál. A módosítás célja, hogy Ukrajna védelmi képességét erősítse, és a lakosságot pedig felkészítse Ukrajna biztonságának támogatására.

Szabotázs

Az orosz hatóságok szerint az orosz biztonsági szolgálat őrizetbe vett egy 39 éves Amur régióból származó lakost, aki állítólag a transzszibériai vasútvonalon akart terrorcselekményt elkövetni, valószínűsíthetően robbantással. A vád szerint ukrán „terrorszervezettel” volt kapcsolata, és a cselekmény elvégzése után Ukrajnába akart utazni.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukrán légierő drónokat lőtt le, lelőttek egy MI-8-as orosz helikoptert is, illetve a határmentén eltaláltak egy üzemanyag raktárat, és Kurszkban pedig kilőttek egy orosz parancsnoki állást. Újabb nagyhatótávolságú, Atacms rakétákat lőttek orosz területre.

Az oroszok sem tétlenkedtek. Dróntámadásokat indítottak Kijev ellen. Több támadást hajtottak végre ukrán hadiipari és energetikai létesítmények, valamint külföldi zsoldosok bevetési pontjai ellen, lelőttek két ukrán vadászgépet is. Aktívak voltak Szumi, Hakov, Brjanszk, Donyeck régiókban, és Kurszkban is. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá. Pokrovszknál továbbra is heves harcok folytak.

Ukrán dezertálások

Egy sajtóértesülés alapján az ukrán rendőrség dezertálás és hatalmi visszaélés gyanúja miatt nyomozást indított a franciák által kiképzett 155. "Kijevi Anna" gépesített dandárnál. A hírek szerint a Pokrovszk közelében telepített egység katonái veszteségeket szenvedtek, és százasával menekültek el a rossz ukrán vezetés és szervezettség miatt. A dandár I. Henrik francia király feleségéről kapta a nevét. Az egységnek körülbelül 5800 katonája van, akik közül kb. 2000-en vettek részt Franciaországban kiképzésen. A franciák kiképezték és felfegyverezték az alakulatot, azonban sokakat más egységhez irányították, helyükre meg tapasztalatlanokat raktak be, így „káosz” uralkodik a vezetésben és szervezettségben. Illetve arra is fény derült, hogy már Franciaországban is sokan (kb. 50 fő) dezertáltak, és a bevetés előtt is elhagyták több százan az egységet. A veszteségükhöz az is hozzájárult, hogy nem kaptak pl. drónokat Kijevtől. A dandár parancsnokát és több tisztet elbocsájtották.

Zelenszkij újévi beszéde

Zelenszkij hosszú beszédet tartott, ami inkább egy lelkesítő beszéd volt. Megemlékezett az évről, arról, hogy 1000 nap háború van már mögöttük. Megköszönte a munkáját mindenkinek. Ukrajna erejét és bátorságát hangsúlyozta. Megemlítette a fogolycseréket, a haditechnikájuk fejlődését, és fejlesztőket dicsérte. Elmondta, hogy Ukrajna erős, nem adja fel, ami az övé. Az ukrán „szívet” nem tudták elfoglalni az oroszok. Beszélt a megszállt területen élőkhöz is, és azt mondta, hogy „Ukrajna vissza fog térni”, együtt lesz az ország. Köszönetet mondott azoknak, akik Ukrajna mellett álltak, külön köszöntötte az amerikaiakat, de megemlített több országot és szervezetet is (Unió, Nato). Állította, hogy sok mindenkivel beszélt (a világon), és mindig az jött ki ezen beszélgetésekből, hogy „Putyin nem nyerhet. Ukrajna győzni fog”. Szerinte Ukrajna Uniós és NATO tag lesz, ami erősíti a világot és Európa egységét, amit Budapestnek és Pozsonynak is tiszteletben kell tartania. Azt mondta, hogy „Tudom, hogy a magyar és a szlovák nép valójában velünk, Ukrajnával, az ukránokkal az igazság oldalán áll. Ezen országok hatóságainak is el kell ismerniük az igazságot”. Végül ezt mondta: „Legyen 2025 a mi évünk. Ukrajna éve. Tudjuk, hogy a békét nem kapjuk ajándékba. De mindent megteszünk, hogy megállítsuk Oroszországot és véget vessünk a háborúnak. Ez az, amire mindannyian vágyunk”.

Putyin újévi beszéde

Putyin újévi beszédében nem beszélt órákat, elmondta, hogy „ambiciózus célokat” tűztek ki maguk elé, de büszkének kell lenniük arra, amit elértek, a kihívásokkal megbíróztak, és ez megszilárdította az ország egységét. Megemlékezett a katonákról, hősnek nevezi őket, bízik benne, hogy (az új évben) „minden rendben lesz”. Becsületbeli dognak tartja, hogy az ország szuverenitását, biztonságát, érdekeit megvédik. Boldogságot és jólétet kívánt az országának.

Ukrajna támogatása

Biden amerikai elnök bejelentette az utolsó katonai segélycsomagját Ukrajnának. Ez 2,5 milliárd dollár értékű, melynek a fele ún. „lehívási csomag”, ami azt jelenti, hogy a szükségnek megfelelően az amerikai katonai készletből vesznek el és küldik minél hamarabb Ukrajnának.  Emellett az amerikaiak további 3,4 milliárd dolláros gazdasági támogatást is bejelentettek „Ukrajna kormányának megsegítésére és infrastruktúrájának megerősítésére”.

Balti államok aggodalma

A balti –tengeri országok aggódnak, mivel folyamatosan vannak áramkimaradások és hírközlési problémák az országaikban. A helyzetért az oroszokat teszik felelőssé. A finn rendőrség bejelentette, hogy bizonyítéka van arra, hogy egy orosz olajat szállító ún. árnyék hajó a horgonyával a finn-észt Estlink 2 áramvezetékét és hírközlési kábelét szakította el. A rendőrség szerint megtalálták a horgony nyomait a tengerben. A hajót feltartóztatták és a finn áramszolgáltató a helsinki bíróságtól kérte az Eagle S nevű olajszállító tartályhajó lefoglalását, hogy biztosítsa a társaság kártérítési követelését. A bíróság helyt adott ennek, és elutasította a hajó és legénysége szabadon bocsájtását. A finn hivatalok pedig lefoglalták a hajót és a rakományát is azzal a gyanúval, hogy megsértették az oroszok elleni szankciókat. Svédország is bejelentette, hogy segíti a nyomozást.

O55

Az egyik kereskedelmi csatorna minden évben meghirdeti az „év embere” címet. Erről jutott eszembe a következő kis ’történet’. Van itt párszáz ember, akit olyan igazságtalanság ért, amit kevesen tapasztaltak meg. Ezek az emberek többségében katonák, akik a magyar honvédségnél szolgáltak, azonban három éve is már, hogy úgy megalázták őket, ahogy senki mást. Aki ezt olvassa, lehet is, hogy sejti, ha nem, akkor én elmesélem a történetüket. Sajnos pár éve még az egész ország (s világ) a Coviddal folytatta a harcát. Aztán jött a mindent megváltó oltás, amit ki így, ki úgy kezelt, de sorra születtek a szabályozások. Mivel sokan kételkedtek benne, így eljött a pillanat, hogy kötelezővé tegyék. Ez történt az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben. A híres 2021-es év… A honvédségnél is kötelezővé tették az oltást, és azzal sikerült rávenni a többséget, hogy gyakorlatilag megzsarolták az állományt azzal, hogyha nem veszed fel az oltást, akkor egy évre illetménynélküli (=fizetésnélküli) szabadságra kerülsz. Mivel sok mindenkinek volt családja, hitele… felvették az oltást, de maradtak egy pár százan, akik – élve gondolati és elvi szabadságukkal - nem. Ők 2022-ben kikerültek a szolgálati helyükről, és egy központi ’pullba’ kerültek (hivatalosan rendelkezési állomány), és illetménynélküli szabadságra küldték őket egy évre, úgy, hogy nem szerelhettek le! Igen, kedves olvasó, jól érted. Egy évig állományban kellett maradniuk, nem vállalhattak másodállást, és fizetést sem kaptak! Ha valaki le akart szerelni, elutasították. Sokan, kívülállók megkérdezték ekkor, hogy mi is csinál a honvédség? Kiéhezteti őket? Aha. Aztán, ahogy letelt a szűk egy év, kirúgták őket. Ahogy kirúgták őket, másnaptól már nem is volt kötelező az oltás a honvédségnél… és azóta sem lett az. Erről sokan azért nem tudnak, mert a pedagógusok és a rendőrök kb. egy 6 hét után (míg az utolsó nagy hullám lecsengett) visszamehettek dolgozni, illetve az egészségügyben dolgozóknak legalább megadták a lehetőséget, hogy felmondhassanak, így senkinek sem jutott az eszébe, hogy csak a katonák nem.

A kirúgott katonák között több éve, évtizede szolgáló, hivatásukért élő, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, missziókat is megjárt katonák voltak, akik között tisztek, főtisztek, akár ezredes is akadt…

Aztán ezt a helyzetet próbálták közülük néhányan nem hagyni; összefogtak és azóta is elkeseredett harcot vívnak a döntéshozókkal, hogy esetlegesen, ha ennyi év után is, de valamiféle rehabilitációra kerülhessen sor.

A szomorú, vagy talán egy kicsit groteszk, hogy az ügyben anno a kormány és a parlament által születtek döntések, viszont a döntésben résztvevőnek, így a kormány tagjainak, a miniszterelnöknek, a parlamenti képviselőknek vagy a köztársasági elnöknek nem volt kötelező felvenni az oltást. De simán kirúgatták ezeket a katonákat.

Szóval ez a kis csoport két éve próbál valami pozitív változást elérni az ügyében, de ezidáig sikertelenül, pedig közben a honvédségben és a minisztériumban is vezetőváltás volt.

Kiváltképp szomorú ez, amikor háborús veszélyhelyzet van Magyarországon, és intenzív toborzás folyik a honvédségben, mégsem kellenek ezek a tapasztalt katonák.

Én azt vallom, hogy olykor - sajnos - születhetnek rossz döntések, de sohasem késő ezeket korrigálni, és az mondani: tévedtem, hibáztam, de helyrehozom. Ebben az ügyben sincs/lenne késő…

Miért 300? Mint tudjuk, a spártaiak sem pontosan háromszázan voltak, így az érintett katonák pontos létszámát is csak a honvédség tudja. Viszont mint a spártaik, ez – a fent említett – kis csoport és ugye a mögöttük álló katonák is szélmalomharcot vívnak, és tudják minden pillanatban, hogy vesztes csata az övék… De azt is tudják, hogy a remény hal meg utoljára, így küzdenek, küzdenek tovább.

Nekem két éve már ők az év emberei.

Boldog Új Évet!

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok dróntámadásokat hajtottak végre orosz területeken (kiemelten Rosztov régióban), sőt tesztelik az új drónjaikat. Több, mint 1000 km-re is találtak el célpontokat, és állításaik szerint akár 2000 km-re is el tudnak küldeni drónokat.

Oroszország december 25-én nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen. Rakétákkal és drónokkal lőtték a városokat egész Ukrajnában. Főleg Harkiv, Dnyipro, Kremencsuk, Krivij Rih, Vinnicja és Ivano-Frankivszk városokat érték a támadások, Harkivban volt a legsúlyosabb. Az ukránok szerint az oroszok 78 rakétát és 106 drónt vetettek be. Több városában vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el. Elkeseredett harcok folynak Pokrovszk-Kurakhove irányban, az oroszok nagy erőkkel vannak jelen itt. Az ukránok veszítettek az állásaikból, több ezer civilt telepítettek ki. Források szerint elfoglalták Kurakhovét. Az ukrán beszámolók szerint az oroszok kisebb csoportokban mozognak előre főleg éjszaka és rossz látási viszonyok között. Illetve olyan köpenyt, „poncsót” használnak a katonák, ami megvédi őket a hőkamerák általi megfigyeléstől. Újabb települések kerültek az ellenőrzésük alá Donyeckben, több drón-irányító központot semmisítettek meg, és Kurszkban is haladtak.

Viharhadtest

A - főleg dél-koreai - hírek szerint az észak-koreai csapatok vesztesége már meghaladta az ezer főt, ebből kb. százan meghaltak. Zelenszkij azonban bejelentette, hogy már 3000 főnél tart az é-koreaiak vesztesége. Becslések szerint 12000-n szolgálnak a háborúban, és az észak-koreai vezetés még akar küldeni csapatokat, illetve folyamatosan biztosít technikát, így drónokat, rakétákat, tüzérségi lövedékeket a frontra. Az észak-koreai vezető célja pedig az, hogy fejlett technológiát kapjon az oroszoktól és a csapatai harci tapasztalatokat szerezzenek, a prózai oka pedig, hogy az oroszoktól élelmiszert és pénzt is kap; egyes hírforrások szerint az oroszok katonánként havonta 2000 dollárt fizetnek É-Koreának. Sokan megkérdőjelezik a koreai katonák alkalmasságát, de szakértők szerint ezt nem szabad. Az orosz frontra küldött katonák az ún. Viharhadtest katonái. Ezek a katonák szerény hátterűek, de nagyon hűségesek a párthoz. Ide a magasabb, sportosabb férfiakat választják ki, és elég kemény a felkészítésük, a túlélés mesteri. Bár inkább a beszivárgás a fő területük, a koreai vezető nem akart lebőgni a reguláris erők küldésével. A koreaiaknál nagy gond az élelmiszerhiány, így a katonák (is) alultápláltak. Viszont nagyon jó a morál, könnyen alkalmazkodnak és ’világot látnak’, így igazából szívesen mennek a frontra, ahol legalább enni is kapnak. Vannak azonban egyéb problémák, pl. a nyelvi akadályok. Az ukránok szerint a koreaiaknak sikerült már orosz katonákra rálőniük, ahol meg is haltak. És az é-koreiak vesztesége? Az é-koreai vezetőt nem foglalkoztatja nagyon, a családtagok pedig hősként fognak a fiaikra tekinteni, aki majd kapnak egy oklevelet, vagy egy plecsnit. Most az ukránok és a dél-koreaiak azon dolgoznak, hogy pszichológiai hadviseléssel próbálják rávenni az é-koreai katonákat, hogy disszidáljanak a frontról, de hozzáértők szerint nem lehet hozzájuk férkőzni, és aki megpróbálná a szökést, megölik. Zelenszkij közben Kínát szólította fel, hogy gyakorolja a befolyását É-Koreára, hogy ne támogassa az oroszokat a továbbiakban.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A NATO főtitkára figyelmeztette Zelenszkijt, hogy hagyja abba a német kancellár bírálatát, mert az igazságtalan. Nemrég azon háborodott fel Zelenszkij, hogy Scholz telefonon beszélt Putyinnal, most éppen az a baja, hogy Scholz nem engedi, hogy a nagyhatótávolságú Taurus rakétarendszert megkapja Ukrajna. A baj az, hogy a véleményének nyilvánosan ad hangot. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a szövetségesek döntik el, hogy mit adnak át Ukrajnának.

Diplomáciai mozgolódások

A szlovák miniszterelnök látogatása után Putyin bejelentette, hogy elfogadná az Ukrajnával való béketárgyalások szlovák lebonyolítását, mert szerinte Szlovákia „semleges álláspontot képvisel”. Azt az amerikai javaslatot elutasította, hogy Ukrajna majd 10 év múlva csatlakozhasson a NATO-hoz, cserébe a háború befejezéséért. Januárba várják Moszkvába a kínai elnököt, aki béketervet dolgozott ki Brazíliával a háború befejezésére, akik az ENSZ alapokmányának betartására helyezik a hangsúlyt. Érkezik az iráni elnök, aki együttműködési megállapodást fog aláírni Putyinnal. Az orosz külügyminiszter (egy sajtótájékoztatón) pedig kijelentette, hogy Moszkva hajlandó együttműködni az új amerikai kormánnyal, de szerinte az amerikaiaknak kell megtenni az első lépést, mivel ők szakították meg a párbeszédet a két ország között. Azt is közölte (ismét), hogy Zelenszkij, mint ukrán elnök illegitim, így Ukrajnában elnökválasztást kell tartani. A tűzszünetet elutasította, mert azt mondta, hogy az időnyerésre és Ukrajna fegyverekkel való elárasztására menne. Olyan megállapodást kell kötni, amit nem lehet megsérteni.

Bírósági ítélet

Egy orosz bíróság öt és fél év börtönbüntetésre ítélte Eduard Sharlot 26 éves orosz énekest. Az énekest 2023-ban vették őrizetbe, mert az ukrajnai háború elleni tiltakozásul olyan videókat jelentetett meg, ahol elégette az útlevelét és Kirill pátriárka portréját egy keresztre szegezte. Később mindenkitől (beleértve a pátriárkát és Putyint is) bocsánatot kért és azzal védekezett, hogy az amerikai propaganda elkábította, és ő egy „elveszett ember”. A hatóságokat ez nem hatotta meg, felvették a „terroristák és szélsőségesek” listájára, és a bíróság elítélte a „nácizmus rehabilitációja” és a vallási érzelmek megsértése miatt. A büntetést egy büntetőtáborban kell letöltenie.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok újabb nagyhatótávolságú rakétát vetettek be, és eltaláltak egy vegyiművet (ami rakétákhoz gyártott vegyi és robbanó anyagokat) Rosztov régióban. Folyamatosan drónokkal támadnak orosz területen, egyik fő célpontjuk az Orjol régióban található üzemanyagraktár, és támadták Kazany városát is, ahol a repülőtér ideiglenesen le is állt.

Az oroszok folytatták a támadásaikat, minden harci csoportjuk előnyösebb pozíciókat foglalt el. Célirányosan katonai repülőtereket is támadtak. Hat újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben. Nagyerejű rakétatámadást indítottak Kijev ellen (válaszul Rosztovra): több ország képviselete is találatot kapott, de támadás érte az ukrán biztonsági szolgálat központját és légvédelmi rakétarendszerek állásait is.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy az oroszok tömeges kibertámadást hajtottak végre Ukrajna állami nyilvántartásai ellen, ami működtetését emiatt ideiglenesen fel is kellett függeszteni. A nyilvántartások létfontosságú információkat tartalmaznak az ukrán állampolgárokról, például születésekről, halálozásokról, házasságokról és tulajdonjogról.

Orosz jelentések a háború állásáról

Az orosz védelmi miniszter szerint ez év eleje óta az orosz hadsereg kb. 4500 négyzetkilométernyi területet vett ellenőrzése alá Donyeckben, Herszonban és Zaporozzsijában. Ez ezen régiók területének mintegy 25-30%-át jelentik; Luhanszk kb. 1 %-át ellenőrzik. Az ukránok vesztesége szerinte kb. 540.000 fő, csak Kurkszban kb. 40.000 embert veszítettek (ennek ellentmond, hogy Zelenszkij nemrég azt nyilatkozta, hogy összesen 43000 katonát veszítettek el). Az orosz fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek alkalmazása orosz területen „az ukrajnai konfliktus következő eszkalációja volt”. Mivel ezek működtetéséhez műholdas adatokra van szükség (ami Ukrajnának nincs), így az USA a konfliktus közvetlen résztvevőjévé vált. Elmondta, hogy „a különleges katonai műveleti övezetben” Oroszország kezében van a kezdeményezés és az elmúlt évben több mint 190 települést vettek ellenőrzésük alá. Az orosz hadsereg fejlődött, hiszen széleskörű gyakorlati tapasztalatokat szerzett. Megjegyezte, hogy „Tisztán ismerjük a potenciális ellenség képességeit, taktikáját a csatatéren, a nyugati gyártmányú fegyverek erősségeit és gyengeségeit, tudjuk, hogy mit kell tenni, és milyen feladatokat kell még megoldani." Az ország vezetése által elvárt feladatokat 2024-ben teljesítették. Még azt is elmondta, hogy a nyugati állításokkal ellentétben nem vontak ki csapatokat Donbászból a kurszki ukrán támadás elleni harcban. Putyin pedig azt jelentette be, hogy a katonai műveletek/teik terén Ukrajnában fordulat következett be és „Oroszország megragadta a stratégiai kezdeményezést”. Az éves sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg harckészültsége jelenleg a legmagasabb a világon. Elmondta, hogy hamarabb meg kellett volna támadni Ukrajnát, de azt is megerősítette, hogy kész a tárgyalásokra. Arra a kérdésre pedig, ami cáfolta, hogy az Oresnyikot ne lehetne lelőni már az indítási szakaszban, azt válaszolta, hogy „teszteljék le”. Célpontként egy kijevi célpontot ajánlott és azt, összpontosítsanak oda minden lég- és rakétavédelmi erőt…

Merénylet

Kedden reggel hat óra körül robbantásos merényletben meggyilkolták az orosz Igor Kirillov altábornagyot, aki a nukleáris védelmi erőkért volt felelős, illetve azok parancsnoka. A merénylet egy moszkvai lakóépület előtt történt, - ahol Kirillov lakott - egy robogóba tett robbanószerkezettel és feltehetően rádiójellel aktiválták. A támadás akkor történt, amikor a tábornok kilépett az épületből. A támadásban a tábornok asszisztense is meghalt (aki egy autóval ment érte), a sofőr, aki a kocsiban volt túlélte. A merényletet az ukrán biztonsági szolgálat vállalta magára. Az ukránok azt nyilatkozták, hogy a tábornok háborús bűnös volt - így legitim célpont -, szerintük több gáztámadást is indított ellenük. Büntetőeljárást is indítottak ellene korábban már. Az oroszok az esetet terrorcselekményként kezelik és nyomozást indítottak, mely során videokamerák felvételeit elemezték, ami során tetthelyen figyelték az emberek és járművek mozgását, mobilozását, illetve mobilon történő számlafizetés és bérelt kocsi belső kamerafelvétele is segített nekik, hogy azonosítsák az elkövetőt, akit egy Csernoje nevű településen fogtak el. Az elkövető egy üzbegisztáni származású férfi, aki elismerte, hogy az ukrán különleges szolgálatok szervezték be, a bűncselekmény elkövetéséért 100 ezer dollár pénzjutalmat ígértek neki, és hogy elutazik valamelyik európai országba, ahol élhet majd. Bérelt kocsival ment a tett helyszínére és egy robogóra szerelte a robbanószerkezetet. Figyelte, amikor Kirillov kilép az épületből, majd robbantott. A kocsi kamerájának felvételét online figyelték az ukránok Dnyepr városban. Az orosz nyomozók már beazonosították a társát is, állítólag őt is letartóztatták. Orosz hírforrások szerint Kirillov már többször arra figyelmeztetett, hogy az ukrán hírszerzés provokációra készül. Az ukránok többször vádolták meg Oroszországot, hogy mérgező anyagokat használ a katonai műveletben, a tábornok pedig azt állította, hogy az ukránok a megszállt területeken laboratóriumokba jutottak be, illetve vegyi hulladékot és kiégett nukleáris fűtőanyagot importálnak Ukrajnába, hogy „piszkos bombát” készítsenek. Az oroszok a merénylet miatt megtorlást helyeztek kilátásba.

Ukrajna támogatása

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Biden elnökségének lejárta előtt biztosítanak minden rendelkezésünkre álló erőforrást Ukrajnának, így bíznak abban, hogy az általuk nyújtott katonai segítség 2025 végéig elegendő lesz az ukránoknak. A hírek szerint még egy 1,2 milliárd dolláros segélycsomagra számíthat Ukrajna a leköszönő Biden kormányzattól.

Nagy-Britannia bejelentette, hogy újabb 225 millió font értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának.

Ukrajna újabb 4,1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az ún. „Ukraine Facility” alapból. Az alapból az ukrán üzleti környezetre, a munkaerőpiacra, a regionális politikára, az energiapiacra, a környezetvédelemre és a korrupció elleni küzdelemre lehet pénzt költeni. Az alap 50 milliárd eurót ’tartalmaz’, amiből ebben az évben 16,1 milliárdot kapott az ország. Ez volt a második kifizetés.

A Nemzetközi Valutaalap egy 1,1 milliárd dolláros költségvetési támogatást hagyott jóvá Ukrajna részére.

Zelenszkij Brüsszelben

Zelenszkij Brüsszelbe utazott a héten, ahol találkozott Európa és a NATO vezetőivel, és részt vett az Európai Tanács ülésén is. Az információk szerint külön találkozott Franciaország, Németország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Csehország vezetőivel is. A találkozók ’eredménye’, hogy mindenki támogatásáról biztosította Ukrajnát.

O55

Orbán Viktor karácsonyi tűzszüneti javaslatával kapcsolatos adok-kapoktól hangos a politika és a sajtó. Ugye, mint ismert Orbán azt javasolta, hogy karácsonykor legyen már egy kis tűzszünet az ukránok és az oroszok között, és cseréljenek ki a felek egy csomó hadifoglyot. Ahogy ezt elkezdte mondani, az a kérdés merült fel bennem, hogy „melyik?”, de ahogy folytatta, meg is adta a választ, amikor azt mondta, hogy pár nap múlva karácsony, még van idő meggondolni. Szóval a „melyik?” arra vonatkozott volna, hogy „melyik karácsony?” Ugyanis az ukránok és az oroszok többsége ortodox, akik január elején ünneplik a karácsonyt. Ugyan az ukránok tavaly, a háború miatt úgy döntöttek, hogy szakítanak a januári hagyományos karácsonyi ünnepléstől, és ahogy Európa nagy részén, ők is decemberben ünneplik meg a karácsonyt. Csakhogy ezzel sokan nem értenek egyet, és valószínű, hogy idő kell a hagyománytól megválni, szóval sokan biztosan tartják még a januári ünneplést, mégha már az nem is „hivatalos”. Plusz, ha még azt is nézzük, hogy Zelenszkij zsidó származású, ők meg inkább a Hanukát ünneplik… Szóval csak az jutott az eszembe, hogy Orbánnak vagy legalább a tanácsadójának ezek az alapvető ismeretek eszükbe juthattak volna, és nem biztos, hogy ehhez az ünnephez kellett volna a tűzszüneti javaslatukat csatolni.

De ha már a témánál vagyunk, most több mindenben igazat kell adnom Zelenszkijnek; pl. hogy egy csomó hadifoglyot cseréltek ki már, és egyébként ez folyamatos is, a híradások mindig szólnak róla, csak olvasni kéne. Sőt olvasni se, mert nekik (Orbánnak és a tanácsadóinak, ötletelőinek, szövegíróinak stb.) folyamatosan kellene jelentést kapniuk a háborús helyzetről, és így a fogolycserékről is. Meg, hogy Orbán nem közvetítő.. senki sem kérte fel rá. Igaz. Putyin se tartja annak, az esetleges közvetítők listáján sincs ott. Nem is értem, hogy gondolhatja ezt, amikor Magyarország (az oroszoknak) „nem baráti ország”, hiszen az Unió tagjaként Orbán is aláírta az összes szankciós csomagot. És végül abban is igaza van az ukrán elnöknek, hogy jó kis pr reklám ez, hiszen Orbán az ’atyáskodásával’ az időt akarja húzni, viszont a háborús felek meg mindent ki akarnak sajtolni magukból és a másikból is, mire asztalhoz ülnek – a lehető legjobb pozícióban - tárgyalni, ami reméljük, (ők viszont már valószínű, hogy tudják, hogy) minél hamarabb megtörténik.

Boldog Karácsonyt!

O55