Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 május - június 01

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Dróntámadásokat indított mindkét fél a másikkal szemben. Az ukránok Moszkvát is próbálták drónokkal támadni, illetve Moszkva környéki hadiipari üzemeket támadtak is, szintén célba vettek katonai repülőtereket, ahol - állításaik szerint -40 harcigépet lőttek ki.  Két híd is összeomlott Kurszkban és Brjanszkban, sok a civil áldozat. Az oroszok terrorcselekményként vizsgálják az eseteket.

Az oroszok az „eddigi legnagyobb” dróntámadásukat indították, és most már az is nyílt titok, hogy ún. biztonsági zónákat akarnak létrehozni a határ mentén. Szumiban már el is kezdték. Több települést az ellenőrzésük alá vontak. Zelenszkij szerint már ötvenezres létszámú orosz egységet állomásoztatnak az oroszok Szumiban, több települést evakuáltak az ukránok. Egyébként az oroszok minden frontszakaszon sikerekről számoltak be, Donyeckben, Harkivban és Szumiban is újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá.

Zelenszkij szerint még Kurszkban vannak összecsapások, az oroszok már nem számolnak be ilyenről, viszont arról igen, negyvenezer hektár aknamentesítettek már: több, mint 408 ezer (!) aknát és robbanószerkezetet találtak és semmisítettek meg.

Új orosz drónok

Egyre többfele lehet olvasni az ún. száloptikás orosz drónok bevetéséről. Hagyományos drónokat használnak, csak a drónt és a vezérlőt egy, akár több tíz kilométeres száloptika/kábel köti össze; a száltekercset a drón aljára rögzítik. A vezérlő az „utasítást” a kábelen keresztül adja, nem rádiófrekvencián, így az elektromos zavarás nem hat rá, nem tudják az ukránok megsemmisíteni, sőt a saját (orosz) rádiófrekvenciájuk sem zavarhatja meg. Hátrány, hogy súlya és mérete miatt nagyobb vázra, erősebb motorra és nagyobb akkumulátorra van szüksége; lassúbb és nehézkesebb a mozgása, hiszen egy hosszú kábelt húz maga után, ami könnyen begabalyodhat pl. egy fába, de könnyebb kézifegyverrel is lelőni. Viszont alacsonyabban repül, és akár házakba is be tud jutni, hogy célpontot keressen.

Orosz katonák kihasználása és kifosztása

Az egyik nyugati sajtóban jelent meg egy cikk, amely arról szól, hogy az orosz katonákat, veteránokat hogyan használják ki parancsnokaik és honfitársaik. Köztudott, hogy a katonák nem keresnek rosszul, sőt szerződésük aláírásakor több millió rubelt kapnak. Azonban a keresetük hamar megcsappan, mert szemet vet rájuk mindenki, így pl. a parancsnokaik, akik csak fizetség ellenében engedi őket szabadságra, vagy milliókat fizetnek azért, hogy ne küldjék őket a frontvonalba, szintén fizetnek, hogy sérülést igazoljanak, így rehabilitációra küldjék őket, vagy akár, hogy mobiltelefont használjanak, ami ugye már egy jó ideje – katonai szempontok miatt – tilos. Viszont a helyzet már úgy elmérgesedett, hogy egyes parancsnokok meg is követelik pénzösszegek átadását a katonáktól, és ha nem teszik, akkor megverik, megkínozzák, vagy pl. állatketrecekbe zárják őket.

Aztán itt vannak a „Fekete Özvegyek”, vagyis azok a nők, akik katonákhoz mennek feleségül, és (reménykedve) várják, amíg meghalnak, hogy átvehessék a házastársnak járó kártérítést. Tudnak olyanról, aki már háromszor ment férjhez katonához, és vette fel az utána járó pénzt.

De nemcsak a nők, hanem egyéb bűnözői csoportok is tevékenykednek ezen a területen, méghozzá úgy, hogy pl. rokonok nélküli alkoholistákat, hajléktalanokat, szabadult bűnözőket megtévesztéssel vagy fenyegetéssel kényszerítenek sorozási szerződés aláírására, majd elveszik a szerződéskötési pénzt, vagy a haláleset miatti kártérítést úgy, hogy fiktív házasságokba kényszerítik őket. De a leszerelt, sérült veteránokat is megkörnyékezik a leszereléssel járó pénz megszerzése céljából.

Sajnos a helyzetről nemcsak a katonák és hozzátartozóik tudnak, hanem a hatóságok is, de úgy tűnik nincs olyan eszközük, hogy visszaszorítsák ezt az áldatlan állapotot.Az orosz hírügynökség szerint csak ebben az évben 175.000 szerződést írtak alá.

Ukrajna támogatása

A hét elején Merz német kancellár bejelentette, hogy megszűnteti a korlátozásokat a nagyhatótávolságú fegyverek átadására Ukrajnának. Ezzel megnyílik a lehetőség, hogy Ukrajna 500 km-es hatótávolságú Taurus rakétákat kapjon, amivel a határain kívül is tudja az oroszokat támadni. A probléma az, hogy vita indult a német felsővezetésben a bejelentés kapcsán, így a későbbi hírek már arról szóltak, hogy a két ország együtt gyárt ilyen rakétákat. A németek egyébként azt is bejelentették, hogy a jövőbeli fegyverszállításokat titkosan kezelik, hogy az oroszok ne tudják meg, hogy mit kap Ukrajna, illletve 5 milliárd eurós katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bejelentette, hogy 500 millió dollárnyi hitelforrást biztosítanak az ukrán makrogazdasági stabilitás támogatására.

Az oroszok nagyon felháborodtak, hogy szláv testvérük, Szerbia is fegyvert szállít Ukrajnának. Nem közvetlenül teszi, hanem „közvetítőkön” keresztül, pl. a csehek által.

Béketárgyalások

Több sajtóorgánumban is cikkeztek arról (megint), hogy Trumpnak „fogytán a türelme” az ukrajnai rendezéssel és Putyinnal is kapcsolatosan. Szerinte Putyin a „tűzzel játszik”, őrültnek is nevezte és gazdasági szankciókkal is fenyegetőzött, de mégsem vet ki, mert szerinte az meghiúsíthatná a béketárgyalásokat. Zelenszkij szerint a Fehér Házat Putyin jobban „irritálja”, mint ő, és szerinte Putyin nem a békére törekszik, hanem ellenkezőleg, egy nagyszabású offenzívát fognak indítani (németországi látogatását meg is szakította az orosz csapatösszevonások hírére Szumiban). Azt is megemlítette, hogy olyan információik is vannak, hogy az oroszok Herszon régióban a Dnyeper folyón átkelve akarnak offenzívát indítani, de szerinte ez őrültség és lehetetlen. De megvádolta ismét Kínát is, hogy beszállít az orosz hadiiparnak, amit a Kínaiak elutasítottak.

Törökország bejelentette, hogy kész megrendezni a további tárgyalásokat. Erdogan felszólította a feleket a további párbeszédre, a török külügyminiszter tárgyalt is Putyinnal a hét elején.

Az orosz védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az ukránok nem reagálnak arra, hogy ők készek újraindítani a 2022-ben megkezdett párbeszédet a „konfliktus rendezése érdekében”. Lavrov elismerte, hogy jobb a tárgyalás, mint a háború, de a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni. Egyébként a „kiváltó okként” a Nato keleti bővítését, konkrétan Ukrajna bevételét a Nato-ba, jelölte meg. Arra is javaslatot tett, hogy hétfőn ismét folytassák a ’tárgyalásokat’ Isztambulban, és itt átadnák az ún. memorandumot, amely az orosz elképzeléseket/elvárásokat tartalmazza a háború befejezésével kapcsolatban. Az ukránok azt mondták, hogy a „memorandumot” a tárgyalások előtt szeretnék látni, már csak azért is, mert az övékét már átadták az oroszoknak. A hét végén még nem lehetett tudni, hogy elmennek-e Isztambulba.

O55