Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 április 21-27

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az oroszok Pokrovszk felé nyomulnak. Donyeckben újabb településeket vettek ellenőrzésük alá. Kijevet nagy erőkkel támadták. Napi szinten 100 ukrán drónt is leszednek, illetve módszeresen drónirányító központokat támadtak. A hét végén Putyin bejelentette, hogy visszavették Kurszkot, és így a front további szakaszán folytatják a harcokat. Az oroszok szerint a végső csapásokat drónokkal mérték az ukránokra Kurszkban. Visszafoglalták Gornalt, és még elszórtan lehetnek ukrán csoportosulások, de azokat „megsemmisítik”.

Zelenszkij álláspontja - Az amerikai békejavaslat

Zelenszkij a héten többször is nyilatkozott a tűzszünet és a béketárgyalások tekintetében. Azt mondta, hogy Ukrajna készen áll a feltétel nélküli tűzszünetre, de, ha az csak „részleges”, akkor „tükörintézkedéseket” vetnek be, vagyis, ha pl. az oroszok az energiaszektort támadják, akkor ők is így cselekszenek. Az ásványianyag egyezményről úgy nyilatkozott, hogy a jogászok dolgoznak rajta, és az ukrán parlamentnek ratifikálnia kell majd. Szintén bejelentette, hogy kész találkozni Trumppal a Vatikánban…, ahova egyébként mindketten a pápa temetésén vettek részt... (Ez egyébként megtörtént 15 percben, amit „nagyon produktívnak” tartottak.) A háború befejezéséről pedig azt mondta, hogy Oroszország megpróbálja kiszorítani az amerikaiakat a háború befejezéséről szóló tárgyalásokból; szerinte az amerikaiaknak nyomást kell gyakorolniuk az oroszokra, illetve olyan biztonsági garanciákat vár az amerikaiaktól, mint, ami Izraelnek van. Szerinte az oroszok nem követelhetik, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a Nato-hoz, sőt szerinte megy is párbeszéd erről az amerikaiak és az oroszok között. Arra hírre, miszerint az amerikai ’béketerv’ a megszállt ukrán területek Oroszországhoz való átadását javasolja, azt válaszolta, hogy ők gyors és tisztességes békét akarnak, de ha a Krímről, vagy a szuverén területeikről van szó, akkor a háború el fog húzódni; nem fogják a Krím „megszállását” elismerni, mert az az alkotmányuk ellen van (bár azt elismerte, hogy nincs Ukrajnának „elég fegyvere”, hogy visszaszerezze a Krímet).

Ezen utolsó kijelentése be is tett az amerikaiaknak, Rubio le is mondta a szerdán megtartott londoni megbeszélést, amin még a franciák és a németek képviseltették volna magukat. Persze ki is szivárgott az amerikaiak által kidolgozott békejavaslat, ami a következőket tartalmazza:

-Ahol jelenleg a frontvonal van, azt „befagyasztanák”, tehát az eddig megszállt területek orosz fennhatóság alatt állnának de facto, de Harkiv egy része visszakerülne az ukránokhoz

-A Krímet az amerikaiak elismernék orosz területnek de jure

-Az ukránok használhatnák a Dnyeper folyót

-Az ukránok nem lesznek Nato tagok, de Eu tagok lehetnek

-Az európaiak adnának biztonsági garanciákat

-Az orosz elleni szankciók feloldása, és gazdasági együttműködés

-Segítségnyújtás Ukrajna újjáépítésében

-Ukrajna megtartja az irányítást a zaporizzsjai erőmű felett, de az Egyesült Államok kezeli, amely Ukrajnát és Oroszországot is ellátja árammal.

Az amerikai alelnök úgy nyilatkozott, hogy szerinte korrekt javaslatot tettek le, és ha nem fogadják el, akkor az amerikaiak kivonulnak a béketárgyalásokból. Trump is dühösen reagált és azt kérdezte, hogyha Zelenszkij a Krímet akarja, akkor „miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt?” Viszont a kijevi támadást követően azt is megkérdezte, hogy Putyin vajon tényleg be akarja-e fejezni a háborút, így újból szankciókkal fenyegetőzött.

Az oroszok kedvező(bb)en fogadták a tervet, sőt Putyin maga jelentette be, hogy a jelenlegi fronthatáron hajlandó befejezni a háborút, azonban az európai csapatok jelenlétét Ukrajnában - jelenleg - elutasítják. Putyin találkozott ismét az amerikai különmegbízottal, Whitkoffal, és utána megerősítette, hogy kész tárgyalni az ukránokkal.

Kínai részvétel

Az ukrán külügyminiszter behívatta a kínai nagykövetet, mivel szerintük kínai állampolgárok vesznek részt a háborúban Ukrajna ellen az oroszok oldalán, illetve a kínai vállalatok vesznek részt az oroszországi katonai termékek gyártásában. Ezekről az ukrán különleges szolgálat tárt fel bizonyítékokat a nagykövetnek. Az ukránok figyelmeztették Kínát, hogy a jövőben tartózkodjon olyan lépésektől, amelyek sérthetik az ukrán-kínai kétoldalú kapcsolatokat. A kínaiak fenntartják, hogy nem támogatják aktívan a háborút.

Újabb orosz tábornok meggyilkolása

Április 25-én reggel egy moszkvai lakótelepen parkoló Volkswagen gépkocsiba rejtett robbanóanyagot távirányítással felrobbantottak, és a kocsihoz érkező Moszkalik tábornok a robbanás következtében életét vesztette. A robbanóanyag egy házi készítésű, repeszekkel töltött szerkezet volt. Az orosz hatóságok elfogtak egy 1983-as születésű férfit, aki – az oroszok szerint az ukrán különleges szolgálatok embere, bár az állampolgársága nem tisztázott - elismerte, hogy ez év februárban vásárolt egy autót, amit ő szerelt fel robbanóanyaggal, de a robbantást távolról egy másik ukrán különleges szolgálatok embere indította el. A tábornok a védelmi minisztériumban dolgozott.

O55