Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.
A harcok folytatódtak. A legintenzívebb összecsapások Pokrovszk, Liman, Toreck, Szumi, Donyeck és Kurszk irányában voltak. Az ukránok folyamatosan szedtek le drónokat, illetve jelentéseik szerint orosz légvédelmi és tüzérségi rendszerre, robbanóanyag és lőszerraktárra, pontonhídra csaptak le, illetve oda, ahol fegyver, felszerelés vagy személyzet koncentrálódott. Lecsaptak az orosz Szamara régióban levő legjelentősebb száloptikai gyárra is, ahol a munka is leállt. Állították, hogy napi szinten több, mint száz összecsapásuk volt. Belgorodot is támadták.
Bird of Pray
Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta a saját gyártású, Bird of Prey (jelentése kb.: ragadozómadár) drón hadrendbe állítását. A drónt harctéri tapasztalatok alapján fejlesztették ki, és úgy szerelték fel, hogy páncélozott személyszállító járműveket, sőt tankokat is meg tud támadni.
Donyeckben újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá az oroszok. Kurszkban nagyon nagy a nyomás az ottmaradt ukrán csapatokon, Zelenszkij is elismerte, hogy az oroszok ki akarják szorítani őket. Állítólag több száz ukrán katona egy kolostorba fészkelte be magát, ahol az egyik utolsó ukrán támaszpontot alakították ki. Innen akarják kiűzni őket az oroszok. Az oroszok egy nagy támadást indítottak a dnyidnyipropetrovszki Krivij Rig-ben. Az oroszok azt állították, hogy egy étterem ellen irányult a támadás, ahol ukrán katonák és nyugati kiképzők tartózkodtak. Ehhez képest 18-an meghaltak, köztük több gyerek. (Szakértők szerint a célponttól 50m-el arrébb csaptak le.) Kijevet is támadták, illetve Szumiban hatalmasak az ukránok veszteségei. Az oroszok szerint azon ukránok ellen indítottak hajtóvadászatot itt, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert Szudzsánál. Csasziv Jar-ért pedig elkeseredett harcok folynak.
Orosz hadkötelesek behívása
Putyin aláírta a rendeletet, amivel 160.000 18 és 30 év közötti hadkötelest hívnak be szolgálatra, ami áprilistól júliusig tart. Aki befejezték a szolgálatukat, leszerelhetnek.
Ukrajna támogatása
A németek ez évben 7 milliárd euróval támogatják Ukrajnát, ebből 4 milliárd értékben katonai felszerelést nyújtanak nekik.
A norvégok ez évben 85 milliárd korona (3,4 milliárd dollár) értékű segélycsomagot biztosítanak Ukrajnának.
A dán kormány bejelentette a 25. segélycsomagját Ukrajnának, amely a következő három évben 6,7 milliárd dán korona (0,898 milliárd euró) katonai támogatást nyújt nekik.
Hollandia 2 milliárd eurós segélyt nyújt Ukrajnának 2025-ben.
Az Európai Unió 16,7 millió euró értékű „Ukraine2EU” nevű programot indít Ukrajna EU-tagságra való felkészülésének támogatására.
Béketárgyalások
Trump a hét elején nyilvánosan kiakadt mind Zelenszkijre, mind Putyinra. Szerinte Zelenszkij ki akar hátrálni az ásványianyag egyezményből. Putyinra meg azért, mert megkérdőjelezte Zelenszkij pozícióját, ezért büntetővámmal sújtaná az orosz olaj vásárlóit, ha azt látja, hogy Putyin hátráltatja az ő erőfeszítéseit. Az oroszoktól jött is válasz. Egy orosz lapban az orosz külügyminiszter-helyettes kritizálta az amerikai hozzáállást. Felrótta az amerikaiaknak, hogy az ukránokat nem figyelmeztették, hogy vessenek véget a háborúnak és, hogy nem foglalkoznak a konfliktus kiváltó okaival. Azt az oroszok is elismerik, hogy a probléma „összetett” és az orosz elnök sajtótitkára ki is jelentette, hogy az orosz fél továbbra is kapcsolatot tart az Egyesült Államokkal az ukrán konfliktus rendezése érdekében. Ez folytatódott is a héten, ugyanis az orosz elnöki megbízott Dmitrijev a héten folytatott tárgyalásokat Washingtonban. Azt mondta, hogy vannak nézeteltérések, de pozitív a hozzáállásuk, megértik az oroszok álláspontját és elkötelezettek a problémák megoldásában.
Zelenszkij bejelentette, hogy egy ügyvédi iroda fogja őket képviselni az ásványianyag egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon, mert annak „tisztességesnek és partnerségi alapúnak kell lennie”.
A héten üléseztek a NATO külügyminiszterei Brüsszelben. Egyes résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy Putyin nem hajlandó tűzszünetet kötni és béketárgyalásokat kezdeni, így fokozni kell a nyomást rajta. Rubio, amerikai külügyminiszter szintén részt vett a tanácskozáson és azt mondta, hogy heteken belül ki fog derülni, hogy Putyin komolyan gondolja-e a békét és a tűzszünetet, és, hogy a háború befejezése végül is rajta áll. Olyan hírek is kiszivárogtak, hogy Macron francia elnök - aki nagyon is pozícionálja magát - szeretné Európát képviselni/vezetni a Putyinnal való tárgyalásokon.
A hét végén a brit és a francia hadsereg parancsnokai látogattak Kijevbe, ahol az ukrán katonai vezetőkkel tárgyaltak az ukrán hadsereg támogatásáról, illetve a tűzszünet utáni biztonsági garanciák lehetőségeiről.
O55
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.