Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 április 14 - 20

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. A felek kölcsönösen szedtek le drónokat, és kölcsönösen támadták egymást, hogy megsértették az energetikai infrastruktúrák elleni támadások felfüggesztését. Szintén folytatódott a vádaskodás a múlt heti rengeteg civil áldozatot és sérültet eredményező krivoj rog-i támadás miatt. Az oroszok szerint ők egy találkozó külföldi és ukrán tisztjeit célozták és ölték meg, az ukrán szakszerűtlen légvédelem miatt következett be a tragédia.

Az oroszok újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben és Szumiban is. Kurszkban is szorul a hurok az ukránok körül. Felszabadították Guevo települést az oroszok, illetve a híradások szerint az ukránok úgy elhagyták Kurszkot, hogy a sebesültjeiket és a halottaikat is hátrahagyták. Most az oroszok gyűjtik össze az elhunyt ukrán katonákat. Az orosz jelentések szerint egy hét alatt 1200 ukrán drónt lőttek le, több drónirányító központot semmisítettek meg, és lelőtték az ukránok egyik F-16-osát is, de támadtak katonai repülőteret, fegyver/lőszerraktárat és rakétatároló telephelyet. Állításaik szerint minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el.

Krotevics

Az ukrán híres/hírhedt Azov dandárjának parancsnoka, Bohdan Krotevics lemondott parancsnoki beosztásából és egy vele készült interjúban élesen bírálta az ukrán katonai vezetést, konkrétan a főparancsnokot, Szirszkijt, akinek szerinte le kellene mondania. Krotevics állította, hogy azért mondott le, mert olyan parancsokat kapott, ami már a bűncselekményt súrolta. Szerinte a parancsnokaik „mentalitása még a II. világháborúban van”, „meg se próbálják alkalmazni a háború tudományát és művészetét”. „Elutasítják a célpontok eltalásának új eszközeit” sőt azt sem tudják, hogy hogy működnek a drónok és a siklóbombák, emiatt is tudtak az oroszok mélységben behatolni ukrán területen. Szerinte az ukránok elbuktak a manőverező hadviselésben, és Szirszkij minél több embert nyomott a frontra, ahol az oroszok támadtak, és maga is inkább a támadásra koncentrált.

Kínaiak

Az ukránok elfogtak két kínai állampolgárt, akik az oroszok mellett harcoltak, és állítják, hogy a kínaiak is katonákat küldenek a frontra. A kínai kormány cáfolja ezen híreket. Az ukránok szerint legalább 150 kínai harcol az oroszok oldalán, és szerintük a közösség médiában toborozzák a kínaiakat, akikről a kínai kormányzati tisztviselők tudnak. Az oroszok is tagadják, hogy Kína hivatalosan is küldene katonákat.

Jasionka

Az Egyesült Államok hadserege kivonja csapatait és felszerelését az ukrán határ közeli, dk-lengyelországi Jasionkából, ami katonai reptér és logisztikai csomópont. Ez azért jelentős lépés, mert az Ukrajnának nyújtott katonai segítség 95 százaléka Jasionkán keresztül történik, az amerikaiak pedig vezető szerepet játszottak a repülőtér működtetésében és a fegyverek Ukrajnába szállításában. Az amerikaiakat németek, brittek és norvégok váltják.

Ukrajna támogatása

A belga miniszterelnök bejelentette, hogy ebben az évben egymilliárd eurós segélycsomagot nyújtanak Ukrajnának.

Az Ukrajnát támogató országok bejelentették, hogy több mint 21 milliárd eurós hosszútávú katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának, ezt a Ramstein csoport ülésén jelentették be.

A németek viszont bejelentették, hogy nem tudnak a továbbiakban Patriot rendszert küldeni az ukránoknak. Sőt a leendő kancellár, Merz kijelentette, hogy Ukrajna Nato-s vagy Eu-s csatlakozását, csakis a háború befejezése után tudják támogatni.

Orosz államosítás Ukrajnában

Egy amerikai hírportál szerint az oroszok a megszállt ukrán területeken, - elsősorban - ingatlanokat államosítanak tömegével. A forrás szerint ennek három oka van. Az egyik, hogy az elhagyatott ingatlanokat eladják vagy elárverezik az oroszok, így bevételhez jutnak. A másik, hogy, aki vissza akarja kapni a tulajdonát, orosz állampolgárságot is fel kell mutatnia, vagyis arra kényszerítik a tulajdonosokat, hogy felvegyék az állampolgárságot, ha meg akarják tartani - mondjuk - a lakásukat. Illetve az elhagyott ingatlanokat orosz állampolgároknak adnak, akiket így be tudnak telepíteni ukrán területre.

Béketárgyalások

Csütörtökön újabb orosz-amerikai konzultációra került sor, most Isztambulban, amelynek célja a két ország diplomáciai képviselete működésének a normalizálása. Ezen kívül felmerült a közvetlen légi forgalom visszaállításának lehetősége, illetve a lefoglalt orosz vagyon, köztük hat diplomáciai ingatlan visszaszolgáltatása is.

Szintén csütörtökön ülésezett az ún. Hajlandóak csoportja. Közleményeik szerint jól haladnak a terveik kidolgozásában, ami arra irányul, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon a jövőre vonatkozóan, azonban abban még mindig eltérőek a vélemények, hogy kik küldenének katonákat Ukrajnába. A lengyelek, görögök, olaszok nemet mondtak. Az Eu külügyi szóvivője viszont azt is elmondta, hogy még abban sincs egyetértés, hogy milyen missziót (békefenntartó, elrettentő, megfigyelő stb.) hozzanak létre, sőt az ukránok állandóan változtatják a véleményüket, amit figyelembe kell venniük. Azt is többen hangsúlyozták, hogy az amerikaiakat is be kellene vonni a koalícióba, hiszen szükség lenne pl. a légvédelmükre, vagy a hírszerzési információikra, de eddig a részvételt elutasították. Sőt lemondtak az ún. Ramstein csoport (szintén az ukránokat támogató tömörülés) vezetéséről is, aminek az ülése szintén a héten volt.

Putyin pénteken találkozott az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottjával, Steven Witkoffal Szentpéterváron. A több, mint négyórás találkozót mindkét fél eredményesnek ítélte, de nem árultak el részleteket a találkozóról. Az oroszok viszont a találkozót úgy értékelték, hogy egy újabb lépés a két elnök találkozásáig.

Ukrajna feldarabolása

Az amerikai elnök ukrajnai megbízottjával, Keith Kellogg-al  készült interjú szerint, Ukrajnát – a II. világháború utáni Berlinhez hasonlóan – felosztanák európai és orosz „felelősségi zónákra”. A javaslat és a napvilágot látott „titkos” térkép szerint a Dnyeper folyótól nyugatra a brittek és franciák biztosítanának; az oroszok által elfoglalt keleti régiókat az oroszok megtarthatnák. A két körzet között pedig egy demilitarizált övezetet hoznának létre, amit az ukránoknak kellene tartani. Persze most botrány van, és Kellogg szerint a cikk elferdítette szavait Ukrajna esetleges felosztásáról. Szerinte ő a tűzszünet utáni helyzetről beszélt és „a szövetséges erők felelősségi területeire vagy zónáira” hivatkozott, nem pedig Ukrajna felosztására célozott.

O55