Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 május 19-25

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok többször megkísérelték az orosz határt átlépni főleg drónokkal (ezt az oroszok is megerősítették). Az oroszok szerint támadták a zaporizzsijai atomerőmű szimulációs kiképzőközpontját is. Megtámadták az egyik legnagyobb orosz ’PJSC Energia’ katonai üzemet, ami pl. akkumlátorokat gyárt az orosz haditechnikai eszközök részére.

Az oroszok jelentéseik alapján minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. A „központi” harccsoportjuk - többek - között az ukránok „idegenlégiós” egységét is legyőzték. Szumi régióban voltak nagyobb összecsapások. Donyeckben, Szumiban és Harkivban újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá. Három nap alatt több, mint ezer drónt, és egy MIG-29-et lőttek le. Újabb nagyerejű dróntámadást vezettek az ukránok ellen; Odessza, Vinnicja, Szumi, Harkiv, Donyeck, Kijev és Dnyipro régiói szenvedtek nagy károkat. Halálos áldozatok is voltak.

Az oroszok többször hivatkozt/nak az ún. Supercam 350 drónjukra, illetve, hogy annak segítségével mi mindenre képesek. A drón elsősorban panoráma- és síkbeli légi fényképezéshez és videofelvétel készítéséhez készült. A drón rendkívül könnyű, több mint 70 km-es videókommunikációs hatótávolsággal rendelkezik, biztonságosan kommunikál, és jól ellenáll az elektronikus hadviselési rendszerekkel szemben. Segítségével az oroszoknak pl. lőszerraktárakat, ideiglenes telepítési pontokat, erődítményeket, parancsnoki állásokat, légi felderítő és pilóta nélküli repülőgépek irányítási pontjait, tüzérségi rendszereket, járműveket sikerült felderíteniük és kiiktatniuk.

Erős idegzetűeknek

Orosz hírforrások szerint az ukrán Aidar zászlóalj (amit az oroszok terrorszervezetnek nyilvánítottak) folyamatosan vonja ki erőit Donyeckből a dnyipropetrovszki régióba a nagy veszteségei miatt. Csak egy kisebb újonc állományt és frissen toborzott fiatalokat hagynak hátra, hogy tartsák a határmenti településeket. A veszteségeik titkolására a terepen több krematóriumot (amit „kazánházaknak” hívnak) állítottak fel, ahol elégetik az elhunyt katonák maradványait. A maradványokat úgy szedegetik össze, akár bevásárlószatyrokban is. A titkos hamvasztások miatt elég nagy a feszültség az állományban, főleg az ’öreg’ és fiatal katonák között, akik ellenzik a titkos hamvasztásokat.

Ukrajna támogatása

A G7-ek pénzügyminiszterei üléseztek, és kiadtak egy záró dokumentumot, melyben - többek között – Ukrajna pénzügyi támogatása és újjáépítése mellett álltak ki.

Szlovákia 84 millió - részben hitel formájában - euróval támogatja az ’Ukrenergo’ infrastrukturális létesítményeinek felújítását és fejlesztését, így segítve az ukrán energiaszektor helyreállítását.

Az ukránok Norvégiával is tárgyalásokat folytattak újabb támogatásért.

Béketárgyalások

Hétfőn több, mint két órát beszélt telefonon Trump és Putyin. Mindkét oldalról hasznosnak tartották a beszélgetést, bár szűkszavúan nyilatkoztak a beszélgetés urán. Trump azt mondta, hogy a két országnak kell megállapodni, és bár még közvetít a felek között, van egy „vörös határ”, de szerinte a felek azonnal megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat.  Putyin bejelentette, hogy az ukránokkal egy közös „Memorandumon” dolgoznak egy jövőbeli békemegállapodásról, és továbbra is azt hajtogatja, hogy a háború kiváltó okait meg kell szűntetni. Zelenszkij pedig úgy reagált, hogy Putyin nem akar békét és újabb szankciókra van szükség ellenük. Ezektől függetlenül, a háború kitörése óta a legnagyobb hadifogolycserét hajtották végre a héten.

Törökország és a Vatikán is jelezte, hogy közvetítene a felek között, és akár további találkozók helyszínét is biztosítanák. Zelenszkij Svájcot is emlegette. Az olasz miniszterelnök, Meloni támogatja a vatikáni kezdeményezést.

Merz, német kancellár felszólította Kínát, hogy támogassa a nyugati erőfeszítéseket, hogy létrejöhessen egy tűzszünet. A német védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy nemzetközi mandátum nélkül német katonák nem fognak Ukrajnába települni, és ő is azt mondta, hogy a tűzszünet elérése most a legfontosabb.

Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugat csak a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet szajkózza, de az az idő arra lenne jó, hogy Ukrajnát felfegyverezzék és, hogy megerősíthesse a védelmi pozícióit. Lavrov azt is mondta még, hogy „Franciaország vezeti az - Oroszországgal szembeni - ellenséges tábort”. 

Árnyékflotta orosz védelem alatt

Folyamatosak a hírek arról már egy jó ideje, hogy az oroszok árnyékflottát működtetnek, hogy - elsősorban - olajat csempésszenek, illetve juttassanak el a ’megrendelőkhöz’. A használt hajók bonyolult tulajdonosi struktúrával bírnak, de egyik se orosz. Az oroszok tagadták ezt ezidáig, azonban most napvilágot látott egy incidens, amivel gyakorlatilag elismerték, hogy igen is közük van az árnyékflottához, amit folyamatosan szankcionál pl. az EU, vagy Anglia. Egy „Jaguár” nevű - zászló nélküli - tanker hajózott a Bali-tengeren, amit egy SZU-35 orosz vadászgép fedezett felette. A gond az volt, hogy a vadászgép simán észt légtérben mozgott. Az észt légteret védő Nato kötelékben szolgáló portugálok is felküldték a vadászgépüket, de nem lőtték le az orosz gépet, hanem csak figyelték az eseményeket. Az észt felszólításra és kíséretére a tanker végül elhagyta az ész vizeket. Az oroszok nem nyilatkoztak az esetre, de cserébe feltartóztattak egy görög tulajdonú tankert, ami orosz vizeken hajózott.

O55