Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az oroszok tömeges dróntámadást hajtottak végre Ukrajnával szemben Kijev, Poltava, Harkov, Odessza, Zsitomir, Szumi, Cserkaszi, Zaporizzsja, Csernyihiv és Kirovohrad régiókban. Heves harcok folyt/nak a Donyeck régióban, napi szinten majd 100 összecsapás történt itt. Az oroszok Kurakhove és Pokrovszk tengelyen igyekeznek áttörni az ukránok védelmét. Illetve a hétvégén az elmúlt hónapok legnagyobb légitámadását hajtották végre Ukrajna ellen, 120 rakétát és 90 drónt lőttek ki, amelyek több ember halálát okozták, és súlyos károkat okoztak az energiaszektorban, áramkimaradásokra is sor került.

Ukrajna támogatása

Ukrajna és Dánia 629 millió dollár értékben írt alá megállapodást nagy hatótávolságú drónok, rakéták, páncéltörő rakéták és tüzérségi lőszerek - Ukrajnában történő - gyártására.

Finnország új segélycsomagot jelentett be az ukránok részére, amely nagy teljesítményű generátorokat tartalmaz.

A németek a hatodik IRIS-T légvédelmi rendszert adják át az ukránoknak ez év végéig.

Amerikai engedély

Úgy tűnik megkapta Ukrajna az amerikaiak beleegyezését a nagyhatótávolságú fegyverek használatára az oroszok ellen, orosz területen. Ennek magyarázata állítólag az észak-koreaiak jelenléte a háborúban, illetve Trump győzelme, aki nem úgy áll a háború kérdéséhez, mint a Biden kormányzat. A hírek szerint Kurkszban akarják bevetni az ukránok az amerikai rakétarendszert (ATACMS).

Német választások

A német hárompárti koalíció múlt heti összeomlását követően a nagy német pártok vezetői megállapodtak abban, hogy 2025. február 23-án tartanak előrehozott szövetségi választást. Olaf Scholz kancellár pedig várhatóan december 16-án tart bizalmi szavazást személyét vonatkozóan. Ez azért fontos, illetve az előrehozott választás, mivel Németország erős támogatója Ukrajnának, bár a pénzügyi, gazdasági gondok miatt már most is visszafogottan támogatják Ukrajnát. A választások eredménye pedig kihat a lehetséges további támogatások biztosítására.

Német kapcsolatfelvétel

Két év szünet után telefonon beszélt egymással a német kancellár és Putyin. A hívást a németek kezdeményezték. A kancellár sürgette Oroszországot, hogy legyen hajlandó komoly tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával az igazságos és tartós béke érdekében. Hangsúlyozta Németország eltökéltségét, hogy ameddig szükséges, támogatja Ukrajnát a háborúban. Az oroszok úgy nyilatkoztak a beszélgetésről, hogy „részletes és őszinte eszmecsere zajlott”. Putyin megismételte Scholznak is, hogy nyitott a tárgyalások folytatására, de a háború befejezéséről szóló esetleges megállapodásnak tükröznie kell az Oroszország érdekeit, az "új területi realitásokat", és meg kell szüntetni a konfliktust kiváltó okokat. A beszélgetés során szó volt még a német-orosz kapcsolatokról (ami szinte minden irányban leépült) és a közel-keleti helyzetről is. Scholz és Putyin megállapodott abban, hogy „továbbra is tartják a kapcsolatot”.

Zelenszkij a nemtetszését fejezte ki a kapcsolatfelvétel miatt, azt mondta, hogy Scholz ezzel pandóra szelencéjét nyitotta fel. Scholz azonban úgy reagált, hogy a beszélgetés hozzájárult ahhoz, hogy megtudja, hogy Putyin nézetei a háborúról nem sokat változtak, ami ”nem jó hír”, de egyértelművé tette az orosz elnök számára, hogy ne számítson arra, hogy Németország, Európa és a világon sok más ország támogatása csökkenni fog Ukrajna felé.

Orosz ítélet

Öt és fél évre ítélt egy orosz bíróság egy 68 éves gyermekorvosnőt. Még februárban tartóztatták le és az orosz fegyveres erőkről szóló hamis információk terjesztésével vádolták meg. Az orvost egy anyuka (akinek a kisfiát kezelte) jelentette fel azért, mert az orvos negatív megjegyzéseket tett a fiú apjáról, egy orosz katonáról, aki meghalt az ukrajnai harcokban, és az orvos szerint - a háborúban - az orosz katonák törvényes célpontok voltak. Az orvos tagadta, amit mondott, és arra hivatkozott, hogy semmilyen bizonyíték sincs ellene.

Ukrán felmérés

2024. szeptember 20. és október 3. között a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) (ismét) közvélemény-kutatást végzett az ukrán felnőtt lakosság körében a területi engedményekre való felkészültségről. Az eredmények most kerültek nyilvánosságra. A 18 éven feletti embereket telefonon kérdezték Ukrajna minden régiójából, akik a felmérés időpontjában Ukrajna kormánya által ellenőrzött területén éltek. Továbbra is azt a kérdést tették fel, hogy „A béke mielőbbi elérése és a függetlenség megőrzése érdekében Ukrajna feladhat egyes területeit?". A válaszadók 32 %-a válaszolt igennel, ami nem változott a korábban adott válaszoktól. Arra a kérdésre, hogy Oroszország fenntarthat-e ellenőrzést Ukrajna megszállt területein, a válaszolók 46%-a mondta azt, hogy Donbász és Krím esetében elképzelhetőnek tartja ezt, a többi megszállt területen csak 30 % mondta ezt. Szintén érdekes, hogy a NATO tagságért cserébe a válaszadók 50%-a gondolta azt, hogy lehet területi engedményeket tenni az oroszoknak.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok folyamatosan - mint eddig is - drónokkal támadták az oroszokat. Sikeres kamikaze dróntámadásokról számoltak be a Kaszpi-tengeren az orosz flottilla ellen. Állítják, hogy a Tatarstan és Dagestan ún. rakétahajókat találták el.

Az oroszok a kurszki sikereikről számoltak be leginkább, pl., hogy megrohamozták az ukrán fegyveres erők nagy fellegvárát a kurszki régió Szudzsanszkij kerületének egyik erdőültetvényében. Támadtak és megrongáltak ukrán repülőtereket, dróntárolókat és energetikai létesítményeket, amelyeket az ukrán hadiipari használ. Donyeckben újabb települést vontak az ellenőrzésük alá. Az ukránok szerint Pokrovszk és Kurakhove irányban folynak heves harcok, és itt voltak a legaktívabbak az oroszok.

A hét végén mind a két fél dróntámadást hajtott végre egymás ellen. Az ukránok Moszkvát támadták, az oroszoknak három repülőteret le is kellett zárniuk. Az oroszok pedig 145 drónt indítottak az Ukránok ellen Kijev, Zsitomir, Poltava, Szumi, Cserkaszi, Zaporizsja, Csernyihiv, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv régiókban.

Amerikai választások

Zelenszkij gratulált Trumpnak az elnökválasztási sikeréért. Zelenszkij szerint jó beszélgetést folytattak és megegyeztek a szoros párbeszéd fenntartásában és az ukrán-amerikai együttműködés fejlesztésében, illetve egy lehetséges találkozóban is. Persze most mindenki kivár, az ukránok is, hiszen ki kell alakítani az új amerikai külügyi stratégiát és senki sem tudja, hogy, ha fogják is, mennyire fogják támogatni Ukrajnát. Ettől függetlenül az ukránok azt mondják, hogy Trump sikeres elnök akar lenni, ezért meg kell győzniük arról, hogy Ukrajna sikere az orosz agresszió ellen „az ő személyes sikere is lesz elnökként”. Illetve mivel még Biden elnök marad egy darabig, ezért várnak még fontos döntéseket tőle Ukrajnával kapcsolatban.

Oroszország kész együttműködni az új amerikai vezetővel, de „nincsenek illúziói”. Az orosz elnök sajtótitkára szerint Trump a kampánya során többször hangoztatta, hogy véget kíván vetni a fegyveres konfliktusoknak, de az Ukrajnával kapcsolatos tényleges álláspontját „az első lépései” alapján fogják megítélni. Hozzátette, hogy az amerikaiak valóban nagyon gyorsan lezárhatják az Ukrajna körüli konfliktust, hiszen ők maguk is érintettek benne közvetlenül és közvetve. Elismerte, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok mélyponton vannak, de „Oroszország készen áll az együttműködésre és a párbeszédre az új amerikai vezetéssel”. Ezt erősítette meg Lavrov orosz külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy Oroszország "soha nem utasította el senkivel a kapcsolatot".

Putyin a héten tartott valdaji fórumon felszólalásakor gratulált Trump győzelméhez, nem zárta ki, hogy megbeszéléseket folytassanak a jövőben; kijelentette, hogy Oroszország készen áll a kapcsolatok helyreállítására az Egyesült Államokkal, de ez Washingtontól függ. Elmondta még, hogy készen állnak a békés tárgyalásokra, de nem folyamatosan változó „kívánságlisták” alapján, hanem a kialakuló realitások, illetve a korábban megkötött megállapodások, így az isztambuli megállapodás alapján. Putyin elzárkózik a fegyverszünettől, és Ukrajnát semleges államként képzeli el.

(A Valdaj Fórum-ot 2004-ben alapították Moszkvában és a Valdaj-tóról nevezték el, mert az első ülésük ezen tó közelében található városban volt. Tudósok, kutatók, politikusok, gondolkodók gyűlnek össze a világ minden tájáról és vitatnak meg különböző kérdéseket.)

Az amerikaiak még nem nagyon nyilatkoznak, bár egy nyilatkozat (Trump tanácsadójától) nyilvánosságra került, miszerint az új amerikai vezetés a béke megteremtésére fog összpontosítani Ukrajnában, nem pedig arra, hogy visszaszerezze az Oroszország által megszállt területeket. A béke egy reális képe valósulhat meg. Azt is mondta, hogyha Zelenszkij azt mondja, hogy a Krím nélkül nincs béke, nem beszél „komolyan”. „Crimea is gone” (vagyis a Krím már nincs, elszállt, már nem tárgyalási alap).

Ukrajna támogatása

Biden amerikai elnök adminisztrációja azt tervezi, hogy Trump januári beiktatása előtt 6 milliárd dollárnyi amerikai segélyt küld Ukrajnának. Ebből 4,3 milliárd dollárnyi értékű fegyvereket biztosítanának az amerikai katonai készletekből, és további 2,1 milliárd dollárt adnának az amerikai védelmi cégekkel kötött szerződések alapján fegyverek vásárlására.

Ukrán gazdaság

Az ukrán gazdaság költségvetési hiánya nagyon magas, és úgy tűnik, hogy nő is. Az ukrán pénzügyminisztérium közzétette az adatokat. E szerint költségvetésének általános alapjába befolyó adó-, illeték-, kötelező befizetés és támogatási bevétel 129 milliárd hrivnya volt októberben, míg a kiadásaik 314,2 milliárd hrivnyát tettek ki (ez rekord volt ebben az évben). Az ukrán költségvetés bevétele 2024 első tíz hónapjában 2,3475 billió hrivnya, kiadása pedig 3,3483 billió hrivnya volt. A kiadások 7,5%-kal (234,4 milliárd hrivnya) nőttek az előző év azonos időszakához képest. Az Ukrán Nemzeti Bank még 2024-re 8,5%-ról 9,7%-ra, 2025-re pedig 6,6%-ról 6,9%-ra módosította inflációs előrejelzését.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok a határmenti orosz régiókat támadták drónokkal. A voronyezsi régióban sikerült egy ipari létesítményt, konkrétan egy üzemanyagraktárat eltalálniuk. Az ukránok szerint tartják az egész frontvonalat. Heves harcok folynak Pokrovszk és Kurakhove térségében.

Az oroszok bejelentették, hogy a héten 44 támadást hajtottak végre Ukrajnában drónokkal és precíziós fegyverekkel, ami következtében találat ért és megrongálódott az ukrán hadiipar energetikai infrastruktúrája, katonai repülőterek, vasútvonalak infrastruktúrája, pilóta nélküli rendszereinek irányítóközpontja és gyártóműhelyei, illetve a drónok tárolóhelyei, lőszerraktárak, üzemanyagraktárak, valamint ideiglenes bevetési pontok. Sőt azt is akadályozzák az oroszok, hogy az ukránok rotálni tudjanak, illetve a logisztikájuk működjön. Legalább öt településeket vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben. Minden stratégiai irányban jobb pozíciót vettek fel, és Kurszkban is támadják, vagy éppen visszaverik az ukránokat.

Ukrajna támogatása

A svéd kormány bejelentette, hogy 720 millió svéd korona, vagyis kb. 63 millió euró   pénzügyi támogatást juttat Ukrajnának. Ebből 20 millió euró ipari célokra, a fennmaradó összeg pedig katonai támogatásra fordítható.

A norvégok 80 MW teljesítményű áramtermelő berendezéseket adnak Ukrajnának, és Ukrajna energiaszükségletére további 1,5 milliárd koronát különítenek el, ami kb. 127 millió euró.

A belga Thales cég együttműködési megállapodást írt alá az ukránokkal. Ennek keretében olyan rakétákat gyártanak majd a jövőben, ami az oroszok által használt drónok leszedését és megsemmisítését segíti.

Az észak-európai államok (Izland, Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország) miniszterelnökei bejelentették, hogy támogatják Zelenszkij béketervét és segítik Ukrajna pozícióját a második békecsúcs előtt.  Hangsúlyozták, hogy „Ukrajna jövője a NATO-ban van” és támogatják a tagságát. A német kancellár azonban kijelentette, hogy elképzelhetetlen Ukrajna azonnali NATO tagsága, szerinte egy háborús ország nem kérheti a NATO-ba való felvételét.

Az ENSZ Menekültügyi Hivatala a közeledő téli hónapok miatt készpénzzel akar támogatni kb. 57000 ukrán családot, amiből a fűtési költségeiket támogatnák.

Egy amerikai alap 50 millió dollár összértékben kíván ukrán és moldovai kis és középvállalkozásokat támogatni.

Tavria

Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta a Tavria fegyverrendszer használatát, mely célpontok (akár mozgó is) elfogására és követésére tudnak használni. Ez egy távirányítású vezérlő torony, amit páncélozott járművekre vagy robotokra lehet felszerelni. A torony 14,5 mm-es KPVT nehézgéppuskával van felszerelve. A rendszer egy optoelektronikai modullal is rendelkezik, amely lehetővé teszi a célpontok észlelését akár 5 kilométernél is nagyobb távolságból, nappal és éjszaka is. Járművek esetében a vezérlőpult és a kezelői monitor a harcjármű belsejében található, ami védelmet nyújt a kezelőjének. A rendszer többhónapos tesztelés után került a csapatokhoz.

Észak-Korea

Most már mindenki megerősítette, hogy észak-koreai katonák vannak Ukrajnában. Az amerikaik szerint akár tízezer katona is Oroszországban van már. Aggodalommal nézik a ’nyugati’ hatalmak a helyzetet, mivel ez a háború eszkalációját csak erősíti. Idáig is voltak és vannak is ázsiai katonák mindkét fronton, de ők zsoldosok, viszont most egy harmadik állam küldte hivatalosan a katonáit a frontra. Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hol vetik be őket, de Kurszk-ot emlegetik, illetve olyan hírek is vannak, hogy már ukrán területen is ott vannak. Ettől függetlenül kényes a helyzet, hiszen nyíltan és emberállománnyal szállt be egy harmadik ország a konfliktusba az egyik, jelen esetben az orosz fél oldalán. A helyzet kapcsán újra felmerült, hogy használhat-e Ukrajna nagyhatótávolságú nyugati fegyvereket, hiszen egyre több résztvevője van ennek a háborúnak, és, hogy ezzel megzavarnák az orosz taktikát. A híradások, és az ukránok is azt állítják, hogy a koreaiak megjelenése azt jelenti, hogy az oroszok toborzási gondokkal küzdenek, nincs emberük, ez azonban részben igaz. Putyin egyszerűen nem akar országos mozgósítást elrendelni az orosz állampolgár férfiak körében, és ezt addig húzza, ameddig csak tudja, akár így is.

Orosz ítélet

Egy oroszországi bíróság négy év 10 hónap börtönbüntetésre és 1 millió rubel pénzbírság megtérítésére ítélte az Egyesült Államok bezárt vlagyivosztoki konzulátusának volt orosz alkalmazottját „idegen állammal való titkos együttműködés miatt”. Az ítélet szerint Robert Shonov információkat adott át az amerikai moszkvai követségnek az ukrán háborúval kapcsolatban és az orosz belpolitikai helyzetről.

Ukrán-magyar kapcsolatok

Zelenszkij bejelentette, hogy Kijev kétoldalú együttműködési dokumentumot készít elő Budapesttel a két ország közötti "félreértések tisztázása" érdekében és, hogy „választ adjanak a jelen, múlt és jövő kihívásaira”. Zelenszkij annyit árult el, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket érint, illetve a két ország közti biztonsági együttműködést is tartalmaz. Amit kérnek Magyarországtól az, hogy ne blokkolja Ukrajna NATO-meghívását.

Amerikai választások

Mindenki az amerikai választások eredményére vár, egyrészről, mert még az amerikaiak sem tudják megjósolni, hogy ki fog nyerni, illetve Ukrajna szempontjából pedig úgy tűnik nem mindegy ki nyer. Trump ugyanis több mindent kijelentett már, pl. hogyha ő lesz az elnök, akkor év végig be is fejeződik a háború… Az biztos, hogy másképp viszonyul a háborúhoz, mint a demokraták, így Zelenszkij tarthat attól, hogy számára nem feltétlen pozitív hatása lesz Trump győzelmének.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok több dróntámadást is indítottak orosz területen, illetve a Krím környékén is, így az oroszok arra kényszerültek, hogy a szevasztopoli kikötőből áttelepítsék a hadihajóikat.

Az oroszok támadtak Herszon, Zaporizzsija, Luhanszk, Donyeck, Odessza, Mikolajiv, Herszon, Vinnicja, Hmelnickij, Zsitomir, Kijev, Szumi, Kirovograd, Cserkaszi, Csernyihiv és Poltava régiókban. Arról számoltak be, hogy minden harccsoportjuk javított a pozíciójukon. Donyeckben heves harcok folynak, három települést vontak ellenőrzésük alá az oroszok. Kurszkban is sikereket értek el, 12 dandárt támadtak, illetve azokat a pontokat, ahol az ukránok ember és felszerelés állománya koncentrálódik.

Ukrajna támogatása

Nagy Britannia 2,26 milliárd font értékű katonai kölcsönt hagyott jóvá Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből. Az orosz befektetésekből származó nyereség elszámolása sok országban vitatott, az Egyesült Királyság kormánya azonban azt ígérte, hogy az elkövetkező hetekben olyan a hazai jogszabályokat fogadnak el, hogy az így szerzett forrásokat a lehető leggyorsabban Ukrajnába utalhassák.

Ukrajna és Franciaország megállapodást írt alá az ukrán gazdaság kritikus infrastruktúráinak és kiemelt ágazatainak helyreállítására és támogatására összesen 200 millió euró értékben.

A németek 15 járművet adnak át az ukránoknak a nemzeti parkjaik részére.

A két Korea

A héten tele volt minden média azzal, hogy az észak-koreaiak katonákat küldenek az orosz frontra. Dél-Korea azonban úgy kikelt magából, hogy behívatta az orosz nagykövetet, és ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz az orosz és észak-koreai katonai együttműködés ellen.

Szöul diplomáciai, gazdasági és katonai intézkedések meghozatalára készül, és azzal fenyegetőzik, hogy felülvizsgálhatja korábbi döntését, miszerint nem küld fegyvert Kijevbe. A dél-koreaiak szerint az orosz - é-koreai együttműködés nemcsak Dél-Korea ellen, hanem a nemzetközi közösség ellen is irányul.

Más országok hírszerzése is megerősítette a dél-koreaiak állítását. A két érintett eleinte tagadta a helyzetet, de Phenjan már arra hivatkozik, hogy a katonáik orosz területre küldése összhangban van a nemzetközi joggal, az oroszok sem tagadják már kategorikusan az „együttműködést”, de azt állítják, hogy az „nem irányul Dél-Korea biztonsági érdekei ellen”, és, hogy ez egy katonai segítségnyújtás, amely két ország szuverén döntése. Valójában egy stratégiai megállapodást kötöttek (amit az orosz Duma ratifikált is), amit „Átfogó Partnerségi Megállapodás”-nak neveznek. Ez katonai és egyéb segítségnyújtást ír elő az egyik ország számára a másik ország elleni támadás esetén.

A dél-koreaiak azért aggódnak, mert feszült a viszonyuk Észak-Koreával. Ez annyira nem is alaptalan, mert az oroszok már be is jelentették, hogy ne lépjen fel az oroszok ellen, „hanem gondoljon arra, milyen következményekkel járhat Dél-Korea biztonságára nézve”, ha belép az ukrán konfliktusba.

Zelenszkij fel van háborodva, és kéri a nyugati vezetőket, hogy gyakoroljanak nyomást mind az oroszokra, mind É-Koreára.

BRICS találkozó

A héten Kazanyban tartották a BRICS szervezet csúcstalálkozóját. A szervezetet még 2009-ben alapította (BRIC néven) Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott. Az elnevezésük az angol országnevekből áll össze: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa. 2024 elején csatlakozott hozzájuk Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek. (Ezért a csoportot manapság már BRICS pluszként (BRICS +) is emlegetik.). Eredetileg gazdasági céllal hozták létre, többnyire a G7 ellensúlyozására, azonban ma már gyakorlatilag összehangolják a politikájukat, és több területen együttműködnek. Jelentőségét emeli, hogy a világ népességének 40%-át, a gazdaságának pedig 25 %-át képviselik, és sorban állnak az országok, hogy beléphessenek. A mostani találkozónak az is hírverést adott, hogy meghívták az ENSZ főtitkárát, aki el is ment a találkozóra. Ukrajna ezen felháborodott, főleg azon, hogy az ENSZ főtitkára a svájci békekonferenciára nem ment el. Szerintük ez a lépés rontotta az ENSZ hírnevét és károsította a béke ügyét.

A résztvevők kiadtak egy - 33 oldalas - közös nyilatkozatot, amiben egyébként az ukrajnai helyzetet elég szűkszavúan említik. A felek méltányolják a közvetítést, és a párbeszéd és diplomácia útján történő békés megállapodást támogatják.

Az ENSZ főtitkára azt mondta, hogy békére van szükség Ukrajnában, azonban igazságos békének az ENSZ Alapokmányával, a nemzetközi joggal és a Közgyűlés határozataival összhangban kell állni. Sürgette a blokkot, hogy dolgozzon a béke érdekében, különösen Gázában, Libanonban, Ukrajnában és Szudánban.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Mind a két fél drónokal támadja a másikat. Kijevet is megszórták az oroszok. Ukrajna állítja, hogy megtámadott egy mikroelektronikai gyárat Brjanszkban, egy orosz katonai repülőteret, a Lipeck-2-t, illetve Oroszország legnagyobb robbanóanyag gyárát Nyizsnij Novgorodban.

Az oroszok támadtak Donyeck, Odessza, Szumi, Mikolajev, Zaporizzsja, Harkiv régiókban. A harkivi Kupjanszk és Borova településeket evakuálták az ukránok. Nagy harcok folynak Toreck városáért. Az oroszok ellenőrzésük alá vontak újabb településeket Ukrajnában. Kurszkban is folyamatosan verik vissza az ukránokat.

Ukrajna támogatása

Norvégia bejelentette, hogy a közeljövőben 6 darab F-16-os vadászgépet ad át Ukrajnának.

 A Nemzetközi Valutaalap 1,1 milliárd dollár kifizetését engedélyezi Ukrajnának.

Klenkov meggyilkolása

Október 16-án reggel meggyilkolták a moszkvai régióban lévő Melenki falu egyik lakosát. A férfi egy autóban ült, és egy ismeretlen támadó legalább háromszor rálőtt egy másik autóból, a férfi kocsija pedig nekiment egy kerítésnek. A férfi valójában Nikita Klenkov ezredes volt, aki a helyszínen életét vesztette. Az ezredes 44 éves volt, és az Északi Katonai Körzetből tért haza meggyilkolását megelőzően egy héttel. Pontos információk nincsenek, de egy katonai egység parancsnok-helyetteseként, illetve az orosz katonai hírszerzés egyik magasrangú tisztjeként emlegetik. Az esetet vizsgálják, de egyértelműen tervezett gyilkosságnak tekintik az orosz hatóságok és az ukrán háborúval hozzák összefüggésbe.

Ukrán győzelmi terv

Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét, amelynek célja a háború megnyerése 2025 év végéig. A terv ötpontos, illetve van három titkos pontja is. A terv (öt pont-geopolitikai, két katonai, gazdasági és biztonsági): feltétel nélküli Nato csatalakozás; további nyugati támogatás és segítségnyújtás, illetve a nyugat szüntesse meg azon korlátozásokat, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket használjon oroszországi katonai célpontok ellen; ukrán terület átengedésének megtagadása, viszont az oroszországi Kurszk régióba való behatolás folytatása; nem nukleáris stratégiai elrettentő csomag telepítése Ukrajna területén, mellyel Oroszországot elrettentik; Ukrajna természeti erőforrásainak, és gazdasági potenciáljának védelme az EU és Amerika által; a háború után a tapasztalt ukrán csapatok leváltanák az Európában települt katonai csapatokat.

Az oroszok elutasították a béketervet.

Berlini találkozó

Berlinben találkozott az amerikai elnök, a francia elnök, a brit miniszterelnök és a német kancellár. Ez volt Biden elnök utolsó európai útja. A vezetők megvitatták Ukrajna helyzetét (is) és továbbra is támogatásukról biztosították és biztosítják az ukránokat. Azonban nem jó hír Ukrajnának, hogy a vezetők elutasítják, így továbbra sincs „konszenzus” arról (amiért hónapok óta könyörög Zelenszkij), hogy Ukrajnának olyan nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítsanak, hogy mélyebb csapásokat mérhessen Oroszországba.

Ukrán emberhiány

Az ukrán katonai toborzótisztek Kijevben is éttermeket, bárokat és koncerttermeket kutatnak át, illetve vizsgálják át ott a férfiakat. Ellenőrizték a katonai regisztrációs okmányokat és őrizetbe veszik a kötelező katonai szolgálatot nem teljesítő férfiakat. Hozzáértők szerint ilyen akciók szokatlanok Kijevben, a fővárosban, ami azt jelenti, hogy Ukrajnának égető szüksége van újoncokra. Minden 25-60 év közötti ukrán férfi sorkatonaságra jogosult, a 18-60 év közötti férfiak pedig nem hagyhatják el az országot. Zelenszkij állítja, hogy a nyugat azt kéri tőle, hogy szállítsa le az életkort 25-ről, de ő nem akarja, aminek az is az oka, hogy a 25 év alatti fiatal férfiak többségének nincs gyermeke, és már így is nagyon súlyos a helyzet az ukrán népességet tekintve.

Észak-Korea

Idáig is voltak hírek, hogy észak-koreai katonák harcolnak az oroszok oldalán, de most Zelenszkij nyíltan megvádolta Észak-Koreát, hogy nemcsak fegyvereket, hanem katonákat is küld Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban. Zelenszkij szerint 10000 katonát küld Észak-Korea Oroszországba, a dél-koreai hírszerzés szerint már 1500 katona orosz területen van. Azt állítják, hogy az é-koreai katonákat orosz katonai egyenruhákkal és orosz fegyverekkel látják el, és hasonló külsejű szibériai lakosok hamis személyazonosító okmányát adják nekik, így tudják orosz katonának álcázni magukat, és eltitkolni a részvételüket a harcokban. Az oroszok viszont még tagadják a vádakat.

Ukrán nukleáris fegyverek

Felröppent a hír, hogy Ukrajna képes lehet nukleáris fegyvereket gyártani. Zelenszkij tagadta, hogy ez megtörténne, Putyin pedig nagyon hevesen reagált a hírre. Provokációnak minősítette és kijelentette, hogy ezt Oroszország nem fogja megengedni, és a fenyegetésre meg is lesz az orosz válasz. Hozzátette, hogy Oroszország nyomon fogja tudni követni Ukrajna nukleáris fegyverek létrehozására irányuló kísérleteit.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Mindkét fél készül a télre, ugyanis az időjárási viszonyok nagymértékben befolyásolják, sőt inkább nehezítik a csapatok, technikák mozgását. Az ukránok szerint az oroszok fokozzák a gépesített járművekkel való támadásokat, mielőtt az időjárás meggátolná őket a mozgásban. Az ukránok azt is állítják, hogy az oroszok folyamatosan használnak vegyi fegyvereket ellenük, pl. K-51 gránátot (ez egy nem halálos könnygáz gránát) és RG-VO gránátot (ez mérgező gázt tartalmaz), melyek tiltottak.

Az ukrán légierő csapást mért egy nagy olajterminálra (amit az oroszok használtak) a megszállt Krím-félsziget partjainál, illetve kilőttek egy dróntároló raktárt orosz területen.

Az oroszok folytatták az offenzívájukat Ukrajnában és orosz területen is. Támadtak Kijev, Cserkaszi, Vinnica, Szumi, Poltava, Dnyipropetrovszk, Harkov, Herszon, Csernyihiv, Zsitomir, Odessza és Donyeck régiókban. Donyeckben ellenőrzésük alá vonták Grodovkát, Zorjanye Perse-t, Zolota Niva-t, Osztrovszkojét, és Pokrovszk felé vezető Hrodivkát. Kurszkban is visszafoglaltak két teleülést.

Nagyon heves harcok folynak Toreck városánál, Donyeckben. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha Toreck elesne, az oroszok elzárhatják az ukrán utánpótlási útvonalakat a frontvonal felé. Szumiban is aktívabbak voltak, illetve támadták az ukrán hadiipart biztosító energetikai létesítményeket.

Ukrajna támogatása

Macron elnök bejelentette, hogy 2025 elő felében Mirage 2000-5 típusú repülőgépeket ad át Franciaország Ukrajnának. Azért csak jövőre, mert folyamatosan képzik a pilótákat és a szerelőket, illetve át is kell alakítani a gépeket. A gépeket ugyanis eredetileg levegő-levegő harcra tudták csak használni, így levegő-föld harci képességekkel szerelik fel, illetve megerősítik az elektronikus hadviselési rendszerüket is.

Hollandia 400 millió eurót fektet be Ukrajnával történő drónfejlesztésbe. 

Németország, Belgium, Dánia és Norvégia 1, 4 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának még ez év végéig. A csomag IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszereket, Gepard harckocsikat légvédelmi fegyverrendszerrel, önjáró tarackokat, harckocsikat, páncélozott járműveket, harci drónokat, radarokat és tüzérségi lőszereket tartalmaz.

Az Unió 35 milliárd euró kölcsönt ad Ukrajnának, amit a befagyasztott orosz Központi bank pénzéből finanszíroznak.

Starlink használata

Újra vannak hírek (főleg az ukránok részéről) arról, hogy az oroszok használják a SpaceX Starlink ’szolgáltatását’, amivel bárhol elérhető az internet. Elvileg nem lehetne ilyen az oroszoknak (Elon Musk tagadja, hogy ad el nekik), valószínűleg illegális úton, vagy közvetve valaki által szerezték be, és telepítették a terminálokat. Ezeket ukrán felderítő drónok már észlelték. Ez segíti, gyorsítja és pontosabbá teszi a kommunikációt, a koordinációt és pontosabb harctéri információkat tudnak továbbítani az oroszok, illetve ezzel párhuzamosan rontják az ukrán információcserét és a technikai előnyüket, mivel nekik legálisan van ilyen rendszerük.  Az ukránok azt állítják, hogy a Starlink használata miatt tudták az oroszok bevenni Vuhledart is.

Zelenszkij körútja

Sűrű hete volt Zelenszkijnek. London, Párizs, Róma, Berlin és Dubrovnik volt az úti célja. A nyugati országok vezetőinek mutatta be „győzelmi tervét”, és próbált neki szövetségeseket találni. Továbbra is kéri, hogy az általuk biztosított nagy hatótávolságú fegyverekkel Oroszországon belüli is tudjon Ukrajna csapásokat mérni, de ettől továbbra is ódzkodnak a vezetők. Találkozott Londonban a NATO főtitkárával is. Szintén elutazott Horvátországba, ahol délkelet-európai csúcstalálkozón vett részt és kétoldalú tárgyalásokat folytatott Albánia, Észak-Macedónia, Görögország és Szlovénia vezetőivel. Kétoldalú támogatási és együttműködési megállapodás írt alá Horvátországgal.

Rómában pedig találkozott a pápával is. A Vatikán közleménye szerint a találkozót a „háborús helyzetnek és az ukrajnai humanitárius helyzetnek” szentelték, valamint beszéltek arról, hogy hogyan lehetne véget venni a háborúnak „igazságos és stabil békét” teremteni, illetve "számos, az ország vallási életét érintő kérdést is megvizsgáltak".

Egy ’újdonság’ merült fel a találkozók során, hogy most már hangoztatják, hogy Oroszországgal is kell tárgyalni, vagy bevonni a tárgyalásokba.

 O55

Egyre több sajtóorgánum foglalkozik a háborús felek toborzási technikájával. Nem is meglepő, mivel mind a két félnek vannak gondjai a létszámmal. Csak máshogy.

Az ukránoknak egyszerűen nincs elég katonájuk. Van egy hivatásos hadseregük, de nem minden hadköteles vonul be, őket vadásszák. Nemrég még Lengyelországban is nyitottak toborzó irodát, hogy az ukrán hadkötelesek ott jelenjenek meg. Volt több megszorítás is náluk: a sorozási életkort 25 évre csökkentetek, illetve a külföldön levők egyszerűen nem kapnak okmányokat, ha nem regisztrálnak be. Hogy eredményes volt-e, nem lehet tudni, mert nem nyilatkoznak, de mindenhol fogdossák az embereket, illetve a férfiakat. Persze vannak külföldi zsoldosaik is, illetve a bűnözőket is besorozzák, amivel mentesülnek a büntetés alól. De ez nem elég, főleg, hogy most már két fronton is harcolnak az ukránok. Úgyhogy marad a kötelező (ki van még, aki nincs itt..) és az erőszakos sorozás. Ezt úgy hívják, hogy ’busification”, magyarul ’buszoskodás/buszosítás’ talán, ami arra utal, hogy az utcán elkapják a hadköteleseket és buszra rakják őket, és mehetnek a toborzóközpontokba, amit meg a ”könnyek helyének” neveznek, mert itt van lehetőségük a katonáknak elbúcsúzni – sokszor utoljára – a szeretteiktől, akik persze sírnak szomorúságukban. Az erőszakos toborzásnak persze van egy ’szoft’ formája, amikor például valakinek egészségügyi felmentése van, és a ’toborzók nem találják a rendszerben’, vagy egyszerűen nem fogadják el az egészségügyi igazolást és alkalmasnak találják az illetőt katonának. Persze meg lehet ezeket a döntéseket panaszolni, bírósághoz menni, de minek, mire döntenének tényleg vége lenne a háborúnak. A külföldi toborzás is folyamatos. Külön nyílt honlap van a külföldiek toborzására. Amit kérnek: ne legyél beteg, fizikailag alkalmas legyél, ne legyél bűnöző, legálisan beléphess Ukrajnába, és elég, ha 18 éves vagy. Ez azért érdekes… az ukrán korhatárra sincs szükség. Három éves szerződést kell aláírni. Angolul, vagy ukránul, vagy spanyolul(!) kell tudni. Ja, és ha meghalsz, a családod 400000 dollárt kap kompenzációként. Ha valakit érdekel, itt megtalál minden infót: https://ildu.com.ua/

És az oroszok.. Az ő toborzási mechanizmusukat „kriptomobilizációnak” nevezik. Egyesek szerint inkább „fedett” mobilizációnak kellene hívni, mert gyakorlatilag a toborzás ’fű alatt’ zajlik. Ez azt jelenti, hogy kerülni akarják az általános katonai mozgósítást, és mindenféle más csatornán keresztül toboroznak. Ez most egyébként is nagyon megy, mert Putyin mindenáron kerülni akarja a mozgósítást, hiszen ezzel elismeri, hogy ember, vagyis katonahiánya van az orosz hadseregnek, és elég neki Kurszk problémája, ami az orosz közvéleményre elég negatív hatással van. Ugye náluk is van hivatásos hadsereg (a második a világon), vannak hadkötelesek, önkéntesek, besoroznak bűnözőket, vannak az ügyért harcoló zsoldosok, és vannak a szerződésesek. Na, ők az érdekesek. Gyakorlatilag ez egy kényszersorozás, ami megy a megszállt területeken (Donyeck, Donbasz, Krím), a - többnyire - Ázsiából érkező migránsok között, illetve kihasználják a szegény embereket, akik a jó jövedelemszerzés miatt vonulnak be, ők sokszor az idősebb korosztályba tartoznak. A migránsok esetében pedig a munkavállalás, a letelepedés megkönnyítése, illetve a könnyebb és gyorsabb állampolgárság megszerzése áll a háttérben. Toboroznak főleg Közép-Ázsiából: Üzbegisztánból, Tádzsikisztánból és Kirgizisztánból, de toboroztak Kubában, Irakban, Jemenben és Szerbiában, az új hírek szerint pedig Észak-koreaiak is vannak a katonák között. Nepál és India pedig felszólította az oroszokat, hogy ne küldjék az állampolgáraikat a frontra. Ez is sokatmondó. Úgy néz ki azonban, hogy az eddigi toborzási akciók már nem elég hatékonyak, így az orosz kormány a következő három évben 90 milliárd rubelt, vagyis kb. 950 millió dollárt költ a sikeres szerződéskötésekre. Már most egy szerződés aláírásáért 4200 dollárt adnak.

 Hát ezek után el lehet képzelni milyen a hangulata, egészségügyi állapota, hozzáállása a besorozottaknak, ami nagyon nem segíti a harc sikerét egyik oldalon sem. Ami még közös mindkét félnél az, hogy (így) a frissen sorozottak halnak meg (vagy jobb esetben sérülnek meg) a leghamarabb, mert a nulla lelkesedés mellett egyszerűen nincs kellő idő a kiképzésre, és szinte azonnal a fronton találják magukat a katonák, és ott is a legveszélyesebb helyen, pl. Donyeckben. Ezen kívül a felszerelésre is panaszkodnak a fronton szolgálók mindkét oldalon, ráadásul köztudott, hogy az ukránok igencsak küzdenek lőszerhiánnyal is.

A meghalt orosz katonák 20%-a szerződéses, és a többségük 40-50 év közötti. Sajnos nemcsak a rossz felkészítés okozza a halálukat, hanem az oroszok két módszere vagy startégiája. Az egyiket „húsdarálónak” nevezik, ami azt jelenti, hogy tömegével küldik, vagy inkább lökik a katonákat előre, hogy egyrészt nyomás alatt tartsák az ukránokat, másrészről pedig, hogy feltárják az ukrán csapatok pl. tüzérségi pozícióikat. Naponta többször, akár 4-5 hullámban is ráküldik az oroszok a katonáikat az ukránokra; az ukránok lefáradnak, az oroszoknak pedig hatalmasak a veszteségeik. Nem érdekli az oroszokat, még a sebesülteket is képesek visszaküldeni. Ez egyébként ősrégi orosz taktika. Ehhez meg nem kell jó kiképzés, sem jó felszerelés. Aztán, ha feltárják az ukrán tüzérségi állásokat, két oldalról párhuzamosan megindulnak, és harapófogóba szorítják őket, vagyis bekerítik őket (ez a másik módszer). Ezt már a szakértők több helyen is megfigyelték. Ekkor van, hogy az ukránok visszavonulnak, mert ők is ismerik ezt a harci módszert, és tudják, hogy mi lesz a vége…

Mivel mind a két fél titkolja a veszteségeit, saccolások alapján az oroszok több, mint 70 ezer, az ukránok több, mint 30 ezer katonát vesztettek a háború kitörése óta.

 O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok dróntámadásokat vezetnek mind ukrán mind orosz területeken. Jelentéseik szerint csapást mértek olyan területekre, ahol orosz katonai személyzet, fegyverek és katonai felszerelések összpontosultak, ezen kívül eltaláltak két üzemanyagraktárt, egy tüzérségi rendszert, egy légvédelmi rendszert és egy elektronikai harc központot.

Ukrajnában javítottak a pozíciójukon az oroszok. A nyugati harccsoportjuk 44 ukrán erődöt foglalt el. Támadtak Herszon, Szumi, Donyeck, Harkov, Kijev, Cserkaszi, Vinnicja, Kirovograd, Zsitomir, Poltava, Csernyihiv, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv régiókban. Átvették az ellenőrzést Visnevoje (Harkov) és Krutoj Jar (Donyeck) felett, és 18 hónap küzdelem után elfoglalták Vuhledart NyDonyeckben. Vuhledar azért fontos stratégiai város, mert a keleti és déli front metszéspontjában található, így egy fontos orosz (és egyébként ukrán is) utánpótlási vonalon van, fontos vasúti csomópont is van a közelben, ezenkívül az oroszok ellenőrzésük alá tudják vonni a H-15-ös autópálya egy szakaszát, illetve közelebb kerülnek Zaporozzsje-hez. Nagyon heves harcok folytak Pokrovszk környékén is. Herszonban egy dandárparancsnoki ülést zajlott, amikor rakétatámadás érte a települést, és azt a helyet is, ahol az értekezlet volt; 60 magasrangú tiszt veszítette el az életét. Kijevet drónokkal szórták meg. Kurszkban is folyamatos sikerekről számolnak be. 14 ukrán dandárt támadtak meg.

Ukrajna támogatása

Egy cseh fegyvergyártó cég bejelentette, hogy megállapodást kötött egy ukrán hadiipari céggel és jövőre Ukrajnában fognak lőszereket gyártani.

Őszi sorozás Oroszországban

Az oroszok 133 ezer férfit hívnak be katonai szolgálatra október-december időszakban. A hadköteles korhatár 18 és 30 év között van. Az életkor kitolódott egy ezévi jogszabálymódosítás miatt. A szolgálati idő egy év. A katonák kiképző alakulatokhoz kerülnek, majd Oroszország területén fognak szolgálni katonai alakulatoknál. Arra a kérdésre nem válaszolnak az orosz hatóságok, hogy Kurszkba is küldenék-e a most bevonulókat.

Orosz költségvetés

Az orosz kormány benyújtotta a 2025-2027 közötti időszakra vonatkozó szövetségi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Állami Dumának, mely szerint a védelmi kiadásait 25%-al növeli. Az orosz kormány 2025-ben 17 billió rubelt (183 milliárd dollár) tervez nemzetbiztonságra és védelemre költeni, ami éves kiadásainak körülbelül 41 százaléka. A költségvetési tervezet szerint évente 14,03 milliárd rubelt (151 millió dollár) különítenének el az orosz hadsereg mozgósítási tartalékának finanszírozására.

Putyin videóüzenete

Putyin videóüzenetet mondott Oroszország „újraegyesítésének napjának” második évfordulója alkalmából. Putyin elmondta, hogy a kijevi „neonáci diktatúra” célja az volt, hogy az oroszul beszélőket örökre elszakítsa „történelmi szülőföldjüktől, Oroszországtól”, ettől védik az oroszul beszélőket Ukrajnában. Elmondta, hogy a Nyugat gyarmatává tette Ukrajnát, fegyvereket szállítottak és zsoldosokat küldtek nekik, hogy felkészítsék őket, egy „új háborúra”. Ígéretet tett arra, hogy minden olyan cél, amelyet Moszkva kitűzött magának a háborúban, el fogják érni.

Orosz ítéletek

Egy 59 éves ápolónőt 8 évre ítéltek, mert a közösségi médiában bírálta Oroszország ukrajnai invázióját. Egy 40 éves férfit pedig 15 évre ítélt az orosz bíróság, mert a vád szerint egy idegen állammal akart kapcsolatba lépni, hogy „Oroszország biztonsági érdekei” ellen tevékenykedjen. Hazaárulással vádolták meg. Szintén hazaárulás miatt ítéltek el egy krími férfit, aki az ukránokat segítette, és az orosz hatóságok szerint terrorista cselekményt készített elő. 14 évet kapott.

Indiai fordulat?

Nem is olyan régen India még Oroszországot szövetségesének nevezte, Modi meg is látogatta Putyint Moszkvában. Azonban az utóbbi időkben többször is találkozott Modi és Zelnszkij, és kiderült, hogy indiai lőszerek jutottak el Ukrajnába. Állítólag ezeket a lőszereket a csehek és az olaszok vásárolták meg és adták tovább az ukránoknak. India azt állítja, hogy nem sértett semmilyen szabályt, de nem tagadta, hogy indiai lőszerek lennének Ukrajnában. Szakértők szerint nem példanélküli az indiaiak módszere. Azt is állítják, hogy nem olyan nagy mennyiségű a lőszer (kb. 1 %-a az össz ukrán lőszernek), amit az ukránok elérnek, így nem lesz nagy hatással az orosz-indiai kapcsolatokra, azonban az oroszok nem nézik ezt jó szemmel, sőt az indiai ellenzék is azzal vádolja Modit, hogy amerikai nyomásra szabotálja a történelmileg jó kapcsolatokat Moszkvával.

 O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok drónokat, rakétákat semmisítettek meg. Kurszkban még kitartanak, illetve Belgorodot bombázták.

Az oroszok támadtak Kijev, Cserkaszi, Vinnica, Kirovograd, Rivne, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Poltava, Szumi, Harkov, Herson, Odessza, Donyeck és Mikolajiv régiókban. Donyeckben négy települést vontak ellenőrzésük alá. Illetve Kurszkban is támadtak, illetve vertek vissza támadásokat. Jelentéseik szerint több, mint 500 drónt semmisítettek meg, Kinzsal rakétával támadták az ukrán katonai repülőtereket, Iszkander-M-el pedig rakétarendszerek raktárait találták el.

Új orosz-kínai drón

Az egyik hírügynökség – forrásaira hivatkozva – arról számolt be, hogy egy orosz cég (IEMZ Kupol) kínai vállalattal együttműködve egy támadó drón kifejlesztésén dolgozik. Azt állítják, hogy Oroszország titkos fegyverprogramot hozott létre Kínában orosz és kínai gazdasági társaságokon keresztül, hogy Ukrajnában használható nagy hatótávolságú támadó drónokat fejlesszen ki. Az orosz fegyvergyártó állítólag a kínai szakértőkkel együttműködve fejlesztette ki a nagy hatótávolságú „Garpija-3” támadó drónt, amit már tesztelnek Oroszországban. A drón 50 kg, és hatótávolsága 2000 km. A kínaiak tagadják, hogy tudnának ilyen együttműködésről.

Zelenszkij az USA-ban

Zelenszkij az Egyesült Államokba érkezett, ahol az általa „győzelmi tervnek” nevezett békejavaslatokat terjesztett elő Joe Biden elnöknek, illetve Kamala Harris és Donald Trump elnökjelölteknek, amit ez évben még véghez kellene vinni. A terv titkos, de az ukrán források szerint a nyugat támogatásával „diplomáciai békekötésre” kényszeríthetik ezzel Putyint, bár azért ezt is sokan vitatják. (A győzelmi terv állítólag ötpontos és sok újdonságot nem hoz: az oroszok vonuljanak ki Ukrajnából (a Krímből is), és orosz háborús bűnökért való felelősségrevonás, NATO tagság, EU tagság, további fejlett fegyverek és nagyhatótávolságú rakéták biztosítása és gazdasági segély Ukrajnának). Ezen kívül Zelenszkij újra megpróbálta megszerezni az amerikaiak jóváhagyását, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket használjon Oroszországon belüli katonai célpontok ellen. Az ukránok azt állítják, hogyha a határtól számított 300 km-en belül letarolnának minden orosz katonai létesítményt, akkor az súlyos károkat okozhatna az oroszoknak, főleg Donbászban. Szintén hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a nyugati segélyek időben jussanak el Ukrajnába.

Zelenszkij szerint sikeresek voltak a tárgyalásai, és minden tárgyalás úgy ment, ahogy Ukrajna akarta. Bejelentette, hogy Ramsteinba fog menni, és a „partnereivel a győzelmi terve pontjait fogja követni”.

Az amerikai külügyminiszter annyit jelentett be, hogy tanulmányozzák Zelenszkij tervét, de a nagy hatótávolságú fegyverek használatáról nem döntöttek továbbra sem.

Ukrajna támogatása

Németország, Franciaország és az Egyesült Államok több azonnali és hosszabb távú segélycsomagot jelentett be.

A németek 70 millió euró értékben támogatják Ukrajna hő és energiaellátását (erőművekkel, kazánrendszerekkel, generátorokkal stb.) a télre, 400 millió eurót pedig katonai finanszírozásra adnak. A franciák pedig felajánlották, hogy kiképeznek és felszerelnek egy ukrán dandárt.

Az amerikaik bejelentették, hogy katonai segélycsomagot küldenek Ukrajnának 375 millió dollár értékben. A csomag főleg tüzérségi lőszereket és rakétákat tartalmaz, illetve páncélozott és egyéb katonai járműveket. Biden elnök pedig utasította a védelmi minisztériumot, hogy az elnöki ciklusának végéig a biztonsági támogatási alap megmaradó részét, ami körülbelül 8 milliárd dollárt jelent, utalják ki Ukrajnának. Ezen kívül adnak Ukrajnának kb. 2, 4 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot, ami légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légirendszereket és levegő-föld lőszereket tartalmaz, és segítik megerősíteni a védelmi iparát. Biden azt is bejelentette, hogy Joint Standoff Weapon (JSOW) nagy hatótávolságú lőszerrel, további Patriot rakétákkal látja el Ukrajnát, és kibővíti az F-16 kiképzési képességeit azzal, hogy 2025-ben további 18 ukrán pilótát kiképeznek ki.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok drónokat szednek le folyamatosan. Zelenszkij elismerte, hogy „nehéz a helyzet keleten”, az ott harcoló ukrán csapatok felének nem teljes a felszerelése, de a nyugatot vádolja ezzel, mivel szerinte nem kapnak elég felszerelést. Viszont sikeres dróntámadást hajtottak végre egy orosz rakéta és lőszerraktárra, orosz területen, Tver megyében, Toropecnél. A robbanás akkora volt, hogy másodlagos detonációkat váltott ki. Nagy a kár.

Az oroszok támadtak Odessza, Donyeck, Harkov, Szumi, Zaporizzsja régiókban. Jelentéseik szerint minden irányban javítottak a pozíciójukon. Egy nagyerejű harkovi támadásban több, mint negyvenen megsérültek, amikor bombatámadás ért egy lakóházat, egy ember meghalt. Szumi régióban az energetikai infrastruktúrát támadták. Az oroszok nyomulnak Pokrovszk felé, ellenőrzésük alá vonták Zselannye Pervoe és Georgievka településeket.

Az oroszok több ukrán drónt lőttek le orosz területen, és folyamatosan számolnak be arról, hogy ukrán támadásokat vernek vissza Kurszkban, illetve ellentámadásokat hajtanak végre, ahol bevetették a Szu-34-es vadászbombázójukat és a modernizált Ka-52M Alligator helikoptereket is.

Ukrajna támogatása

Az Európai Unió 35 milliárd euró összegű kölcsönt ígért Ukrajnának, ami segíti az ország háború sújtotta energiahálózatának helyreállításában és fűtési kapacitásának növelésében a tél közeledtével. A háború kezdete óta az ukránok energetikai infrastruktúrájának a fele megsemmisült, a keleti országrészben folyamatosak és több óráig tartó áramkimaradások vannak.

Orosz hadsereg

Putyin arra utasította a kormányt, hogy az orosz hadsereg létszámát mintegy 181 000 fővel emelje meg. A hadsereg összlétszáma így 2 millió 390 fő lesz, melyből 1,5 millió katona. Ezzel a lépéssel az orosz hadsereg lesz a második legnagyobb a világon, Kína után. A döntés ez év december 01-én lép hatályba. A döntés indokaként az adták elő, hogy „reagálni kell az országot érő jelenlegi fenyegetésekre”, konkrétan a NATO keleti bővítését említette meg Putyin. A döntés következményekét újból felállítják a moszkvai és leningrádi katonai körzetet, illetve létrehoznak 14 új hadosztályt és 16 dandárt. Putyin azt is elmondta, hogy a hadsereget újra felszerelik és modern, nagy pontosságú fegyverekkel látják el a katonákat.

Irán nem titkolja, hogy támogatja Oroszországot a nyugati szankciók ellen, ezt csak megerősíti Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkárának Irán magasrangú tisztségviselőivel való találkozója. A nyugatot aggasztja, hogy rakétákat szállít az orosz hadseregnek. Észak-Korea is szállít fegyvereket az oroszoknak.

Az orosz védelmi minisztérium állítólag arra kéri Putyint, hogy hirdessen egy újabb mozgósítási hullámot az orosz veszteségek ellensúlyozására. Azért kérik erre, mert a jelenlegi állomány nem elég az orosz offenzíva ütemének fenntartására, az orosz határvédelemre és az oroszok hosszú távú terveinek megvalósítására Ukrajnában. Azonban Putyin ezt kereken elutasítja, mert tart a hatalmának destabilizációjától egy újabb mozgósítás meghirdetésével. Így marad a meglévő, illetve megmaradt haderő, a korábbi mozgósításból maradt haderő és a szerződéssel toborzott erő. Azonban e két utóbbiról a szakértők és a milbloggerek is állítják, hogy nem jól képzettek és nagy a veszteség köztük. Hozzáértők szerint elkerülhetetlen lesz egy újabb mozgósítás.

Ukrán források szerint az orosz hadsereg vezetése azt a parancsot kapta, hogy október közepéig ki kell űzni az ukránokat Kurszkból és egy ütközőzónát kell kialakítani az orosz-ukrán határon. Szakértők szerint ez lehetetlen vállalkozás, már csak azért is, mert nincs nyoma annak, hogy összehangolt támadást vezetnének az oroszok Kurszk területén, hiszen ehhez elég nagy logisztikai, fegyver és emberállományra lenne szükség.

Közben az ENSZ kiadott egy jelentést, melyben azt állítják, hogy az ukrán energetikai létesítményeket ért orosz légicsapások sértik a nemzetközi humanitárius jogot.

Béketárgyalások

Az orosz külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Oroszország nem vesz részt Ukrajna második, 2024-ben esedékes békecsúcsán, sőt semmilyen „ilyen csúcson” sem vesz rész. Az oroszok csak olyan „komoly” békejavaslatokat hajlandók megvitatni, amelyek Putyin javaslatait tartalmazza.

Illetve nem fogadják el azt a lengyel javaslatot sem, hogy a Krímet vonják ENSZ mandátum alá, és 20 év múlva tartsanak népszavazást a hovatartozásról. (Mondjuk ezt az ukránok sem fogadják el.)

Orosz ítéletek

Öt év börtönre ítéltek egy orosz férfit, mert két évvel ezelőtt egy utcai interjú során bírálta az ukrajnai konfliktust. Egy orosz újságírónő pedig, aki hat év börtönt kapott azért, mert az ukrajnai háború ellen emelt szót, éhségsztrájkba kezdett.

A Meta döntése

A Meta hétfőn bejelentette, hogy világszerte betiltja alkalmazásaiból az orosz állami médiát. A tiltás állítólag azért született, mert az amerikaiak azzal vádolták meg az orosz állami médiát, így az RT-t (Russia Today), hogy 10 millió dollárt irányítottak át fedőszervezeteken keresztül a közösségi média csatornákhoz, így TikTok, Instagram, X és YouTube, hogy azokon keresztül befolyásolják a „nyugati” közvéleményt.

A Meta alkalmazásai közé tartozik a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Threads.

Az oroszok természetesen kikérték maguknak a döntést.

 O55