Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az oroszok szerint minden harccsoportjuk javított a pozíciójukon. Az oroszok újabb nagyszabású drón és rakétatámadásokat indítottak Ukrajna szerte. Az egyik támadásban a vatikáni nagykövetség épülete is megsérült. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben és Dnyipropetrovszkban.

Orosz drónok

Minden héten beszámolok arról, hogy „ez volt idáig a legnagyobb szabású” dróntámadás, de ezt az oroszok hétről-hétre felülüberelik: most egy akcióban több, mint 700 drónt engedtek fel. A szakértők szerint ez pedig folyamatosan nőni fog, becslések szerint őszig akár naponta  ezer(!) drónt is indítani fognak. A helyzetet az is nehezíti, hogy rengeteg csalidrónt használnak, ami leköti – feleslegesen – az ukrán légvédelmet. Az ukránok szerint ezekkel a csapásokkal félelmet keltenek a lakosságban, illetve/így blokkolni akarják a toborzást.

Ukrajna támogatása

A héten bejelentették az amerikaiak, hogy újra küldenek fegyvereket Ukrajnának. A fegyverszállítást az amerikai hadügyminiszter állította/függesztette fel, amiről állítólag Trump elnök nem is tudott… A hírek szerint tüzérségi fegyvereket és rakétákat küldenek Ukrajna védelmének megerősítésére, de Trump még ’gondolkozik’, hogy Patriot rendszert is átadjanak-e. Ugyanis úgy tűnik, hogy azok a hírek is valósak, hogy az amerikai készletek is megcsappantak. Azt is mondta, hogy a NATO-val akar olyan megállapodást kötni, hogy a NATO-nak ad át fegyvereket, amit az kifizet és továbbítja az ukránoknak. A legfrissebb hírek szerint Trump állítólag pénzügyi segítségnyújtást is fontolgat Ukrajna számára. A hét végén úgy nyilatkozott, hogy a következő héten bejelentést akar tenni.

A héten Rómában tartották Ukrajna újjáépítéséről szóló újabb konferenciát, ahogy az EU Bizottságának vezetője, von der Leyen bejelentette, hogy létrehoznak egy alapot Ukrajna újjáépítése céljából. Az összeget még nem jelentették be (állítólag 100 milliárd euró), de az eddigi legnagyobb alapnak nevezte. Az alap a magánvállalkozások segítésén kívül, az ukrán energetikát, közlekedést és kritikus nyersanyagokat felhasználó iparágakat támogatja majd. Leyen egy 1 milliárd eurós támogatást viszont bejelentett.

Korábban írtam, hogy Zelenszkij úgy akar amerikai fegyverekhez jutni, hogy más országokkal vásároltatná meg. Ez az ötlete úgy tűnik gazdára talált, ugyanis tíz Patriot rendszer kellene neki, amiből a németek kettőt, a norvégok egyet megvásárolnak nekik. Zelenszkij Rómában az is bejelentette, hogy befektetőket vár a drón- és légvédelmi gyártási szektorukba, amit arra alapoz, hogy szerinte Ukrajna rendelkezik a világ legfejlettebb dróntechnológiáival.

Lavrov interjú

Az orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjút, melyre a külföldi sajtó is felfigyelt. Lavrov elmondta (amit már sokszor sok helyen), hogy nyitottak a helyzet „politikai és diplomáciai rendezésére”, de nem tűzszünetet, hanem tartós békét akarnak. Hangsúlyozta, hogy a konfliktust kiváltó okokat meg kell szüntetni; Ukrajna nem lehet NATO tag, semlegesnek kell lennie; fontos az emberi jogok tiszteletben tartása az orosz kisebbség viszonylatában; az elfoglalt ukrán területek nemzetközi jog általi elismerését. Kérdésre elmondta, hogy a NATO keleti terjeszkedését azért tartják veszélyesnek, mert a NATO már „régóta nem védelmi szövetség”, hiszen több konfliktusba avatkozott már be érintettség nélkül. Az elcsatolt ukrán területeken pedig népszavazás volt, ahol az emberek Oroszországgal való újraegyesítést szavazták meg. Az orosz kisebbséggel kapcsolatos mostoha ’bánásmódot’ többször kiemelte. Elutasította, hogy Oroszország Európát meg akarná támadni, ez szerinte „ellenségkép kreálása”, és csak a saját valós problémáikról terelik el a figyelmet.

Béketárgyalások

Trump még mindig mérges Putyin miatt, mivel nincs előrehaladás a tűzszünet, vagy békefolyamatok terén. Valószínű, hogy ezért is kapnak az ukránok amerikai fegyvereket újra, illetve megint előkerült a szankciók kérdése. Az amerikai külügyminiszter, Rubio is a csalódottságának adott hangot Lavrovval való megbeszélése után. Rubio szerint már léteznek közös elképzelések az oroszokkal, ezért lennie kellene egy tervnek is a háború befejezésére (de nincs). Az ukrán külügy úgy reagált, hogy nem tud semmilyen új koncepcióról vagy megközelítésről, amit Rubio említett.

Persze több hírportál arról is cikkezett, hogy Trump állandó nézetváltása miatt, már nem nagyon bíznak benne, pl. az európaiak.

Az oroszok részéről annyi reagálás volt, hogy folytatják a fogolycseréket az ukránokkal, és várják, hogy az ukránok javaslatot tegyenek az újabb tárgyalási napra.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Támadták az oroszok által megszállt donyecki területeket is. Az ukránok orosz régiókat is támadtak. Egy ukrán dróntámadás egy orosz ipari üzem (Kupol) ellen három ember halálát és 35-en megsérülését okozta. A gyár légvédelmi rendszereket és drónokat gyárt az orosz hadsereg számára, de találat érte az Azov hadiipari gyárat is, ami optikai eszközöket gyárt. Az ukrán drónok a moszkvai régiót is célba vették, így több városban (Moszkvában, Szentpéterváron és Nyizsnyij Novgorodban) szünetelt a légiközlekedés.

Az ukránok megölték az orosz haditengerészet helyettes parancsnokát, a 42 éves Mikhail Gudkov vezérőrnagyot, aki Kurszkban tartózkodott. A hírek szerint egy összecsapásban vesztette életét több tiszttársával együtt, amikor egy parancsnoki állást találtak el az ukránok. Pontos információk még nincsenek. Gudkov egyébként megkapta az „Oroszország hőse” kitüntetést.

Az oroszok újabb, ezidáig a legnagyobb légitámadást indították még vasárnap éjszaka több mint 500 drónnal és rakétával Ukrajna szerte. Halálos áldozatok is voltak, és újabb F-16-st vesztett Ukrajna. A hét elején bejelentették, hogy orosz megszállás alatt van már Luhanszk teljes területe. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben, Harkovban, illetve Dnyipropetrovszkban az első települést foglalták el, és megszerezték az ukránok egyik legjelentősebb lítiumlelőhelyét Donyeckben. Minden harccsoportjuk javított a pozíciójukon.

Ottawai egyezmény

Zelenszkij bejelentette, hogy azt tervezik, hogy kilépnek az Ottawai Egyezményből, ami a taposóaknák használatának tilalmát rögzíti. Zelenszkij azzal magyarázta, hogy az oroszok nem tagjai az egyezménynek, illetve vannak olyan helyzetek, amikor védelmi szempontból nincs más eszközük. Zelenszkij bejelentése egyébként ahhoz képest nem jelent meglepetést, hogy idáig is használták az ilyen aknákat a harcok során. És azért sem újdonság, mert több ország pl. a balti-államok és Finnország is otthagyta a szerződést.

Ukrán közvéleménykutatás

Két ukrán intézet (Janus és Socis) közösen végzett közvéleménykutatást az ukrán emberek között a háború további kimenetelével kapcsolatban. A felmérést június elején végezték Ukrajna nem megszállt területén, és kb. 2000 főt kérdeztek meg. Az eredményeket most publikálták. E szerint: a válaszadók 55,7 %-a úgy gondolja, hogy egy „kompromisszumos megoldást” kellene találni a háború befejezésére. 12,8 % válaszolta azt, hogy addig kell harcolni, míg az 1991-es határokat vissza nem állítják, ugyanakkor a 16,6 %-a pedig elfogadná, hogy a jelenlegi frontvonal mentén fagyasszák be a harcokat.

Ukrajna támogatása

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bejelentette, hogy 500 millió dollárt biztosít Ukrajnának.

Az amerikaiak bejelentették, hogy leállítják a korábbi amerikai kormányzat alatt beígért fegyverszállítások egy részét. A döntést azzal indokolták, hogy mivel más országoknak is katonai segítséget nyújtanak, így a saját „érdeküket helyezik előtérbe”. Szakértők szerint megcsappantak a készleteik. Az információk szerint légvédelmi és precíziós fegyverekről, lőszerekről, rakétákról (pl. Patriot, Howitzer, Hellfire, Gmlrs, Manpads, At-4) is szó van a visszatartásban. Az oroszok üdvözölték a döntést, és szerintük így hamarabb eljöhet a béke, Ukrajna azonban valószínűleg „megbízhatatlan szövetségesnek” fogja az USÁ-t tekinteni, emiatt (is) Zelenszkij azt tervezi, hogy kéri az amerikaiakat, hogy engedélyezzék, hogy legalább európai országok vásároljanak tőlük fegyvereket nekik..

Az EU felszólította Kínát, hogy szüntessen meg minden olyan anyagi támogatást, ami az oroszok hadiiparát támogatja. Az EU szerint kínai vállalatok szállítanak alkatrészeket pl. drónokhoz. A kínaiak ezt elutasították. Európa azt is kéri, hogy Kína támogassa a tűzszünetet és a tartós béke létrejöttét Ukrajnában.

Béketárgyalások

Több nyugati vezető is kritizálta Putyint, hogy nem veszi komolyan a béketárgyalásokat, húzza az időt, így újabb szankciókat támogatnak az oroszok ellen. Most úgy tűnik, hogy az amerikaiak is komolyan hajlanak a szankciókra. Putyin sajtótitkára elutasította, hogy húznák az időt, mivel azt támogatják ők is, hogy a céljaikat politikai és diplomáciai eszközökkel érjék el. Azt is mondta, hogy nincsenek akadályok egy újabb tárgyalási forduló kitűzésének, csak a felek egymástól várják az időponti javaslatot.

2022 óta újra beszélt egymással Putyin és Macron. A kétórás megbeszélésen Macron felszólította Putyint, hogy kössön tűzszünetet Ukrajnával és tárgyaljon velük „a konfliktus szilárd és tartós megoldása érdekében”. Putyin azonban emlékeztette Macront, hogy a háború „a nyugati államok politikájának közvetlen következménye”, és hangsúlyozta, hogy mindenfajta békemegállapodásnak „hosszú távúnak” kell, hogy legyen. Macron elmondta, hogy nem látott előrelépést a beszélgetésen.

Újabb telefonbeszélgetés történt csütörtökön Trump és Putyin között, de nem hozott nagy áttörést, Trump csalódott is volt, ugyanis a háború gyors befejezését vetette fel Putyinnak. Ugyan az oroszok készek a tárgyalások folytatására az ukránokkal, Putyin hangsúlyozta (ismét), hogy az orosz célokat el akarja érni, és a háborút kiváltó okokat meg akarja „semmisíteni”. Trump azt mondta, hogy Putyin nem akarja befejezni a háborút, majd beszélt Zelenszkijjel is, és állítólag amerikai segítségnyújtásról tárgyaltak az ukrán légvédelem részére, illetve közös hadiipari termelésről is beszéltek.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Drónok százait szedték le a felek. Az ukránok drónokat küldtek orosz területre is. Az oroszok is elismerték, hogy hét régiójukban, illetve az Azovi és Fekete-tenger felett lőttek le ukrán drónokat. Az ukrán hírszerzés szerint Krímben egy katonai légibázist támadtak, és több MI helikoptert megsemmisítettek. Eltaláltak Brjanszkban egy fegyver/lőszerraktárat, ahol drónokat és rakétákat tároltak az oroszok.

Az oroszok újabb települést vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben és Harkivban. Jelentéseik szerint egy hét alatt 1200 drónt szedtek le, és számos drónirányító központot semmisítettek meg. A hét végén újabb nagyszabású rakéta- és dróntámadást indítottak Ukrajna szerte.

Murakha (Hangya)

Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta az ukrán Murakha harctéri robot műveleti alkalmazását. A pilóta nélküli robot ukrán gyártású, lánctalpas, és arra fejlesztették ki, hogy a frontvonalbeli egységeket támogassa nehéz terepkörülmények között is, például ellenséges tüzérség alatt és erősen aknásított terepen. A Murakha elvileg több mint fél tonna súlyt képes elszállítani hosszabb távon is. Jó mobilitása révén nehéz terepen és sekély vízben is jól mozog.

Béketárgyalások

Zelenszkij a héten többfele megfordult, így Londonban, illetve a NATO csúcson is Hágában.  Folyamatosan kéri a nyugati országokat, hogy szorongassák meg az oroszokat, főleg szankciókkal. Felvetette, hogy az oroszokat teljesen el kellene szigetelni, maximalizálni kellene a hordónkénti olajárakat (ami bevételkiesést jelentene nekik), vagy, hogy ne szállítsanak az oroszoknak olyan anyagokat, amiket pl. rakéták gyártásához tud felhasználni. Illetve úgy próbál támogatásokat szerezni, hogy azt fejtegeti (hírszerzési forrásokra hivatkozva), hogy Oroszország NATO-országokat akar megtámadni. Csak ezt a nézetet osztja, pl. Rutte, a NATO főtitkára is, aki azt mondta, hogy a legnagyobb fenyegetést jelenti a NATO-ra most Oroszország, és szerinte 3-7 éven belül meg is támadhatja a NATO-t. Egyébként Hágában sikerült találkoznia Trumppal, a megbeszélést mindkét fél sikeresnek ítélte meg. Zelenszkij továbbra is fenntartja Ukrajna NATO-hoz való csatlakozási szándékát, a NATO pedig 35 milliárd eurós katonai segélyt ígért Ukrajnának.

Az oroszok elleni szankciókat az európai országok is támogatják, azonban az amerikaiak még ellenállnak ez a fajta nyomásnak. Rubio, amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Trump továbbra is fenn akarja tartani a diplomáciai kapcsolatokat az oroszokkal, és nem támogatják a szankciókat, mert az elzárhatja az utat a lehetséges béketárgyalások előtt.

Putyin sajtótitkára, Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a következő tárgyalási napot az ukránokkal akkor fogják meghatározni, ha befejeződik az isztambuli megállapodásban meghatározott csere. Azt is lemondta, hogy a kölcsönösen átadott „memorandumokról” nincs véleménycsere még.

Putyin úgy nyilatkozott, hogy a memorandumok tartalma teljesen ellentétes, de azért vannak a tárgyalások, hogy az álláspontok közeledjenek. Ilyen tárgyalásokra továbbra is nyitottak. Azt is elmondta, hogy a tárgyalócsoportok vezetői „folyamatos operatív kapcsolatban állak” egymással, hívják egymást, ami – szerinte – „nem is olyan rossz”. Az orosz gazdasági/pénzügy helyzettel és a magas inflációval kapcsolatban megemlítette, hogy -Európával ellentétben - ők csökkenteni akarják a védelmi kiadásokat. Azt mondta, hogy a Nyugat a felfegyverkezését az oroszok agressziójára hivatkozva teszi, ami alaptalan. Korábban ők jelezték az európaiaknak, hogy a NATO bővítést fenyegetésnek tartják, de nem foglalkoztak velük. Így „Oroszország maga fogja meghatározni biztonságának mértékét és felmérni a saját magát fenyegető veszélyek szintjét”.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Egymás drónjait szedték le folyamatosan a felek.

Az oroszok továbbra is nagy erőkkel támadtak. Minden harccsoportjuk sikerekről számolt be. Nagy csapást mértek Kijevre, 27 pontján lőtték a fővárost; sok volt a civil áldozat, sérült és polgári létesítményekben okozott kár.  Odesszát sem kímélték, itt is volt civil áldozat. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben, Szumiban és Harkivban. Ismét energetikai létesítményeket bombáztak.

Új orosz drónfejlesztések

Sahed 136/ Gerany-2 kamikáze drón

Orosz beszámolók szerint ezt a drónt is bevetik a harcokban. Ez egy eredetileg iráni-orosz fejlesztésű „öngyilkos drón”, ami ha eléri a célpontját, egyszerűen rázuhan és felrobbantja. A drón hatótávolsága akár 2000/2500 kilométer is lehet, elsősorban földközelben mozog, így a radarok számára nehéz célpont. A drón egyszerű szerkezetű, 3,5 m hosszú és 2,5 m széles, kb. 240 kg. A szakértők szerint nem túl jó a navigációja, így tömegével engedik útjára, hogy egy pár célba érhessen, de mivel olcsó a gyártása, így is megéri. Az orosz változaton az elektronika fejlettebb, jobban ellenáll a zavarásnak és szénszállal erősítették meg a szerkezetét, a teherviselése 50-ről 90 kg-ra nőtt, ami miatt a –szakértők szerint – a hatótávolsága „csak” kb. 1000 km. A Gerany -2-t folyamatosan fejlesztik az oroszok, pl. a legújabb verzióknál GSM jelkövetőket is használnak ukrán mobilszolgáltató sim kártyáját használva, így a földrajzi helymeghatározásoknál mobiltelefon antennák információit is meg tudják szerezni, sőt kamerával is fel tudják szerelni. Sok potenciált látnak az oroszok ebben a drónban, mert információszerzésre és csalidrón bevetésére is alkalmassá tudják tenni.

Prince Vandal Novgorodsky (FPV) drón

A legújabb hírek szerint ezzel a - szintén - kamikáze drónnal egy év alatt 2 milliárd dollár értékű Nato haditechnikát semmisítettek meg az oroszok. A drónt egy novgorodi központ szakemberei fejlesztették ki. Az eszköz ellenáll az elektronikus hadviselésnek, és különféle feladatok elvégzését teszi lehetővé. A drón olyan száloptikás kommunikációs rendszert használ, amely gyakorlatilag immunissá teszi a hagyományos elektronikus hadviselési rendszerek ellen. Korábban már írtam ezen drónfajták bevetéséről, de ezt a FPV drónt nehézpáncélos járművek, tankok ellen használják. Leopárd, Abrams és Challenger tankok ellen vetették be az oroszok sikeresen.

Ukrajna támogatása

Az Unió újabb szankciós csomag bevezetését fontolgatja; e szerint teljesen leállítanák az orosz gázimportot.

Zelenszkij Ausztriában járt, ahol megállapodást írt alá, mely szerint az osztrákok nem katonai jellegű támogatást nyújtanak Ukrajnának, így: segítenek aknamentesítésben; az energia- és a kiberbiztonság fejlesztésében.

A héten a G7-ek is ülést tartottak Kanadában, ahonnan Trump a közel-keleti helyzet miatt elviharzott, ettől függetlenül a részvevők támogatásukról biztosították Ukrajnát, illetve az ülésen részt vevő Zelenszkijt. Azonban figyelemfelkeltő, hogy Trump blokkolta azt a szándékot, hogy közösen presszót gyakoroljanak az oroszokra. Zelenszkij nagyon csalódott volt, hogy nem találkozhatott Trumppal, és úgy nyilatkozott, hogy „diplomáciai válságbanA németek is bejelentették, hogy mégsem adnak Taurus rakétákat az ukránoknak.

Kanada bejelentette egy újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, 2 milliárd kanadai dollár értékben, illetve Kanada és Ausztrália is bejelentette, hogy szankciókat vet ki az ún. (orosz) árnyékflotta több, mint 70 hajójára.

Béketárgyalások

Orosz hírek szerint a jövő héten jelenthetik be az újabb orosz-ukrán találkozó időpontját. Az orosz elnök sajtófőnöke szerint egyáltalán nem biztos, hogy ebben az évben találkozik az orosz és amerikai vezető.

A hadifogoly cserék még a héten is folytatódtak.

Putyin bejelentette, hogy hajlandó Zelenszkijjel találkozni, de csak a háborút lezáró tárgyalások utolsó körében. Egy interjúban megismételte azon követeléseit, amit mindezidáig hangoztatott.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok drónokat szedtek le, orosz légvédelmi rendszereket rongáltak meg, illetve az ukrán katonai hírszerzés emberei egy szabotázsakciót hajtottak végre (felgyújtottak egy elektronikai alállomást) az oroszországi Kalinyingrádban, ami következtében – az ukránok szerint – áramszünetet és 5 millió dolláros kárt okoztak egy katonai gyártóhelyen.

Az ukránok szerint az oroszok megkezdték az ún. nyári offenzívájukat. Az biztos, hogy nagyerejű drón és rakétatámadásokat vezettek a hét folyamán Ukrajna szerte, így Kijev, Odessza, Harkiv ellen, és Nyugat-Ukrajnát is célba vették. Csak hétfőn majd 500 drónt és rakétát küldtek az ukránokra. Sok az áldozat és a kár, a kijevi Szent Szófia székesegyház is megrongálódott, ami egyébként Unesco örökség. Az orosz célpontok fókuszában állnak továbbra is az ukrán katonai létesítmények, kiképző központok, drónirányító központok, Starlink állomások; megsérült egy ukrán olajfinomító is, illetve többször hangoztatták, hogy a légibázisaikat ért ukrán támadást is megtorolják.  ’Új’ taktikát is használnak, így pedig azt, hogy az igazi drónok mellett kamu drónokat is bevetnek. A két drón között pedig ’külsőre’ szinte semmi különbség sincs, viszont leterhelik az ukrán légvédelmet, és így nagyobb az esélye az orosz rakétáknak vagy igazi harci drónoknak a célpontjuk eléréséhez.

Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben és Szumiban. Megfigyelhető, hogy az oroszok Szumiban aktívak nagyon és nyomulnak nagy erőkkel Dnyitropetrovszk régióban is.

A lengyel fegyveres erők a nyugat-ukrajnai orosz légitámadásokra válaszul vadászgépeket küldött a keleti határ menti légtérbe, de az oroszok nem lépték át a lengyel határt.

Hrim (Грім) „Mennydörgés”

A Hrim-2, amit Sapsan –nak is hívnak, egy ukrán fejlesztésű hadműveleti-harcászati ballisztikusrakéta-rendszer. A rendszer tesztelését nemrég fejezték be, és Zelenszkij bejelentette a sorozatgyártását.  A rakéta 480 kg-os robbanófejet hordoz és a hatótávolsága 300 km. Az ukránok szerint az Iszkander képességeit közelíti meg.

Ukrajna támogatása

Zelenszkij nyilatkozott, hogy amerikai vállalatokkal és gyártókkal tárgyalnak fegyverbeszerzés ügyében.

Már ukrán médiumok is cikkeznek arról, hogy milyen következményekkel jár, hogy az amerikaiak már több, mint 5 hónapja nem látták el az ukránokat katonai segélycsomagokkal. Konkrétan: jelentősen befolyásolná az ukrán katonai képességet, bár az írják, hogy - mivel még vannak készletek és az európai országok is támogatják Ukrajnát, így - a hatás csak folyamatosan fog jelentkezni, de alternatív lehetőséget is keresniük kell, pl. hazai fegyvergyártással, fegyvervásárlással, illetve befektetők keresésével. Azt mondják, hogy egyetlen dolgot nem tudnának pótolni, az pedig a Patriot légvédelmi rendszer.

Béketárgyalások

Az isztambuli megállapodás szerint hajtották végre a fogolycserét a felek, bár az oroszok szerint az ukránok nem állnak készen arra, hogy napi szinten cseréket folytassanak.

Szombaton újra beszélt Trump Putyinnal telefonon, főleg a közel-keleti helyzetet vitatták meg, de az ukrán konfliktus is napirenden volt. Trump megerősítette, hogy fontos az orosz-ukrán konfliktus mielőbbi lezárása. Az oroszok június 22 után újra folytatnák a tárgyalásokat az ukránokkal. Zelenszkij úgy nyilatkozott, hogy az oroszok késleltetik a tárgyalásokat, és azt is megmondta, hogy nem fogadják el az oroszok által átadott ún. Memorandum tartalmát.

 O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok a múltheti hídtámadások után, a héten a krími hidat rongálták meg. A múlt heti légibázisok elleni támadás eredményességével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az ukránok szerint 41 gépet semmisítettek meg, az amerikaiak szerint a kb. a fele sérült meg, és kb. 10 semmisült meg, az oroszok szerint mind javítható... Viszont abban sok mindenki egyetért, hogy az ukrán akció (ismét) jelzés értékű, és abban is, hogy Putyin „bosszút fog állni”. Az ukránok azt is állították, hogy az orosz Iszkander rendszert is megsemmisítették egy dróntámadásban. Belgorodban és Kurszkban is támadtak, ahol áramkimaradások is voltak.

Az oroszok továbbra is a harci sikereikről számoltak be, most először átlépték a dnyipropetrovszki régió közigazgatási határát, ahol offenzívába is kezdtek. A jelentéseikből kiderül, hogy központi célpontjaik a drónirányító központok, és Starlink állomások voltak. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Szumiban és Donyeckben. Ahogy Putyin ígérte, a bosszúhadjárat is beindult: minden eddiginél nagyobb dróntámadást kapott Harkiv, de támadták Kijevet és nyugat-ukrajnai városokat is.

Ukrajna támogatása

Kanada 35 millió kanadai dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. A támogatást elsősorban páncélozott járműveket és elektronikai hadviseléshez szükséges felszereléseket jelent. Ezen kívül ukrán pilóták kiképzését és repterek fejlesztését is vállalja a következő 5 évben.

A francia védelmi miniszter pedig bejelentette, hogy közös dróngyártásba kezdenek az ukránokkal.

Béketárgyalások

Hétfőn megtörtént az újabb találkozó az ukránok és az oroszok között, török közvetítéssel Isztambulban. A találkozó egy órácska volt, és nagy eredményeket nem hozott. Amire mégis jutottak a felek: kicserélik a 25 év alatti, illetve a sérült, beteg hadifoglyokat, illetve átadják az elhunyt katonákat. Az oroszok a 30 napos tűzszünetet nem fogadják el, csak 2-3 naposba mennének bele. Az oroszok átadták a Memorandumot, ami két részből áll, és a hosszú és rövidtávú feltételeiket tartalmazzák, így: az általuk megszállt négy régióból (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsija, Herszon) vonuljanak ki az ukránok és a Krímmel együtt ismerjék el nemzetközi jogilag orosz területnek; Ukrajna semlegessége, az ukránok nem csatlakozhatnak katonai szövetséghez és hadseregének létszámát korlátozni kell; a nyugati fegyverszállítások leállítása, külföldi fegyveres alakulatok telepítésének, bázisok létrahozásának tilalma; Ukrajnának nem lehetnek nukleáris vagy tömegpusztító fegyverei; a nacionalista szervezetek feloszlatása, a nácizmus dicsőítésének tilalma; az orosz nyelv hivatalossá tétele, oroszok elleni szankciók feloldása.  A második rész tartalmazza, hogy állítsák le e nyugati fegyverszállításokat, külföldiek ne vegyenek részt a katonai tevékenységekben, a hadiállapot megszűntetése, és elnöki és parlamenti választások kiírása.Az ukránok elutasították a javaslatokat és Zelenszkij továbbra is találkozót akar Putyinnal.

.Az amerikaiak úgy nyilatkoznak még, hogy Trump (még) hajlandó lenne egy háromoldalú találkozóra. Azonban a múlt heti orosz légibázisok elleni (és állítólag haditengerészeti bázis ellen is indított) támadásokat (ezt a „Pókháló” hadműveletnek hívják) inkább elítélik, mert a háború eszkalációját erősíti. Trump „parkban verekedő gyerekeknek” hívta az ukránokat és az oroszokat, akiket néha „hagyni kell őket verekedni egymással, majd szét kell őket választani”. Azt is mondta, hogy ezt elmondta Putyinnak is, ugyanis ismét volt köztük egy telefonbeszélgetés, bár sok részlet nem derült ki, az igen, hogy kérte, hogy ne bosszulja meg az ukrán támadást, de Putyin ezt elutasította. Az oroszok egyébként nem látják a közeljövőbeni, háromoldalú találkozó lehetőségét. Viszont több szenátor is úgy nyilatkozott, hogy támogatják Trump-ot minden eszközzel, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültesse.

Putyin a héten telefonon beszélt az új pápával is, akinek megköszönte a „válság megoldásában való segítségnyújtási hajlandóságát”.

 A hét végi friss hír pedig az volt, hogy az isztambuli megállapodás szerint hadifogolyok és elhunyt katonák maradványainak cseréjére kellett volna sor kerülni, de az ukránok - váratlanul - leállították a cserét, ami azért ’kellemetlen’, mert az oroszok hűtőkocsikkal megérkeztek a csereterületre, és az ukránok nem voltak sehol.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Dróntámadásokat indított mindkét fél a másikkal szemben. Az ukránok Moszkvát is próbálták drónokkal támadni, illetve Moszkva környéki hadiipari üzemeket támadtak is, szintén célba vettek katonai repülőtereket, ahol - állításaik szerint -40 harcigépet lőttek ki.  Két híd is összeomlott Kurszkban és Brjanszkban, sok a civil áldozat. Az oroszok terrorcselekményként vizsgálják az eseteket.

Az oroszok az „eddigi legnagyobb” dróntámadásukat indították, és most már az is nyílt titok, hogy ún. biztonsági zónákat akarnak létrehozni a határ mentén. Szumiban már el is kezdték. Több települést az ellenőrzésük alá vontak. Zelenszkij szerint már ötvenezres létszámú orosz egységet állomásoztatnak az oroszok Szumiban, több települést evakuáltak az ukránok. Egyébként az oroszok minden frontszakaszon sikerekről számoltak be, Donyeckben, Harkivban és Szumiban is újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá.

Zelenszkij szerint még Kurszkban vannak összecsapások, az oroszok már nem számolnak be ilyenről, viszont arról igen, negyvenezer hektár aknamentesítettek már: több, mint 408 ezer (!) aknát és robbanószerkezetet találtak és semmisítettek meg.

Új orosz drónok

Egyre többfele lehet olvasni az ún. száloptikás orosz drónok bevetéséről. Hagyományos drónokat használnak, csak a drónt és a vezérlőt egy, akár több tíz kilométeres száloptika/kábel köti össze; a száltekercset a drón aljára rögzítik. A vezérlő az „utasítást” a kábelen keresztül adja, nem rádiófrekvencián, így az elektromos zavarás nem hat rá, nem tudják az ukránok megsemmisíteni, sőt a saját (orosz) rádiófrekvenciájuk sem zavarhatja meg. Hátrány, hogy súlya és mérete miatt nagyobb vázra, erősebb motorra és nagyobb akkumulátorra van szüksége; lassúbb és nehézkesebb a mozgása, hiszen egy hosszú kábelt húz maga után, ami könnyen begabalyodhat pl. egy fába, de könnyebb kézifegyverrel is lelőni. Viszont alacsonyabban repül, és akár házakba is be tud jutni, hogy célpontot keressen.

Orosz katonák kihasználása és kifosztása

Az egyik nyugati sajtóban jelent meg egy cikk, amely arról szól, hogy az orosz katonákat, veteránokat hogyan használják ki parancsnokaik és honfitársaik. Köztudott, hogy a katonák nem keresnek rosszul, sőt szerződésük aláírásakor több millió rubelt kapnak. Azonban a keresetük hamar megcsappan, mert szemet vet rájuk mindenki, így pl. a parancsnokaik, akik csak fizetség ellenében engedi őket szabadságra, vagy milliókat fizetnek azért, hogy ne küldjék őket a frontvonalba, szintén fizetnek, hogy sérülést igazoljanak, így rehabilitációra küldjék őket, vagy akár, hogy mobiltelefont használjanak, ami ugye már egy jó ideje – katonai szempontok miatt – tilos. Viszont a helyzet már úgy elmérgesedett, hogy egyes parancsnokok meg is követelik pénzösszegek átadását a katonáktól, és ha nem teszik, akkor megverik, megkínozzák, vagy pl. állatketrecekbe zárják őket.

Aztán itt vannak a „Fekete Özvegyek”, vagyis azok a nők, akik katonákhoz mennek feleségül, és (reménykedve) várják, amíg meghalnak, hogy átvehessék a házastársnak járó kártérítést. Tudnak olyanról, aki már háromszor ment férjhez katonához, és vette fel az utána járó pénzt.

De nemcsak a nők, hanem egyéb bűnözői csoportok is tevékenykednek ezen a területen, méghozzá úgy, hogy pl. rokonok nélküli alkoholistákat, hajléktalanokat, szabadult bűnözőket megtévesztéssel vagy fenyegetéssel kényszerítenek sorozási szerződés aláírására, majd elveszik a szerződéskötési pénzt, vagy a haláleset miatti kártérítést úgy, hogy fiktív házasságokba kényszerítik őket. De a leszerelt, sérült veteránokat is megkörnyékezik a leszereléssel járó pénz megszerzése céljából.

Sajnos a helyzetről nemcsak a katonák és hozzátartozóik tudnak, hanem a hatóságok is, de úgy tűnik nincs olyan eszközük, hogy visszaszorítsák ezt az áldatlan állapotot.Az orosz hírügynökség szerint csak ebben az évben 175.000 szerződést írtak alá.

Ukrajna támogatása

A hét elején Merz német kancellár bejelentette, hogy megszűnteti a korlátozásokat a nagyhatótávolságú fegyverek átadására Ukrajnának. Ezzel megnyílik a lehetőség, hogy Ukrajna 500 km-es hatótávolságú Taurus rakétákat kapjon, amivel a határain kívül is tudja az oroszokat támadni. A probléma az, hogy vita indult a német felsővezetésben a bejelentés kapcsán, így a későbbi hírek már arról szóltak, hogy a két ország együtt gyárt ilyen rakétákat. A németek egyébként azt is bejelentették, hogy a jövőbeli fegyverszállításokat titkosan kezelik, hogy az oroszok ne tudják meg, hogy mit kap Ukrajna, illletve 5 milliárd eurós katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bejelentette, hogy 500 millió dollárnyi hitelforrást biztosítanak az ukrán makrogazdasági stabilitás támogatására.

Az oroszok nagyon felháborodtak, hogy szláv testvérük, Szerbia is fegyvert szállít Ukrajnának. Nem közvetlenül teszi, hanem „közvetítőkön” keresztül, pl. a csehek által.

Béketárgyalások

Több sajtóorgánumban is cikkeztek arról (megint), hogy Trumpnak „fogytán a türelme” az ukrajnai rendezéssel és Putyinnal is kapcsolatosan. Szerinte Putyin a „tűzzel játszik”, őrültnek is nevezte és gazdasági szankciókkal is fenyegetőzött, de mégsem vet ki, mert szerinte az meghiúsíthatná a béketárgyalásokat. Zelenszkij szerint a Fehér Házat Putyin jobban „irritálja”, mint ő, és szerinte Putyin nem a békére törekszik, hanem ellenkezőleg, egy nagyszabású offenzívát fognak indítani (németországi látogatását meg is szakította az orosz csapatösszevonások hírére Szumiban). Azt is megemlítette, hogy olyan információik is vannak, hogy az oroszok Herszon régióban a Dnyeper folyón átkelve akarnak offenzívát indítani, de szerinte ez őrültség és lehetetlen. De megvádolta ismét Kínát is, hogy beszállít az orosz hadiiparnak, amit a Kínaiak elutasítottak.

Törökország bejelentette, hogy kész megrendezni a további tárgyalásokat. Erdogan felszólította a feleket a további párbeszédre, a török külügyminiszter tárgyalt is Putyinnal a hét elején.

Az orosz védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az ukránok nem reagálnak arra, hogy ők készek újraindítani a 2022-ben megkezdett párbeszédet a „konfliktus rendezése érdekében”. Lavrov elismerte, hogy jobb a tárgyalás, mint a háború, de a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni. Egyébként a „kiváltó okként” a Nato keleti bővítését, konkrétan Ukrajna bevételét a Nato-ba, jelölte meg. Arra is javaslatot tett, hogy hétfőn ismét folytassák a ’tárgyalásokat’ Isztambulban, és itt átadnák az ún. memorandumot, amely az orosz elképzeléseket/elvárásokat tartalmazza a háború befejezésével kapcsolatban. Az ukránok azt mondták, hogy a „memorandumot” a tárgyalások előtt szeretnék látni, már csak azért is, mert az övékét már átadták az oroszoknak. A hét végén még nem lehetett tudni, hogy elmennek-e Isztambulba.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok többször megkísérelték az orosz határt átlépni főleg drónokkal (ezt az oroszok is megerősítették). Az oroszok szerint támadták a zaporizzsijai atomerőmű szimulációs kiképzőközpontját is. Megtámadták az egyik legnagyobb orosz ’PJSC Energia’ katonai üzemet, ami pl. akkumlátorokat gyárt az orosz haditechnikai eszközök részére.

Az oroszok jelentéseik alapján minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. A „központi” harccsoportjuk - többek - között az ukránok „idegenlégiós” egységét is legyőzték. Szumi régióban voltak nagyobb összecsapások. Donyeckben, Szumiban és Harkivban újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá. Három nap alatt több, mint ezer drónt, és egy MIG-29-et lőttek le. Újabb nagyerejű dróntámadást vezettek az ukránok ellen; Odessza, Vinnicja, Szumi, Harkiv, Donyeck, Kijev és Dnyipro régiói szenvedtek nagy károkat. Halálos áldozatok is voltak.

Az oroszok többször hivatkozt/nak az ún. Supercam 350 drónjukra, illetve, hogy annak segítségével mi mindenre képesek. A drón elsősorban panoráma- és síkbeli légi fényképezéshez és videofelvétel készítéséhez készült. A drón rendkívül könnyű, több mint 70 km-es videókommunikációs hatótávolsággal rendelkezik, biztonságosan kommunikál, és jól ellenáll az elektronikus hadviselési rendszerekkel szemben. Segítségével az oroszoknak pl. lőszerraktárakat, ideiglenes telepítési pontokat, erődítményeket, parancsnoki állásokat, légi felderítő és pilóta nélküli repülőgépek irányítási pontjait, tüzérségi rendszereket, járműveket sikerült felderíteniük és kiiktatniuk.

Erős idegzetűeknek

Orosz hírforrások szerint az ukrán Aidar zászlóalj (amit az oroszok terrorszervezetnek nyilvánítottak) folyamatosan vonja ki erőit Donyeckből a dnyipropetrovszki régióba a nagy veszteségei miatt. Csak egy kisebb újonc állományt és frissen toborzott fiatalokat hagynak hátra, hogy tartsák a határmenti településeket. A veszteségeik titkolására a terepen több krematóriumot (amit „kazánházaknak” hívnak) állítottak fel, ahol elégetik az elhunyt katonák maradványait. A maradványokat úgy szedegetik össze, akár bevásárlószatyrokban is. A titkos hamvasztások miatt elég nagy a feszültség az állományban, főleg az ’öreg’ és fiatal katonák között, akik ellenzik a titkos hamvasztásokat.

Ukrajna támogatása

A G7-ek pénzügyminiszterei üléseztek, és kiadtak egy záró dokumentumot, melyben - többek között – Ukrajna pénzügyi támogatása és újjáépítése mellett álltak ki.

Szlovákia 84 millió - részben hitel formájában - euróval támogatja az ’Ukrenergo’ infrastrukturális létesítményeinek felújítását és fejlesztését, így segítve az ukrán energiaszektor helyreállítását.

Az ukránok Norvégiával is tárgyalásokat folytattak újabb támogatásért.

Béketárgyalások

Hétfőn több, mint két órát beszélt telefonon Trump és Putyin. Mindkét oldalról hasznosnak tartották a beszélgetést, bár szűkszavúan nyilatkoztak a beszélgetés urán. Trump azt mondta, hogy a két országnak kell megállapodni, és bár még közvetít a felek között, van egy „vörös határ”, de szerinte a felek azonnal megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat.  Putyin bejelentette, hogy az ukránokkal egy közös „Memorandumon” dolgoznak egy jövőbeli békemegállapodásról, és továbbra is azt hajtogatja, hogy a háború kiváltó okait meg kell szűntetni. Zelenszkij pedig úgy reagált, hogy Putyin nem akar békét és újabb szankciókra van szükség ellenük. Ezektől függetlenül, a háború kitörése óta a legnagyobb hadifogolycserét hajtották végre a héten.

Törökország és a Vatikán is jelezte, hogy közvetítene a felek között, és akár további találkozók helyszínét is biztosítanák. Zelenszkij Svájcot is emlegette. Az olasz miniszterelnök, Meloni támogatja a vatikáni kezdeményezést.

Merz, német kancellár felszólította Kínát, hogy támogassa a nyugati erőfeszítéseket, hogy létrejöhessen egy tűzszünet. A német védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy nemzetközi mandátum nélkül német katonák nem fognak Ukrajnába települni, és ő is azt mondta, hogy a tűzszünet elérése most a legfontosabb.

Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugat csak a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet szajkózza, de az az idő arra lenne jó, hogy Ukrajnát felfegyverezzék és, hogy megerősíthesse a védelmi pozícióit. Lavrov azt is mondta még, hogy „Franciaország vezeti az - Oroszországgal szembeni - ellenséges tábort”. 

Árnyékflotta orosz védelem alatt

Folyamatosak a hírek arról már egy jó ideje, hogy az oroszok árnyékflottát működtetnek, hogy - elsősorban - olajat csempésszenek, illetve juttassanak el a ’megrendelőkhöz’. A használt hajók bonyolult tulajdonosi struktúrával bírnak, de egyik se orosz. Az oroszok tagadták ezt ezidáig, azonban most napvilágot látott egy incidens, amivel gyakorlatilag elismerték, hogy igen is közük van az árnyékflottához, amit folyamatosan szankcionál pl. az EU, vagy Anglia. Egy „Jaguár” nevű - zászló nélküli - tanker hajózott a Bali-tengeren, amit egy SZU-35 orosz vadászgép fedezett felette. A gond az volt, hogy a vadászgép simán észt légtérben mozgott. Az észt légteret védő Nato kötelékben szolgáló portugálok is felküldték a vadászgépüket, de nem lőtték le az orosz gépet, hanem csak figyelték az eseményeket. Az észt felszólításra és kíséretére a tanker végül elhagyta az ész vizeket. Az oroszok nem nyilatkoztak az esetre, de cserébe feltartóztattak egy görög tulajdonú tankert, ami orosz vizeken hajózott.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukrán tűzszüneti javaslat ellenére folytatódtak a harcok. Drónokat szedtek le mindkét oldalon. Az ukránok Belgorodot támadták drónokkal. Napi szinten több mint 100 összecsapásról számoltak be.

Az oroszok folyamatos sikerekről számoltak be, minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. Majd ezer ukrán drónt lőttek le, illetve a legnagyobb dróntámadást indították a hétvégén a kijevi, dnyipropetrovszki és donyecki régió ellen. Donyeckben három település felett is átvették az ellenőrzést. Az ukránok újabb F-16-ost veszítettek el.

Erős idegzetűeknek

Orosz sajtó továbbra is foglalkozik ukrán (katonák) ukránok általi kivégzésével. A hírek szerint ukrán katonák arról számoltak be, hogy a Szumi régióban állomásozó 225. ukrán ezrednek volt/van egy „biztonsági szolgálata”, aminek az a feladata, hogy a katonai műveletben való részvételt megtagadó vagy dezertáló ukrán katonákat elkapja és megölje. Az így megölt katonák holttesteit fákhoz kötözték ki. Ezt a fasort, ahová a katonákat kikötözték „visszautasítók sikátorának” nevezték el.

Oroszok motorok és rohamtrojkák

Az oroszok egyre inkább használnak motoros egységeket is a harcokban. Ezt az ukránok is elismerték. Az új orosz taktika annyira bejött, hogy az egységeket 10-100 darab motorral is felszerelték illetve folyamatosan szerelik fel. A motoron ketten ülnek, a sofőr és a lövész. Az új módszerrel gyorsan leküzdhetik a terepet és elérhetik az ukrán állásokat. Sőt, mivel folyamatosan és gyorsan mozognak az ukrán drónok nem tudják bevenni őket. A motorok motocrossok, amik 130 km/h-val is tudnak hajtani, a drónok pedig max 120 km/h-t bírnak. Vannak olyan modellek, amik 140 km/h-t is bírnak, de a motorok mozgás közben manővereznek, így szintén nem tudják őket a drónok megfogni. Az ukránok azt is elismerték, hogy az orosz motorosok könnyen leküzdik az aknamezőket, mivel a páncéltörő aknák nem reagálnak a könnyű járművekre. Sőt a legújabb taktika az ún. rohamtrojkák bevetése. Ezek kis mobil csoportok, többnyire motorosokból állnak, és az a harci előnyük, hogy egy célpontra (pl. egy település) több tucatot vetnek be több irányból, amik nagyon gyorsan el is érik. Az ukránok pedig először egyet vesznek észre, amire tüzet nyitnak, majd pedig észlelik a többit, amik nagyon gyorsan érkeznek, és lépnek be a harcokba, így a válaszreakció késik.

EU szankciók

Az Európai Unió megerősítette, hogy újabb, a 17. szankciós csomagot adott ki Oroszországgal szemben. És azt is beígérte, hogy továbbiakat is bevezet, ha az oroszok nem fogadják el a 30 napos tűzszüneti megállapodást. Az uniós és európai vezetők bíznak abban, hogy ezt az amerikaiak is támogatni fogják, de Trump csak annyit reagált, hogy „attól függ, hogy Oroszország a béke felé halad-e vagy sem”. A mostani szankciók újabb árnyékhajókat tettek listára. A 189 érintett hajó közül azonban az oroszok szerint csak 15 hajózik orosz zászló alatt, a többi afrikai, latin-amerikai és óceániai zászlók alatt hajózik.

Az Unió betiltja az EU-ban gyártott, rakéták előállítására felhasználható vegyi anyagok exportját.

Az EU feketelistára rakott orosz személyeket és cégeket, illetve 30 olyan céget, akik harmadik országból (pl. Szerbia, Törökország, Vietnám) segítik az oroszokat.

Béketárgyalások

Elvileg május 15-én találkozott volna az ukrán és az orosz delegáció Isztambulban. Putyin kijelölt egy delegációt, de ő nem ment el. Trump sem. Zelenszkij először úgy nyilatkozott, hogy ott lesz a tárgyalásokon, de Ankarába vette az irányt és onnan szólt vissza Putyinnak, amiért az nem ment el a találkozóra. Ezután megváltoztatta az ukrán delegáció összetételét, és gyakorlatilag katonákat küldött. A tárgyalásra végül pénteken került sor, török közvetítéssel, de olyan nagy eredménye nem volt, mivel csak hadifogolycserében (1000 fő) tudtak megállapodni, de legalább leültek a felek. Zelenszkij kérte, hogy találkozhasson Putyinnal, ezt az oroszok „vették”, illetve abban állapodtak meg, hogy mindkét fél bemutatja az esetleges tűzszünetről szóló tervét. Trump azt mondta, hogy Putyin nem ment el, mert ő se, és hétfőn fog vele telefonon egyeztetni, illetve mihamarabb egy találkozót is szorgalmaz a kettőjük között. Egyébként Rubio, amerikai külügyminiszter ismét úgy nyilatkozott, hogy az ukrán-orosz háborút nem lehet katonailag megoldani, csak diplomáciai úton.

Az ukrán-orosz találkozó előtt az ukránok tárgyaltak az amerikai, német, brit, francia és török partnerekkel is Isztambulban, amit „nagyon produktívnak” tartottak.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Olyannyira, hogy az ukránok orosz területen támadtak. Drónokat irányítottak Moszkva felé, illetve – elsősorban - Kurszk, Rosztov, Brjanszk és Belgorod régiókba. Brjanszk régióban egy gyárat megsemmisítettek. Kurszkba pedig újabb szárazföldi csapatokat is küldtek az ukránok. A moszkvai drónküldözgetések most azért bírtak nagyobb jelentőséggel, mert az oroszok a győzelmi napi ünnepségre készültek, ami idejére tűzszünetet rendelt el Putyin.

Az oroszok is nyomták a drónokat az ukránokra. Lőszerraktárat, drónirányító központokat, katonai felszereléseket, alkatrészeket tároló raktárat semmisítettek meg. Újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben.Megsemmisítettek egy ún. „Baba Jaga” hexacoptert is. Több ún. nehézbombázó ukrán drónt is neveznek így. A „Baba Jaga” név egy mitológiai boszorkányt jelent. A drón mérete nagy, többrotoros, infrakamerával, zavaróberendezéssel van felszerelve, és akár egy 15 kilós bombát/rakétafejet is képes szállítani. Többnyire éjszaka vetik be az ukránok.

Elvileg május 08-tól tűzszünet volt 3 napig, de valójában az oroszok szerint az ukránok ezt megszegték, így erre nekik is reagálniuk kellett.

Újabb hadifogolycsere (410 fő) történt a két fél között a héten.

Orosz hírforrások szerint egy Donyeckben elfogott ukrán hadifogoly katona arról számolt be, hogy, ha dezertálni mernek, akkor az ukrán parancsnokaik ölik meg őket. Elmondása szerint ezt nyíltan hirdetik is az ukrán parancsnokaik.

Béketárgyalások

Trump megbeszélést folytatott Erdogan, török elnökkel, és bejelentette, hogy együtt fognak „dolgozni” a háború befejezésén.

Szombaton Ukrajnában találkoztak az ún. Hajlandók csoportjának egyes vezetői, így a német, francia, angol és lengyel vezetők. Itt május 12-től egy egyhónapos tűzszünetet javasoltak - állítólag amerikai támogatással - Ukrajna részéről, amit azzal kommentáltak, hogy „innentől kezdve az oroszoknál pattog a labda”, és, ha az oroszok nem tartják be, akkor nyomást fognak gyakorolni velük szemben. Ezt gyakorlatilag nem fogadták el az oroszok. Peszkov szerint a szankciókkal való fenyegetés csak időpocsékolás, és már hozzá vannak szokva a szankciókhoz. Azt is mondta, hogy Putyin mindig is nyitott volt, hogy tárgyaljon az európai vezetőkkel. Tűzszünetre pedig addig nem kerülhet sor, míg nyugati fegyvereket küldenek Ukrajnába. Putyin kifogásolta a fenti vezetők kommunikációját feléjük. Viszont felajánlotta, hogy május 15-én Isztambulban találkozzanak az ukránokkal, és ott folytassák a tárgyalásokat, ahol 2022-ben abbahagyták, azt sugalmazva, hogy a találkozó lehetőséget teremthet újabb tűzszünetre. Azt mondta: „Készen állunk a komoly tárgyalásokra. Célunk a konfliktus kiváltó okainak felszámolása, egy hosszú távú, történelmi perspektívából is tartós béke megteremtése”. Arról viszont nem nyilatkoztak, hogy milyen szinten képviseltetnék magukat, viszont várják Kijev válaszát. A bejelentést Trump pozitívan fogadta, és azt mondta, hogy „folytatják a munkát mindkét féllel”. Azt mondta, hogy a következő hét „nagy hét” lesz, de senkisem tudja (még), hogy valójában mit értett ezalatt. Zelenszkij először úgy reagált Putyin felvetésére (amit az európai vezetők is támogattak), hogy akkor kezdődhet tárgyalás, ha előbb tűzszünet lesz, de Trump ezt keresztülhúzta azzal, hogy nyilvánosan megsürgette Zelenszkijt („Have the meeting, now!!!”), hogy üljön le tárgyalni. Nem sokkal erre Zelenszkij azt válaszolta, hogy ott lesz csütörtökön Isztambulban. Az jelen íráskor még kérdőjel, hogy mi van, ha nem lesz tűzszünet hétfőtől?

Az oroszok egyébként azt is bejelentették, hogy az amerikai elnök megbízottja, Witkoff egy - az ukrán helyzet rendezésre vonatkozó - 22 pontos javaslatot fog átadni az oroszoknak.

Orosz gyengeségek

Egy konfliktusok elemzésével foglalkozó amerikai portálon jelent meg egy tanulmány, ami arról szól, hogy az oroszok hogyan takargatják a gyengeségeiket. A tanulmány írói szerint Putyint hatékony, erős és határozott vezetőként állítják be, de valójában ez nem igaz. Ezen állításukat - többek között - a következőkre alapozzák: a három éves háborúban - a becslések szerint - 900000 orosz halt meg, vagy sebesült meg. Nemhogy Kijevet nem sikerült elfoglalni (mert ez volt az eredeti cél), hanem a határmenti régiókat sem tudták 100 % bevenni, és semmilyen jelentős települést nem szereztek meg. Putyin nem látogatott a frontra, kerüli a kockázatot a tartalékos mozgósítás be nem vezetésével, inkább koreaiakat hívott. Az orosz gazdaság romokban. A kurszki ukrán behatolás sikerét is Putyin számlájára írják. A Kreml befolyásolja az orosz médiát, hogy milyen színben tűntessék fel Putyint. Putyin cenzúrát és büntetéseket alkalmaz az orosz társadalom azon tagjai ellen, akik felszólalnak a kialakult helyzet ellen. Az, hogy Putyin veteránokkal, családtagokkal vagy nőszervezetekkel találkozik, csak színlelés. Az orosz háborús célok eléréséhez képest a katonai előnyök „közepesnek” mondhatók. Azok az erőfeszítések, amit a Kreml azért tesz, hogy az orosz gyengeségeket eltitkolják arra valók, hogy „manipulálja a nyugati felfogást Oroszország képességeiről”.

O55