Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok a múltheti hídtámadások után, a héten a krími hidat rongálták meg. A múlt heti légibázisok elleni támadás eredményességével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az ukránok szerint 41 gépet semmisítettek meg, az amerikaiak szerint a kb. a fele sérült meg, és kb. 10 semmisült meg, az oroszok szerint mind javítható... Viszont abban sok mindenki egyetért, hogy az ukrán akció (ismét) jelzés értékű, és abban is, hogy Putyin „bosszút fog állni”. Az ukránok azt is állították, hogy az orosz Iszkander rendszert is megsemmisítették egy dróntámadásban. Belgorodban és Kurszkban is támadtak, ahol áramkimaradások is voltak.

Az oroszok továbbra is a harci sikereikről számoltak be, most először átlépték a dnyipropetrovszki régió közigazgatási határát, ahol offenzívába is kezdtek. A jelentéseikből kiderül, hogy központi célpontjaik a drónirányító központok, és Starlink állomások voltak. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Szumiban és Donyeckben. Ahogy Putyin ígérte, a bosszúhadjárat is beindult: minden eddiginél nagyobb dróntámadást kapott Harkiv, de támadták Kijevet és nyugat-ukrajnai városokat is.

Ukrajna támogatása

Kanada 35 millió kanadai dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. A támogatást elsősorban páncélozott járműveket és elektronikai hadviseléshez szükséges felszereléseket jelent. Ezen kívül ukrán pilóták kiképzését és repterek fejlesztését is vállalja a következő 5 évben.

A francia védelmi miniszter pedig bejelentette, hogy közös dróngyártásba kezdenek az ukránokkal.

Béketárgyalások

Hétfőn megtörtént az újabb találkozó az ukránok és az oroszok között, török közvetítéssel Isztambulban. A találkozó egy órácska volt, és nagy eredményeket nem hozott. Amire mégis jutottak a felek: kicserélik a 25 év alatti, illetve a sérült, beteg hadifoglyokat, illetve átadják az elhunyt katonákat. Az oroszok a 30 napos tűzszünetet nem fogadják el, csak 2-3 naposba mennének bele. Az oroszok átadták a Memorandumot, ami két részből áll, és a hosszú és rövidtávú feltételeiket tartalmazzák, így: az általuk megszállt négy régióból (Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsija, Herszon) vonuljanak ki az ukránok és a Krímmel együtt ismerjék el nemzetközi jogilag orosz területnek; Ukrajna semlegessége, az ukránok nem csatlakozhatnak katonai szövetséghez és hadseregének létszámát korlátozni kell; a nyugati fegyverszállítások leállítása, külföldi fegyveres alakulatok telepítésének, bázisok létrahozásának tilalma; Ukrajnának nem lehetnek nukleáris vagy tömegpusztító fegyverei; a nacionalista szervezetek feloszlatása, a nácizmus dicsőítésének tilalma; az orosz nyelv hivatalossá tétele, oroszok elleni szankciók feloldása.  A második rész tartalmazza, hogy állítsák le e nyugati fegyverszállításokat, külföldiek ne vegyenek részt a katonai tevékenységekben, a hadiállapot megszűntetése, és elnöki és parlamenti választások kiírása.Az ukránok elutasították a javaslatokat és Zelenszkij továbbra is találkozót akar Putyinnal.

.Az amerikaiak úgy nyilatkoznak még, hogy Trump (még) hajlandó lenne egy háromoldalú találkozóra. Azonban a múlt heti orosz légibázisok elleni (és állítólag haditengerészeti bázis ellen is indított) támadásokat (ezt a „Pókháló” hadműveletnek hívják) inkább elítélik, mert a háború eszkalációját erősíti. Trump „parkban verekedő gyerekeknek” hívta az ukránokat és az oroszokat, akiket néha „hagyni kell őket verekedni egymással, majd szét kell őket választani”. Azt is mondta, hogy ezt elmondta Putyinnak is, ugyanis ismét volt köztük egy telefonbeszélgetés, bár sok részlet nem derült ki, az igen, hogy kérte, hogy ne bosszulja meg az ukrán támadást, de Putyin ezt elutasította. Az oroszok egyébként nem látják a közeljövőbeni, háromoldalú találkozó lehetőségét. Viszont több szenátor is úgy nyilatkozott, hogy támogatják Trump-ot minden eszközzel, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültesse.

Putyin a héten telefonon beszélt az új pápával is, akinek megköszönte a „válság megoldásában való segítségnyújtási hajlandóságát”.

 A hét végi friss hír pedig az volt, hogy az isztambuli megállapodás szerint hadifogolyok és elhunyt katonák maradványainak cseréjére kellett volna sor kerülni, de az ukránok - váratlanul - leállították a cserét, ami azért ’kellemetlen’, mert az oroszok hűtőkocsikkal megérkeztek a csereterületre, és az ukránok nem voltak sehol.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Dróntámadásokat indított mindkét fél a másikkal szemben. Az ukránok Moszkvát is próbálták drónokkal támadni, illetve Moszkva környéki hadiipari üzemeket támadtak is, szintén célba vettek katonai repülőtereket, ahol - állításaik szerint -40 harcigépet lőttek ki.  Két híd is összeomlott Kurszkban és Brjanszkban, sok a civil áldozat. Az oroszok terrorcselekményként vizsgálják az eseteket.

Az oroszok az „eddigi legnagyobb” dróntámadásukat indították, és most már az is nyílt titok, hogy ún. biztonsági zónákat akarnak létrehozni a határ mentén. Szumiban már el is kezdték. Több települést az ellenőrzésük alá vontak. Zelenszkij szerint már ötvenezres létszámú orosz egységet állomásoztatnak az oroszok Szumiban, több települést evakuáltak az ukránok. Egyébként az oroszok minden frontszakaszon sikerekről számoltak be, Donyeckben, Harkivban és Szumiban is újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá.

Zelenszkij szerint még Kurszkban vannak összecsapások, az oroszok már nem számolnak be ilyenről, viszont arról igen, negyvenezer hektár aknamentesítettek már: több, mint 408 ezer (!) aknát és robbanószerkezetet találtak és semmisítettek meg.

Új orosz drónok

Egyre többfele lehet olvasni az ún. száloptikás orosz drónok bevetéséről. Hagyományos drónokat használnak, csak a drónt és a vezérlőt egy, akár több tíz kilométeres száloptika/kábel köti össze; a száltekercset a drón aljára rögzítik. A vezérlő az „utasítást” a kábelen keresztül adja, nem rádiófrekvencián, így az elektromos zavarás nem hat rá, nem tudják az ukránok megsemmisíteni, sőt a saját (orosz) rádiófrekvenciájuk sem zavarhatja meg. Hátrány, hogy súlya és mérete miatt nagyobb vázra, erősebb motorra és nagyobb akkumulátorra van szüksége; lassúbb és nehézkesebb a mozgása, hiszen egy hosszú kábelt húz maga után, ami könnyen begabalyodhat pl. egy fába, de könnyebb kézifegyverrel is lelőni. Viszont alacsonyabban repül, és akár házakba is be tud jutni, hogy célpontot keressen.

Orosz katonák kihasználása és kifosztása

Az egyik nyugati sajtóban jelent meg egy cikk, amely arról szól, hogy az orosz katonákat, veteránokat hogyan használják ki parancsnokaik és honfitársaik. Köztudott, hogy a katonák nem keresnek rosszul, sőt szerződésük aláírásakor több millió rubelt kapnak. Azonban a keresetük hamar megcsappan, mert szemet vet rájuk mindenki, így pl. a parancsnokaik, akik csak fizetség ellenében engedi őket szabadságra, vagy milliókat fizetnek azért, hogy ne küldjék őket a frontvonalba, szintén fizetnek, hogy sérülést igazoljanak, így rehabilitációra küldjék őket, vagy akár, hogy mobiltelefont használjanak, ami ugye már egy jó ideje – katonai szempontok miatt – tilos. Viszont a helyzet már úgy elmérgesedett, hogy egyes parancsnokok meg is követelik pénzösszegek átadását a katonáktól, és ha nem teszik, akkor megverik, megkínozzák, vagy pl. állatketrecekbe zárják őket.

Aztán itt vannak a „Fekete Özvegyek”, vagyis azok a nők, akik katonákhoz mennek feleségül, és (reménykedve) várják, amíg meghalnak, hogy átvehessék a házastársnak járó kártérítést. Tudnak olyanról, aki már háromszor ment férjhez katonához, és vette fel az utána járó pénzt.

De nemcsak a nők, hanem egyéb bűnözői csoportok is tevékenykednek ezen a területen, méghozzá úgy, hogy pl. rokonok nélküli alkoholistákat, hajléktalanokat, szabadult bűnözőket megtévesztéssel vagy fenyegetéssel kényszerítenek sorozási szerződés aláírására, majd elveszik a szerződéskötési pénzt, vagy a haláleset miatti kártérítést úgy, hogy fiktív házasságokba kényszerítik őket. De a leszerelt, sérült veteránokat is megkörnyékezik a leszereléssel járó pénz megszerzése céljából.

Sajnos a helyzetről nemcsak a katonák és hozzátartozóik tudnak, hanem a hatóságok is, de úgy tűnik nincs olyan eszközük, hogy visszaszorítsák ezt az áldatlan állapotot.Az orosz hírügynökség szerint csak ebben az évben 175.000 szerződést írtak alá.

Ukrajna támogatása

A hét elején Merz német kancellár bejelentette, hogy megszűnteti a korlátozásokat a nagyhatótávolságú fegyverek átadására Ukrajnának. Ezzel megnyílik a lehetőség, hogy Ukrajna 500 km-es hatótávolságú Taurus rakétákat kapjon, amivel a határain kívül is tudja az oroszokat támadni. A probléma az, hogy vita indult a német felsővezetésben a bejelentés kapcsán, így a későbbi hírek már arról szóltak, hogy a két ország együtt gyárt ilyen rakétákat. A németek egyébként azt is bejelentették, hogy a jövőbeli fegyverszállításokat titkosan kezelik, hogy az oroszok ne tudják meg, hogy mit kap Ukrajna, illletve 5 milliárd eurós katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bejelentette, hogy 500 millió dollárnyi hitelforrást biztosítanak az ukrán makrogazdasági stabilitás támogatására.

Az oroszok nagyon felháborodtak, hogy szláv testvérük, Szerbia is fegyvert szállít Ukrajnának. Nem közvetlenül teszi, hanem „közvetítőkön” keresztül, pl. a csehek által.

Béketárgyalások

Több sajtóorgánumban is cikkeztek arról (megint), hogy Trumpnak „fogytán a türelme” az ukrajnai rendezéssel és Putyinnal is kapcsolatosan. Szerinte Putyin a „tűzzel játszik”, őrültnek is nevezte és gazdasági szankciókkal is fenyegetőzött, de mégsem vet ki, mert szerinte az meghiúsíthatná a béketárgyalásokat. Zelenszkij szerint a Fehér Házat Putyin jobban „irritálja”, mint ő, és szerinte Putyin nem a békére törekszik, hanem ellenkezőleg, egy nagyszabású offenzívát fognak indítani (németországi látogatását meg is szakította az orosz csapatösszevonások hírére Szumiban). Azt is megemlítette, hogy olyan információik is vannak, hogy az oroszok Herszon régióban a Dnyeper folyón átkelve akarnak offenzívát indítani, de szerinte ez őrültség és lehetetlen. De megvádolta ismét Kínát is, hogy beszállít az orosz hadiiparnak, amit a Kínaiak elutasítottak.

Törökország bejelentette, hogy kész megrendezni a további tárgyalásokat. Erdogan felszólította a feleket a további párbeszédre, a török külügyminiszter tárgyalt is Putyinnal a hét elején.

Az orosz védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az ukránok nem reagálnak arra, hogy ők készek újraindítani a 2022-ben megkezdett párbeszédet a „konfliktus rendezése érdekében”. Lavrov elismerte, hogy jobb a tárgyalás, mint a háború, de a konfliktus kiváltó okait kell megszüntetni. Egyébként a „kiváltó okként” a Nato keleti bővítését, konkrétan Ukrajna bevételét a Nato-ba, jelölte meg. Arra is javaslatot tett, hogy hétfőn ismét folytassák a ’tárgyalásokat’ Isztambulban, és itt átadnák az ún. memorandumot, amely az orosz elképzeléseket/elvárásokat tartalmazza a háború befejezésével kapcsolatban. Az ukránok azt mondták, hogy a „memorandumot” a tárgyalások előtt szeretnék látni, már csak azért is, mert az övékét már átadták az oroszoknak. A hét végén még nem lehetett tudni, hogy elmennek-e Isztambulba.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok többször megkísérelték az orosz határt átlépni főleg drónokkal (ezt az oroszok is megerősítették). Az oroszok szerint támadták a zaporizzsijai atomerőmű szimulációs kiképzőközpontját is. Megtámadták az egyik legnagyobb orosz ’PJSC Energia’ katonai üzemet, ami pl. akkumlátorokat gyárt az orosz haditechnikai eszközök részére.

Az oroszok jelentéseik alapján minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. A „központi” harccsoportjuk - többek - között az ukránok „idegenlégiós” egységét is legyőzték. Szumi régióban voltak nagyobb összecsapások. Donyeckben, Szumiban és Harkivban újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá. Három nap alatt több, mint ezer drónt, és egy MIG-29-et lőttek le. Újabb nagyerejű dróntámadást vezettek az ukránok ellen; Odessza, Vinnicja, Szumi, Harkiv, Donyeck, Kijev és Dnyipro régiói szenvedtek nagy károkat. Halálos áldozatok is voltak.

Az oroszok többször hivatkozt/nak az ún. Supercam 350 drónjukra, illetve, hogy annak segítségével mi mindenre képesek. A drón elsősorban panoráma- és síkbeli légi fényképezéshez és videofelvétel készítéséhez készült. A drón rendkívül könnyű, több mint 70 km-es videókommunikációs hatótávolsággal rendelkezik, biztonságosan kommunikál, és jól ellenáll az elektronikus hadviselési rendszerekkel szemben. Segítségével az oroszoknak pl. lőszerraktárakat, ideiglenes telepítési pontokat, erődítményeket, parancsnoki állásokat, légi felderítő és pilóta nélküli repülőgépek irányítási pontjait, tüzérségi rendszereket, járműveket sikerült felderíteniük és kiiktatniuk.

Erős idegzetűeknek

Orosz hírforrások szerint az ukrán Aidar zászlóalj (amit az oroszok terrorszervezetnek nyilvánítottak) folyamatosan vonja ki erőit Donyeckből a dnyipropetrovszki régióba a nagy veszteségei miatt. Csak egy kisebb újonc állományt és frissen toborzott fiatalokat hagynak hátra, hogy tartsák a határmenti településeket. A veszteségeik titkolására a terepen több krematóriumot (amit „kazánházaknak” hívnak) állítottak fel, ahol elégetik az elhunyt katonák maradványait. A maradványokat úgy szedegetik össze, akár bevásárlószatyrokban is. A titkos hamvasztások miatt elég nagy a feszültség az állományban, főleg az ’öreg’ és fiatal katonák között, akik ellenzik a titkos hamvasztásokat.

Ukrajna támogatása

A G7-ek pénzügyminiszterei üléseztek, és kiadtak egy záró dokumentumot, melyben - többek között – Ukrajna pénzügyi támogatása és újjáépítése mellett álltak ki.

Szlovákia 84 millió - részben hitel formájában - euróval támogatja az ’Ukrenergo’ infrastrukturális létesítményeinek felújítását és fejlesztését, így segítve az ukrán energiaszektor helyreállítását.

Az ukránok Norvégiával is tárgyalásokat folytattak újabb támogatásért.

Béketárgyalások

Hétfőn több, mint két órát beszélt telefonon Trump és Putyin. Mindkét oldalról hasznosnak tartották a beszélgetést, bár szűkszavúan nyilatkoztak a beszélgetés urán. Trump azt mondta, hogy a két országnak kell megállapodni, és bár még közvetít a felek között, van egy „vörös határ”, de szerinte a felek azonnal megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat.  Putyin bejelentette, hogy az ukránokkal egy közös „Memorandumon” dolgoznak egy jövőbeli békemegállapodásról, és továbbra is azt hajtogatja, hogy a háború kiváltó okait meg kell szűntetni. Zelenszkij pedig úgy reagált, hogy Putyin nem akar békét és újabb szankciókra van szükség ellenük. Ezektől függetlenül, a háború kitörése óta a legnagyobb hadifogolycserét hajtották végre a héten.

Törökország és a Vatikán is jelezte, hogy közvetítene a felek között, és akár további találkozók helyszínét is biztosítanák. Zelenszkij Svájcot is emlegette. Az olasz miniszterelnök, Meloni támogatja a vatikáni kezdeményezést.

Merz, német kancellár felszólította Kínát, hogy támogassa a nyugati erőfeszítéseket, hogy létrejöhessen egy tűzszünet. A német védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy nemzetközi mandátum nélkül német katonák nem fognak Ukrajnába települni, és ő is azt mondta, hogy a tűzszünet elérése most a legfontosabb.

Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a nyugat csak a 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet szajkózza, de az az idő arra lenne jó, hogy Ukrajnát felfegyverezzék és, hogy megerősíthesse a védelmi pozícióit. Lavrov azt is mondta még, hogy „Franciaország vezeti az - Oroszországgal szembeni - ellenséges tábort”. 

Árnyékflotta orosz védelem alatt

Folyamatosak a hírek arról már egy jó ideje, hogy az oroszok árnyékflottát működtetnek, hogy - elsősorban - olajat csempésszenek, illetve juttassanak el a ’megrendelőkhöz’. A használt hajók bonyolult tulajdonosi struktúrával bírnak, de egyik se orosz. Az oroszok tagadták ezt ezidáig, azonban most napvilágot látott egy incidens, amivel gyakorlatilag elismerték, hogy igen is közük van az árnyékflottához, amit folyamatosan szankcionál pl. az EU, vagy Anglia. Egy „Jaguár” nevű - zászló nélküli - tanker hajózott a Bali-tengeren, amit egy SZU-35 orosz vadászgép fedezett felette. A gond az volt, hogy a vadászgép simán észt légtérben mozgott. Az észt légteret védő Nato kötelékben szolgáló portugálok is felküldték a vadászgépüket, de nem lőtték le az orosz gépet, hanem csak figyelték az eseményeket. Az észt felszólításra és kíséretére a tanker végül elhagyta az ész vizeket. Az oroszok nem nyilatkoztak az esetre, de cserébe feltartóztattak egy görög tulajdonú tankert, ami orosz vizeken hajózott.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukrán tűzszüneti javaslat ellenére folytatódtak a harcok. Drónokat szedtek le mindkét oldalon. Az ukránok Belgorodot támadták drónokkal. Napi szinten több mint 100 összecsapásról számoltak be.

Az oroszok folyamatos sikerekről számoltak be, minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. Majd ezer ukrán drónt lőttek le, illetve a legnagyobb dróntámadást indították a hétvégén a kijevi, dnyipropetrovszki és donyecki régió ellen. Donyeckben három település felett is átvették az ellenőrzést. Az ukránok újabb F-16-ost veszítettek el.

Erős idegzetűeknek

Orosz sajtó továbbra is foglalkozik ukrán (katonák) ukránok általi kivégzésével. A hírek szerint ukrán katonák arról számoltak be, hogy a Szumi régióban állomásozó 225. ukrán ezrednek volt/van egy „biztonsági szolgálata”, aminek az a feladata, hogy a katonai műveletben való részvételt megtagadó vagy dezertáló ukrán katonákat elkapja és megölje. Az így megölt katonák holttesteit fákhoz kötözték ki. Ezt a fasort, ahová a katonákat kikötözték „visszautasítók sikátorának” nevezték el.

Oroszok motorok és rohamtrojkák

Az oroszok egyre inkább használnak motoros egységeket is a harcokban. Ezt az ukránok is elismerték. Az új orosz taktika annyira bejött, hogy az egységeket 10-100 darab motorral is felszerelték illetve folyamatosan szerelik fel. A motoron ketten ülnek, a sofőr és a lövész. Az új módszerrel gyorsan leküzdhetik a terepet és elérhetik az ukrán állásokat. Sőt, mivel folyamatosan és gyorsan mozognak az ukrán drónok nem tudják bevenni őket. A motorok motocrossok, amik 130 km/h-val is tudnak hajtani, a drónok pedig max 120 km/h-t bírnak. Vannak olyan modellek, amik 140 km/h-t is bírnak, de a motorok mozgás közben manővereznek, így szintén nem tudják őket a drónok megfogni. Az ukránok azt is elismerték, hogy az orosz motorosok könnyen leküzdik az aknamezőket, mivel a páncéltörő aknák nem reagálnak a könnyű járművekre. Sőt a legújabb taktika az ún. rohamtrojkák bevetése. Ezek kis mobil csoportok, többnyire motorosokból állnak, és az a harci előnyük, hogy egy célpontra (pl. egy település) több tucatot vetnek be több irányból, amik nagyon gyorsan el is érik. Az ukránok pedig először egyet vesznek észre, amire tüzet nyitnak, majd pedig észlelik a többit, amik nagyon gyorsan érkeznek, és lépnek be a harcokba, így a válaszreakció késik.

EU szankciók

Az Európai Unió megerősítette, hogy újabb, a 17. szankciós csomagot adott ki Oroszországgal szemben. És azt is beígérte, hogy továbbiakat is bevezet, ha az oroszok nem fogadják el a 30 napos tűzszüneti megállapodást. Az uniós és európai vezetők bíznak abban, hogy ezt az amerikaiak is támogatni fogják, de Trump csak annyit reagált, hogy „attól függ, hogy Oroszország a béke felé halad-e vagy sem”. A mostani szankciók újabb árnyékhajókat tettek listára. A 189 érintett hajó közül azonban az oroszok szerint csak 15 hajózik orosz zászló alatt, a többi afrikai, latin-amerikai és óceániai zászlók alatt hajózik.

Az Unió betiltja az EU-ban gyártott, rakéták előállítására felhasználható vegyi anyagok exportját.

Az EU feketelistára rakott orosz személyeket és cégeket, illetve 30 olyan céget, akik harmadik országból (pl. Szerbia, Törökország, Vietnám) segítik az oroszokat.

Béketárgyalások

Elvileg május 15-én találkozott volna az ukrán és az orosz delegáció Isztambulban. Putyin kijelölt egy delegációt, de ő nem ment el. Trump sem. Zelenszkij először úgy nyilatkozott, hogy ott lesz a tárgyalásokon, de Ankarába vette az irányt és onnan szólt vissza Putyinnak, amiért az nem ment el a találkozóra. Ezután megváltoztatta az ukrán delegáció összetételét, és gyakorlatilag katonákat küldött. A tárgyalásra végül pénteken került sor, török közvetítéssel, de olyan nagy eredménye nem volt, mivel csak hadifogolycserében (1000 fő) tudtak megállapodni, de legalább leültek a felek. Zelenszkij kérte, hogy találkozhasson Putyinnal, ezt az oroszok „vették”, illetve abban állapodtak meg, hogy mindkét fél bemutatja az esetleges tűzszünetről szóló tervét. Trump azt mondta, hogy Putyin nem ment el, mert ő se, és hétfőn fog vele telefonon egyeztetni, illetve mihamarabb egy találkozót is szorgalmaz a kettőjük között. Egyébként Rubio, amerikai külügyminiszter ismét úgy nyilatkozott, hogy az ukrán-orosz háborút nem lehet katonailag megoldani, csak diplomáciai úton.

Az ukrán-orosz találkozó előtt az ukránok tárgyaltak az amerikai, német, brit, francia és török partnerekkel is Isztambulban, amit „nagyon produktívnak” tartottak.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Olyannyira, hogy az ukránok orosz területen támadtak. Drónokat irányítottak Moszkva felé, illetve – elsősorban - Kurszk, Rosztov, Brjanszk és Belgorod régiókba. Brjanszk régióban egy gyárat megsemmisítettek. Kurszkba pedig újabb szárazföldi csapatokat is küldtek az ukránok. A moszkvai drónküldözgetések most azért bírtak nagyobb jelentőséggel, mert az oroszok a győzelmi napi ünnepségre készültek, ami idejére tűzszünetet rendelt el Putyin.

Az oroszok is nyomták a drónokat az ukránokra. Lőszerraktárat, drónirányító központokat, katonai felszereléseket, alkatrészeket tároló raktárat semmisítettek meg. Újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben.Megsemmisítettek egy ún. „Baba Jaga” hexacoptert is. Több ún. nehézbombázó ukrán drónt is neveznek így. A „Baba Jaga” név egy mitológiai boszorkányt jelent. A drón mérete nagy, többrotoros, infrakamerával, zavaróberendezéssel van felszerelve, és akár egy 15 kilós bombát/rakétafejet is képes szállítani. Többnyire éjszaka vetik be az ukránok.

Elvileg május 08-tól tűzszünet volt 3 napig, de valójában az oroszok szerint az ukránok ezt megszegték, így erre nekik is reagálniuk kellett.

Újabb hadifogolycsere (410 fő) történt a két fél között a héten.

Orosz hírforrások szerint egy Donyeckben elfogott ukrán hadifogoly katona arról számolt be, hogy, ha dezertálni mernek, akkor az ukrán parancsnokaik ölik meg őket. Elmondása szerint ezt nyíltan hirdetik is az ukrán parancsnokaik.

Béketárgyalások

Trump megbeszélést folytatott Erdogan, török elnökkel, és bejelentette, hogy együtt fognak „dolgozni” a háború befejezésén.

Szombaton Ukrajnában találkoztak az ún. Hajlandók csoportjának egyes vezetői, így a német, francia, angol és lengyel vezetők. Itt május 12-től egy egyhónapos tűzszünetet javasoltak - állítólag amerikai támogatással - Ukrajna részéről, amit azzal kommentáltak, hogy „innentől kezdve az oroszoknál pattog a labda”, és, ha az oroszok nem tartják be, akkor nyomást fognak gyakorolni velük szemben. Ezt gyakorlatilag nem fogadták el az oroszok. Peszkov szerint a szankciókkal való fenyegetés csak időpocsékolás, és már hozzá vannak szokva a szankciókhoz. Azt is mondta, hogy Putyin mindig is nyitott volt, hogy tárgyaljon az európai vezetőkkel. Tűzszünetre pedig addig nem kerülhet sor, míg nyugati fegyvereket küldenek Ukrajnába. Putyin kifogásolta a fenti vezetők kommunikációját feléjük. Viszont felajánlotta, hogy május 15-én Isztambulban találkozzanak az ukránokkal, és ott folytassák a tárgyalásokat, ahol 2022-ben abbahagyták, azt sugalmazva, hogy a találkozó lehetőséget teremthet újabb tűzszünetre. Azt mondta: „Készen állunk a komoly tárgyalásokra. Célunk a konfliktus kiváltó okainak felszámolása, egy hosszú távú, történelmi perspektívából is tartós béke megteremtése”. Arról viszont nem nyilatkoztak, hogy milyen szinten képviseltetnék magukat, viszont várják Kijev válaszát. A bejelentést Trump pozitívan fogadta, és azt mondta, hogy „folytatják a munkát mindkét féllel”. Azt mondta, hogy a következő hét „nagy hét” lesz, de senkisem tudja (még), hogy valójában mit értett ezalatt. Zelenszkij először úgy reagált Putyin felvetésére (amit az európai vezetők is támogattak), hogy akkor kezdődhet tárgyalás, ha előbb tűzszünet lesz, de Trump ezt keresztülhúzta azzal, hogy nyilvánosan megsürgette Zelenszkijt („Have the meeting, now!!!”), hogy üljön le tárgyalni. Nem sokkal erre Zelenszkij azt válaszolta, hogy ott lesz csütörtökön Isztambulban. Az jelen íráskor még kérdőjel, hogy mi van, ha nem lesz tűzszünet hétfőtől?

Az oroszok egyébként azt is bejelentették, hogy az amerikai elnök megbízottja, Witkoff egy - az ukrán helyzet rendezésre vonatkozó - 22 pontos javaslatot fog átadni az oroszoknak.

Orosz gyengeségek

Egy konfliktusok elemzésével foglalkozó amerikai portálon jelent meg egy tanulmány, ami arról szól, hogy az oroszok hogyan takargatják a gyengeségeiket. A tanulmány írói szerint Putyint hatékony, erős és határozott vezetőként állítják be, de valójában ez nem igaz. Ezen állításukat - többek között - a következőkre alapozzák: a három éves háborúban - a becslések szerint - 900000 orosz halt meg, vagy sebesült meg. Nemhogy Kijevet nem sikerült elfoglalni (mert ez volt az eredeti cél), hanem a határmenti régiókat sem tudták 100 % bevenni, és semmilyen jelentős települést nem szereztek meg. Putyin nem látogatott a frontra, kerüli a kockázatot a tartalékos mozgósítás be nem vezetésével, inkább koreaiakat hívott. Az orosz gazdaság romokban. A kurszki ukrán behatolás sikerét is Putyin számlájára írják. A Kreml befolyásolja az orosz médiát, hogy milyen színben tűntessék fel Putyint. Putyin cenzúrát és büntetéseket alkalmaz az orosz társadalom azon tagjai ellen, akik felszólalnak a kialakult helyzet ellen. Az, hogy Putyin veteránokkal, családtagokkal vagy nőszervezetekkel találkozik, csak színlelés. Az orosz háborús célok eléréséhez képest a katonai előnyök „közepesnek” mondhatók. Azok az erőfeszítések, amit a Kreml azért tesz, hogy az orosz gyengeségeket eltitkolják arra valók, hogy „manipulálja a nyugati felfogást Oroszország képességeiről”.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok orosz veszteségekről számoltak be folyamatosan. Jelentéseik szerint az oroszok drónokat, páncélozott járműveket, tankokat, tüzérségi és légvédelmi rendszereket veszítettek. Számításaik szerint napi szinten ezernél is több embert/katonát vesztettek az oroszok. Szintén állították, hogy drónnal lőttek ki egy Szu-30-as vadászbombázót. Illetve Kurszkban egy benzinkutat robbantottak fel drónnal.

Az oroszok drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajnát. Heves támadások voltak Odesszában. Minden harccsoportjuk sikerekről, pozíciójuk javításáról számolt be. Katonai repülőtereket, dróngyártó üzemeket, lőszerraktárakat támadtak; megsemmisítettek két drónhajót a Fekete-tengeren. Újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá Harkovban és Donyeckben. Putyin arról is beszámolt, hogy franciák harcolnak az ő oldalukon.

Ásványianyag megállapodás

Az amerikaiak és az ukránok – hónapokig tartó feszült tárgyalások után - aláírták a gazdasági partnerségi megállapodást, vagy amit úgy ismerünk, hogy ásványianyag megállapodás. A részletek még nem kerültek napvilágra, de az biztos, hogy egy közös „befektetési” alapot hoz létre a két ország, ami célja az ukrán gazdaság fellendítése, illetve az ország ásványianyag tartalékát közösen termelik ki, osztják meg és adják el, de érinti a megállapodás az olaj és földgázkészletet is. A megállapodás szerint 50-50 %-ban partnerek. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok pl. katonai segítséget nyújt Ukrajnának. A hírek szerint azonban nem adnak az amerikaiak biztonsági garanciát az ukránoknak. A megállapodást az ukrán parlamentnek ratifikálni kell.

Béketárgyalások

Amerikai hírforrások szerint az oroszok a jelenlegi formájában nem fogadják el az amerikai békejavaslatot. Putyin elutasította azt, hogy a jelenlegi fronthatárt fagyasszák be, mert neki a határmenti megyék teljes területe kell. Illetve újra előhozták, hogy a háború „kiváltó okainak” felszámolását is meg kell valósítani. Medvegyev is úgy nyilatkozott, hogy a háborúnak Oroszország győzelmével és „a jelenlegi ukrán kormány megsemmisítésével kell végződnie”. Ettől függetlenül azt is állítják már az oroszok, hogy hajlandók "előfeltételek nélkül", közvetlen tárgyalásokat folytatni az ukránokkal. Pluszban Putyin egy háromnapos - egyoldalú - tűzszünetet is elrendelt május 8 és 10 (a II vh-t befejezésének 80. évfordulójára szervezett győzelmi parádé) között, amit az amerikaiak is kritizáltak, hogy nem párnapos tűzszünetre, hanem a harcok teljes leállítására, vagyis általános tűzszünetre lenne szükség a béketárgyalásokhoz. Zelenszkij is nekiment az orosz javaslatnak, sőt azt mondta, hogy nem tudja garantálni a Moszkvába érkezők biztonságát. Erre az oroszok azt válaszolták, hogyha az ukránok megtámadják Moszkvát, senki sem garantálja, hogy Kijev túléli.

Marcon úgy nyilatkozott egy interjúban, hogy a közeljövőben nyomást fog gyakorolni a nyugati szövetség Oroszországra.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette - miután aláírták az ásványianyag megállapodást -, hogy megváltozik az amerikaiak hozzáállása a békefolyamathoz. Azt mondta, hogy nem fognak tovább közvetítőként fellépni; a feleknek maguknak kell megállapodni és a konfliktus megoldására javaslatot tenni. Rubió úgy nyilatkozott, hogy a két fél álláspontja még mindig kicsit messze van egymástól. A hétvégén már azonban úgy nyilatkozott az amerikai külügy, hogy nem szállnak ki a béketárgyalásokból.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az oroszok Pokrovszk felé nyomulnak. Donyeckben újabb településeket vettek ellenőrzésük alá. Kijevet nagy erőkkel támadták. Napi szinten 100 ukrán drónt is leszednek, illetve módszeresen drónirányító központokat támadtak. A hét végén Putyin bejelentette, hogy visszavették Kurszkot, és így a front további szakaszán folytatják a harcokat. Az oroszok szerint a végső csapásokat drónokkal mérték az ukránokra Kurszkban. Visszafoglalták Gornalt, és még elszórtan lehetnek ukrán csoportosulások, de azokat „megsemmisítik”.

Zelenszkij álláspontja - Az amerikai békejavaslat

Zelenszkij a héten többször is nyilatkozott a tűzszünet és a béketárgyalások tekintetében. Azt mondta, hogy Ukrajna készen áll a feltétel nélküli tűzszünetre, de, ha az csak „részleges”, akkor „tükörintézkedéseket” vetnek be, vagyis, ha pl. az oroszok az energiaszektort támadják, akkor ők is így cselekszenek. Az ásványianyag egyezményről úgy nyilatkozott, hogy a jogászok dolgoznak rajta, és az ukrán parlamentnek ratifikálnia kell majd. Szintén bejelentette, hogy kész találkozni Trumppal a Vatikánban…, ahova egyébként mindketten a pápa temetésén vettek részt... (Ez egyébként megtörtént 15 percben, amit „nagyon produktívnak” tartottak.) A háború befejezéséről pedig azt mondta, hogy Oroszország megpróbálja kiszorítani az amerikaiakat a háború befejezéséről szóló tárgyalásokból; szerinte az amerikaiaknak nyomást kell gyakorolniuk az oroszokra, illetve olyan biztonsági garanciákat vár az amerikaiaktól, mint, ami Izraelnek van. Szerinte az oroszok nem követelhetik, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a Nato-hoz, sőt szerinte megy is párbeszéd erről az amerikaiak és az oroszok között. Arra hírre, miszerint az amerikai ’béketerv’ a megszállt ukrán területek Oroszországhoz való átadását javasolja, azt válaszolta, hogy ők gyors és tisztességes békét akarnak, de ha a Krímről, vagy a szuverén területeikről van szó, akkor a háború el fog húzódni; nem fogják a Krím „megszállását” elismerni, mert az az alkotmányuk ellen van (bár azt elismerte, hogy nincs Ukrajnának „elég fegyvere”, hogy visszaszerezze a Krímet).

Ezen utolsó kijelentése be is tett az amerikaiaknak, Rubio le is mondta a szerdán megtartott londoni megbeszélést, amin még a franciák és a németek képviseltették volna magukat. Persze ki is szivárgott az amerikaiak által kidolgozott békejavaslat, ami a következőket tartalmazza:

-Ahol jelenleg a frontvonal van, azt „befagyasztanák”, tehát az eddig megszállt területek orosz fennhatóság alatt állnának de facto, de Harkiv egy része visszakerülne az ukránokhoz

-A Krímet az amerikaiak elismernék orosz területnek de jure

-Az ukránok használhatnák a Dnyeper folyót

-Az ukránok nem lesznek Nato tagok, de Eu tagok lehetnek

-Az európaiak adnának biztonsági garanciákat

-Az orosz elleni szankciók feloldása, és gazdasági együttműködés

-Segítségnyújtás Ukrajna újjáépítésében

-Ukrajna megtartja az irányítást a zaporizzsjai erőmű felett, de az Egyesült Államok kezeli, amely Ukrajnát és Oroszországot is ellátja árammal.

Az amerikai alelnök úgy nyilatkozott, hogy szerinte korrekt javaslatot tettek le, és ha nem fogadják el, akkor az amerikaiak kivonulnak a béketárgyalásokból. Trump is dühösen reagált és azt kérdezte, hogyha Zelenszkij a Krímet akarja, akkor „miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt?” Viszont a kijevi támadást követően azt is megkérdezte, hogy Putyin vajon tényleg be akarja-e fejezni a háborút, így újból szankciókkal fenyegetőzött.

Az oroszok kedvező(bb)en fogadták a tervet, sőt Putyin maga jelentette be, hogy a jelenlegi fronthatáron hajlandó befejezni a háborút, azonban az európai csapatok jelenlétét Ukrajnában - jelenleg - elutasítják. Putyin találkozott ismét az amerikai különmegbízottal, Whitkoffal, és utána megerősítette, hogy kész tárgyalni az ukránokkal.

Kínai részvétel

Az ukrán külügyminiszter behívatta a kínai nagykövetet, mivel szerintük kínai állampolgárok vesznek részt a háborúban Ukrajna ellen az oroszok oldalán, illetve a kínai vállalatok vesznek részt az oroszországi katonai termékek gyártásában. Ezekről az ukrán különleges szolgálat tárt fel bizonyítékokat a nagykövetnek. Az ukránok figyelmeztették Kínát, hogy a jövőben tartózkodjon olyan lépésektől, amelyek sérthetik az ukrán-kínai kétoldalú kapcsolatokat. A kínaiak fenntartják, hogy nem támogatják aktívan a háborút.

Újabb orosz tábornok meggyilkolása

Április 25-én reggel egy moszkvai lakótelepen parkoló Volkswagen gépkocsiba rejtett robbanóanyagot távirányítással felrobbantottak, és a kocsihoz érkező Moszkalik tábornok a robbanás következtében életét vesztette. A robbanóanyag egy házi készítésű, repeszekkel töltött szerkezet volt. Az orosz hatóságok elfogtak egy 1983-as születésű férfit, aki – az oroszok szerint az ukrán különleges szolgálatok embere, bár az állampolgársága nem tisztázott - elismerte, hogy ez év februárban vásárolt egy autót, amit ő szerelt fel robbanóanyaggal, de a robbantást távolról egy másik ukrán különleges szolgálatok embere indította el. A tábornok a védelmi minisztériumban dolgozott.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok folyamatosan szedtek le drónokat, és Belgorodban is aktívak már egy ideje, illetve dróntámadásokat vezettek orosz területen. Az ukránok szerint az oroszok Luhanszk és Donyeck régiókon túlra akarják őket „tolni”, de ez nem sikerült nekik idáig, mert az ukránok sikereket értek el, sőt ellentámadást hajtottak végre, és 16 nkm-nyi területet vissza is foglaltak a pokrovszki tengelynél.

Az orosz jelentések szerint minden harccsoportjuk javított a pozíciójukon. Bevetettek Iszkander és Tornado rakétákat is. Kurszkban is folytatódtak a harcok. Mint korábban írtam az ukrán fegyveres erők elit alakulata, a 82. légideszant rohamdandár a kurszki Gornalban található Szent Miklós kolostorba fészkelte be magát. A friss hírek szerint az orosz támadások miatt nagyok a veszteségeik és a kolostor területéről Szumiba próbálnak menekülni, úgyhogy közben pajzsként használják az orosz hadifoglyokat. Plusz az oroszok szerint nem akarják megadni magukat, sőt tüzérséget telepítettek be, így sajnálatukat fejezték ki, hogy az 1671-ben épült kolostort „érinteni” fogják az összecsapások. Az utolsó hírek szerint heves harcok kezdődtek itt. Ettől függetlenül nem akarják könnyen elengedni Kurszkot az ukránok, illetve a múlt heti orosz támadások bosszújaként dróntámadást indítottak a régióban, és lakóépületeket találtak el. Szumiban több települést vontak az oroszok ellenőrzésük alá, és egy ún. „egészségügyi övezetet” alakítottak ki a határig. Donyeckben is újabb települést vontak az ellenőrzésük alá. Ideiglenes bevetési pontot, drónvezérlő központokat, Starlink állomásokat lőttek ki. Orosz katonák arról is beszámoltak, hogy az ukrán katonák az általuk elhagyott településeken álcázott robbanóanyagokat hagynak pl. hátizsákban, de csokoládés, vagy rágós papírba is csomagolnak robbanóanyagokat.

Béketárgyalások

Nem csitul a feszült viszony az amerikaiak és az ukránok között. Trump a háború okaként Putyin és Biden mellett Zelenszkijt is felsorolta, s azt mondta (róla), hogy ha valaki háborút indít, tudnia kell, hogy meg tudja-e nyerni. Azt mondta, hogy nem kezd senki háborút egy olyan országgal szemben, aki hússzor akkora, mint az övé, aztán majd abban reménykedik, hogy másoktól fog rakétákat kapni. Ez utóbbira azért is utalt, mert Zelenszkij folyamatosan rakétákat kér a szövetségeseitől. Egyébként Zelenszkij meghívta Trump-ot Ukrajnába, hogy a saját szemével lássa a háború borzalmait. Az amerikaiak egyébként kifejezték nem tetszésüket az egész békefolyamattal kapcsolatban; az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogyha rövidesen nem érnek el eredményeket, akkor egyszerűen „továbblépnek”. Aztán az amerikai alelnök már árnyaltabban is fogalmazott, és kifejezte optimizmusát a sikeres tárgyalásokkal kapcsolatban.

Trump a héten fogadta az olasz miniszterelnököt, Melonit, és a közös sajtótájékoztatójukon elmondta, hogy rövidesen várják az oroszok válaszát a javaslataikra, és, hogy húsvét után aláírják az ásványianyag egyezményt az ukránokkal.

Párizsban találkoztak az amerikaiak, németek és britek. A találkozó célja az volt, hogy egy „igazságos és fenntartható” békemegállapodás születhessen Ukrajnában. Újra kifejezték a jelenlevő felek, hogy a háborúnak minél hamarabb be kell fejeződni.

Putyin hirtelen bejelentett egy harmincórás tűzszünetet a húsvét miatt, illetve humanitárius okokra hivatkozva. Azonban mindkét fél azzal vádolta egymást, hogy ezt sem tartották be. Egy sikere volt a tűzszünetnek, hogy több, mint 200 hadifoglyot kicseréltek.

Oroszok elleni amerikai szankciók

Trump meghosszabbította egy évvel az oroszokkal szembeni szankciókat, amit még a Biden kormányzat vezetett be, viszont az Amerikai Kereskedelmi Kamara javaslatot nyújt be, hogy fokozatosan szűntessék meg a pénzügyi szektorra való korlátozásokat. (Nem) meglepő módon az oroszok nem akarják a szankciók feloldását, mert Lavrov szerint a „ravasz” amerikaiak „elárasztanák” az orosz piacot a termékeikkel és a szolgáltatásaikkal, főleg olyan területeken, ahol az oroszok is gazdasági eredményeket értek el. Persze, van olyan terület, ahova kellenének az amerikaiak, például a légi közlekedés. Állítólag rengeteg Boeing gép ragadt Oroszországban, amik nem tudnak repülni, pl. az alkatrészek hiánya miatt.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. A felek kölcsönösen szedtek le drónokat, és kölcsönösen támadták egymást, hogy megsértették az energetikai infrastruktúrák elleni támadások felfüggesztését. Szintén folytatódott a vádaskodás a múlt heti rengeteg civil áldozatot és sérültet eredményező krivoj rog-i támadás miatt. Az oroszok szerint ők egy találkozó külföldi és ukrán tisztjeit célozták és ölték meg, az ukrán szakszerűtlen légvédelem miatt következett be a tragédia.

Az oroszok újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben és Szumiban is. Kurszkban is szorul a hurok az ukránok körül. Felszabadították Guevo települést az oroszok, illetve a híradások szerint az ukránok úgy elhagyták Kurszkot, hogy a sebesültjeiket és a halottaikat is hátrahagyták. Most az oroszok gyűjtik össze az elhunyt ukrán katonákat. Az orosz jelentések szerint egy hét alatt 1200 ukrán drónt lőttek le, több drónirányító központot semmisítettek meg, és lelőtték az ukránok egyik F-16-osát is, de támadtak katonai repülőteret, fegyver/lőszerraktárat és rakétatároló telephelyet. Állításaik szerint minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el.

Krotevics

Az ukrán híres/hírhedt Azov dandárjának parancsnoka, Bohdan Krotevics lemondott parancsnoki beosztásából és egy vele készült interjúban élesen bírálta az ukrán katonai vezetést, konkrétan a főparancsnokot, Szirszkijt, akinek szerinte le kellene mondania. Krotevics állította, hogy azért mondott le, mert olyan parancsokat kapott, ami már a bűncselekményt súrolta. Szerinte a parancsnokaik „mentalitása még a II. világháborúban van”, „meg se próbálják alkalmazni a háború tudományát és művészetét”. „Elutasítják a célpontok eltalásának új eszközeit” sőt azt sem tudják, hogy hogy működnek a drónok és a siklóbombák, emiatt is tudtak az oroszok mélységben behatolni ukrán területen. Szerinte az ukránok elbuktak a manőverező hadviselésben, és Szirszkij minél több embert nyomott a frontra, ahol az oroszok támadtak, és maga is inkább a támadásra koncentrált.

Kínaiak

Az ukránok elfogtak két kínai állampolgárt, akik az oroszok mellett harcoltak, és állítják, hogy a kínaiak is katonákat küldenek a frontra. A kínai kormány cáfolja ezen híreket. Az ukránok szerint legalább 150 kínai harcol az oroszok oldalán, és szerintük a közösség médiában toborozzák a kínaiakat, akikről a kínai kormányzati tisztviselők tudnak. Az oroszok is tagadják, hogy Kína hivatalosan is küldene katonákat.

Jasionka

Az Egyesült Államok hadserege kivonja csapatait és felszerelését az ukrán határ közeli, dk-lengyelországi Jasionkából, ami katonai reptér és logisztikai csomópont. Ez azért jelentős lépés, mert az Ukrajnának nyújtott katonai segítség 95 százaléka Jasionkán keresztül történik, az amerikaiak pedig vezető szerepet játszottak a repülőtér működtetésében és a fegyverek Ukrajnába szállításában. Az amerikaiakat németek, brittek és norvégok váltják.

Ukrajna támogatása

A belga miniszterelnök bejelentette, hogy ebben az évben egymilliárd eurós segélycsomagot nyújtanak Ukrajnának.

Az Ukrajnát támogató országok bejelentették, hogy több mint 21 milliárd eurós hosszútávú katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának, ezt a Ramstein csoport ülésén jelentették be.

A németek viszont bejelentették, hogy nem tudnak a továbbiakban Patriot rendszert küldeni az ukránoknak. Sőt a leendő kancellár, Merz kijelentette, hogy Ukrajna Nato-s vagy Eu-s csatlakozását, csakis a háború befejezése után tudják támogatni.

Orosz államosítás Ukrajnában

Egy amerikai hírportál szerint az oroszok a megszállt ukrán területeken, - elsősorban - ingatlanokat államosítanak tömegével. A forrás szerint ennek három oka van. Az egyik, hogy az elhagyatott ingatlanokat eladják vagy elárverezik az oroszok, így bevételhez jutnak. A másik, hogy, aki vissza akarja kapni a tulajdonát, orosz állampolgárságot is fel kell mutatnia, vagyis arra kényszerítik a tulajdonosokat, hogy felvegyék az állampolgárságot, ha meg akarják tartani - mondjuk - a lakásukat. Illetve az elhagyott ingatlanokat orosz állampolgároknak adnak, akiket így be tudnak telepíteni ukrán területre.

Béketárgyalások

Csütörtökön újabb orosz-amerikai konzultációra került sor, most Isztambulban, amelynek célja a két ország diplomáciai képviselete működésének a normalizálása. Ezen kívül felmerült a közvetlen légi forgalom visszaállításának lehetősége, illetve a lefoglalt orosz vagyon, köztük hat diplomáciai ingatlan visszaszolgáltatása is.

Szintén csütörtökön ülésezett az ún. Hajlandóak csoportja. Közleményeik szerint jól haladnak a terveik kidolgozásában, ami arra irányul, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat kapjon a jövőre vonatkozóan, azonban abban még mindig eltérőek a vélemények, hogy kik küldenének katonákat Ukrajnába. A lengyelek, görögök, olaszok nemet mondtak. Az Eu külügyi szóvivője viszont azt is elmondta, hogy még abban sincs egyetértés, hogy milyen missziót (békefenntartó, elrettentő, megfigyelő stb.) hozzanak létre, sőt az ukránok állandóan változtatják a véleményüket, amit figyelembe kell venniük. Azt is többen hangsúlyozták, hogy az amerikaiakat is be kellene vonni a koalícióba, hiszen szükség lenne pl. a légvédelmükre, vagy a hírszerzési információikra, de eddig a részvételt elutasították. Sőt lemondtak az ún. Ramstein csoport (szintén az ukránokat támogató tömörülés) vezetéséről is, aminek az ülése szintén a héten volt.

Putyin pénteken találkozott az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottjával, Steven Witkoffal Szentpéterváron. A több, mint négyórás találkozót mindkét fél eredményesnek ítélte, de nem árultak el részleteket a találkozóról. Az oroszok viszont a találkozót úgy értékelték, hogy egy újabb lépés a két elnök találkozásáig.

Ukrajna feldarabolása

Az amerikai elnök ukrajnai megbízottjával, Keith Kellogg-al  készült interjú szerint, Ukrajnát – a II. világháború utáni Berlinhez hasonlóan – felosztanák európai és orosz „felelősségi zónákra”. A javaslat és a napvilágot látott „titkos” térkép szerint a Dnyeper folyótól nyugatra a brittek és franciák biztosítanának; az oroszok által elfoglalt keleti régiókat az oroszok megtarthatnák. A két körzet között pedig egy demilitarizált övezetet hoznának létre, amit az ukránoknak kellene tartani. Persze most botrány van, és Kellogg szerint a cikk elferdítette szavait Ukrajna esetleges felosztásáról. Szerinte ő a tűzszünet utáni helyzetről beszélt és „a szövetséges erők felelősségi területeire vagy zónáira” hivatkozott, nem pedig Ukrajna felosztására célozott.

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. A legintenzívebb összecsapások Pokrovszk, Liman, Toreck, Szumi, Donyeck és Kurszk irányában voltak. Az ukránok folyamatosan szedtek le drónokat, illetve jelentéseik szerint orosz légvédelmi és tüzérségi rendszerre, robbanóanyag és lőszerraktárra, pontonhídra csaptak le, illetve oda, ahol fegyver, felszerelés vagy személyzet koncentrálódott. Lecsaptak az orosz Szamara régióban levő legjelentősebb száloptikai gyárra is, ahol a munka is leállt. Állították, hogy napi szinten több, mint száz összecsapásuk volt. Belgorodot is támadták.

Bird of Pray

Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta a saját gyártású, Bird of Prey (jelentése kb.: ragadozómadár) drón hadrendbe állítását. A drónt harctéri tapasztalatok alapján fejlesztették ki, és úgy szerelték fel, hogy páncélozott személyszállító járműveket, sőt tankokat is meg tud támadni.

Donyeckben újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá az oroszok. Kurszkban nagyon nagy a nyomás az ottmaradt ukrán csapatokon, Zelenszkij is elismerte, hogy az oroszok ki akarják szorítani őket. Állítólag több száz ukrán katona egy kolostorba fészkelte be magát, ahol az egyik utolsó ukrán támaszpontot alakították ki. Innen akarják kiűzni őket az oroszok. Az oroszok egy nagy támadást indítottak a dnyidnyipropetrovszki Krivij Rig-ben. Az oroszok azt állították, hogy egy étterem ellen irányult a támadás, ahol ukrán katonák és nyugati kiképzők tartózkodtak. Ehhez képest 18-an meghaltak, köztük több gyerek. (Szakértők szerint a célponttól 50m-el arrébb csaptak le.)  Kijevet is támadták, illetve Szumiban hatalmasak az ukránok veszteségei. Az oroszok szerint azon ukránok ellen indítottak hajtóvadászatot itt, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert Szudzsánál. Csasziv Jar-ért pedig elkeseredett harcok folynak.

Orosz hadkötelesek behívása

Putyin aláírta a rendeletet, amivel 160.000 18 és 30 év közötti hadkötelest hívnak be szolgálatra, ami áprilistól júliusig tart. Aki befejezték a szolgálatukat, leszerelhetnek.

Ukrajna támogatása

A németek ez évben 7 milliárd euróval támogatják Ukrajnát, ebből 4 milliárd értékben katonai felszerelést nyújtanak nekik.

A norvégok ez évben 85 milliárd korona (3,4 milliárd dollár) értékű segélycsomagot biztosítanak Ukrajnának.

A dán kormány bejelentette a 25. segélycsomagját Ukrajnának, amely a következő három évben 6,7 milliárd dán korona (0,898 milliárd euró) katonai támogatást nyújt nekik.

Hollandia 2 milliárd eurós segélyt nyújt Ukrajnának 2025-ben.

Az Európai Unió 16,7 millió euró értékű „Ukraine2EU” nevű programot indít Ukrajna EU-tagságra való felkészülésének támogatására. 

Béketárgyalások

Trump a hét elején nyilvánosan kiakadt mind Zelenszkijre, mind Putyinra. Szerinte Zelenszkij ki akar hátrálni az ásványianyag egyezményből. Putyinra meg azért, mert megkérdőjelezte Zelenszkij pozícióját, ezért büntetővámmal sújtaná az orosz olaj vásárlóit, ha azt látja, hogy Putyin hátráltatja az ő erőfeszítéseit. Az oroszoktól jött is válasz. Egy orosz lapban az orosz külügyminiszter-helyettes kritizálta az amerikai hozzáállást. Felrótta az amerikaiaknak, hogy az ukránokat nem figyelmeztették, hogy vessenek véget a háborúnak és, hogy nem foglalkoznak a konfliktus kiváltó okaival. Azt az oroszok is elismerik, hogy a probléma „összetett” és az orosz elnök sajtótitkára ki is jelentette, hogy az orosz fél továbbra is kapcsolatot tart az Egyesült Államokkal az ukrán konfliktus rendezése érdekében. Ez folytatódott is a héten, ugyanis az orosz elnöki megbízott Dmitrijev a héten folytatott tárgyalásokat Washingtonban. Azt mondta, hogy vannak nézeteltérések, de pozitív a hozzáállásuk, megértik az oroszok álláspontját és elkötelezettek a problémák megoldásában.

Zelenszkij bejelentette, hogy egy ügyvédi iroda fogja őket képviselni az ásványianyag egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon, mert annak „tisztességesnek és partnerségi alapúnak kell lennie”.

A héten üléseztek a NATO külügyminiszterei Brüsszelben. Egyes résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy Putyin nem hajlandó tűzszünetet kötni és béketárgyalásokat kezdeni, így fokozni kell a nyomást rajta. Rubio, amerikai külügyminiszter szintén részt vett a tanácskozáson és azt mondta, hogy heteken belül ki fog derülni, hogy Putyin komolyan gondolja-e a békét és a tűzszünetet, és, hogy a háború befejezése végül is rajta áll. Olyan hírek is kiszivárogtak, hogy Macron francia elnök - aki nagyon is pozícionálja magát - szeretné Európát képviselni/vezetni a Putyinnal való tárgyalásokon.

A hét végén a brit és a francia hadsereg parancsnokai látogattak Kijevbe, ahol az ukrán katonai vezetőkkel tárgyaltak az ukrán hadsereg támogatásáról, illetve a tűzszünet utáni biztonsági garanciák lehetőségeiről.

O55