Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 május 5-11

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Olyannyira, hogy az ukránok orosz területen támadtak. Drónokat irányítottak Moszkva felé, illetve – elsősorban - Kurszk, Rosztov, Brjanszk és Belgorod régiókba. Brjanszk régióban egy gyárat megsemmisítettek. Kurszkba pedig újabb szárazföldi csapatokat is küldtek az ukránok. A moszkvai drónküldözgetések most azért bírtak nagyobb jelentőséggel, mert az oroszok a győzelmi napi ünnepségre készültek, ami idejére tűzszünetet rendelt el Putyin.

Az oroszok is nyomták a drónokat az ukránokra. Lőszerraktárat, drónirányító központokat, katonai felszereléseket, alkatrészeket tároló raktárat semmisítettek meg. Újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben.Megsemmisítettek egy ún. „Baba Jaga” hexacoptert is. Több ún. nehézbombázó ukrán drónt is neveznek így. A „Baba Jaga” név egy mitológiai boszorkányt jelent. A drón mérete nagy, többrotoros, infrakamerával, zavaróberendezéssel van felszerelve, és akár egy 15 kilós bombát/rakétafejet is képes szállítani. Többnyire éjszaka vetik be az ukránok.

Elvileg május 08-tól tűzszünet volt 3 napig, de valójában az oroszok szerint az ukránok ezt megszegték, így erre nekik is reagálniuk kellett.

Újabb hadifogolycsere (410 fő) történt a két fél között a héten.

Orosz hírforrások szerint egy Donyeckben elfogott ukrán hadifogoly katona arról számolt be, hogy, ha dezertálni mernek, akkor az ukrán parancsnokaik ölik meg őket. Elmondása szerint ezt nyíltan hirdetik is az ukrán parancsnokaik.

Béketárgyalások

Trump megbeszélést folytatott Erdogan, török elnökkel, és bejelentette, hogy együtt fognak „dolgozni” a háború befejezésén.

Szombaton Ukrajnában találkoztak az ún. Hajlandók csoportjának egyes vezetői, így a német, francia, angol és lengyel vezetők. Itt május 12-től egy egyhónapos tűzszünetet javasoltak - állítólag amerikai támogatással - Ukrajna részéről, amit azzal kommentáltak, hogy „innentől kezdve az oroszoknál pattog a labda”, és, ha az oroszok nem tartják be, akkor nyomást fognak gyakorolni velük szemben. Ezt gyakorlatilag nem fogadták el az oroszok. Peszkov szerint a szankciókkal való fenyegetés csak időpocsékolás, és már hozzá vannak szokva a szankciókhoz. Azt is mondta, hogy Putyin mindig is nyitott volt, hogy tárgyaljon az európai vezetőkkel. Tűzszünetre pedig addig nem kerülhet sor, míg nyugati fegyvereket küldenek Ukrajnába. Putyin kifogásolta a fenti vezetők kommunikációját feléjük. Viszont felajánlotta, hogy május 15-én Isztambulban találkozzanak az ukránokkal, és ott folytassák a tárgyalásokat, ahol 2022-ben abbahagyták, azt sugalmazva, hogy a találkozó lehetőséget teremthet újabb tűzszünetre. Azt mondta: „Készen állunk a komoly tárgyalásokra. Célunk a konfliktus kiváltó okainak felszámolása, egy hosszú távú, történelmi perspektívából is tartós béke megteremtése”. Arról viszont nem nyilatkoztak, hogy milyen szinten képviseltetnék magukat, viszont várják Kijev válaszát. A bejelentést Trump pozitívan fogadta, és azt mondta, hogy „folytatják a munkát mindkét féllel”. Azt mondta, hogy a következő hét „nagy hét” lesz, de senkisem tudja (még), hogy valójában mit értett ezalatt. Zelenszkij először úgy reagált Putyin felvetésére (amit az európai vezetők is támogattak), hogy akkor kezdődhet tárgyalás, ha előbb tűzszünet lesz, de Trump ezt keresztülhúzta azzal, hogy nyilvánosan megsürgette Zelenszkijt („Have the meeting, now!!!”), hogy üljön le tárgyalni. Nem sokkal erre Zelenszkij azt válaszolta, hogy ott lesz csütörtökön Isztambulban. Az jelen íráskor még kérdőjel, hogy mi van, ha nem lesz tűzszünet hétfőtől?

Az oroszok egyébként azt is bejelentették, hogy az amerikai elnök megbízottja, Witkoff egy - az ukrán helyzet rendezésre vonatkozó - 22 pontos javaslatot fog átadni az oroszoknak.

Orosz gyengeségek

Egy konfliktusok elemzésével foglalkozó amerikai portálon jelent meg egy tanulmány, ami arról szól, hogy az oroszok hogyan takargatják a gyengeségeiket. A tanulmány írói szerint Putyint hatékony, erős és határozott vezetőként állítják be, de valójában ez nem igaz. Ezen állításukat - többek között - a következőkre alapozzák: a három éves háborúban - a becslések szerint - 900000 orosz halt meg, vagy sebesült meg. Nemhogy Kijevet nem sikerült elfoglalni (mert ez volt az eredeti cél), hanem a határmenti régiókat sem tudták 100 % bevenni, és semmilyen jelentős települést nem szereztek meg. Putyin nem látogatott a frontra, kerüli a kockázatot a tartalékos mozgósítás be nem vezetésével, inkább koreaiakat hívott. Az orosz gazdaság romokban. A kurszki ukrán behatolás sikerét is Putyin számlájára írják. A Kreml befolyásolja az orosz médiát, hogy milyen színben tűntessék fel Putyint. Putyin cenzúrát és büntetéseket alkalmaz az orosz társadalom azon tagjai ellen, akik felszólalnak a kialakult helyzet ellen. Az, hogy Putyin veteránokkal, családtagokkal vagy nőszervezetekkel találkozik, csak színlelés. Az orosz háborús célok eléréséhez képest a katonai előnyök „közepesnek” mondhatók. Azok az erőfeszítések, amit a Kreml azért tesz, hogy az orosz gyengeségeket eltitkolják arra valók, hogy „manipulálja a nyugati felfogást Oroszország képességeiről”.

O55