Közelharc

Közelharc

Ukrajna heti összefoglaló április 15-21

2024. április 22. - optimus55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok többnyire drónok lelövéséről számolnak be, de állításuk szerint lelőttek egy orosz TU-22M3 bombázót, ami cirkálórakéták kilövésére volt alkalmas. A repülőgép a sztavropoli régió Krasznogvardejszkij kerületében zuhant le. A négyfős legénységből egy meghalt, kettő kórházban van, egyet pedig keresnek. Az oroszok szerint műszaki meghibásodás történt, de az interneten keringő felvételek nem ezt erősítik, mivel a gép pörögve zuhan lefele, miközben ég a hátsó része. Az ukránok folyamatosan támadásokat hajtanak végre az orosz belgorodi régióban, sőt a hétvégén nyolc orosz régióban hajtottak végre dróntámadást orosz energetikai rendszerek ellen.

Az orosz csapatok Poltava, Cserkaszi, Hmelnickij, Kirovohrad, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsija, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odessza és Herszon régiókat bombázták. Csernyihivben legalább százan meghaltak egy nagyszabású orosz támadás következtében. Támadják folyamatosan az ukrán energetikai rendszert is, az orosz védelmi minisztérium szerint a héten 34 ilyen jellegű csapást mértek nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel Ukrajna energiaipari létesítményeire, hadiipari komplexumára és vasúti infrastruktúrájára. Az oroszok szerint a légvédelmük csak a héten 10 amerikai gyártmányú ATACMS hadműveleti-taktikai rakétát, egy JDAM bombát, 6 brit gyártmányú Storm Shadow cirkálórakétát, 5 francia gyártmányú Hammer irányított bombát, illetve 3 MIG-29-es vadászgépet és 4 AN-26-os katonai szállítógépet lőttek le.

 Ukrajna támogatása

 A holland kormány 2026-ig 4,4 milliárd euróval támogatja Ukrajnát, melyet katonai, gazdaság és humanitárius célokra fordíthatnak. Ez évben 1 milliárd euró értékben kap katonai támogatást, jövőre pedig 3 milliárdos katonai támogatást kap és 400 millió euró gazdasági segélyt. A holland kormányfő szintén ígéretet tett, hogy felgyorsítják a fegyverek, lőszerek szállítását, illetve, hogy Ukrajna minél hamarabb megkapja a 24 db F-16-os vadászgépet. Hollandia egyben csatlakozik a németekhez és az észtekhez, hogy minél hamarabb jusson légvédelmi és tüzérségi felszerelés és lőszer Ukrajnába, erre a célra 200 millió eurót különített el.

Dánia mintegy 313 millió dollár értékben katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának, ebből kb. 28 milliót közvetlenül az ukrán hadiipar kap meg. A pénzeszközöket a dánok a hollandokkal és csehekkel együttműködve biztosítják Ukrajnának, hogy fejlessze a tengeri képességeit, és, hogy drónokat és rakétaalkatrészeket tudjanak gyártani.

 A német bejelentésre, miszerint átadnak egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arra szólította fel az ilyen rendszerekkel rendelkező országokat, hogy támogassák, illetve ők is adjanak át légvédelmi rendszert az ukránoknak. A NATO-Ukrajna megbeszélés után a főtitkár bejelentette, hogy a tagállamok ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajna légvédelmét.

 Az USA megtörte az eddigi késlekedését, és a Kongresszus elfogadta, hogy Ukrajna kapjon 60,8 milliárd dollár katonai segélyt. A segélyt még a Szenátusnak is el kell fogadni, és hetek is eltelnek, hogy megérkezzen a segély Ukrajnába.

Ukrajna és az Európai Beruházási Bank között létrejött egy megállapodás, miszerint Ukrajna 560 millió eurót támogatást kap, melyet az energiaszektorra, a közlekedési infrastruktúrára, a lakásfelújításra, valamint olyan projektekre fordíthat, amelyek támogatják az ukrán gazdaság élénkítését.

 Tavaszi hadjárat

Volodimir Zelenszkij már februárban kijelentette, hogy Oroszország arra készül, hogy tavasszal vagy nyár elején offenzívát indítson Ukrajnában. Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke jelenleg is ezt állítja, vagyis, hogy az offenzíva Ukrajna keleti donbászi régiója környékén fog megindulni, ezt arra (is) alapozza, hogy az oroszok a Donyeck megyei Chasiv Yar közelében összpontosították erőiket. Chasiv Yar egy stratégiailag fontos város, 10 km-re van Bakhmuttól. A város elfoglalása pedig mérföldkő lenne a nyugati irányba történő megindulásnak. Az ukránok szerint a Kreml kiadta a parancsot, hogy május 9-ig foglalják el az oroszok a várost. Budanov szerint az ukránok készülnek a visszaverésre, de nyugati katonai segítség nélkül nagyon nehéz dolguk lesz.

A NATO hírszerzése vitatja, hogy az oroszok jelentős sikereket érhetnek el egy tavaszi offenzíva során. Bár előnyben vannak a fegyverek és személyi állomány létszámát tekintve, egy nagy offenzívához szükséges létszámmal, lőszerrel és manőverezési képességgel nem rendelkeznek, a személyi állománya pedig tapasztalatlan és politikailag motivált.

Az ukránok szerint második legnagyobb városuk Harkiv is célpontja az oroszoknak, de ezt ők cáfolták egy ideig, azonban most az orosz külügyminiszter potenciális célpontként jelölte meg a várost. Elmondta, hogy egy demilitarizált egészségügyi övezetet hoznának létre itt, illetve céljuk egy ütközőzóna kialakítása, amivel az ukránokat távol tudnák tartani az orosz területektől.

 

Ukrajna heti összefoglaló április 8-14

Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Még (7-e) vasárnap dróntámadás érte a Zaporizzsja atomerőművet. Oroszország hétfőn azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy már második napja drónnal támadja az erőművet. A dél-ukrajnai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, amit az orosz erők 2022 márciusa óta ellenőrzésük alatt tartanak. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség szerint az erőmű fő reaktorának védőburkolatát három találat érte. Három ember meghalt. Az ügynökség szerint a kár „nem veszélyeztette a nukleáris biztonságot”. A támadásban azonban az orosz és az ukrán tisztviselők is tagadták a felelősséget, sőt egymást vádolják.

Az oroszok újabb nagyszabású rakéta- és dróncsapássorozatot hajtottak végre április 10-ről 11-re virradó éjszaka Ukrajnában, amely jelentős és valószínűleg hosszú távú károkat okozott Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, amit azóta is folyamatosan támadnak.

Az oroszok folyamatosan javítanak a helyzeteiken, olyannyira, hogy az ukrán főparancsnok és Zelenszkij is elismerte, hogy a keleti fronton nagyot romlott a katonai helyzetük. A vadászgépek, drónok és tüzérségi fegyverek mellett lángszórókat is bevetnek. Aknamentesítésre pedig tesztelik a Stalker és Scorpion aknamentesítő és robot rendszereket.

Lőszerraktárakat, bevetési pontokat, légvédelmi rendszerek rakétakilövőit semmisítettek meg.

Az oroszok szerint a héten kb. 1700 ukrán drónt semmisítettek meg.

 Az ukránok orosz drónok lelövéséről számolnak be folyamatosan.

Britek beavatkozása

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy meghiúsította a dél-ukrajnai részben megszállt Kherszon régióban (a fekete-tengeri Tendra Spit homokpadon) a brit kommandósok által kiképzett ukrán különleges erők által végrehajtott partraszállási kísérletet. A megsemmisítést a levegőből hajtották végre, mely végzett a személyzettel. Egy ukrán katonát viszont elfogtak, aki „elmondta”, hogy Nagy-Britanniában képezték ki őket, és a brit különleges erők felügyelete alatt készültek elő a bevetésre. Azt is „elmondta”, hogy segítik is őket a tervezésben. Az oroszok szerint ez egyértelmű bizonyíték a britek beavatkozásának a háborúba. Az ukránok és a britek nem nyilatkoztak idáig az esetről és a vádakró

Az oroszok szerint egyébként nemcsak itt, hanem az ukránok által a fekete-tengeri flotta hajói és a Krím infrastruktúrája ellen elkövetett szabotázs- és terrortámadások többségét is a brit különleges erők felügyelték.

Ukrajna támogatása

 A dánok 40 millió dán koronával segítik az ukrán energetikai rendszer újjáépítését.

Ukrajna és Lettország kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, miszerint Lettország a GDP 0,25%-ának megfelelő katonai segélyt nyújt Ukrajnának emellett 10 éves kötelezettséget vállal Ukrajna támogatására a kibervédelem, az aknamentesítés és a pilóta nélküli technológiák terén.

Litvánia drónzavaró berendezéseket és áramfejlesztőket adott át Ukrajnának.

Németország még egy PATRIOT rakétavédelmi rendszert ad át Ukrajnának az orosz légitámadások visszaverésére. Az angolok pedig lézerfegyvereket, ún. DragonFire-t szándékoznak küldeni az ukránoknak orosz drónok leszedésére. Bár csak 2027-re várták a fegyver kihozatalát, de felpörgetik a gyártását, hogy minél hamarabb hozzáférhető legyen.

 

Christopher Cavoli tábornok a NATO és az USA európai parancsnokságának parancsnoka egy washingtoni bizottsági meghallgatáson azt nyilatkozta, hogy további amerikai segítség nélkül Ukrajna elveszítheti a háborút, ami annak is köszönhető, hogy az oroszok a vártnál gyorsabban tudják pótolni a harctéri veszteségeiket is. Elmondta, hogy az oroszoknak is vannak hiányosságaik, de az általános katonai kapacitásuk stabil, és növekedésre törekszenek, illetve, szintén jelentős, hogy most nagyobb emberállománnyal rendelkeznek, mint a háború kitörésekor.

 Németek segítik újjáépíteni Mariupolt

 Két német építőipari cég vesz részt az oroszok által megszállt, és teljesen a romjaiban heverő Mariupol újjáépítésében. A Knauf csoport és a WKB Systems (ami egy orosz üzletember többségi tulajdonában áll) szállít anyagokat az építkezésekhez. A Knauf azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartja az Oroszország elleni szankciókat. A Knauf ellentétben sok német céggel nem vonult ki Oroszországból, ahol 14 gyárat üzemeltet jelenleg is. A német minisztériumok vizsgálják a helyzetet.

 Kína

Putyin látogatást tett Kínában a héten, ez azért is érdekes, mert Putyin nem nagyon mozdul ki Oroszországból. A találkozót árgus szemekkel figyelték mind Washingtonban, mind Brüsszelben. Az ENSZ egyik külpolitikai képviselője egy nemrég történt látogatása során arra próbálta rávenni Kínát, hogy próbáljon befolyást gyakorolni Putyinra a háború befejezésére. Egyébként az amerikaiak folyamatosan azzal vádolják Pekinget, hogy támogatja az oroszokat  a háborúban, sőt szerintük nekik köszönhető, hogy az oroszok ’összeszedték magukat’. A kínaik – többek között - műholdas képek megosztásával, drón és rakéta technológiával, a szerszámgépek, mikroelektronika el/átadásával segítik az oroszokat, amelyeket Moszkva rakéták, tankok, repülőgépek és egyéb fegyverek gyártására használ az ukránok ellen. Az amerikaiak azért hozták nyilvánosságra ezen hírszerzési adatokat, hogy ösztönözzék az európai szövetségeseket, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára. Ezt várják Olaf Scholztól is, aki nemsokára Kínába látogat.

Ukrajna heti összefoglaló április 1-7

Eredmények- Veszteségek a két oldalon


Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Ukrán drónok támadták meg Oroszországban, a Tatár Köztársaságban a jelabugai Shahed drónokat gyártó gyárat és nyizsnekamszk-i olajfinomítót. A két ipari telephely mintegy 1100 kilométerre található az ukrajnai határtól. Komoly kár nem történt, de hatan megsérültek. A támadások mögött állítólag az ukrán katonai hírszerző ügynökség áll.

Az oroszok támadtak Kirovohrad, Chernihiv, Sumy, Zaporizhzhia, Dnipropetrovsk, Kharkiv, Luhansk, Donetsk, Mykolaiv, and Kherson régiókban. Az oroszok csapást mértek az ukrán hadsereg külföldi zsoldosaira Harkov régióban.  Kilőtték az ukránok egy SZU- 27-es vadászrepülőgépét, két S-300 légvédelmi rakétarendszer két indítóállását.

A védelmi minisztériumok jelentése szerint gyakorlatilag minden irányban javítottak a pozíciójukon.

Korhatárcsökkentés a hadköztelezettségben Ukrajnában

Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely 27 évről 25 évre csökkenti a hadkötelezettség alsó korhatárát, ami potenciálisan növeli az orosz invázió elleni harcra rendelkezésre álló férfiak számát. Az ukrán parlament már 2023 májusában elfogadta az intézkedést, de Zelenszkij csak most kedden írta alá a törvényt. A behívás két lépcsőben történik. Először is a férfiakat besorozzák katonai szolgálatra, majd annak teljesítésével a kormány mozgósíthatja őket. A mozgósítás korhatára azonban nem változik, vagyis marad a 27 év, bár az ukrán parlament azonban olyan törvényjavaslatot is fontolgat, amely 25 évre csökkentené a mozgósítási korhatárt. Erre a lépésre azért volt szükség, mert – az ukrán vezetés szerint – legalább 500000 emberre lenen szükség még a fronton.

A törvény egyébként megtiltja a 18 és 60 év közötti férfinak, hogy elhagyja Ukrajnát, kivéve, ha egészségügyi okokból alkalmatlannak ítélik a katonai szolgálatra, vagy felmentést kapnak.

Új főparancsnok

Putyin április 02-ával Alekszandr Moiseev admirálist nevezte ki a haditengerészet főparancsnokává. Moiseev 1962-ben született, 1981-ben besorozták. 1987-ben csatlakozott az Északi Flottához, és 29 évig szolgált ott. 1994-ben rangidős parancsnoki segítőként a K-117 Karélia tengeralattjárón szolgálva részt vett az ún. „északi sarki” hadműveletben, mely során kitűzték az orosz zászlót az északi sarkon. 2003-ban végzett a Tengerészeti Akadémián. 2019-ben ő lett az Északi Flotta parancsnoka. Kétszer kapott Bátorság érdemrendet és egyszer Oroszország Hőse érdemrendet.

Ukrajna támogatása

A németek csatlakozva a cseh kezdeményezéshez, 576 millió euró értékben támogatják Ukrajnát tüzérségi lőszerekkel. A lettek 1 millió euró értékben adtak át az ukránoknak - a lettek által gyártott - drónokat. Aknamentesítő projekt keretében 700 millió dollárt kaptak az ukránok a partner országoktól, így: USA, Svájc, Norvégia, EU, Japán. A NATO főtitkára ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a szövetségesek, hogy hogy tudnának Patriot légvédelmi rendszert biztosítani Ukrajnának. Az ukrán és a finn elnök egy megállapodást írt alá a két ország közötti biztonsági együttműködéséről és a hosszútávú támogatásról.

Hága 

Hágában gyűlt össze több, mint ötven állam képviselője, hogy megvitassák Oroszország Ukrajna ellen elkövetett háborús bűntettei miatti felelősségre vonását. A konferenciát, melynek címe: Restoring Justice for Ukraine (helyreállítani az igazságszolgáltatást Ukrajnának) Hollandia, Ukrajna és az EU Bizottsága szervezte. A holland külügyminiszter elmondta, hogy tízezrek haltak meg már, és milliók sérültek meg, illetve váltak hontalanná, és több, mint százezer háborús bűntettről tudnak már. Azt mondta, hogy azért kell segíteni Ukrajnának, mert az ukrán igazságszolgáltatás össze fog roppanni ekkora nagyságrendű eset intézésében, illetve kivizsgálásában. Azt akarják megvitatni a szakemberek, hogy hogyan lehet a büntetlenség ellen küzdeni (az orosz tettek miatt), illetve, hogy hogyan kaphatnak az áldozatok megfelelő kompenzációt.

Az oroszok elutasítanak minden felelősséget.

Ukrajna heti összefoglaló március 25-31

Eredmények- Veszteségek a két oldalon


Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok a súlyos lőszerhiány ellenére is próbálják tartani a frontot. Az ukránok megsemmisítettek egy orosz légvédelmi rendszert, egy ellenséges tüzérségi egységet, egy orosz elektronikus harc állomást és UAV irányítópontot, két orosz parancsnoki állást, lőszerraktárt, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert és egy Zoopark-1 radarrendszert, folyamatosan szednek le Shahed drónokat. Sikeresen támadták meg egy Neptun rakétával az orosz Konstantin Olshansky hadihajót, illetve a Yamal és Azov hadihajókat is támadták. Az ukránok szerint az oroszok naponta elveszítenek  1030 katonát, 11 harckocsit, kilenc páncélozott járművet, 27 tüzérségi rendszert, 25 UAV-t, és 46 katonai járművet és felszerelést. Folyamatosan támadják az orosz belgorodi régiót, őket segítik az orosz önkéntes harcosokból álló Kijev-barát milíciák.

Az orosz fegyveres erők javítottak a helyzeten Avdiivka és Dél-Donyeck, illetve Herson irányába, és folyamatosan verik vissza az ukrán támadásokat, és támadnak Kijev, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odesa és Herszon régiókban, illetve támadták Kiev és Odessza városát is, felszabadították Krasznoje falut.  Nagy hatótávolságú tengeri és szárazföldi fegyverekkel, illetve drónokkal csapást mértek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) döntéshozó központjaira és létesítményeire. Csapást mértek az ukrán pilóta nélküli légi járművek összeszerelő- és tárolóhelyeire több régióban, illetve újabb csapást mértek az ukrán energetikai és légvédelmi rendszerére és megsemmisítették az ukránok S-300-as légvédelmi rendszerének radarállomását és megrongáltak 3 erőművet. A támadást nagy pontosságú, nagy hatótávolságú légi, földi és tengeri fegyverekkel, köztük Kinzsal aeroballisztikus hiperszonikus rakétákkal, valamint drónokkal hajtották végre. Megsemmisítettek egy Starlink műholdas kommunikációs állomást is.

 Felkészülés az orosz offenzívára

 A közelgő nagyobb tavaszi orosz offenzivára készül Ukrajna, bár úgy tűnik későn kapcsoltak. Elemzők kétkedve nézik, hogy az ukrán védelmi vonalak olyan erősek lesznek, mint az oroszoké. Az ukránok csak március 1-jén kezdték meg a védelmi erődítmények építését és felújítását, és nem tudják, hogy mikor készülnek el, bár bizakodóak. Állításaik szerint olyan akadályokból állnak majd, amelyek képesek megállítani a páncélosokat és az aknákat.

 Ukrajna támogatása

 A Nemzetközi Valutalaptól 880 millió dollár segélyt kapott Ukrajna, melyet kiemelt  költségvetési források fedezésére és Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának támogatására használhatják fel.

Az Európai Fejlesztési Bank 100 millió euró kölcsönt kap eRecovery fejlesztésre, plusz ad még 100 millió eurót a lerombolt házak újjáépítésére, viszont nem kapja meg az Euroclear befagyasztott vagyonának egy részét, ami 5 milliárd euró.

Ukrajna 1,5 milliárd dolláros fejlesztéspolitikai kölcsönt (DPL) kapott Japántól és az Egyesült Királyságtól a Világbankon keresztül.

A lerombolt energetikai rendszerük helyrehozatalára nemzetközi segítséget vár el Ukrajna.

 F-16-osok érkeznek

 Az ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy 60 darab F-16-os vadászgépet kapnak áprilisban. A gépeket Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia adományozta Ukrajnának. Putyin erre a hírre azt mondta, hogyha a Nyugat F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának, akkor azokat az orosz haderő lelövi. És azt is közölte, hogyha egy harmadik ország repülőtereiről indítják a gépeket, akkor azok a repterek is legitim célpontokká válnak számukra. Putyin egyébként állítja, hogy az F-16-osok nem változtatnak az ukrajnai csatatéren kialakult helyzeten.

 Starlink problémák

 Az ukránok részéről egyre több a panasz a Starlink-el kapcsolatosan. A Starlink az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX internetszolgáltatása. Előnye, hogy ezen keresztül ott is el lehet az internetet érni, ahol nincs ’földi’ szolgáltatás, vagy vezetékes internet. Az ukrán katonák arról számoltak be, hogy kapcsolati problémák vannak, és csökkent a kapcsolat sebessége. A szakértők szerint az az oka, hogy sokkal több egység van, mint kellene, és, hogy az oroszok is használják, pedig nekik nem adtak el belőle (mármint Musk-ék). De az oroszok kijátszották a szankciót úgy, hogy harmadik országon keresztül szerezték be az eszközöket.

Ukrajna most egy ún. fehérlistát állít össze a regisztrált eszközeire, annak érdekében, hogy az illegális – feltehetően orosz – eszközöket ki tudják iktatni. De ez nem egyszerű, mert nehéz a tényleges tulajdonost azonosítani, illetve lehet, hogy egy helyen két terminál is van.

Az ukránok attól félnek, hogy az oroszok meghekkelik a rendszereiket, és feltörhetik katonai kommunikációkat, amivel már próbálkoznak is, hiszen ukrán katonák mobiltelefonjait szerzik meg, és törik fel az adatokért.

A SpaceX azt nyilatkozta, hogyha tudomást szereznek illetéktelen használatról, akkor azt kivizsgálják, és szükség esetén deaktiválják a rendszert.

 Béketárgyalások

 Zelenszkij egy korábbi svájci látogatása során felkérte a svájci elnököt, hogy szervezzen magas szintű békekonferenciát a katonai konfliktus megoldásának lehetőségeiről. Svájc üdvözli a kérést, és úgy nyilatkozott, hogy készen áll a közreműködésre és a tárgyalássorozat beindítására. Az ukrán külügyminiszter most azt nyilatkozta egy tv-csatornának, hogy Ukrajna megkezdheti a béketárgyalásokat Oroszországgal, és készen áll megindítani a diplomáciai folyamatot, és már arra is hajlandó, hogy Oroszország is jelen legyen. Az oroszok jelezték, hogy hajlandóak a tűzszünetre és a tárgyalások megkezdésére. A probléma az, hogy mind a két fél ragaszkodik a saját feltételrendszeréhez. Az ukránoknak van egy tízpontos „békeképlete”, amiből kiemelkedik, hogy az oroszok vonják ki csapataikat az 1991-es határig, ami azt jelenti, hogy vissza kellene adni a(z annektált) Krímet és a Donbászt is. Ezt az oroszok elutasítják, sőt azt követelik, hogy az eddig elfoglalt ukrán terület (Ukrajna kb. 20 százaléka) orosz fennhatóságát ismerjék el. Ráadásul a fronton most jobban állnak az oroszok, így más a tárgyalási alapuk is.  

 Új hadkötelezettség Oroszországban

 Putyin aláírta az orosz állampolgárok katonai szolgálatra vonatkozó kötelezettségéről szóló rendeletet, ami alapján a sorkatonai szolgálat korhatárát kiterjesztik. A sorkatonai szolgálat egy év. A 18 és 30 év közöttieket hívják be, de a 29, 28 évesek, illetve, akik betöltötték 2023. december 31-ig a 27-ig életévüket, ők tartalékosok lesznek. 150000 katonát akarnak így behívni. Az orosz vezérkar azonban közölte, hogy a most behívott újoncok orosz területen fognak szolgálni, az „új” orosz területekre sem fogják őket vezényelni.

Leváltások Ukrajnában

 Zelenszkij sok poszton vált le folyamatosan embereket. Új nagyköveteket jelöl ki, tanácsadókat mentett fel, kirúgta az első asszisztensét, menesztette az önkéntes tevékenységek területért felelős biztosát és új parancsnokot nevezett ki a Különleges Műveleti Erők élére.

Ukrajna heti összefoglaló március 18-24

Eredmények- Veszteségek a két oldalon


Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok napi szinten kb. 60-80 összecsapásról számolnak be. Folyamatosan szednek le iráni gyártmányú Shahed-136/131 drónokat és semmisítenek meg harci eszközöket, rendszereket, pl. orosz légvédelmi rendszert, két lőszerraktárat, elektronikai harc központot. Folyamatosan támadja az olajfinomítókat, így az oroszországi szamarai régióban három nagyot is megtámadott, ahol tűz ütött ki, egy ember meghalt. Ezekkel a támadásokkal jelentős károkat okoztak az oroszoknak, azonban az USA felszólította az ukránokat, hogy ne bombázzák az orosz olajfinomítókat, mivel attól tartanak, hogy az oroszok ezt megtorolják, illetve, hogy az olaj világpiaci ára emelkedni fog.

 Az oroszok nyomulnak. Bombáztak Chernihiv, Sumy, Zaporizhzhia, Dnipropetrovsk, Kharkiv, Luhansk, Donetsk, Mykolaiv, Odesa, and Kherson régiókban. Elfoglalták a Bahmut melletti Ivanivszke falut, ami azért jelentős, mert megnyílik az út a stratégiailag fontos Kramatorszk város megtámadása felé. Az oroszok – többek között - drónokat, egy MI-8-as helikoptert, rakéta sorozatvetőket és (a negyedik) Abrams tankot semmisítettek meg. Támadták az ukrán energetikai hálózatot is, rakéták találták el a dnyeperi vízerőművet Zaporizzsijában, de a gát nem szakadt át, viszont milliók maradtak áram nélkül. Az oroszok bevetették a Kinzsal hiperszónikus rakétájukat is, mellyel az ukránok döntéshozó központjait, logisztikai bázisait és ideiglenes bevetési pontokat támadtak.

 A Kinzsalról ezt írja a Wikipédia:

 „A H–47M2 Kinzsal (oroszul: Х-47М2 Кинжал, magyarul "Tőr", NATO-kódja: Killjoy) orosz légi indítású, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, hiperszonikus ballisztikus rakéta. Hatótávolsága állítólag 2000 km és akár 10 Mach sebességgel (azaz a hangsebesség tízszeresével, kb. 12200 km/órás sebességgel) is képes haladni, így nagyobb áthatolási képességgel rendelkezik. Hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordozhat, és Tu–22M3 bombázókkal vagy MiG–31K repülőgépekről indítható. A rakéta általános felépítése megegyezik a régebbi, földi indítású 9K720 Iszkander rakétával, amelyet légi indításra alakítottak át. Állítólag statikus és mobil célpontokat is képes eltalálni, így például repülőgép-hordozókat.”

 Az orosz Belgorod-ot ért állandó ukrán támadás miatt az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy 9000 gyereket áttelepítenek más orosz városba.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a nyolc nap alatt, amikor az ukrán fegyveres erők megpróbálták elfoglalni a határ menti településeket Belgorod és Kurszk térségében, az ukrán hadsereg több mint 3,5 ezer embert veszített. Megsemmisült 23 harckocsi, 34 páncélozott jármű (ebből 11 Bradley), öt hordozórakéta, illetve két Vilkha, egy Grad és 8 Vámpír rakéta-sorozatvető rendszer. A miniszter azt is elmondta, hogy az ukránok január óta 71000 embert és 11000 hadifelszerelést veszítettek el.

 Lengyel légtér megsértése

 Vasárnap hajnalban az oroszok rakéta és dróntámadásokat hajtottak végre a lengyel határhoz közeli Lviv régió ellen. Egy orosz cirkálórakérta azonban Oserdów falunál megsértette a lengyel légteret, amire riasztották a lengyel légierőt, illetve NATO repülőgépeket is. A rakéta kevesebb, mint egy percig tartózkodott a lengyel légtérben.

 Tervezett mozgósítás az oroszok részéről

 Az oroszok 300000 főt akarnak mozgósítani az ukrán Kharkiv megszerzésére. Azért kell ennyi ember, mert nem akarnak egy második Mariupolt, így, hogy megtartsák a várost, be akarják keríteni.

 Orosz zsoldosok Ukrajnában

 Putyin utasította a biztonsági szolgálatait, hogy vadásszák le azokat az oroszokat, akik csatlakoztak az ukrán hadsereghez. Árulónak tartja őket, és azt mondta, hogy megtalálják, és megbüntetik őket bárhol is legyenek, és velük szemben nem évül el a bűncselekmény.

 Uniós és egyéb támogatás Ukrajnának

 Ukrajna megkapta az Unió által – a következő három évre – biztosított 50 milliárd euró első részletét, 4.5 milliárd eurót. A finnek és észtek is csatlakoznak ahhoz a cseh kezdeményezéshez, hogy tüzérségi lőszereket vásároljanak Ukrajnának. A finnek 30 millió euróval, az észtek 35 millió euróval járulnak hozzá a programhoz.A német védelmi miniszter Boris Pistorius 500 millió euró értékű katonai segélyt ígért Ukrajnának.Zelenszkij azonban fel van háborodva. Szerinte a háború nemcsak Ukrajna ellen folyik, hanem egész Európa ellen. Megalázónak tartja a támogatás összegét, szerinte az Unió csak nagyon keveset nyújt és nagyon elégedetlen a késlekedő lőszerszállítmányok miatt. Ezenkívül az EU-tól vár segítséget arra is, hogy a légvédelmi rendszerük nem megfelelő. Szerinte a levegőben kell legyőzni Putyint. Ha ez sikerül, akkor (Putyin) a szárazföldet is elveszíti.

 Az Unió vámokat ró/na ki egyes orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékre. Tervei szerint tonnánként 95 euró vámot kellene fizetni a gabonáért, így csökkenne a kereslet az orosz gabona iránt, illetve más élelmiszerre is vámot tervez kivetni, pl. olajos magvak.

 Továbbra is napirenden van az a javaslat, hogy a befagyasztott orosz pénzügyi eszközöket, illetve azok kamatát fordítsák Ukrajna megsegítésére. Viszont a terv változott, mivel először Ukrajna újjáépítésére szánták volna a pénzt, most inkább a katonai segítségnyújtásra. Egyébként nem kevés pénzről van szó. 210 milliárd euró érték van befagyasztva az uniós országokban, aminek évi 3 milliárd euró hozadéka van. Ezt adnák Ukrajnának.

 Ramstein csoport

 Ismét ülésezett a ramstein-i légibázison az ún. Ramstein csoport, vagyis az UDCG (Ukraine Defence Contact Group- Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport). Az UDCG több, mint 50 ország (ebből 32 NATO ország) és az Unió szövetsége, mely szervezet koordinálja az Ukrajnába irányuló katonai segítségnyújtást. A csoport havonta ülésezik. A csoportnak jelenleg félsikere van, hiszen az amerikaiak a kongresszus akadályozása miatt nem tudnak segítséget nyújtani Ukrajnának.

 Francia beavatkozás

 Az orosz hírszerzés szerint Franciaország egy 2000 fős katonai kontingenst készül Ukrajnába küldeni. Moszkva felszólította Párizst, hogy ne súlyosbítsa a konfliktust. A francia védelmi minisztérium cáfolta ezen információkat, ugyanakkor elismerték, hogy katonai felszereléseket gyártó vállalatokat akarnak telepíteni Ukrajnába. Macron úgy nyilatkozott, hogy Moszkvát a franciák riválisának tartja, és ha az oroszok nyernek, nem lesz biztonság Európában. Jelenleg ő is cáfolja, hogy francia csapatok mennének Ukrajnába, de számol ilyen lehetőséggel.

 Orosz elnökválasztás

Sokan megkérdezik, hogy miért volt olyan magas a részvételi arány a választásokon (87 %). Putyin a választások utáni sajtótájékoztatón erre azt mondta, hogy ez összefügg a jelenlegi helyzettel (Oroszországban), ahol kénytelenek fegyverrel megvédeni az ország polgárait. De pl. újságírók arra is kitértek, hogy a Nyugat váltott ki ellenséges érzéseket az „orosz népben”, és a hazafias érzéseit keltette fel. A választások előtti belgorodi ágyúzás, egyben megfélemlítés keltése pedig feldühítette az oroszokat. Putyin megválasztása ésszerű és logikus volt, hiszen Putyinnak köszönhető az ország/nép fellendülése.

Csütörtökön az orosz választási Bizottság határozatban fogadta el a választások eredményét. Putyin megköszönte a részvételt és a támogatást. Elmondta, hogy Oroszország bízva magában, erősségeiben és a jövőjében tovább halad az általa választott történelmi úton. Ígéretet tett az általa korábban bemutatott nemzeti projektek és programok végrehajtására. (A „nemzeti projekt” három nagy területet jelent: „humán tőke”, „kényelmes lakókörnyezet”, „gazdasági növekedés”.)

 Olimpia

 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtiltotta az orosz és belorusz sportolóknak, hogy részt vegyenek a nyitó ünnepségen. Ez egy újabb megszorítás a sportolókra nézve, akik így is már csak semleges sportolóként vehetnek részt az olimpiai játékokon, zászló és himnusz nélkül. Jelenleg 36 orosz és 22 fehérorosz sportolónak van érvényes kvalifikációja.

 

Ukrajna és a fehér zászló esete

Én is, mint – gondolom – sokan mások, figyelemmel kísérem az ukrajnai háborút. Figyelem a híreket, olvasok elemzést, videókat nézek stb. Sajnálattal veszem, hogy Európában háború folyik, azt még jobban, hogy az eszkalálódott helyzet miatt a végét se látni. Sajnálom, hogy a háborúban részt vevők és azok áldozatai nem lehetnek a szeretteikkel, nem tudnak nyaralni, egy meccset megnézni, vagy megenni egy hamburgert a Mekiben.

Érdekesnek tartom Európa és Amerika hozzáállását, de az biztos, hogy ez a háború végét még nem hozta el, viszont az általuk felkínált és át is adott támogatások felhasználása az ukránok által kontrol nélkülinek tűnik.

Miért mondom ezt? Láttam a Youtube-on egy, illetve két, 18+-os videót, a Daily Mail jóvoltából. (Az első videó már csak vagy részekben látható, vagy be kell jelentkezni. A másodikban sok képkockázás van.) Teljesen elszörnyedtem, főleg, hogy már kb. 16 millióan látták. A történet ’egyszerű’, egy ukrán tank hogyan öl meg orosz katonákat.

Sok mindent lehet olvasni, látni a felekről, de mivel a világ nagyobb része orosz ellenes, így az ukránok által elkövetett esetek vagy nem is kerülnek nyilvánosságra, vagy eltörpítik, hiszen ők az áldozatok. Viszont én azt gondolom, hogy egyik fél se maszületett bárány, és a videók, melyek linkjét megadom, ezt bizonyítják is.

Az esetről - ahogy írtam - két felvétel készült, feltehetően drónnal, hiszen gyakorlatilag két légifelvételt látunk. A videókon egy lövészárokban lévő orosz katonák elleni ukrán támadás látható. Az első videó kb. 10 perces, a felvételen az ukrán tank közvetlen közelről lövi a lövészárkot, és az oroszokat.

Ez a linkje:

https://www.youtube.com/watch?v=P5hlYzwYiJE

(Ez a címe: Terrifying moment Ukraine tank destroys Russian trenches at point-blank range)

 Azonban, ha jól megfigyeljük a videót, a 8. és a 9. perc között, pontosabban kb. 8:28 és 8:44 között, különös dolgot vehetünk észre egy – a felvétel középrészén található - fa mögött: egy fehér zászló lengedezik. Itt egy kép:

 feher_zaszlo.png

De hiába lengedezik, a támadás és a megsemmisítés tovább folyik. Sőt a második videón, melynek linkje:

 https://www.youtube.com/watch?v=Zq2VDXhCUsM

(Ez a címe: Revenge Ukraine tanks runs over Russian trenches after terrifying point-blank battle)

az látható, hogy a lövészárkot a tankkal betemetik, biztos, ami biztos, aki addig nem halt meg, az most igen.

Én nem vagyok katonai szakértő, és nem nyilvánítanék véleményt arról, hogy egy tankkal mit lehet vagy sem csinálni egy háborúban, azt viszont tudom, hogy vannak már háborús szabályok, melyeket illik betartani, főleg, ha azokat a szabályokat elismertük, és függetlenül attól, hogy minek nevezzük a háborút, pl. katonai műveletnek, mert az nem túl erős.. Így például a Genfi Egyezmények, illetve azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei, melyeket Ukrajna is aláírt. Szeretnék idézni ezen dokumentumokból:

 A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény

  1. Fejezet Általános rendelkezések
  2. cikk

 Valamely Magas Szerződő Fél területén keletkező nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén mindegyik összeütköző Fél köteles legalább az alábbi rendelkezéseket alkalmazni:

  1. Azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésekben nem vesznek közvetlenül részt, ideértve a fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert és azokat a személyeket, akik betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében harcképtelenekké váltak, minden körülmények között, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban kell részesíteni.

Ebből a célból mindenkor és mindenütt tilos a fent említett személyek tekintetében:

  1. a) az élet és a testi épség elleni merénylet, különösen a bármely formában megnyilvánuló emberölés, csonkítás, kegyetlen bánásmód, kínzás,
  2. b) túszok szedése,
  3. c) az emberi méltóság megsértése, különösen a megalázó és lealacsonyító bánásmód,
  4. d) a szabályszerűen megalakított és a művelt népek részéről elengedhetetlennek elismert igazságszolgáltatási biztosítékok alapján működő bíróság által előzetesen meghozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása.
  5. A sebesülteket és a betegeket össze kell szedni és ápolásban kell részesíteni.

 

Az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket Kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv (I. Jegyzőkönyv)

III. RÉSZ Hadviselési módok és eszközök - a harcosok és hadifoglyok jogállása

  1. Cím Hadviselési módok és eszközök
  2. Cikk Kegyelem

Tilos olyan parancs kiadása, hogy senki sem maradhat életben, az ellenséget ezzel fenyegeti, illetve a hadműveleteket ilyen alapon folytatni.

  1. Cikk A harcképtelen ellenség védelme
  2. Nem szabad megtámadni azt, akiről felismerik, vagy az adott körülmények között felismerhető, hogy harcképtelen.
  3. Harcképtelen az a személy, aki:
  4. a) a szembenálló Fél hatalmában van,
  5. b) egyértelműen kifejezésre juttatja azt a szándékát, hogy megadja magát,

vagy

  1. c) sebesülése, vagy betegsége következtében elvesztette eszméletét, vagy egyébként magatehetetlenné vált, és azért önvédelemre képtelen,

feltéve, hogy bármely felsorolt esetben tartózkodik ellenséges cselekmények elkövetésétől és nem kísérel meg szökést.

  1. Ha hadifogoly minőségben védelemre jogosult személyek kerülnek olyan rendkívüli harci körülmények között a szembenálló Fél hatalmába, amelyek nem teszik lehetővé a Harmadik Egyezmény III. Részének I. Címében szabályozott elszállításukat, szabadon kell őket engedni és minden ésszerű óvintézkedéssel gondoskodni kell biztonságukról.

Próbálom nem naívan figyelni ezt a háborút, mert a valóság sokkal keményebb, és persze az is lehet, hogy az oroszok is megcsinálták már ezt egy párszor, bár annyira hülye nem lennék, hogy az ilyenfajta harci cselekményeket nyilvánosságra hagyom hozni. Az is tudom, hogy a helyszínen, a harcszíntéren egy terep parancsnoknak nagyon kevés ideje van jó döntést hozni, csakhogy véleményem szerint ez más eset. Itt ez nem másodpercekről szólt. A tankok célirányosan mozogtak, volt idő jelenteni, sőt drónról figyelték egy páran az eseményeket, így akár a hadijognak megfelelő döntést is lehetett volna hozni. Természetesen egy fehér zászló színlelés is lehet (ami egyébként szintén ellentétes a hadijoggal), de itt egyértelműen látszik, hogy meg se kísérlik kideríteni, pedig a körülmények azt mutatják, hogy nagyon más esélyük nem lett volna az oroszoknak, csak megadni magukat. De, ha úgy vesszük, hogy nincs fehér zászló, és én rosszul állítom, hogy látom a videón, az események folytatása is kívánni valót maga után. Ezt bizonyítja a második video, ahol akár élve is eltemetik az ellenséget. Nem tudom, hogy Ukrajna támogatóinál mi a határ, ha van egyáltalán ilyen. Vagy mindegy, csak hulljanak az oroszok? Állítólag azért támogatjuk Ukrajnát, hogy ilyen ne fordulhasson elő, vagyis hogy egy ország „csak úgy” lerohan egy másikat. Viszont, ha meg behunyjuk a szemünket ilyen esetek felett, akkor meg minek vannak a szabályok, melyeket mi állítottunk fel magunknak? Egy másik, vagy következő fegyveres konfliktusnál akkor senkise hivatkozzon a hadijogi szabályokra, meg a Genfi Egyezményekre, ha annak betartása és betartatása nem következetes. (Igazából már ez történik Gázában).

Ez az eset nem most történt, hanem a tavalyi tavaszi hadjárat során, amikor az ukránok döngettek. Én se azonnal vettem észre, viszont megküldtem egy nemzetközi hírű lapnak, és a Nemzetközi Vöröskeresztnek, hogy mi a véleményük, de semmi. Hallgatás van.

Szóval csak szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy sütievés közben milyen videókat nézhetünk, fel se merülve bennünk, hogy, amit látunk már ezer határon túllépett.

 

Ukrajna heti összefoglaló március 11-18

Eredmények- Veszteségek a két oldalon


Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett történések, harci cselekmények.

Több orosz régióban hajtott végre több dróntámadást Ukrajna, az egyik támadás következtében tűz keletkezett a rjazani olajfinomító területén, két ember megsérült. Illetve megtámadták az oroszországi Samara tartományban található olajfinomítókat is.

Folyamatosan szednek le iráni gyártmányú Shahed-136/131 drónokat, és semmisítenek meg harci eszközöket.

Ukrán adatok szerint napi 800-1200 fős az embervesztesége az oroszoknak.

Az orosz hadsereg aktív hadműveleteket hajt végre és előnyösebb pozíciókat foglal el Donyeck irányában, és javított a helyzetén az avdejevszkij frontvonalon.

Azonban nagyon magas az orosz emberveszteség is. Az oroszok emiatt újabb halottasházakat állítanak fel pl. elhagyott iskolákban, és mobil krematóriumokat működtetnek.

Az oroszok rakétatámadást indítottak Odesszában, 20-an meghaltak, több, mint 40-en megsérültek. Szombaton újabb támadást indítottak katonai célpontok ellen Odesszában.

Az oroszok megsemmisítettek három ukrán Patriot légvédelmi rendszert.

Az orosz védelmi minisztérium szerint már közel 6000 Ukrajnában harcoló zsoldost öltek meg a háború kitörése óta.

 Katonai segítségnyújtás Ukrajnának

 A dán és az amerikai kormány katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, több, mint 300 millió dollár értékben.

 Vatikán- A Pápa szavai- folytatódik a magyarázkodás

 Mint ismeretes a Pápa tárgyalásra szólította fel Ukrajnát, mire az ukrán külügyminisztérium behívatta a Vatikán nagykövetét, a pápai nunciust, hogy kifejezze, hogy „Ukrajnában csalódottak a pápa szavai miatt”. Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök pedig elutasította a pápa kezdeményezését az ukrajnai konfliktus békés megoldására, és azt „virtuális közvetítésnek” nevezte. A helyzet enyhítése érdekében egy vatikáni vezető akként nyilatkozott, hogy bármilyen tárgyalás első feltétele, hogy Oroszország leállítsa agresszióját. Az oroszok persze támogatják a pápa által elmondottakat, érthető, hogy a pápa a béketárgyalások érdekében szólalt fel, amire egyébként is az oroszok – állításaik szerint – hajlandóak, de ezidáig elutasításra talált. Valószínűleg azért, mert az oroszok ragaszkodnak az eddig megszerzett területekhez.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azonban elmondta, hogy akkor elehet megőrizni Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, ha Putyin rájön, hogy a csatamezőn nem nyerhet. A főtitkár azt is megerősítette, hogy nem érkezett el az idő a megadásra (Ukrajna részéről), az ugyanis tragédia lenne az ukránok számára.

Franciaország szövetségeseket keres

 Franciaország, illetve a francia elnök Ukrajnába történő csapatok küldésével kapcsolatosan

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter egy kuratóriumi ülésen azt mondta, hogy a nyugati országok továbbra is megszállottjai Oroszország vereségének, amit Emmanuel Macron francia elnök kijelentései is bizonyítanak a NATO-csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, illetve számos más európai vezetők kijelentései is ezt bizonyítják.

Ennek valamelyest ellent mond Olaf Scholz német kancellár kijelentése, miszerint a NATO és az EU-országok nem kívánják csapataikat Ukrajnába küldeni. Scholz szerint a nyugati országok készek lőszert vásárolni Kijevnek, Európán kívül is, de nem szerepel terveikben szárazföldi csapatok küldése Ukrajnába. Németország mellett Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Spanyolország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és más országok kategorikusan kizárták a reguláris katonai egységek részvételét az ukrajnai harcokban.

 

Peter Stano, az EU külpolitikai szolgálatának képviselője elmondta, hogy az Európai Unió közösségi szinten nem hozott döntést az esetleges csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig hangsúlyozta, hogy a szövetségnek sincsenek ilyen szándékai.

 A francia német feszültség enyhítése érdekében pénteken találkozott Scholz német kancellár és Macron francia elnök Berlinben. A megbeszélésen, Donald Tusk lengyel miniszterelnök is jelen volt. A felek kinyilvánították abbéli szándékukat, hogy növelik a segítségnyújtást Ukrajnának, az is felmerült, hogy az orosz befagyasztott javakat fordítanák Ukrajna segítésére. Scholz azonban hangsúlyozta, hogy támogatják Ukrajnát, de nem állnak háborúban Oroszországgal.

 Elnökválasztás Oroszországban

 A háromnapos választás után – nem meglepő módon – újra Vladimir Putyin Oroszország vezetője. A Választási Bizottság által közzé tett eredmény alapján Putyin a szavazatok min. 87 %-át szerezte meg; több, mint 76 millióan szavaztak rá.

 Medvedev nyilatkozata

 Az Orosz Biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvedev a Telgramon tett nyilatkozatában közzétette hét pontos ’békeképletét’, ami szerint Ukrajnának el kell ismernie vereségét és feltétel nélkül meg kell adnia magát; az egész nemzetközi közösség ismerje el Ukrajna „náci jellegét”; az ENSZ fossza meg Ukrajnát a szuverén állami státuszától, és Ukrajna utódállama orosz engedély nélkül nem csatlakozhat egy katonai szervezethez sem; Ukrajna teljes államapparátusának le kell mondania és ideiglenes parlamenti választásokat kell tartani; jóvátételt kell fizetnie Oroszországnak; az ideiglenes parlamentnek el kell ismernie, hogy Ukrajna területe Oroszország része, és egyben egy újraegyesítési törvény kell elfogadnia; végül pedig az újraegyesítés ENSZ általi elfogadása

Ukrajna heti összegoglaló - március 4-10

Veszteségek-eredmények

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Az ukránok szerint napi kb. 70-90 összecsapás van az oroszokkal, 7-12 helyszínen és napi 800-1200 katonai vesztesége van az oroszoknak. Folyamatosan szednek le iráni gyártmányú Shahed-136/131 drónokat, és semmisítenek meg harci eszközöket. Egy jelentősebb sikerük is volt: a Magura V5 haditengerészeti drón támadása miatt megsemmisült az orosz Szergej Kotov haditengerészeti őrhajó a Fekete-tengeren a Kerch-i átjárónál március 5 éjjel.

Az oroszok előrenyomulása viszont jelentősebb: az orosz hadsereg 24 órán belül bevette az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) négy fellegvárát Verbovoye és Rabotino települések közötti területen, javította pozícióját a frontvonal mentén Avdiivka, Kupjanszk és Donyeck irányában, és előnyösebb pozíciókat foglalt el Avdejevszkijben. Megsemmisítették – többek között - az S-300-as rakétarendszert a Donyecki Népköztársaságban, repülőtereket Dnyipropetrovszkban, egy légi dandár irányítóközpontját, tüzérségi rendszert, stb., leszedtek egy csómó drónt is, és lelőttek egy MiG-29-es repülőgépet, egy Abrams-ot. Illetve Oroszország megkezdte a FAB-1500 légibomba bevetését is. A másfél tonnás bomba robbanófejének tömege eléri a 675 kg-ot, robbanáskor akár 15 m mély krátert hagy maga után, a töredékek pedig 500 m távolságban is megőrzik pusztító hatásukat. A bombákat navigációs rendszerrel látták el, így körülbelül 10 km magasságból, az objektumtól pedig akár 50 km távolságból is le lehet dobni. A bomba nagyon nagy pontossággal repül a cél felé, és nem fenyegeti veszély a repülőgépet és a pilótákat, mert az indítást az ellenséges légvédelem által nem irányítható területen hajtják végre.

Az Ukrán hadsereg három katonája 55 napot kénytelen volt egy pincében tölteni Avdeevka térségében, ahová parancsnokságuk küldte őket. Az egyik elfogott ukrán katona azt mondta, hogy ő és bajtársai éhen haltak volna, ha nincs az orosz hadsereg.

Ukrajna stratégiai célja

Olekszandr Pavljuk altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek parancsnoka a egy hírpoltálnak elmondta, hogy ebben az évben a fegyveres erők feladata a frontvonal stabilizálása, csapásmérő csoportokká rendeződés és ellentámadási műveletek végrehajtása.

Pavljuk megjegyezte, hogy Oroszország az orosz elnökválasztás előtt annyi ukrán területet próbál elfoglalni, amennyit csak lehet, ezért "mindent lehetségest és lehetetlent bevetnek a támadásba".

"Mindent megtesznek a kezdeményezés megragadása érdekében. A mi feladatunk a frontvonal stabilizálása, az ellenség lehető legnagyobb mértékű megsemmisítése, ez az, amit most is teszünk, és átcsoportosítjuk amennyire csak lehetséges azokat az egységeket, amelyeknek hosszú időre van szükségük erőre kapni, úgy, hogy a gyakorlótérről támadó csoportokat hozzunk létre, amik ellentámadásokat tudnak végrehajtani” 

Zsoldosok

Az orosz Legfőbb ügyészség nyomozóbizottsága több mint 700 külföldi zsoldost vett fel körözési listára, akik az ukrán fegyveres erők részeként vesznek részt ellenségeskedésben.

A bizottság elnöke, Alekszandr Bastrikin operatív értekezletet tartott Donyeckben. Ennek során a nyomozóbizottság határozatot hozott Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország és Románia állampolgárai elleni vádemelésről az ún. „zsoldos” cikk alapján.

Szudán

Újra felkapott a hír, hogy Ukrajna, illetve ukrán katonák Szudánban harcolnak Oroszország ellen. Ukrajna azt reméli, hogy költségesebbé teheti a háborút Moszkva számára és célja, hogy ukrajnai háború frontvonalain túlmutató orosz érdekekre is lecsapjon.

ICC

A nemzetközi büntetőbíróság március 05-én elfogatóparancsot adott ki két orosz tábornok ellen, mert 2022 október és 2023 március között olyan parancsokat adtak, melyek túlzottan nagy kár okoztak polgári objektumokban, konkrétan az elektromos infrastruktúra lebombázására adtak ki parancsot.

Taurus ügy

Nem csitul a Taurus botrány. Azt már lehet tudni, hogy egy német tiszt okozta a lehallgatási botrányt, mert Szingapúrból úgy kapcsolódott be egy német tisztek közti beszélgetésbe, hogy  nem használt védett/biztonságos vonalat. A Bundeswehr tisztek a Webex felhőszolgáltatását használták konferenciájukon. Felmerült a kérdés, hogy mennyire biztonságos a rendszer? A 2020. április 22-én a korona vírus korlátozások miatt a Bundestag először ülésezett videokonferencián keresztül. Ebből a célból a Bundestag adminisztrációja beszerezte a Webex videokonferencia-megoldást az amerikai hálózati specialistától, a Ciscótól, hogy a tagok legalább virtuálisan találkozhassanak. Azóta nemcsak a Bundestag támaszkodott a Webexre, hanem az összes szövetségi hatóság, így a Bundeswehr is. A videokonferencia biztonságossága közvetlenül függ a használat módjától. A Webex segítségével történő videokonferenciás használat titkosított, de ezt a titkosítást is aktiválni kell. Ezenkívül a védelem már nem érvényes, ha a résztvevők nem a Webex alkalmazáson keresztül vesznek részt, hanem normál telefonkapcsolattal tárcsáznak. Illetve a résztvevők egyszerűen csatlakozhatnak egy meetinghez egy linken keresztül. A gond az, ha ezt a linket titkosítatlan e-mailben továbbítják. Ettől függetlenül azt sem zárják ki, hogy nem a Webex volt a gyenge pont, hanem a klasszikus lehallgatási módszerek, például a szállodai szoba bepoloskázásával a beszélgetés az orosz titkosszolgálatok kezébe került.

A Taurus (Target Adaptive Unitary and Dispenser Robotic Ubiquity System) KEPD-350 (Kinetic Energy Penetrator and Destroyer) egy német-svég cirkálórakéta. A négy független navigációs rendszernek köszönhetően a levegő-föld irányított rakéta nagyon megbízhatóan találja meg célját. A Taurus KEPD-350 MEPHISTO robbanófeje az előre megformált töltettel együtt még az erősen edzett célszerkezeteken is áthatol, mint például bunkerek vagy parancsnoki állomások.

Odessza

Robbanások rázták meg Ukrajna déli kikötővárosát, Odesszát, amikor Volodimir Zelenszkij elnök találkozott Kirjakosz Mitsotakisz görög miniszterelnökkel.

Egyik delegációból sem sérült meg senki, de 12 ember halt meg az orosz dróntámadásban, ami apartmanházakat talált el. 

Új katonai körzetek Oroszországban

Még február 26-án Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá az Orosz Föderáció katonai-közigazgatási felosztásának megváltoztatásáról. A dokumentum szerint újra létrehozták a moszkvai és a leningrádi körzetet, március 1-jétől pedig megszűnt a Nyugati Katonai Körzet. A Donyecki és Luganszki Népköztársaság területei, valamint a Hersoni és Zaporozsjei régió a Déli Katonai Körzet része lett. 

Az adminisztratív változtatások oka Finnország és Svédország NATO-csatlakozása.

Csehország gyűjtőakciója

A csehek gyűjtésbe kezdtek, hogy tüzérségi lövedékek kerüljenek megvásárlásra Ukrajnának.

Egy februári müncheni biztonsági konferencián Petr Pavel cseh elnök biztosította, hogy Csehország 500 000 155 mm-es és 300 000 122 mm-es tüzérségi lövedéket vásárol Kijevnek, azonban úgy tűnik, hogy csak 300000 lövedék megvásárlására gyűlt össze pénz. A cseh kezdeményezéshez jelenleg már 18 ország csatlakozott, de nem ismertek, hogy a részvevő országok pontosan mennyivel, vagy hogyan járulnak hozzá.

Magyarázkodik a Vatikán

A Pápa egy februárban adott interjújában arra a kérdésre, hogy Ukrajnának fel kellene adnia (fel kellene vonnia a fehér zászlót), viszont ezzel az erősebbik fél cselekedetei legitimizálódnának, a pápa azt válaszolta, hogy „az az erősebb, aki látja a helyzetet és az emberekre gondol, és rendelkezik a fehér zászló bátorságával és tárgyal(ni kezd)”.  A pápa azt is hozzátette, hogyha a tárgyalás (mint szó) bátorságot jelent és ha valaki azt látja, hogy „elbuktál, hogy a dolgok nem mennek jól, akkor rendelkezned kell a bátorsággal, hogy tárgyaljál”. „Nem kell szégyellni tárgyalni, hogy a dolgok ne váljanak még rosszabbá”. Feltette a kérdést, hogy hány haláleset lesz még, mielőtt vége lesz a háborúnak, és úgy gondolja, hogy nemzetközi közvetítők is segíthetnének. Akár ő is. Azonban az olaszországi ukrán közösség tiltakozását és felháborodását fejezte ki a pápa „sértő szavai” miatt. A vatikáni sajtóiroda vezetője, Matteo Bruni most egy svájci rádiónak adott interjúban pontosította a pápa szavait, és a pápa által használt fehér zászló kifejezés azt a fegyverszünetet jelenti, melyet a tárgyalások bátorságával értek el, és minden háborús helyzetre gondolt, amikor azt mondta hogy „a tárgyalás soha nem feladás”.

Franciaország szövetségeseket keres

Emmanuel Macron francia elnök megerősítette, illetve kiegészítette azt a bejelentését, hogy katonai személyzetet küldjenek Ukrajnába. Azt mondta, hogy „az, hogy nem zárunk ki valamit, nem jelenti azt, hogy megtesszük”. Bejelentése nem oszlatott nagy sikert, mert több európai ország is elutasította, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Viszont Franciaország továbbra is olyan országok szövetségét keresi, amelyek nyitottak arra, hogy csapatokat küldjenek. A franciák úgy tűnik találtak is szövetségeseket, mivel a balti országok nyitottnak tűnnek az együttműködésre. Ettől függetlenül magyarázkodnak a franciák, hiszen a francia külügyminiszter kijelentette, hogy az ukránok nem kérték őket, hogy küldjenek csapatokat, az ukránok azt kérték a franciáktól, hogy lőszereket küldjenek. Azonban a miniszter azt is mondta, hogy „nem kockáztathatunk egy orosz győzelmet Ukrajnában”, és bár „az ukránok most nem kérnek műveleti segítséget, nem zárhatunk ki semmit a következő hónapokban”.

Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter múlt pénteken közölte, hogy három francia védelmi vállalat a nyáron már el kívánja indítani a termelést Ukrajnában. A cégek drónokat, szárazföldi katonai felszereléseket, alkatrészeket és esetlegesen lőszereket gyártanának. A miniszter egy céget is meg is nevezte: a francia-német védelmi konzorcium, a KNDS lesz, ami a francia fegyver- és haditechnikai gyártó, a Nexter és a német hadiipari cég Krauss-Maffei Wegmann GmbH cég közös holdingja.

Isztambul

Erdogan török elnök fogadta Zelenszkijt Isztambulban, ahol Törökország felajánlotta közvetítését Ukrajna és Oroszország között. A béketárgyalásokat Svájcban kezdenék, de Zelenszkij nem akarja, hogy ezen az oroszok rész vegyenek. Azt akarja, hogy a „civilizált országok” dolgozzanak ki egy tervet, és ezután kerüljenek bevonásra az oroszok. Erdogan viszont az oroszok részvételét hangsúlyozta. Erdogan elmondta, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, szuverenitását, de a tárgyalásokat tartja a háború befejezésének módjának. Így se biztos, hogy bármi is történik, mert Zelenszkij ragaszkodik az orosz csapatok kivonásához, minden megszállt területről, a Krím-félszigetről is. Márpedig ez nem valószínű, hogy meg fog történni.

Medvegyev nyilatkozata

Az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev, az Oroszországban megtartott Ifjúsági Világfesztiválon akként nyilatkozott, hogy Oroszország sohasem adja fel a földjeit, és csak néhány új emberrel lehet tárgyalásokat folytatni, ha „felismerik a valóságot”. Megjegyezte, hogy a jelenlegi ukrán kormány valószínűleg nem tud konstruktív tárgyalásokat folytatni.

Volodimir Zelenszkij nyilatkozata

Az olasz Rai-nak adott interjújában az ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz elnök célja a egész Ukrajna elfoglalása, nem pedig csak különálló régióké.

"Nem hiszem, hogy néhány terület lenne a célja. Amit látunk, a tetteik, a civil célpontok elleni támadások, Ukrajna civil lakosságának rakétákkal való megfélemlítése, Putyin környezetének, hírszerzésének, csapatainak, és magának Putyinnak nyilvános nyilatkozatai. Mindezek az üzenetek azt jelzik, hogy nem végezték el a feladatot, és folytatják a háborút.”

Orosz sportolók

A Nemzetközi Teniszszövetség semleges státuszban engedélyezte orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy részt vegyenek a 2024-es párizsi olimpián és paralimpiai játékokon – közölte szerdán a szervezet honlapja.

 

Köztársasági elnök saga vagy akkor most ki kivel van?

Nem csitulnak a kedélyek a köztársasági elnökökkel kapcsolatosan, aminek van is alapja. Alig mond le az egyik, itt a másik a saját botrányaival. Kicsit belemélyedtem én is a kegyelemosztogatás kérdésébe, mert van egy pár számomra értelmetlen dolog, amire próbálok választ találni, vagy további kérdésekkel elgondolkoz(tat)ni a témán.

Először is nézzük meg, hogy mi szabályozza az elnöki rendszerünket.

Az Alaptörvény 9-14. cikkei foglalkoznak a köztársasági elnökkel. Ezek írják le, hogy hogyan lehet megválasztani, mik a feladatai, miért is van ő ("kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett" (9. cikk. (1) bekezdés), taglalja a személyének sérthetetlenségét, illetve megbizatásának megszűnését.

A köztársasági elnök a 9. cikk (4) bekezdés g) pontja szerint gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. És ennyi. Az Alaptörvény további szabályt vagy iránymutatást nem ad. Illetve egyet mégis. Vagyis azt, hogy a köztársasági elnök minden intézkedéséhez és döntéséhez a kormány tagjának ellenjegyzése szükséges (kivéve, ha törvény ettől másképp rendelkezik), vagyis ehhez is. Ha többet szeretnénk tudni, akkor - többek között - a büntető törvénykönyvet (Btk.), a büntetőeljárásról szóló törvényt (Be.), illetve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt kell megnézzük. A Btk. inkább csak utal a kegyelemre és annak következményére, a Be CV. fejezete taglalja részletesen a kegyelmi eljárás szabályait, azonban K. Endre esetében – mivel már ítélet született – a 2013-as törvény szabályait kell megnézni. Megjegyzem, hogy a törvény és a Be. azonos, vagy nagyon hasonló szabályozást ír elő a kegyelmi eljárásban. 

Szóval: kegyelmi kérelmet az elítélt, annak hozzátartozója, törvényes képviselője, illetve védője nyújthat be. Mivel a törvény hozzátartozót ír, ez azt jelenti, hogy nemcsak a közeli hozzátartozója nyújthatja be a kérelmet. K. Endre esetében a felesége adta be a kérelmet (vagyis ezt mondják), és K. Endre úgy nyilatkozott, hogy ő nem is tudott róla. Persze mi meg elhisszük, hogy a felesége titokban kérvényezte a férjének a kegyelmet. Ráadásul a jogszabály azt is leírja, hogy az elsőfokon eljárt bíróság tájékoztatja az elítéltet a kegyelmi eljárás befejezéséről, szóval nagyon nehéz elhinni, hogy K. Endre nem tudott semmiről, és csak akkor tudta meg, hogy kegyelmet kapott, amikor szóltak neki, hogy „mától szabad vagy”. Egyébként a kérelmet a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre adható be. Ez azért lényeges, mert Novák Katalin K. Endrét többszörösen is kegyelemben részesítette, hiszen a büntetését sem kellett tovább töltenie, a foglalkozástól és közügyektől eltiltás hátralévő részét elengedte, és még mentesítette is, vagyis így büntetlen előéletűnek számít. Ez mit jelent a gyakorlatban? Hogy megkapja a ’tiszta’ erkölcsijét, ami mondjuk szükséges, pl. egy másik munkahelyen.

 A kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, ő terjeszti fel az igazságügyért felelős miniszterhez. A miniszter az adatokat, iratokat megvizsgálja, illetve adatszolgáltatást kérhet. Ezután a miniszter a kérelmet továbbítja a köztársasági elnöknek, akkor is, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést, kvázi nem javasolja a kegyelem gyakorlását. Az elnök kegyelmi döntését határozatba foglalják, melyet a miniszter, mint ellenjegyző aláír. Azonban a miniszter megteheti, hogy nem ellenjegyzi a határozatot, ekkor „e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti”. „Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik” (46.§). Vagyis Varga Juditnak volt lehetősége megtorpedóznia a döntést, de nem tette. Azt állította, hogy ő csak egy ellenjegyző, pedig nem. Ez nem csak egy adminisztratív jellegű teendő volt, hanem egy felelősségteljes döntés írásba foglalása. Azzal, hogy ellenjegyezte a határozatot, egyetértett a kegyelemmel K. Endre esetében.

(Csak megjegyzem, hogy az Igazságügyi Minisztérium a honlapján a kegyelmezéssel kapcsolatos tájékoztatójában is kissé homályosan ír: „A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez”. Érthetetlen, hogy miért nem a jogszabályi szöveget idézik.)

Annyit szükséges tudni, hogy amikor egy jogszabály az írja, hogy a köztársasági elnök vagy miniszter ezt vagy azt teszi, valójában nem ő, hanem az ügyintéző teszi ezt vagy azt. Itt a kérdés csak az, hogy Varga Judit olyan vezető volt-e, hogy elolvasta, amit aláírt, vagy legalább rákérdezett, hogy „ez meg mi?”. Mert ha nem, akkor az – ahogy mostanában mondják – ultra gáz. Viszont tudnia kellett az ügyről, hiszen a köztársasági elnök ellentétesen döntött Varga javaslatával szemben, és ezt Varga Judit végül is elfogadta, hisz ellenjegyzett. Hogy miért tette? Talán jóbarátnők Novák Katalinnal, vagy jóbarátok Balogh Zoltánnal. Vagy csak beleszólt a politika, és ők is csak gyalogok a sakktáblán. Egyébként Novák Katalin búcsúbeszédében is utalt a politikára, ami persze azért képmutatás, mert már jó néhány éve ő is benne van, és Fidesz politikusként lett köztársasági elnök.

 Az ügy szempontjából szintén lényeges, hogy nincsennek további részletszabályok, pl. a kegyelmi döntés megformálása tekintetében. Nem hallgatják meg az elítéltet, íratok, meg ki tudja mi alapján döntenek. Azonban a jogszabály csak annyit ír, hogy határozatba kell foglalni a kegyelmi döntést, de a jogszabály nem zárja ki az indoklást.Tehát arra a kérdésre, hogy miért döntött így Novák Katalin, az a válasz a kormány vagy bárki részéről, hogy "nincs indoklási kötelezettség" , kissé torzítás, vagy inkább terelés… Mert indoklást kizáró szabály nincs. És biztos, hogy volt indok, mert végül Varga Judit is ellenjegyezte a döntést.

 Szintén érdekes, hogy honnan jött a pápalátogatás ürügye, ugyanis kegyelmi kérvényt bármikor be lehet nyújtani, nincsenek fix időpontok, se a benyújtásra, se a döntésre. Bár mivel egy püspök is szerepel az ügyben (bár ő református), lehet, hogy ez az indok, vagy valaki kávézás közben feldobta a volt elnöknek, aki megörült a lehetőségnek.

Lehetett hallani/olvasni azt is - főleg arra magyarázatképpen, hogy miért nem lehet megtudni részleteket -, hogy az eljárás titkos. Hát nem az. Csak - a jogszabály alapján, mint minden eljárásban - az érintetteket tájékoztatják. Csak, ahogy látjuk, K. Endre ügyében az érintettek hallgatnak. De nemcsak ebben az ügyben, a többi pápalátogatásos kegyelmi ügyben is hallgatás van. Pedig tudunk egy takarítónőről, aki bírósági iratok tartalmát szerezte meg. Mondjuk ezzel az üggyel ’csak’ az igazságszolgáltatásunk sérült. Érdekes lenne megtudni, hogy kinek a megbízásából cselekedett a takarítónéni. Ő is ismerőse valakinek? Ezt már biztos nem tudjuk meg. Gyorsan le kellett ezt az egész kegyelmi eljárásos hisztériát zárni, valószínűleg azért is, hogy a többit se feszegessük. Találtak két bűnbakot, és lapozzunk, itt az új köztársasági elnök.

Csak egy utolsó megjegyzés: a jelenlegi kegyelmi eljárások során alkalmazott jogszabályok egytől-egyik a Fidesz-KDNP kormányok alatt születtek.

 

süti beállítások módosítása