Nem csitulnak a kedélyek a köztársasági elnökökkel kapcsolatosan, aminek van is alapja. Alig mond le az egyik, itt a másik a saját botrányaival. Kicsit belemélyedtem én is a kegyelemosztogatás kérdésébe, mert van egy pár számomra értelmetlen dolog, amire próbálok választ találni, vagy további kérdésekkel elgondolkoz(tat)ni a témán.
Először is nézzük meg, hogy mi szabályozza az elnöki rendszerünket.
Az Alaptörvény 9-14. cikkei foglalkoznak a köztársasági elnökkel. Ezek írják le, hogy hogyan lehet megválasztani, mik a feladatai, miért is van ő ("kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett" (9. cikk. (1) bekezdés), taglalja a személyének sérthetetlenségét, illetve megbizatásának megszűnését.
A köztársasági elnök a 9. cikk (4) bekezdés g) pontja szerint gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. És ennyi. Az Alaptörvény további szabályt vagy iránymutatást nem ad. Illetve egyet mégis. Vagyis azt, hogy a köztársasági elnök minden intézkedéséhez és döntéséhez a kormány tagjának ellenjegyzése szükséges (kivéve, ha törvény ettől másképp rendelkezik), vagyis ehhez is. Ha többet szeretnénk tudni, akkor - többek között - a büntető törvénykönyvet (Btk.), a büntetőeljárásról szóló törvényt (Be.), illetve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt kell megnézzük. A Btk. inkább csak utal a kegyelemre és annak következményére, a Be CV. fejezete taglalja részletesen a kegyelmi eljárás szabályait, azonban K. Endre esetében – mivel már ítélet született – a 2013-as törvény szabályait kell megnézni. Megjegyzem, hogy a törvény és a Be. azonos, vagy nagyon hasonló szabályozást ír elő a kegyelmi eljárásban.
Szóval: kegyelmi kérelmet az elítélt, annak hozzátartozója, törvényes képviselője, illetve védője nyújthat be. Mivel a törvény hozzátartozót ír, ez azt jelenti, hogy nemcsak a közeli hozzátartozója nyújthatja be a kérelmet. K. Endre esetében a felesége adta be a kérelmet (vagyis ezt mondják), és K. Endre úgy nyilatkozott, hogy ő nem is tudott róla. Persze mi meg elhisszük, hogy a felesége titokban kérvényezte a férjének a kegyelmet. Ráadásul a jogszabály azt is leírja, hogy az elsőfokon eljárt bíróság tájékoztatja az elítéltet a kegyelmi eljárás befejezéséről, szóval nagyon nehéz elhinni, hogy K. Endre nem tudott semmiről, és csak akkor tudta meg, hogy kegyelmet kapott, amikor szóltak neki, hogy „mától szabad vagy”. Egyébként a kérelmet a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre adható be. Ez azért lényeges, mert Novák Katalin K. Endrét többszörösen is kegyelemben részesítette, hiszen a büntetését sem kellett tovább töltenie, a foglalkozástól és közügyektől eltiltás hátralévő részét elengedte, és még mentesítette is, vagyis így büntetlen előéletűnek számít. Ez mit jelent a gyakorlatban? Hogy megkapja a ’tiszta’ erkölcsijét, ami mondjuk szükséges, pl. egy másik munkahelyen.
A kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, ő terjeszti fel az igazságügyért felelős miniszterhez. A miniszter az adatokat, iratokat megvizsgálja, illetve adatszolgáltatást kérhet. Ezután a miniszter a kérelmet továbbítja a köztársasági elnöknek, akkor is, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést, kvázi nem javasolja a kegyelem gyakorlását. Az elnök kegyelmi döntését határozatba foglalják, melyet a miniszter, mint ellenjegyző aláír. Azonban a miniszter megteheti, hogy nem ellenjegyzi a határozatot, ekkor „e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti”. „Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik” (46.§). Vagyis Varga Juditnak volt lehetősége megtorpedóznia a döntést, de nem tette. Azt állította, hogy ő csak egy ellenjegyző, pedig nem. Ez nem csak egy adminisztratív jellegű teendő volt, hanem egy felelősségteljes döntés írásba foglalása. Azzal, hogy ellenjegyezte a határozatot, egyetértett a kegyelemmel K. Endre esetében.
(Csak megjegyzem, hogy az Igazságügyi Minisztérium a honlapján a kegyelmezéssel kapcsolatos tájékoztatójában is kissé homályosan ír: „A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez”. Érthetetlen, hogy miért nem a jogszabályi szöveget idézik.)
Annyit szükséges tudni, hogy amikor egy jogszabály az írja, hogy a köztársasági elnök vagy miniszter ezt vagy azt teszi, valójában nem ő, hanem az ügyintéző teszi ezt vagy azt. Itt a kérdés csak az, hogy Varga Judit olyan vezető volt-e, hogy elolvasta, amit aláírt, vagy legalább rákérdezett, hogy „ez meg mi?”. Mert ha nem, akkor az – ahogy mostanában mondják – ultra gáz. Viszont tudnia kellett az ügyről, hiszen a köztársasági elnök ellentétesen döntött Varga javaslatával szemben, és ezt Varga Judit végül is elfogadta, hisz ellenjegyzett. Hogy miért tette? Talán jóbarátnők Novák Katalinnal, vagy jóbarátok Balogh Zoltánnal. Vagy csak beleszólt a politika, és ők is csak gyalogok a sakktáblán. Egyébként Novák Katalin búcsúbeszédében is utalt a politikára, ami persze azért képmutatás, mert már jó néhány éve ő is benne van, és Fidesz politikusként lett köztársasági elnök.
Az ügy szempontjából szintén lényeges, hogy nincsennek további részletszabályok, pl. a kegyelmi döntés megformálása tekintetében. Nem hallgatják meg az elítéltet, íratok, meg ki tudja mi alapján döntenek. Azonban a jogszabály csak annyit ír, hogy határozatba kell foglalni a kegyelmi döntést, de a jogszabály nem zárja ki az indoklást.Tehát arra a kérdésre, hogy miért döntött így Novák Katalin, az a válasz a kormány vagy bárki részéről, hogy "nincs indoklási kötelezettség" , kissé torzítás, vagy inkább terelés… Mert indoklást kizáró szabály nincs. És biztos, hogy volt indok, mert végül Varga Judit is ellenjegyezte a döntést.
Szintén érdekes, hogy honnan jött a pápalátogatás ürügye, ugyanis kegyelmi kérvényt bármikor be lehet nyújtani, nincsenek fix időpontok, se a benyújtásra, se a döntésre. Bár mivel egy püspök is szerepel az ügyben (bár ő református), lehet, hogy ez az indok, vagy valaki kávézás közben feldobta a volt elnöknek, aki megörült a lehetőségnek.
Lehetett hallani/olvasni azt is - főleg arra magyarázatképpen, hogy miért nem lehet megtudni részleteket -, hogy az eljárás titkos. Hát nem az. Csak - a jogszabály alapján, mint minden eljárásban - az érintetteket tájékoztatják. Csak, ahogy látjuk, K. Endre ügyében az érintettek hallgatnak. De nemcsak ebben az ügyben, a többi pápalátogatásos kegyelmi ügyben is hallgatás van. Pedig tudunk egy takarítónőről, aki bírósági iratok tartalmát szerezte meg. Mondjuk ezzel az üggyel ’csak’ az igazságszolgáltatásunk sérült. Érdekes lenne megtudni, hogy kinek a megbízásából cselekedett a takarítónéni. Ő is ismerőse valakinek? Ezt már biztos nem tudjuk meg. Gyorsan le kellett ezt az egész kegyelmi eljárásos hisztériát zárni, valószínűleg azért is, hogy a többit se feszegessük. Találtak két bűnbakot, és lapozzunk, itt az új köztársasági elnök.
Csak egy utolsó megjegyzés: a jelenlegi kegyelmi eljárások során alkalmazott jogszabályok egytől-egyik a Fidesz-KDNP kormányok alatt születtek.
