Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Még (7-e) vasárnap dróntámadás érte a Zaporizzsja atomerőművet. Oroszország hétfőn azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy már második napja drónnal támadja az erőművet. A dél-ukrajnai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, amit az orosz erők 2022 márciusa óta ellenőrzésük alatt tartanak. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség szerint az erőmű fő reaktorának védőburkolatát három találat érte. Három ember meghalt. Az ügynökség szerint a kár „nem veszélyeztette a nukleáris biztonságot”. A támadásban azonban az orosz és az ukrán tisztviselők is tagadták a felelősséget, sőt egymást vádolják.

Az oroszok újabb nagyszabású rakéta- és dróncsapássorozatot hajtottak végre április 10-ről 11-re virradó éjszaka Ukrajnában, amely jelentős és valószínűleg hosszú távú károkat okozott Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, amit azóta is folyamatosan támadnak.

Az oroszok folyamatosan javítanak a helyzeteiken, olyannyira, hogy az ukrán főparancsnok és Zelenszkij is elismerte, hogy a keleti fronton nagyot romlott a katonai helyzetük. A vadászgépek, drónok és tüzérségi fegyverek mellett lángszórókat is bevetnek. Aknamentesítésre pedig tesztelik a Stalker és Scorpion aknamentesítő és robot rendszereket.

Lőszerraktárakat, bevetési pontokat, légvédelmi rendszerek rakétakilövőit semmisítettek meg.

Az oroszok szerint a héten kb. 1700 ukrán drónt semmisítettek meg.

 Az ukránok orosz drónok lelövéséről számolnak be folyamatosan.

Britek beavatkozása

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy meghiúsította a dél-ukrajnai részben megszállt Kherszon régióban (a fekete-tengeri Tendra Spit homokpadon) a brit kommandósok által kiképzett ukrán különleges erők által végrehajtott partraszállási kísérletet. A megsemmisítést a levegőből hajtották végre, mely végzett a személyzettel. Egy ukrán katonát viszont elfogtak, aki „elmondta”, hogy Nagy-Britanniában képezték ki őket, és a brit különleges erők felügyelete alatt készültek elő a bevetésre. Azt is „elmondta”, hogy segítik is őket a tervezésben. Az oroszok szerint ez egyértelmű bizonyíték a britek beavatkozásának a háborúba. Az ukránok és a britek nem nyilatkoztak idáig az esetről és a vádakró

Az oroszok szerint egyébként nemcsak itt, hanem az ukránok által a fekete-tengeri flotta hajói és a Krím infrastruktúrája ellen elkövetett szabotázs- és terrortámadások többségét is a brit különleges erők felügyelték.

Ukrajna támogatása

 A dánok 40 millió dán koronával segítik az ukrán energetikai rendszer újjáépítését.

Ukrajna és Lettország kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, miszerint Lettország a GDP 0,25%-ának megfelelő katonai segélyt nyújt Ukrajnának emellett 10 éves kötelezettséget vállal Ukrajna támogatására a kibervédelem, az aknamentesítés és a pilóta nélküli technológiák terén.

Litvánia drónzavaró berendezéseket és áramfejlesztőket adott át Ukrajnának.

Németország még egy PATRIOT rakétavédelmi rendszert ad át Ukrajnának az orosz légitámadások visszaverésére. Az angolok pedig lézerfegyvereket, ún. DragonFire-t szándékoznak küldeni az ukránoknak orosz drónok leszedésére. Bár csak 2027-re várták a fegyver kihozatalát, de felpörgetik a gyártását, hogy minél hamarabb hozzáférhető legyen.

Christopher Cavoli tábornok a NATO és az USA európai parancsnokságának parancsnoka egy washingtoni bizottsági meghallgatáson azt nyilatkozta, hogy további amerikai segítség nélkül Ukrajna elveszítheti a háborút, ami annak is köszönhető, hogy az oroszok a vártnál gyorsabban tudják pótolni a harctéri veszteségeiket is. Elmondta, hogy az oroszoknak is vannak hiányosságaik, de az általános katonai kapacitásuk stabil, és növekedésre törekszenek, illetve, szintén jelentős, hogy most nagyobb emberállománnyal rendelkeznek, mint a háború kitörésekor.

 Németek segítik újjáépíteni Mariupolt

 Két német építőipari cég vesz részt az oroszok által megszállt, és teljesen a romjaiban heverő Mariupol újjáépítésében. A Knauf csoport és a WKB Systems (ami egy orosz üzletember többségi tulajdonában áll) szállít anyagokat az építkezésekhez. A Knauf azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartja az Oroszország elleni szankciókat. A Knauf ellentétben sok német céggel nem vonult ki Oroszországból, ahol 14 gyárat üzemeltet jelenleg is. A német minisztériumok vizsgálják a helyzetet.

 Kína

Putyin látogatást tett Kínában a héten, ez azért is érdekes, mert Putyin nem nagyon mozdul ki Oroszországból. A találkozót árgus szemekkel figyelték mind Washingtonban, mind Brüsszelben. Az ENSZ egyik külpolitikai képviselője egy nemrég történt látogatása során arra próbálta rávenni Kínát, hogy próbáljon befolyást gyakorolni Putyinra a háború befejezésére. Egyébként az amerikaiak folyamatosan azzal vádolják Pekinget, hogy támogatja az oroszokat  a háborúban, sőt szerintük nekik köszönhető, hogy az oroszok ’összeszedték magukat’. A kínaik – többek között - műholdas képek megosztásával, drón és rakéta technológiával, a szerszámgépek, mikroelektronika el/átadásával segítik az oroszokat, amelyeket Moszkva rakéták, tankok, repülőgépek és egyéb fegyverek gyártására használ az ukránok ellen. Az amerikaiak azért hozták nyilvánosságra ezen hírszerzési adatokat, hogy ösztönözzék az európai szövetségeseket, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára. Ezt várják Olaf Scholztól is, aki nemsokára Kínába látogat.