Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 február 10-16

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok drónokkal támadtak egy szaratovi olajfinomítót.

Az oroszok szerint minden harccsoportjuk javított pozícióikon. Ukrán katonai repülőtereket és energetikai infrastruktúrát támadtak. Támadtak dróngyártó telepeket és drónirányító központokat, megsemmisítettek két Starlink állomást. Újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben. Kurszkban is heves harcok folytak. Az oroszok szerint csak Kurszkban majd 60000 katonát veszített már Ukrajna.

Az ukránok szerint orosz drón találta el a csernobili erőművet. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség szerint az erőmű védőburka nem sérült, így nincs sugárzás. Az oroszok tagadják, hogy ők voltak. A felek pedig egymást hibáztatják.

Drone Line

Az ukrán védelmi minisztérium egy új "Drone Line" nevű katonai ’projekt’ bevezetését jelentette be, amelynek célja a harci hatékonyság fokozása érdekében a drónrendszerek integrálása a frontvonalon. A művelet lényege, hogy egy 10-15 kilométer mély „ölési zónát” hoznak létre, ami biztosítja, hogy az ellenséges erők ne tudjanak mozogni súlyos veszteségek nélkül, közben pedig folyamatos légi támogatást nyújt a gyalogságnak, és fokozza a célpontok felderítését és megsemmisítését. Ezt az újfajta támogatást öt elit ezred, illetve dandár kapja meg.

Baton

Az ukrán védelmi minisztérium hivatalosan is jóváhagyta a hazai gyártású Baton (jelentése: kenyér) drón bevethetőségét a fronton. A Baton drónokat úgy tervezték, hogy megfeleljenek az egyszerűség és a megbízhatóság katonai követelményeinek nehéz harctéri és szélsőséges időjárási körülmények között. A drónok különböző méretű vázakra szerelhetők és „nagy sebességű műveleteknél” vetik be őket.

Ukrán hadseregreform

Ukrajna jelentős hadseregreformot indít, amelynek célja a hadszíntér hatékonyságának és szervezettségének javítása. Az ukrán hadsereg jelenleg elsősorban dandárszintű rendszerben működik, a dandárok száma kb. száz. Ezen dandárok operatív-taktikai/operatív-stratégiai és hadműveleti parancsnokságoknak vannak alárendelve, így az irányítás nehézkes. Ráadásul a dandárok zászlóaljai össze-vissza vannak vezényelve, így dandárszinten is nehéz vezetni. Ez változna úgy, hogy hadtesteket állítanának fel, ahova néhány dandárt osztanának be. Az ukrán katonai parancsnokság jelenleg 20 hadtest létrehozását tervezi.

Ukrajna támogatása

Japán 8,8 milliárd jen (58 millió dollár) támogatást biztosít Ukrajnának újjáépítési projektekhez. 

Norvégia bejelentette a csatlakozását az úgynevezett drónkoalícióhoz. A koalícióban a lettek és a brittek vannak még, és közösen finanszírozzák drónok vásárlását európai országokból.

Ukrajna újabb F-16-osokat kap a hollandoktól, és Mirage 2000-5-ös vadászgépeket pedig a franciáktól.

Béketárgyalások

Scholz német kancellár „önzőnek és öncélúnak” minősítette Trump követelését Ukrajna ritkaföldfém-ásványaira az amerikai segítségért cserébe. Azt mondta, hogy azok az országok, amelyek segítenek, ezt anélkül kell, hogy tegyék, hogy cserébe fizetést kérnek. Trump egyébként érdekesen nyilatkozott, mert a ritka földfém ásványkincseket a már odaadott amerikai támogatásért cserébe kérte, nem pedig valamilyen jövőbeni támogatásért cserébe. 500 milliárd dollárt emlegetett, és szerinte Zelenszkij ezt elfogadta.

Most már az oroszok is elismerték, hogy Trump és Putyin telefonon beszéltek. (Érdekes, hogy Trump előbb beszélt Putyinnal, mint Zelenszkijjel.) Részletek nem szivárogtak ki, de magasrangú orosz tisztviselők még úgy nyilatkoztak, hogy - szerintük - nem kaptak megfelelő javaslatot a tűzszüneti tárgyalás megkezdésére Ukrajnával. Azt mondták, hogy nem lehet megállapodásra jutni a háború befejezéséről, ha nem foglalkoznak a háborút kiváltó okokkal, és megismételték, hogy a Putyin által korábban meghatározott követeléseket teljesíteni kell, mielőtt bármilyen rendezés lehetséges. Elutasították azt az ukrán javaslatot, hogy a kurszki területeket cseréljék ki az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekre.

A héten Zelenszkij és Trump is beszéltek, de konkrétumok nem kerültek még ki. Ukrajna NATO tagságáról azonban elég sok szó esett, főleg arról, hogy valószínűleg nem lesz NATO tag. Zelenszkij szerint az amerikaiak mellett a németek és a magyarok is ellenzik a tagságot, de Németország és Magyarország támogatná, ha Amerika mellette lenne. Nem tetszett neki, hogy Trump beszélt Putyinnal és azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni, vagy megállapodásokat kötni. Azt is elismerte azonban, hogy az amerikaiak segítsége nélkül nagyon kicsi az esély, hogy „túléljék”.

A hírek szerint a hét végén az amerikai és orosz külügyminiszter már beszélt telefonon, és az is körvonalazódik, hogy valószínűleg Szaúd-Arábia lesz Putyin és Trump találkozóhelye.

 A héten zajló müncheni biztonsági konferencián a résztvevők egymást kritizálták. A háború tekintetében nem születtek nagy döntések, sőt úgy volt, hogy az amerikaiak a konferencián fogják a javaslataikat előadni, de erre sem került sor. Zelenszkij egyébként Európát oktatta ki, az amerikaiak pedig kinyilvánították, hogy nem akarják Európát bevonni a béketárgyalásokba. Ez utóbbi felháborította az európai vezetőket, Macron össze is hívott egy tanácskozást Párizsba. Egy dologban volt egyetértés, hogy Európának növelni kell a védelmi kiadásait.

O55