Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.
A harcok folytatódtak és kölcsönösen szedik le egymás drónjait.
Az oroszok szerint minden harccsoportjuk előnyösebb pozíciót foglalt el. Ismét támadták az ukrán gáz és energetikai infrastruktúrát. Donyeckben újabb településeket foglaltak el. Dzerzsinszk elfoglalása pedig egy „fontos védelmi csomópont” volt Kramatorszk felé. Kurszk régió 29 településének területén zajlottak harcok.
Béketárgyalások
Zelenszkij egy interjúban kijelentette, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárása érdekében. Utalt arra, hogy a háború vége felé közelednek, és diplomáciai útra kell térni. Azt mondta, hogy a tárgyalóasztalnál az amerikaiaknak és az Európai Uniónak is ott kell lenni, vagyis négyoldalú tárgyalást akar. Ennek megfontolását az oroszok korainak tartják még. Zelenszkij az amerikai felvetésre, miszerint bizonyos ukrán ásványkincsekre nagy szükségük lenne, pozitívan reagált, feltehetően ettől azt várja, hogy a tárgyalások kedvezőbben alakulnak a számukra. Az oroszok továbbra is mondják, hogy nyitottak a párbeszédre. Ugyanakkor folyamatosan állítják, hogy Zelenszkij nem legitim, sőt most az amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja részéről hangzott el olyan kijelentés, hogy „egy demokráciában még háborús körülmények között is vannak választások”, vagyis úgy tűnik ők is szorgalmazzák a választásokat. Ezt az oroszok üdvözölték, az ukránok viszont megdöbbentek.
A legújabb hírek szerint a következő héten, a müncheni biztonsági konferencián fogják az amerikaiak felvázolni a béketervüket. Trump elmondta, hogy mindkét féllel kapcsolatban vannak, és a reményét fejezte ki, hogy a válság rövid időn belül megoldódik, ugyanakkor elismerte, hogy „ez egy összetett probléma”. Az oroszok is megerősítették most már, hogy bizonyos csatornákon folynak tárgyalások. Trump azt is bejelentette, hogy várhatóan a következő héten találkozik Zelenszkijjel, illetve felröppent a hír, hogy már beszélt Putyinnal, de ezt nem erősítette meg semelyik oldal (még).
Ukrán hadifoglyok kivégzése
Az ENSZ ukrajnai Emberi Jogi Megfigyelő Missziója új jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők 2024. augusztusának vége óta, vagyis bő hat hónap alatt, 79 ukrán hadifogoly katonát végeztek ki. Az ENSZ missziója tanúkat hallgatott meg az ügyben, illetve fotókat, videókat elemzett, ebből vont le ilyen következtetést. Állítsuk szerint nemcsak az elfogott katonákat, hanem sebesült katonákat is végeztek ki. Az ENSZ egyébként az ukránoknál is felhívta korábban erre a figyelmet, most jelentésük szerint a vizsgált időszakban az ukránok részéről egy esetet derítettek fel.
Ukrán merénylet
Egy oroszbarát félkatonai csoport vezetője, Armen Sargsyan először megsebesült, majd a kórházba szállítását követően meghalt egy moszkvai robbantásban. A robbantás egy lakókomplexum épületében történt, amikor kiszállt a liftből. Az oroszbarát Sargsyan 46 éves volt, Donyeck régióban született, egy félkatonai szervezetet, az ArBat zászlóalj parancsnoka volt. A zászlóaljával Kurszkban vett részt a harcokban. Az ukránok szerint egy bűnöző volt, aki foglyokat toborzott, hogy harcoljanak Ukrajna ellen. Elfogatóparancs volt ellene még egy 2014-es gyilkosság miatt. A merénylet nagyon jól meg volt tervezve, pedig a ház környékén szigorú biztonsági ellenőrzések voltak. A merényletet az ukránoknak tulajdonítják, de ők még nem vállalták magukra.
Árnyékflották
A balti országok, így Finnország, Észtország, Litvánia és Lettország továbbra is aggódnak a Finn-öblön keresztül továbbra is folyamatosan szállító orosz érdekeltségű hajók helyzete miatt. Hiába vannak a szankciók, az oroszok vígan ’üzemeltetik’ ezeket a hajókat, amik elsősorban olajat szállítanak. Az ilyen szállítmányok 50 százaléka a Finn-öblön keresztül halad, 40 százaléka pedig olajértékesítéshez köthető, legalábbis ezt állítják az érintett országok. Ugye egyrészt probléma, hogy a szemük előtt játszák ki az oroszok a szankciókat, illetve, hogy a mozgásuk közben kárt is okoznak (ami már meg is történt). Így az érintett országok fontolgatják a nemzetközi jog alkalmazását, hogy környezetvédelmi vagy kalózkodási okokból feltartóztathassák és elkobozhassák a hajókat. Ha ez nem működne, akkor új nemzeti jogszabályok közös bevezetését tervezik.
O55
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.