Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.
Az ukránok a hét elején nagyerejű dróntámadást indítottak orosz területen, olajfinomítók ellen, illetve Moszkvában is, ahol legalább 90 drónt vetettek be. A támadásnak halálos áldozata is volt, a vasúti közlekedést és repülőterek működését is felfüggesztették egy időre.
Az ukrán hadseregparancsnok - a hét elején - úgy nyilatkozott Kurszkról, hogy az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt tartja, nincs bekerítési fenyegetettség. A parancsnok szerint az ukrán határt kisebb orosz lövész, felderítő vagy szabotázs csapatok próbálták folyamatosan áttörni, de visszaverték őket. Ezzel szemben az oroszok bejelentették, hogy visszafoglaltak kb. 18 települést, beleértve Szudzsát, és már a teljes Kurszk 86 %-át tartják; szerintük Kurszk visszafoglalásának utolsó szakaszában vannak, ukrán katonák sora adta meg magát, illetve hagyták el Kurszkot. Annyira haladtak, hogy átlépték a határt is Kurszk és Szumi között. Egyébként Putyin Kurszkba látogatott a héten, és közvetlenül vette a jelentéseket az orosz vezérkarfőnöktől, illetve meghatározta, hogy a lehető leghamarabb szabadítsák fel Kurszkot, és, hogy egy biztonsági övezetet kell kialakítani a határ mentén. Illetve felszólította a Kurszkban szolgáló ukránokat, hogy adják meg magukat.
Szudzsai faló
A vezérkarfőnök megjelentette, hogy szudzsai műveletet az is segítette, hogy az orosz katonák az üres gázvezetékrendszereken keresztül bejutottak az ukrán harci alakulatok közé. Egy 600 fős különítmény ment be a vezetékbe és kb. 15 km-t tettek meg, így mélyen bejutottak az ukrán állások mögé. Ez a meglepetésszerű támadás is hozzájárult az ukrán védelem összeomlásához. (Szudzsa közigazgatási központ a Kurszk régióban.)
Zelenszkij a hét végén úgy nyilatkozott, hogy nincsenek bekerítve (mivel ilyen hírek keringtek) ukrán katonák Kurszkban, hanem az oroszok ukrán területen akarják őket bekeríteni. A legutolsó hírek szerint az ukránok gyakorlatilag visszavonultak Kurszkból, és ukrán területen vettek fel védelmi pozíciókat. Az oroszok szerint öt ukrán dandár és egy ezred semmisült meg. Bejelentették, hogy megkezdték Kurszk aknamentesítését is, hiszen az ukránok teleszórták a területet aknákkal, ami veszélyes a visszatelepülő civilekre. Már azt is közölték, hogy a mentesítés során PFM-1 aknákat is találtak. Лепесток (ejtsd: lepesztok) az orosz neve, amit levél, papagáj, vagy pillangó aknának is hívnak a színe, illetve az alakja miatt. Kisméretű és könnyű, a gyerekeknek játéknak tűnhet. Az aknát egyébként az ottawai szerződés betiltotta.
Az oroszok több ukrán régióban indítottak dróntámadásokat, így: Harkov, Poltava, Szumi, Csernyihiv, Cserkaszi, Kijev, Kirovohrad, Zsitomir, Vinnica, Dnyipropetrovszk, Zaporizsja, Donyeck, Odessza és Kherkolaiv. Energetikai infrastruktúrát támadtak, megsemmisítettek 28 drónvezérlő központot, négy Starlink állomást, lelőttek 1100 drónt, egy MIG-29-est és újabb települést vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben.
vegyi fegyverek
Az ukránok folyamatosan állítják, hogy az oroszok vegyi fegyvereket vetnek be ellenük, most itt van az ellenkezője is. Az oroszok Luhanszk területen lelőtt drónon találtak mérgező klór tartalmú vegyületet.
Ukrajna támogatása
Izland bejelentette, hogy 2 millió euróval, Kanada pedig 70 millió kanadai dollárral támogatja az ún. Ukrán Energiát Támogató Alapot.
Az EU újabb hat hónappal meghosszabbította az oroszok elleni szankciókat.
Elon Musk cáfolta, hogy felszámolnák Ukrajnában a Starlink állomásokat.
A héten Macron meghívására katonai vezetők ültek össze Párizsban. Az amerikaiak nem kaptak meghívást. Az értekezlet zárt ajtók mögött zajlott. A célja az volt, hogy tűzszünet esetén milyen lehetőségek és képességek garantálhatják Ukrajna biztonságát, katonai erejének hosszú távú fenntartását, illetve a potenciális európai békefenntartók telepítését is.
Szombaton értekezett az ún. „Hajlandók” koalíciója, ami olyan országokból és szervezetekből áll, akik folytatják Ukrajna támogatását. Kb. 25 ország, plusz EU, plusz NATO képviselő vett részt a megbeszélésen. A résztvevők felszólították Putyint, hogy írja alá a tűzszüneti megállapodást, és megegyeztek Ukrajna további katonai megerősítésben.
Béketárgyalások
Kedden Szaúd-Arábaiában, Jeddahban találkozott az amerikai és ukrán delegáció. Bár Zelenszkij is Szaud-Arábiába utazott, de a tárgyalásokon a kabinetfőnöke, a védelmi és külügyminisztere vett részt, az amerikaiakat pedig a külügyminiszterük, Rubio képviselte. A tárgyalások után a felek megállapodtak a teljes frontra kiterjedő 30 napos tűzszünetben, cserébe az ukránok megkapják az amerikai hírszerzési információkat, és katonai segélyeket. De azt is kinyilvánították, hogy ehhez az oroszoknak is bele kell egyezni.
Csütörtökön amerikai delegáció érkezett Moszkvába, hogy az oroszokkal tárgyaljanak. Itt a két nemzetbiztonságért felelős tisztviselő tárgyalt (Walz-Ushakov). Ushakov elmondta, hogy hosszú távú békés rendezésre törekednek, így a tűzszünet csak „ukrán hadsereg ideiglenes haladéka”. Az elnöki különmegbízott Witkoff –ot pedig Putyin fogadta. Putyin elvben elfogadta a tűzszüneti javaslatot, de azt mondta, hogy „vannak még kérdések”. Igazából az oroszok a tűzszünetet a békemegállapodással együtt akarják kezelni, hiszen csak akkor helyeslik, ha ez tartós békéhez vezet, illetve a háború okait is megszüntetik. Zelenszkij "manipulatívnak" minősítette Putyin válaszát és azt mondta, hogy „Putyin természetesen fél közvetlenül megmondani Trump elnöknek, hogy folytatni akarja ezt a háborút, meg akarja ölni az ukránokat".
O55
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.