Ukrajna-Oroszország háború heti öszefoglaló 25 június 23-29

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Drónok százait szedték le a felek. Az ukránok drónokat küldtek orosz területre is. Az oroszok is elismerték, hogy hét régiójukban, illetve az Azovi és Fekete-tenger felett lőttek le ukrán drónokat. Az ukrán hírszerzés szerint Krímben egy katonai légibázist támadtak, és több MI helikoptert megsemmisítettek. Eltaláltak Brjanszkban egy fegyver/lőszerraktárat, ahol drónokat és rakétákat tároltak az oroszok.

Az oroszok újabb települést vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben és Harkivban. Jelentéseik szerint egy hét alatt 1200 drónt szedtek le, és számos drónirányító központot semmisítettek meg. A hét végén újabb nagyszabású rakéta- és dróntámadást indítottak Ukrajna szerte.

Murakha (Hangya)

Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta az ukrán Murakha harctéri robot műveleti alkalmazását. A pilóta nélküli robot ukrán gyártású, lánctalpas, és arra fejlesztették ki, hogy a frontvonalbeli egységeket támogassa nehéz terepkörülmények között is, például ellenséges tüzérség alatt és erősen aknásított terepen. A Murakha elvileg több mint fél tonna súlyt képes elszállítani hosszabb távon is. Jó mobilitása révén nehéz terepen és sekély vízben is jól mozog.

Béketárgyalások

Zelenszkij a héten többfele megfordult, így Londonban, illetve a NATO csúcson is Hágában.  Folyamatosan kéri a nyugati országokat, hogy szorongassák meg az oroszokat, főleg szankciókkal. Felvetette, hogy az oroszokat teljesen el kellene szigetelni, maximalizálni kellene a hordónkénti olajárakat (ami bevételkiesést jelentene nekik), vagy, hogy ne szállítsanak az oroszoknak olyan anyagokat, amiket pl. rakéták gyártásához tud felhasználni. Illetve úgy próbál támogatásokat szerezni, hogy azt fejtegeti (hírszerzési forrásokra hivatkozva), hogy Oroszország NATO-országokat akar megtámadni. Csak ezt a nézetet osztja, pl. Rutte, a NATO főtitkára is, aki azt mondta, hogy a legnagyobb fenyegetést jelenti a NATO-ra most Oroszország, és szerinte 3-7 éven belül meg is támadhatja a NATO-t. Egyébként Hágában sikerült találkoznia Trumppal, a megbeszélést mindkét fél sikeresnek ítélte meg. Zelenszkij továbbra is fenntartja Ukrajna NATO-hoz való csatlakozási szándékát, a NATO pedig 35 milliárd eurós katonai segélyt ígért Ukrajnának.

Az oroszok elleni szankciókat az európai országok is támogatják, azonban az amerikaiak még ellenállnak ez a fajta nyomásnak. Rubio, amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Trump továbbra is fenn akarja tartani a diplomáciai kapcsolatokat az oroszokkal, és nem támogatják a szankciókat, mert az elzárhatja az utat a lehetséges béketárgyalások előtt.

Putyin sajtótitkára, Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a következő tárgyalási napot az ukránokkal akkor fogják meghatározni, ha befejeződik az isztambuli megállapodásban meghatározott csere. Azt is lemondta, hogy a kölcsönösen átadott „memorandumokról” nincs véleménycsere még.

Putyin úgy nyilatkozott, hogy a memorandumok tartalma teljesen ellentétes, de azért vannak a tárgyalások, hogy az álláspontok közeledjenek. Ilyen tárgyalásokra továbbra is nyitottak. Azt is elmondta, hogy a tárgyalócsoportok vezetői „folyamatos operatív kapcsolatban állak” egymással, hívják egymást, ami – szerinte – „nem is olyan rossz”. Az orosz gazdasági/pénzügy helyzettel és a magas inflációval kapcsolatban megemlítette, hogy -Európával ellentétben - ők csökkenteni akarják a védelmi kiadásokat. Azt mondta, hogy a Nyugat a felfegyverkezését az oroszok agressziójára hivatkozva teszi, ami alaptalan. Korábban ők jelezték az európaiaknak, hogy a NATO bővítést fenyegetésnek tartják, de nem foglalkoztak velük. Így „Oroszország maga fogja meghatározni biztonságának mértékét és felmérni a saját magát fenyegető veszélyek szintjét”.

O55