Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 július 7-13

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az oroszok szerint minden harccsoportjuk javított a pozíciójukon. Az oroszok újabb nagyszabású drón és rakétatámadásokat indítottak Ukrajna szerte. Az egyik támadásban a vatikáni nagykövetség épülete is megsérült. Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben és Dnyipropetrovszkban.

Orosz drónok

Minden héten beszámolok arról, hogy „ez volt idáig a legnagyobb szabású” dróntámadás, de ezt az oroszok hétről-hétre felülüberelik: most egy akcióban több, mint 700 drónt engedtek fel. A szakértők szerint ez pedig folyamatosan nőni fog, becslések szerint őszig akár naponta  ezer(!) drónt is indítani fognak. A helyzetet az is nehezíti, hogy rengeteg csalidrónt használnak, ami leköti – feleslegesen – az ukrán légvédelmet. Az ukránok szerint ezekkel a csapásokkal félelmet keltenek a lakosságban, illetve/így blokkolni akarják a toborzást.

Ukrajna támogatása

A héten bejelentették az amerikaiak, hogy újra küldenek fegyvereket Ukrajnának. A fegyverszállítást az amerikai hadügyminiszter állította/függesztette fel, amiről állítólag Trump elnök nem is tudott… A hírek szerint tüzérségi fegyvereket és rakétákat küldenek Ukrajna védelmének megerősítésére, de Trump még ’gondolkozik’, hogy Patriot rendszert is átadjanak-e. Ugyanis úgy tűnik, hogy azok a hírek is valósak, hogy az amerikai készletek is megcsappantak. Azt is mondta, hogy a NATO-val akar olyan megállapodást kötni, hogy a NATO-nak ad át fegyvereket, amit az kifizet és továbbítja az ukránoknak. A legfrissebb hírek szerint Trump állítólag pénzügyi segítségnyújtást is fontolgat Ukrajna számára. A hét végén úgy nyilatkozott, hogy a következő héten bejelentést akar tenni.

A héten Rómában tartották Ukrajna újjáépítéséről szóló újabb konferenciát, ahogy az EU Bizottságának vezetője, von der Leyen bejelentette, hogy létrehoznak egy alapot Ukrajna újjáépítése céljából. Az összeget még nem jelentették be (állítólag 100 milliárd euró), de az eddigi legnagyobb alapnak nevezte. Az alap a magánvállalkozások segítésén kívül, az ukrán energetikát, közlekedést és kritikus nyersanyagokat felhasználó iparágakat támogatja majd. Leyen egy 1 milliárd eurós támogatást viszont bejelentett.

Korábban írtam, hogy Zelenszkij úgy akar amerikai fegyverekhez jutni, hogy más országokkal vásároltatná meg. Ez az ötlete úgy tűnik gazdára talált, ugyanis tíz Patriot rendszer kellene neki, amiből a németek kettőt, a norvégok egyet megvásárolnak nekik. Zelenszkij Rómában az is bejelentette, hogy befektetőket vár a drón- és légvédelmi gyártási szektorukba, amit arra alapoz, hogy szerinte Ukrajna rendelkezik a világ legfejlettebb dróntechnológiáival.

Lavrov interjú

Az orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjút, melyre a külföldi sajtó is felfigyelt. Lavrov elmondta (amit már sokszor sok helyen), hogy nyitottak a helyzet „politikai és diplomáciai rendezésére”, de nem tűzszünetet, hanem tartós békét akarnak. Hangsúlyozta, hogy a konfliktust kiváltó okokat meg kell szüntetni; Ukrajna nem lehet NATO tag, semlegesnek kell lennie; fontos az emberi jogok tiszteletben tartása az orosz kisebbség viszonylatában; az elfoglalt ukrán területek nemzetközi jog általi elismerését. Kérdésre elmondta, hogy a NATO keleti terjeszkedését azért tartják veszélyesnek, mert a NATO már „régóta nem védelmi szövetség”, hiszen több konfliktusba avatkozott már be érintettség nélkül. Az elcsatolt ukrán területeken pedig népszavazás volt, ahol az emberek Oroszországgal való újraegyesítést szavazták meg. Az orosz kisebbséggel kapcsolatos mostoha ’bánásmódot’ többször kiemelte. Elutasította, hogy Oroszország Európát meg akarná támadni, ez szerinte „ellenségkép kreálása”, és csak a saját valós problémáikról terelik el a figyelmet.

Béketárgyalások

Trump még mindig mérges Putyin miatt, mivel nincs előrehaladás a tűzszünet, vagy békefolyamatok terén. Valószínű, hogy ezért is kapnak az ukránok amerikai fegyvereket újra, illetve megint előkerült a szankciók kérdése. Az amerikai külügyminiszter, Rubio is a csalódottságának adott hangot Lavrovval való megbeszélése után. Rubio szerint már léteznek közös elképzelések az oroszokkal, ezért lennie kellene egy tervnek is a háború befejezésére (de nincs). Az ukrán külügy úgy reagált, hogy nem tud semmilyen új koncepcióról vagy megközelítésről, amit Rubio említett.

Persze több hírportál arról is cikkezett, hogy Trump állandó nézetváltása miatt, már nem nagyon bíznak benne, pl. az európaiak.

Az oroszok részéről annyi reagálás volt, hogy folytatják a fogolycseréket az ukránokkal, és várják, hogy az ukránok javaslatot tegyenek az újabb tárgyalási napra.

O55