Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok napi szinten 15-35 drónt szednek le, és folymatosan támadják Belgorodot, a legutóbbi támadásban hatan haltak meg. Dróntámadás ért egy orosz olajfinomítót is Kalugában.

Az oroszok támadtak Lviv, Kiev, Kirovohrad, Cserkaszij, Poltava, Csernyihiv, Sumi, Zaporizsja, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Luhanszk, Doneck, Mikolaiv, and Herson régiókban. Hevesen támadták megint az ukrán energetikai rendszereket. Az oroszok nyomulnak előre, már elfoglalták a harkivi régióban található 10 települést, a Donyecki Népköztársaságban található Szolovjovo települést és Donbaszban Keramik települést. Olyan erejű a támadás Harkivban, hogy az ukránok is elismerték, hogy rossz a helyzet és civilek százait kellett kimenekíteni, halálos áldozatok is vannak. Azt mondják „váratlan” volt a támadás az oroszok részéről, de szerintük visszaverik a támadást. Találgatják, hogy miért támadtak itt az oroszok, az álláspontok szerint ütközőzóna kialakítása a céljuk, bár az oroszok szerint felszabadították az ukrán falvakat.

Az oroszok szerint magas az ukrán napi emberveszteség (4-500) és sok foglyot is ejtettek. Lelőttek egy SZU-27-es vadászgépet, 4 db Mi-24-es helikoptert, két dróngyárat semmisítettek meg, több katonai járművet, rakétarendszereket, tarackot, tankokat veszített Ukrajna. az oroszok folyamatosan nyomják, hogy milyen nyugati fegyvert semmisítettek meg: Caesar, Vampire, Grad, Hammer, Leopard, ATACMS, Braveheart, Alder, HIMARS, Patriot van a listájukon.

 Ukrajna támogatása

 Hollandia, Dánia, Norvégia és Belgium korábban ígéretet tett arra, hogy több F-16-os repülőgépet szállít Ukrajnának. Most úgy tűnik, hogy valóra is váltják ígéreteiket, legalábbis a dánok és a hollandok. A dánok nyárra, a hollandok őszre ígérik a vadászgépek átadását.

 Dánia egy 33,5 millió eurós humanitárius segélycsomag nyújtását jelentette be.

 Az amerikaiak egy 400 millió dolláros segélycsomagot jelentettek be.

 Orosz vagyon Ukrajnának

 Hosszú vita után az Európai Unió országainak nagykövetei megállapodtak abban, hogy az orosz központi bank EU-ban befagyasztott eszközeiből származó nyereséget Ukrajna védelmére fordítják, úgy, hogy a bevételek 90%-át katonai támogatásra, 10 %-át egyéb célok finanszírozására adják.  A döntést a minisztereknek még el kell fogadni. Megállapodtak abban is, hogy azok az EU-országok, amelyek nem adnak fegyvert Ukrajnának tartózkodni fognak a szavazástól. 

Merénylet Zelenszkij ellen

Ukrajnában őrizetbe vettek két biztonsági tisztet, akik állítólag részt vettek Zelenszkij meggyilkolására irányuló orosz összeesküvésben, amelyet a kijevi állambiztonsági szolgálat meghiúsított. Az ukrán ügyészség a két ezredest azzal vádolja, hogy pénzügyi ellentételezés fejében felforgató tevékenységet folytattak Ukrajna ellen. Mindkettő ellen hazaárulás a vád, illetve az egyiket még terrorcselekmény előkészületével is vádolják, mert állítólag az orosz biztonsági szolgálattól két drónt és lőszert kapott robbantási merénylet céljából. Az ukrán biztonsági szolgálat szerint az oroszok Zelenszkij biztonságáért felelős személyekhez akartak eljutni, akik elrabolják, majd megölik az elnököt.

 Orosz üzenet a briteknek

 Behívatták az orosz külügyminisztériumba a brit orosz nagykövetet, Cameron múlt heti kijelentése miatt. Az oroszok figyelmeztették a briteket, hogy egyre nagyobb szerepet játszanak az ukrán-orosz konfliktusban és Cameron kijelentése csak eszkalálja a háborús helyzetet. Arra kérték a nagykövetet, hogy cáfolja meg a brit külügyi vezető kijelentését, márcsak azért is, mert a brit fél korábban úgy nyilatkozott, hogy nem lehet brit fegyvereket Oroszország területén használni. A nagykövet megtagadta az oroszok által követelt magyarázatot és választ. Az oroszok úgy reagáltak, hogy akkor ők meg csapást mérhetnek brit katonai létesítményekre és felszerelésekre Ukrajnán belül és túl is.

 Orosz reakció a francia üzengetéseknek

 Macron francia elnök folyamatosan hangoztatja, hogy nem kizárt francia csapatok küldése Ukrajnába. Információk szerint már a francia idegenlégió csapatai (már min. 100-an) ukrán földön teljesítik a szolgálatukat. Az oroszok annyit reagáltak, hogy minden szinten ellenőrzik a francia csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos információkat. Érdekesség az, hogy az ukránok viszont elhatárolódnak a macroni kijelentésektől, sőt egyenesen veszélyesnek titulálták.

 Putyin jövőbeni tervei

 Putyin a beiktatása napján elnöki rendeletet írt alá Oroszország következő hat évre szóló nemzeti fejlesztési céljairól. Ezek között szerepelnek a következők:

-a lakosság (számának) megőrzése, az egészség előmozdítása és az emberek jólétének javítása, a családok támogatása;

-az egyes emberben rejlő lehetőségek megvalósítása, tehetségének fejlesztése, hazafias és társadalmilag felelős személyiség nevelése;

-kényelmes és biztonságos lakókörnyezet;

-környezeti jólét;

-fenntartható és dinamikus gazdaság;

-technológiai vezető szerep;

-az állami és önkormányzati, gazdasági és szociális szféra digitális átalakítása

 A nemzeti fejlesztési célok elérése érdekében 11 nemzeti projektet határozott meg:

„Hosszú és aktív élet”;"Család"; "Fiatalok és gyerekek"; "Munkaerő"; „Infrastruktúra az élethez”;"Hatékony közlekedési rendszer"."Ökológiai jólét"; „Hatékony és versenyképes gazdaság”; "Turizmus és vendéglátás"; „Nemzetközi együttműködés és export”; „Adatgazdaság és az állam digitális átalakulása”.

Putyin célja, hogy az orosz GDP gyorsabban növekedjen, mint a világátlag, és 2030-ra a 4. helyére kerüljön a GDP. 2030-ra az orosz robotika iparágnak a világ első 25 közé kell tartoznia, a kutatás-fejlesztés terén pedig a világ első 10-ben szeretné látni Oroszországot. Cél a technológiai függetlenség elérése.

EU felmérés

 Az Unió Külügyi Tanácsa még januárban készített egy felmérést 12 tagállam körében az ukrán-orosz háborús konfliktus témában. Az eredmények most kerültek napvilágra. Ebből az derült ki, hogy a legtöbb európai támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, de csak tízből egy, vagyis kb. 10 % gondolja úgy, hogy Ukrajna nyerhet, viszont kb. 20 %-a gondolja, hogy az oroszok. A válaszadók 40 % szeretné, hogy növeljék a támogatást Ukrajnának, és ugyanennyien gondolják, hogy béketárgyalások felé kellene Ukrajnát erőltetni (az olaszok, görögök és a magyarok több, mint fele gondolja ezt).

A felmérés egyik szerzője úgy összegezte az eredményt, hogy az EU vezetőinek változtatni kell a háborúval kapcsolatos megnyilvánulásaikon. Az emberek nem szeretnének orosz győzelmet, de nem hisznek abban, hogy az ukránok visszakaphatják elveszett területeik

O55

ÁPRILIS

 Egyre több helyen olvashatjuk, vagy láthatjuk, hogy Magyarország éppen miben sereghajtó. Így van ez a gazdasági helyzetünkkel is, már csak néha előzzük meg Bulgáriát. Ez nem zavarja a kormányt, hogy tovább szórja a forintot, vagy a magyar vagyont. Illetve zavarja, mert folyamatosan átcsoportosít pénzeket. Persze ez se lenne gond, csakhogy látjuk, hogy mire megy el a pénz, és felvetődik az emberben, hogy ’pont most, pont erre’? És persze az is felmerül, hogy az a pénz tényleg oda megy-e, ahova mondják, ugyanis a döntések (egy részét) muszáj közzétenni, pl. a Magyar Közlönyben, úgyhogy innen szemezgettem én is.Lássuk az áprilisi döntéseket:

 -A Kormány az 1085/2024. számú határozatával 324 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a „rendkívüli kormányzati intézkedések” felhasználására a Pénzügyminisztérium központi tartalékából.

 -A makói ipari park infrastrukturális fejlesztésének előkészítéséhez és egyes elemek ütemezett megvalósításához a Kormány felhatalmazza az építési és közlekedési minisztert, hogy legfeljebb 2 410 000 000 forint összegben kötelezettséget vállaljon.

 -A Kormány az 1086/2024. számú határozatával a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen felmerülő sürgős állagvédelmi, karbantartási feladatok ellátására a Kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy kezdeményezzen előirányzat-átcsoportosítást Miniszterelnökség „Fejezeti kezelésű előirányzatok”-ból a Nemzeti Örökség Intézet javára.

 -Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló Göd belterület 263 helyrajzi számú, természetben a  2131 Göd, Bartók Béla utca 8–10. szám alatti ingatlan tulajdonjogát a  tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya átruházhatja, mely esetben nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI tv. 13. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakat (vagyis a 15 éves elidegenítési tilalmat). A magyar állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat az  ingatlan-nyilvántartásból a  tulajdonos Piarista Rend Magyar Tartománya kérelmére törölni kell.

-A  Magyar Falu Program hosszú távú településfejlesztési programjának hatékony megvalósítása, valamint 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú települések településfejlesztési programjának megvalósítása érdekében  a fenti  törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek a  Kormány által 2024. június 30-ig nyilvános határozattal kijelölt állami tulajdonban lévő ingatlanok és az  azokhoz kapcsolódó, valamint azokon található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak azzal, hogy az  ingatlanok összesített nyilvántartási értéke nem haladhatja meg az 1 691 371 828 forintot. Az ingatlanok és ingóságok 2024. július 1. napján ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek a  Kormány határozatában megjelölt önkormányzatok tulajdonába. 

-Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) tulajdonába kerül Budapest, belterület, 25992/1 hrszú ingatlan 93330/1683450 tulajdoni hányad arányában.

 -Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) tulajdonába kerül a Budapest belterület, 38440/23 hrszú ingatlan. 

-A Kormány a szomszédos országokban felmerülő humanitárius katasztrófa kezelésének támogatásáról szóló 1119/2022. (III. 5.) Korm. határozat módosításáról szóló 1093/2024. számú határozatával a záhonyi és beregsurányi határátkelők melletti segítségpontok üzemeltetése érdekében felhívja a Pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon 120 072 000 forint forrás rendelkezésre állásáról a Miniszterelnökség „egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása” jogcím javára.

 -A fiatal mezőgazdasági termelői támogatás keretösszege 2024-ben: 18.690.804 euró.

 -A kormány az 1113/2024. számú határozatával kötelezi a honvédelmi és a pénzügyminisztériumot, hogy a 2027 évi vizes világbajnokság megrendezésével kapcsolatosan csoportosítson át, illetve biztosítson pénzösszegeket. Előbbitől 100 380 720 Ft-ot, utóbbitól 945567 amerikai dollárnak megfelelő forintot kell biztosítani a sportrendezvény javára. ÉS:

 „felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a  Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon – a  Szerződés rendelkezéseivel összhangban és az abban rögzített ütemezés szerint – a  Világbajnokság megrendezése érdekében a  Nemzetközi Úszó Szövetség részére fizetendő világbajnoksági díj, valamint a  producer szolgáltatásaival és a  hazai közvetítővel kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló központi költségvetési támogatás biztosításáról a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára, az alábbi bontás szerint:

2025. a) a 2025. évben 4 572 000 USD-nek megfelelő forintösszeg,
2026. b) a 2026. évben 11 557 000 USD-nek megfelelő forintösszeg,
2027. c) a 2027. évben 8 953 500 USD-nek megfelelő forintösszeg;” 

-A Kormány az 1114/2024. számú határozatával 62 900 000 000 forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el rezsivédelmi szolgáltatás biztosítás ellátása céljából szerződött villamosenergia- és földgázszolgáltatók javára. 

-A Kormány az 1118/2024. számú határozatával egyes ipari parki beruházásokkal összefüggő, közúti és vasúti fejlesztésekre 2024-2027 évekre, évi elosztásban, a debreceni gazdasági övezetek infrastrukturális fejlesztése, a Zalaegerszeg–Zalaszentiván térségben megvalósuló konténerterminál közúti és vasúti bekötés előkészítése, a Nyíregyházi Ipari Park közcélú infrastrukturális fejlesztése céljából közel 60 milliárd forintot biztosít. 

-A pénzügyminiszter az 1/2024. számú rendeletével a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról dönt. Az általános rendelkezések a rendelet hatályával kezdődnek, így

1. § E rendelet hatálya
2. a) a központi költségvetésről szóló törvény XV. Pénzügyminisztérium fejezetében eredeti, módosított vagy – a költségvetési év során – új előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra és
3. b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára [az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

 Azonban a Záró rendelkezésekbe becsempésztek egy kivételt, így:

 „III. FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt fennálló vagy ezen idő alatt létrejött támogatási jogviszonyokban különös méltánylást érdemlő esetben és a  kedvezményezett indokolt kérelmére a támogató a kedvezményezett létszámvállalási, létszámtartási kötelezettségének teljesítésétől – amennyiben a  beruházás által létrehozott munkahelyek bérköltsége a  beruházás elszámolható költségei között nem jelenik meg –, illetve a kedvezményezett kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszámának e rendeletben meghatározott felső határától eltekinthet.”

 -A belügyminiszter az 1/2024. számú BM határozatával a következő döntést hozta:

 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 11. §-a alapján, az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023.  évi LXXXVII.  törvény 62.§ (11)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva a következő határozatot hozom:

 „Megállapítottam, hogy a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet (székhely: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 70.; adószám: 15395807-2-13), továbbá az általa ellátott közfeladatoknak és szakellátási kapacitásoknak a Magyarországi Református Egyház fenntartásába történő átadásának napja 2024. március 1. napja,(…).”

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok újabban újra jelentgetik a napi összecsapásaik számát, így szerintük napi szinten 100-130 összecsapásra kerül sor, és az ukrán légierő folyamatosan, napi szinten 8-12 helyszínen támadja az orosz csapatokat. Ezzel szemben Ukrajna taktikai visszavonulásra kényszerült három donyecki faluból a hatalmas orosz nyomás és a Kijevbe irányuló katonai segélyek lassú áramlása miatt. Az ukránok is elismerik, hogy 24 óra alatt több, mint 1700 csapás történt az oroszok részéről a Donyecki régióban.

Az ukrán külügyminiszter elismerte, hogy Ukrajna energiarendszerének fele megsérült vagy megsemmisült az orosz támadások következtében. Orosz jelentések szerint csak a héten 25 csapást mértek ukrán energetikai és ipari létesítmények ellen.

Az oroszok Csernyihiv, Szumi, Zaporizsja, Dnyepropetrovszk, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Kerszon és Odessza régiókban bombáztak. Minden irányban javítottak a pozíciójukon. Elfoglalták Szemenovka, Berdicsi és Ocseretine települést. Nagy erőkkel rohamozzák Csasziv Jart és a környékét. A támadáskor szó szerint mindent használnak, így quadokat, krosszmotorokat, golfkocsikat… Vannak civil sérültek és áldozatok. Kiemelt célpontként szerepel az ukrán(oknak adományozott) légvédelmi rakétarendszerek. Többször is jelentik külföldi légvédelmi rendszerek megsemmisítését.

Az orosz védelmi miniszter szerint ez év eleje óta 547 négyzetkilométernyi területet szereztek meg. A nyugati sajtó és elemzők is egyre inkább elismerik az oroszok sikereit ez évben, de főleg az elmúlt két hónapban. Az oroszok gőzerővel nyomulnak előre, kihasználva az ukránok fegyvertelenségét, és (így) a gyenge védelmét. Az ukránok szerint Csasziv Jar egy dombon van, így annak bevétele további négy ukrán város bevételét is megkönnyítené, amivel a donyecki régiót is megszerezhetik az oroszok.

 Ukrajna támogatása

 Zelenszkij elnök felszólította a szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel a megígért fegyverszállításokat, mivel nem tudják tartani a pozícióikat, és nem tudják feltartani az oroszokat. A NATO főtitkára is arra kérte az ukránokat támogató országokat, hogy gyorsítsák fel a fegyverek, lőszerek szállítását, mert az oroszok jelentős eredményeket értek el, folyamatosan nyomulnak előre, így a támogatás hiánya „élet-halál” kérdése Ukrajna számára.

 A lett kormány jóváhagyta egy új katonai segélycsomag átadását Ukrajnának, ami rövid hatótávolságú légvédelmi fegyverek és megfigyelő drónok átadását jelenti.

 A brittek évi három milliárd font katonai támogatást adnak Ukrajnának, aki maga döntheti el, hogy mi célra fordítja a segélyt. A támogatást addig adják, míg az „szükséges”.

 Tartu

 A finn légitársaság május 31-ig felfüggesztette járatait Észtország második legnagyobb városába, Tartuba, a balti-tengeri térség feletti GPS-jelek zavarása miatt, melyért az észt hatóságok Oroszországot hibáztatták, és jelzik a helyzetet a NATO-nak is. Tartu repülőtere kizárólag GPS-jelre támaszkodik a megközelítéshez és a leszálláshoz.

A háború kezdete óta rendszeres a GPS zavarás (feltehetően az oroszok részéről), amitől még tudnak biztonságosan repülni a repülők, de megfosztja a pilótákat a pontos földrajzi helymeghatározástól. A repülőterek alternatív megoldásokat használnak, de Tartu olyan módszert alkalmaz, amihez szükség van GPS jelre.

 Békecsúcs

A svájci külügyminisztérium bejelentette, hogy az ukrán-orosz háború miatti első békecsúcsot a Luzern melletti Bürgenstockban tartják június 15-16-án. Oroszország most nem kapott meghívást, mert többször és nyilvánosan is kijelentette, hogy nem áll szándékában részt venni ezen az első csúcson, viszont Kínát nagyon szeretnék ott látni a konferencián. A találkozó célja egy jövőbeli békefolyamat ösztönzése, és ennek a gyakorlati kidolgozása. Svájc (és Ukrajna) több mint 160 állam- és kormányfői szintű delegációt hívott meg, plusz meghívták a G7, a G20, a BRICS, az EU, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács képviselőit, illetve két vallási képviselőt (a vatikáni és a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát). 

Oroszország támadása 

A háború kezdete óta úgy lehet tudni, hogy az adományként kapott fegyvert, lőszert stb. csak Ukrajna területén lehet használni, bevetni. Azonban a lett külügyminiszter állítja, hogy egyre több olyan adományozó ország van, aki engedélyezi Ukrajna számára, hogy Oroszország ellen, orosz területen is használhassák az adományozott fegyvereket. A külügyminiszter nem nevezte meg az államokat, de szerinte nem ellentétes a nemzetközi joggal, ha az ukránok megtorolják az orosz területről érkező támadásokat orosz területen. A héten nyilatkozott David Cameron brit külügyminiszter, aki ugyanezt állította, illetve azt, hogy az ukránoknak joga van a brittektől kapott fegyverekkel csapást mérni az oroszokra Oroszország területén.

 Wanted

Az orosz belügyminisztérium az orosz büntetőtörvény alapján „keresett listájára” tette Zelenszkij ukrán elnököt. Magyarázatot, okokat még nem adtak…

O55

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok napi kb. 100 összecsapásról számolnak be, ennek kb. 40 %-a Avdiivka környékén történik. Drónokat szednek le, az ukrán légierő pedig orosz parancsnoki állást, és orosz légvédelmi rendszert támadott, és Belgorod régióban is támadásokat hajtanak végre. Jelentéseik szerint Kh, Iszkander és Kalibr rakétákat lőttek le.

Az oroszok támadták Poltava, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Odessza és Herszon régiókat, bevették Novomihajlovka települést, Csaszov Jar közelében pedig egy kiemelt ukrán erődöt, mely során az ukránok elmenekültek, hátrahagyva a halottakat és a sebesülteket, egy részük pedig letette a fegyvert. Az oroszok katonai felszereléseket foglaltak le.

Harkovban a 245 méteres tv-tornyot találták el, ami kettétörött, megzavarva a tv jelek adását. Az oroszok a torony elleni támadást azzal magyarázták, hogy az ukránok légvédelemmel kapcsolatos kommunikációs és koordinációs felszerelést helyeztek fel rá.

Az oroszok folyamatosan támadják az ukrán energetikai rendszereket, és a vasúti hálózatot is, hogy a nyugati segélyek szállítását akadályozzák.

Mindhárom vonalon (Kelet, Közép, Nyugat) javítottak az oroszok a helyzetükön. Az oroszok szerint az elmúlt héten az ukránok legalább 7000 embert, egy MIG-29-es és egy SZU-25-ös repülőt, 100 járművet, 40 páncélozott járművet, 25 tarackot, 20 elektronikai harc állomást, 25 lőszerraktárat veszítettek. Az oroszok szerint pánik van az ukrán oldalon, de ezt ki is kell használniuk, a lendületet tartaniuk kell, hogy elérjék a céljukat. 

Elítéltek munkája

 Az orosz Büntetésvégrehajtási Intézet helyettes vezetője nyilatkozott újságíróknak, hogy az orosz elítéltek munkatermelékenysége az elmúlt öt évben 31%-al nőtt. Az elítéltek száma bár csökken, számuk jelenleg 19,5 ezer, ők tavaly 6,6 milliárd rubel értékben állítottak elő katonai ruházatot és felszerelést. 

Ukrajna támogatása

 Az Európai Unió újabb 1,5 milliárd eurót támogatást utalt át az ukránoknak. A pénz egy 50 milliárdos elkülönített pénzügyi támogatási csomag újabb részlete.

A litvánok M577-es páncélozott személyszállító járműveket adott át az ukránoknak.

Az ausztrál védelmi miniszter bejelentette, hogy 100 millió dollár támogatást nyújt. Ebből 50 millió dollárt rövid-hatótávolságú légvédelmi rendszerek beszerzésére, 30 millió dollárt drónok gyártására és a fennmaradó összeget pedig katonai felszerelések beszerzésére használhatja fel Ukrajna.

A kanadaiak is támogatják Ukrajnát. 3 millió kanadai dollárt adnak nekik drónok gyártására, és 13 millió dollárt különítenek el nekik tüzérségi lőszerbeszerzésre.

Az amerikai szenátus megszavazta az Ukrajnának szánt új katonai segélycsomagot, az amerikai elnök pedig aláírta. A nyugati sajtó szerint az amerikaiak azért gondolták meg magukat, mert Zelenszkij konkrétan megmondta nekik, hogy ez év március-áprilisig bírják támogatás nélkül.

Az USA NATO nagykövete felszólította Európát, hogy továbbra is támogassa az ukránokat, viszont míg az angolok ismét küldenek nagy hatótávolságú cirkálórakétákat, addig a német kancellár továbbra is nemet mond a Taurus átadására. De nemcsak ő, hanem a spanyolok és a görögök is megtagadták a Patriot rendszerük átadását Ukrajnának. 

Az újabb amerikai támogatás megosztja a feleket. Az ukránok örülnek, de a szakértők óvatosabbak. Az oroszoknál dübörög a gyártás, és a régi katonai eszközöket alakítják át sokkal ütőképesebbé, és a szankciók ellenére vannak országok, akik támogatják, pl. Irán, Észak-Korea. Az oroszok fejlesztenek is, így a hagyományos módszerekkel nehezebb elhárítani, leszedni ezen fegyvereket, bombákat. Az F-16-osok se fogják eldönteni a háborút, főleg, ha meg se érkeznek; az ígért számok csak ígéretek még. A Patriot légvédelmi rendszereiket se szívesen ajánlják fel az országok, vagy cserébe kompenzációt akarnak. Van olyan álláspont, hogy az ukránok jobban meg tudnák magukat védeni, ha az oroszokat támadnák Oroszországban, de ezt még az amerikaiak is elutasítják, legalábbis hivatalosan, hiszen az további eszkalációhoz vezetne, ettől függetlenül titokban ATACMS rakétákat küldtek Ukrajnának, mely hatótávolsága a 300 km-t is eléri. 

Orosz reakció az ukrán támogatás hírére

Az oroszok nem örülnek az amerikai támogatásnak, és próbálják elodázni a jelentőségét, így többnyire nyugodt megszólalások vannak, de vannak olyanok is, akik nem rejtik véka alá a véleményüket.  Putyin szerint az újabb amerikai segély nem fogja befolyásolni a jelenlegi harcok menetét. Az oroszok szerint az amerikaiaknak Ukrajna kudarc lesz, olyan kudarc, mint Vietnám vagy Afganisztán volt. Egy orosz ENSZ képviselő drasztikusan fogalmazott: Ukrajna "egy kicsit tovább fog működni, több pénzt tesznek zsebre, több fegyvert lopnak el, és ukránok tízezrei mennek a húsdarálóba". Egy tv műsorban Amerikát „pénzügyi terroristának” titulálták.

Moszkva jelezte, hogy fokozni fogja a támadásokat az Ukrajnában tárolt és gyártott nyugati fegyverek ellen. Francia és német hadiipari vállalatok már megkezdték az Ukrajnában történő fegyver, lőszer és hadiipari felszerelések gyártásának előkészületeit.

Új ukrán mozgósítási törvény 

Zelenszkij aláírta azt az új jogszabályt miszerint minden 18 és 60 év közötti ukrán férfinek regisztrálnia kell az ukrán haderőnél, a regisztrációs dokumentumokat pedig maguknál kell tartaniuk. Ezt a külföldön élőknek is meg kell tenniük, mert regisztrációs dokumentumok nélkül felfüggesztik a részükre járó konzuli szolgáltatásokat. Zelenszkij és az ukrán külügyminiszter is elmondta, hogy sok ukrán hadköteles korú férfi külföldön él, vagy oda menekült, nem törődik Ukrajnával, azonban szolgáltatásokat vár el az országtól. Ez nem lehetséges a továbbiakban. Becslések szerint kb. 4,9 millió ukrán menekült el a háború elöl, ennek persze nagy része nő és gyerek. Ukrajnának legalább 500.000 új katonára lenne szüksége. A törvény egyébként felháborodást váltott ki Ukrajnában is, mert nem rendelkezik a háborúban szolgálók leszereléséről, vagyis arról, hogy mennyi ideig kell szolgálniuk a háborúban. Volt olyan javaslat, hogy maximum 3 év, de végül is kivették a törvényből. Viszont az önkénteseknek különböző juttatásokat adnak.

Az új törvény május 18-án lép hatályba.

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok többnyire drónok lelövéséről számolnak be, de állításuk szerint lelőttek egy orosz TU-22M3 bombázót, ami cirkálórakéták kilövésére volt alkalmas. A repülőgép a sztavropoli régió Krasznogvardejszkij kerületében zuhant le. A négyfős legénységből egy meghalt, kettő kórházban van, egyet pedig keresnek. Az oroszok szerint műszaki meghibásodás történt, de az interneten keringő felvételek nem ezt erősítik, mivel a gép pörögve zuhan lefele, miközben ég a hátsó része. Az ukránok folyamatosan támadásokat hajtanak végre az orosz belgorodi régióban, sőt a hétvégén nyolc orosz régióban hajtottak végre dróntámadást orosz energetikai rendszerek ellen.

Az orosz csapatok Poltava, Cserkaszi, Hmelnickij, Kirovohrad, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsija, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odessza és Herszon régiókat bombázták. Csernyihivben legalább százan meghaltak egy nagyszabású orosz támadás következtében. Támadják folyamatosan az ukrán energetikai rendszert is, az orosz védelmi minisztérium szerint a héten 34 ilyen jellegű csapást mértek nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel Ukrajna energiaipari létesítményeire, hadiipari komplexumára és vasúti infrastruktúrájára. Az oroszok szerint a légvédelmük csak a héten 10 amerikai gyártmányú ATACMS hadműveleti-taktikai rakétát, egy JDAM bombát, 6 brit gyártmányú Storm Shadow cirkálórakétát, 5 francia gyártmányú Hammer irányított bombát, illetve 3 MIG-29-es vadászgépet és 4 AN-26-os katonai szállítógépet lőttek le.

 Ukrajna támogatása

 A holland kormány 2026-ig 4,4 milliárd euróval támogatja Ukrajnát, melyet katonai, gazdaság és humanitárius célokra fordíthatnak. Ez évben 1 milliárd euró értékben kap katonai támogatást, jövőre pedig 3 milliárdos katonai támogatást kap és 400 millió euró gazdasági segélyt. A holland kormányfő szintén ígéretet tett, hogy felgyorsítják a fegyverek, lőszerek szállítását, illetve, hogy Ukrajna minél hamarabb megkapja a 24 db F-16-os vadászgépet. Hollandia egyben csatlakozik a németekhez és az észtekhez, hogy minél hamarabb jusson légvédelmi és tüzérségi felszerelés és lőszer Ukrajnába, erre a célra 200 millió eurót különített el.

Dánia mintegy 313 millió dollár értékben katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának, ebből kb. 28 milliót közvetlenül az ukrán hadiipar kap meg. A pénzeszközöket a dánok a hollandokkal és csehekkel együttműködve biztosítják Ukrajnának, hogy fejlessze a tengeri képességeit, és, hogy drónokat és rakétaalkatrészeket tudjanak gyártani.

 A német bejelentésre, miszerint átadnak egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arra szólította fel az ilyen rendszerekkel rendelkező országokat, hogy támogassák, illetve ők is adjanak át légvédelmi rendszert az ukránoknak. A NATO-Ukrajna megbeszélés után a főtitkár bejelentette, hogy a tagállamok ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajna légvédelmét.

 Az USA megtörte az eddigi késlekedését, és a Kongresszus elfogadta, hogy Ukrajna kapjon 60,8 milliárd dollár katonai segélyt. A segélyt még a Szenátusnak is el kell fogadni, és hetek is eltelnek, hogy megérkezzen a segély Ukrajnába.

Ukrajna és az Európai Beruházási Bank között létrejött egy megállapodás, miszerint Ukrajna 560 millió eurót támogatást kap, melyet az energiaszektorra, a közlekedési infrastruktúrára, a lakásfelújításra, valamint olyan projektekre fordíthat, amelyek támogatják az ukrán gazdaság élénkítését.

 Tavaszi hadjárat

Volodimir Zelenszkij már februárban kijelentette, hogy Oroszország arra készül, hogy tavasszal vagy nyár elején offenzívát indítson Ukrajnában. Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke jelenleg is ezt állítja, vagyis, hogy az offenzíva Ukrajna keleti donbászi régiója környékén fog megindulni, ezt arra (is) alapozza, hogy az oroszok a Donyeck megyei Chasiv Yar közelében összpontosították erőiket. Chasiv Yar egy stratégiailag fontos város, 10 km-re van Bakhmuttól. A város elfoglalása pedig mérföldkő lenne a nyugati irányba történő megindulásnak. Az ukránok szerint a Kreml kiadta a parancsot, hogy május 9-ig foglalják el az oroszok a várost. Budanov szerint az ukránok készülnek a visszaverésre, de nyugati katonai segítség nélkül nagyon nehéz dolguk lesz.

A NATO hírszerzése vitatja, hogy az oroszok jelentős sikereket érhetnek el egy tavaszi offenzíva során. Bár előnyben vannak a fegyverek és személyi állomány létszámát tekintve, egy nagy offenzívához szükséges létszámmal, lőszerrel és manőverezési képességgel nem rendelkeznek, a személyi állománya pedig tapasztalatlan és politikailag motivált.

Az ukránok szerint második legnagyobb városuk Harkiv is célpontja az oroszoknak, de ezt ők cáfolták egy ideig, azonban most az orosz külügyminiszter potenciális célpontként jelölte meg a várost. Elmondta, hogy egy demilitarizált egészségügyi övezetet hoznának létre itt, illetve céljuk egy ütközőzóna kialakítása, amivel az ukránokat távol tudnák tartani az orosz területektől.

Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Még (7-e) vasárnap dróntámadás érte a Zaporizzsja atomerőművet. Oroszország hétfőn azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy már második napja drónnal támadja az erőművet. A dél-ukrajnai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, amit az orosz erők 2022 márciusa óta ellenőrzésük alatt tartanak. A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség szerint az erőmű fő reaktorának védőburkolatát három találat érte. Három ember meghalt. Az ügynökség szerint a kár „nem veszélyeztette a nukleáris biztonságot”. A támadásban azonban az orosz és az ukrán tisztviselők is tagadták a felelősséget, sőt egymást vádolják.

Az oroszok újabb nagyszabású rakéta- és dróncsapássorozatot hajtottak végre április 10-ről 11-re virradó éjszaka Ukrajnában, amely jelentős és valószínűleg hosszú távú károkat okozott Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, amit azóta is folyamatosan támadnak.

Az oroszok folyamatosan javítanak a helyzeteiken, olyannyira, hogy az ukrán főparancsnok és Zelenszkij is elismerte, hogy a keleti fronton nagyot romlott a katonai helyzetük. A vadászgépek, drónok és tüzérségi fegyverek mellett lángszórókat is bevetnek. Aknamentesítésre pedig tesztelik a Stalker és Scorpion aknamentesítő és robot rendszereket.

Lőszerraktárakat, bevetési pontokat, légvédelmi rendszerek rakétakilövőit semmisítettek meg.

Az oroszok szerint a héten kb. 1700 ukrán drónt semmisítettek meg.

 Az ukránok orosz drónok lelövéséről számolnak be folyamatosan.

Britek beavatkozása

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy meghiúsította a dél-ukrajnai részben megszállt Kherszon régióban (a fekete-tengeri Tendra Spit homokpadon) a brit kommandósok által kiképzett ukrán különleges erők által végrehajtott partraszállási kísérletet. A megsemmisítést a levegőből hajtották végre, mely végzett a személyzettel. Egy ukrán katonát viszont elfogtak, aki „elmondta”, hogy Nagy-Britanniában képezték ki őket, és a brit különleges erők felügyelete alatt készültek elő a bevetésre. Azt is „elmondta”, hogy segítik is őket a tervezésben. Az oroszok szerint ez egyértelmű bizonyíték a britek beavatkozásának a háborúba. Az ukránok és a britek nem nyilatkoztak idáig az esetről és a vádakró

Az oroszok szerint egyébként nemcsak itt, hanem az ukránok által a fekete-tengeri flotta hajói és a Krím infrastruktúrája ellen elkövetett szabotázs- és terrortámadások többségét is a brit különleges erők felügyelték.

Ukrajna támogatása

 A dánok 40 millió dán koronával segítik az ukrán energetikai rendszer újjáépítését.

Ukrajna és Lettország kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, miszerint Lettország a GDP 0,25%-ának megfelelő katonai segélyt nyújt Ukrajnának emellett 10 éves kötelezettséget vállal Ukrajna támogatására a kibervédelem, az aknamentesítés és a pilóta nélküli technológiák terén.

Litvánia drónzavaró berendezéseket és áramfejlesztőket adott át Ukrajnának.

Németország még egy PATRIOT rakétavédelmi rendszert ad át Ukrajnának az orosz légitámadások visszaverésére. Az angolok pedig lézerfegyvereket, ún. DragonFire-t szándékoznak küldeni az ukránoknak orosz drónok leszedésére. Bár csak 2027-re várták a fegyver kihozatalát, de felpörgetik a gyártását, hogy minél hamarabb hozzáférhető legyen.

Christopher Cavoli tábornok a NATO és az USA európai parancsnokságának parancsnoka egy washingtoni bizottsági meghallgatáson azt nyilatkozta, hogy további amerikai segítség nélkül Ukrajna elveszítheti a háborút, ami annak is köszönhető, hogy az oroszok a vártnál gyorsabban tudják pótolni a harctéri veszteségeiket is. Elmondta, hogy az oroszoknak is vannak hiányosságaik, de az általános katonai kapacitásuk stabil, és növekedésre törekszenek, illetve, szintén jelentős, hogy most nagyobb emberállománnyal rendelkeznek, mint a háború kitörésekor.

 Németek segítik újjáépíteni Mariupolt

 Két német építőipari cég vesz részt az oroszok által megszállt, és teljesen a romjaiban heverő Mariupol újjáépítésében. A Knauf csoport és a WKB Systems (ami egy orosz üzletember többségi tulajdonában áll) szállít anyagokat az építkezésekhez. A Knauf azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartja az Oroszország elleni szankciókat. A Knauf ellentétben sok német céggel nem vonult ki Oroszországból, ahol 14 gyárat üzemeltet jelenleg is. A német minisztériumok vizsgálják a helyzetet.

 Kína

Putyin látogatást tett Kínában a héten, ez azért is érdekes, mert Putyin nem nagyon mozdul ki Oroszországból. A találkozót árgus szemekkel figyelték mind Washingtonban, mind Brüsszelben. Az ENSZ egyik külpolitikai képviselője egy nemrég történt látogatása során arra próbálta rávenni Kínát, hogy próbáljon befolyást gyakorolni Putyinra a háború befejezésére. Egyébként az amerikaiak folyamatosan azzal vádolják Pekinget, hogy támogatja az oroszokat  a háborúban, sőt szerintük nekik köszönhető, hogy az oroszok ’összeszedték magukat’. A kínaik – többek között - műholdas képek megosztásával, drón és rakéta technológiával, a szerszámgépek, mikroelektronika el/átadásával segítik az oroszokat, amelyeket Moszkva rakéták, tankok, repülőgépek és egyéb fegyverek gyártására használ az ukránok ellen. Az amerikaiak azért hozták nyilvánosságra ezen hírszerzési adatokat, hogy ösztönözzék az európai szövetségeseket, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára. Ezt várják Olaf Scholztól is, aki nemsokára Kínába látogat.

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Ukrán drónok támadták meg Oroszországban, a Tatár Köztársaságban a jelabugai Shahed drónokat gyártó gyárat és nyizsnekamszk-i olajfinomítót. A két ipari telephely mintegy 1100 kilométerre található az ukrajnai határtól. Komoly kár nem történt, de hatan megsérültek. A támadások mögött állítólag az ukrán katonai hírszerző ügynökség áll.

Az oroszok támadtak Kirovohrad, Chernihiv, Sumy, Zaporizhzhia, Dnipropetrovsk, Kharkiv, Luhansk, Donetsk, Mykolaiv, and Kherson régiókban. Az oroszok csapást mértek az ukrán hadsereg külföldi zsoldosaira Harkov régióban.  Kilőtték az ukránok egy SZU- 27-es vadászrepülőgépét, két S-300 légvédelmi rakétarendszer két indítóállását.

A védelmi minisztériumok jelentése szerint gyakorlatilag minden irányban javítottak a pozíciójukon.

Korhatárcsökkentés a hadköztelezettségben Ukrajnában

Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely 27 évről 25 évre csökkenti a hadkötelezettség alsó korhatárát, ami potenciálisan növeli az orosz invázió elleni harcra rendelkezésre álló férfiak számát. Az ukrán parlament már 2023 májusában elfogadta az intézkedést, de Zelenszkij csak most kedden írta alá a törvényt. A behívás két lépcsőben történik. Először is a férfiakat besorozzák katonai szolgálatra, majd annak teljesítésével a kormány mozgósíthatja őket. A mozgósítás korhatára azonban nem változik, vagyis marad a 27 év, bár az ukrán parlament azonban olyan törvényjavaslatot is fontolgat, amely 25 évre csökkentené a mozgósítási korhatárt. Erre a lépésre azért volt szükség, mert – az ukrán vezetés szerint – legalább 500000 emberre lenen szükség még a fronton.

A törvény egyébként megtiltja a 18 és 60 év közötti férfinak, hogy elhagyja Ukrajnát, kivéve, ha egészségügyi okokból alkalmatlannak ítélik a katonai szolgálatra, vagy felmentést kapnak.

Új főparancsnok

Putyin április 02-ával Alekszandr Moiseev admirálist nevezte ki a haditengerészet főparancsnokává. Moiseev 1962-ben született, 1981-ben besorozták. 1987-ben csatlakozott az Északi Flottához, és 29 évig szolgált ott. 1994-ben rangidős parancsnoki segítőként a K-117 Karélia tengeralattjárón szolgálva részt vett az ún. „északi sarki” hadműveletben, mely során kitűzték az orosz zászlót az északi sarkon. 2003-ban végzett a Tengerészeti Akadémián. 2019-ben ő lett az Északi Flotta parancsnoka. Kétszer kapott Bátorság érdemrendet és egyszer Oroszország Hőse érdemrendet.

Ukrajna támogatása

A németek csatlakozva a cseh kezdeményezéshez, 576 millió euró értékben támogatják Ukrajnát tüzérségi lőszerekkel. A lettek 1 millió euró értékben adtak át az ukránoknak - a lettek által gyártott - drónokat. Aknamentesítő projekt keretében 700 millió dollárt kaptak az ukránok a partner országoktól, így: USA, Svájc, Norvégia, EU, Japán. A NATO főtitkára ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a szövetségesek, hogy hogy tudnának Patriot légvédelmi rendszert biztosítani Ukrajnának. Az ukrán és a finn elnök egy megállapodást írt alá a két ország közötti biztonsági együttműködéséről és a hosszútávú támogatásról.

Hága 

Hágában gyűlt össze több, mint ötven állam képviselője, hogy megvitassák Oroszország Ukrajna ellen elkövetett háborús bűntettei miatti felelősségre vonását. A konferenciát, melynek címe: Restoring Justice for Ukraine (helyreállítani az igazságszolgáltatást Ukrajnának) Hollandia, Ukrajna és az EU Bizottsága szervezte. A holland külügyminiszter elmondta, hogy tízezrek haltak meg már, és milliók sérültek meg, illetve váltak hontalanná, és több, mint százezer háborús bűntettről tudnak már. Azt mondta, hogy azért kell segíteni Ukrajnának, mert az ukrán igazságszolgáltatás össze fog roppanni ekkora nagyságrendű eset intézésében, illetve kivizsgálásában. Azt akarják megvitatni a szakemberek, hogy hogyan lehet a büntetlenség ellen küzdeni (az orosz tettek miatt), illetve, hogy hogyan kaphatnak az áldozatok megfelelő kompenzációt.

Az oroszok elutasítanak minden felelősséget.

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok a súlyos lőszerhiány ellenére is próbálják tartani a frontot. Az ukránok megsemmisítettek egy orosz légvédelmi rendszert, egy ellenséges tüzérségi egységet, egy orosz elektronikus harc állomást és UAV irányítópontot, két orosz parancsnoki állást, lőszerraktárt, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert és egy Zoopark-1 radarrendszert, folyamatosan szednek le Shahed drónokat. Sikeresen támadták meg egy Neptun rakétával az orosz Konstantin Olshansky hadihajót, illetve a Yamal és Azov hadihajókat is támadták. Az ukránok szerint az oroszok naponta elveszítenek  1030 katonát, 11 harckocsit, kilenc páncélozott járművet, 27 tüzérségi rendszert, 25 UAV-t, és 46 katonai járművet és felszerelést. Folyamatosan támadják az orosz belgorodi régiót, őket segítik az orosz önkéntes harcosokból álló Kijev-barát milíciák.

Az orosz fegyveres erők javítottak a helyzeten Avdiivka és Dél-Donyeck, illetve Herson irányába, és folyamatosan verik vissza az ukrán támadásokat, és támadnak Kijev, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odesa és Herszon régiókban, illetve támadták Kiev és Odessza városát is, felszabadították Krasznoje falut.  Nagy hatótávolságú tengeri és szárazföldi fegyverekkel, illetve drónokkal csapást mértek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) döntéshozó központjaira és létesítményeire. Csapást mértek az ukrán pilóta nélküli légi járművek összeszerelő- és tárolóhelyeire több régióban, illetve újabb csapást mértek az ukrán energetikai és légvédelmi rendszerére és megsemmisítették az ukránok S-300-as légvédelmi rendszerének radarállomását és megrongáltak 3 erőművet. A támadást nagy pontosságú, nagy hatótávolságú légi, földi és tengeri fegyverekkel, köztük Kinzsal aeroballisztikus hiperszonikus rakétákkal, valamint drónokkal hajtották végre. Megsemmisítettek egy Starlink műholdas kommunikációs állomást is.

 Felkészülés az orosz offenzívára

 A közelgő nagyobb tavaszi orosz offenzivára készül Ukrajna, bár úgy tűnik későn kapcsoltak. Elemzők kétkedve nézik, hogy az ukrán védelmi vonalak olyan erősek lesznek, mint az oroszoké. Az ukránok csak március 1-jén kezdték meg a védelmi erődítmények építését és felújítását, és nem tudják, hogy mikor készülnek el, bár bizakodóak. Állításaik szerint olyan akadályokból állnak majd, amelyek képesek megállítani a páncélosokat és az aknákat.

 Ukrajna támogatása

 A Nemzetközi Valutalaptól 880 millió dollár segélyt kapott Ukrajna, melyet kiemelt  költségvetési források fedezésére és Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának támogatására használhatják fel.

Az Európai Fejlesztési Bank 100 millió euró kölcsönt kap eRecovery fejlesztésre, plusz ad még 100 millió eurót a lerombolt házak újjáépítésére, viszont nem kapja meg az Euroclear befagyasztott vagyonának egy részét, ami 5 milliárd euró.

Ukrajna 1,5 milliárd dolláros fejlesztéspolitikai kölcsönt (DPL) kapott Japántól és az Egyesült Királyságtól a Világbankon keresztül.

A lerombolt energetikai rendszerük helyrehozatalára nemzetközi segítséget vár el Ukrajna.

 F-16-osok érkeznek

 Az ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy 60 darab F-16-os vadászgépet kapnak áprilisban. A gépeket Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia adományozta Ukrajnának. Putyin erre a hírre azt mondta, hogyha a Nyugat F-16-os vadászgépeket szállít Ukrajnának, akkor azokat az orosz haderő lelövi. És azt is közölte, hogyha egy harmadik ország repülőtereiről indítják a gépeket, akkor azok a repterek is legitim célpontokká válnak számukra. Putyin egyébként állítja, hogy az F-16-osok nem változtatnak az ukrajnai csatatéren kialakult helyzeten.

 Starlink problémák

 Az ukránok részéről egyre több a panasz a Starlink-el kapcsolatosan. A Starlink az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX internetszolgáltatása. Előnye, hogy ezen keresztül ott is el lehet az internetet érni, ahol nincs ’földi’ szolgáltatás, vagy vezetékes internet. Az ukrán katonák arról számoltak be, hogy kapcsolati problémák vannak, és csökkent a kapcsolat sebessége. A szakértők szerint az az oka, hogy sokkal több egység van, mint kellene, és, hogy az oroszok is használják, pedig nekik nem adtak el belőle (mármint Musk-ék). De az oroszok kijátszották a szankciót úgy, hogy harmadik országon keresztül szerezték be az eszközöket.

Ukrajna most egy ún. fehérlistát állít össze a regisztrált eszközeire, annak érdekében, hogy az illegális – feltehetően orosz – eszközöket ki tudják iktatni. De ez nem egyszerű, mert nehéz a tényleges tulajdonost azonosítani, illetve lehet, hogy egy helyen két terminál is van.

Az ukránok attól félnek, hogy az oroszok meghekkelik a rendszereiket, és feltörhetik katonai kommunikációkat, amivel már próbálkoznak is, hiszen ukrán katonák mobiltelefonjait szerzik meg, és törik fel az adatokért.

A SpaceX azt nyilatkozta, hogyha tudomást szereznek illetéktelen használatról, akkor azt kivizsgálják, és szükség esetén deaktiválják a rendszert.

 Béketárgyalások

 Zelenszkij egy korábbi svájci látogatása során felkérte a svájci elnököt, hogy szervezzen magas szintű békekonferenciát a katonai konfliktus megoldásának lehetőségeiről. Svájc üdvözli a kérést, és úgy nyilatkozott, hogy készen áll a közreműködésre és a tárgyalássorozat beindítására. Az ukrán külügyminiszter most azt nyilatkozta egy tv-csatornának, hogy Ukrajna megkezdheti a béketárgyalásokat Oroszországgal, és készen áll megindítani a diplomáciai folyamatot, és már arra is hajlandó, hogy Oroszország is jelen legyen. Az oroszok jelezték, hogy hajlandóak a tűzszünetre és a tárgyalások megkezdésére. A probléma az, hogy mind a két fél ragaszkodik a saját feltételrendszeréhez. Az ukránoknak van egy tízpontos „békeképlete”, amiből kiemelkedik, hogy az oroszok vonják ki csapataikat az 1991-es határig, ami azt jelenti, hogy vissza kellene adni a(z annektált) Krímet és a Donbászt is. Ezt az oroszok elutasítják, sőt azt követelik, hogy az eddig elfoglalt ukrán terület (Ukrajna kb. 20 százaléka) orosz fennhatóságát ismerjék el. Ráadásul a fronton most jobban állnak az oroszok, így más a tárgyalási alapuk is.  

 Új hadkötelezettség Oroszországban

 Putyin aláírta az orosz állampolgárok katonai szolgálatra vonatkozó kötelezettségéről szóló rendeletet, ami alapján a sorkatonai szolgálat korhatárát kiterjesztik. A sorkatonai szolgálat egy év. A 18 és 30 év közöttieket hívják be, de a 29, 28 évesek, illetve, akik betöltötték 2023. december 31-ig a 27-ig életévüket, ők tartalékosok lesznek. 150000 katonát akarnak így behívni. Az orosz vezérkar azonban közölte, hogy a most behívott újoncok orosz területen fognak szolgálni, az „új” orosz területekre sem fogják őket vezényelni.

Leváltások Ukrajnában

 Zelenszkij sok poszton vált le folyamatosan embereket. Új nagyköveteket jelöl ki, tanácsadókat mentett fel, kirúgta az első asszisztensét, menesztette az önkéntes tevékenységek területért felelős biztosát és új parancsnokot nevezett ki a Különleges Műveleti Erők élére.

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok napi szinten kb. 60-80 összecsapásról számolnak be. Folyamatosan szednek le iráni gyártmányú Shahed-136/131 drónokat és semmisítenek meg harci eszközöket, rendszereket, pl. orosz légvédelmi rendszert, két lőszerraktárat, elektronikai harc központot. Folyamatosan támadja az olajfinomítókat, így az oroszországi szamarai régióban három nagyot is megtámadott, ahol tűz ütött ki, egy ember meghalt. Ezekkel a támadásokkal jelentős károkat okoztak az oroszoknak, azonban az USA felszólította az ukránokat, hogy ne bombázzák az orosz olajfinomítókat, mivel attól tartanak, hogy az oroszok ezt megtorolják, illetve, hogy az olaj világpiaci ára emelkedni fog.

 Az oroszok nyomulnak. Bombáztak Chernihiv, Sumy, Zaporizhzhia, Dnipropetrovsk, Kharkiv, Luhansk, Donetsk, Mykolaiv, Odesa, and Kherson régiókban. Elfoglalták a Bahmut melletti Ivanivszke falut, ami azért jelentős, mert megnyílik az út a stratégiailag fontos Kramatorszk város megtámadása felé. Az oroszok – többek között - drónokat, egy MI-8-as helikoptert, rakéta sorozatvetőket és (a negyedik) Abrams tankot semmisítettek meg. Támadták az ukrán energetikai hálózatot is, rakéták találták el a dnyeperi vízerőművet Zaporizzsijában, de a gát nem szakadt át, viszont milliók maradtak áram nélkül. Az oroszok bevetették a Kinzsal hiperszónikus rakétájukat is, mellyel az ukránok döntéshozó központjait, logisztikai bázisait és ideiglenes bevetési pontokat támadtak.

 A Kinzsalról ezt írja a Wikipédia:

 „A H–47M2 Kinzsal (oroszul: Х-47М2 Кинжал, magyarul "Tőr", NATO-kódja: Killjoy) orosz légi indítású, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, hiperszonikus ballisztikus rakéta. Hatótávolsága állítólag 2000 km és akár 10 Mach sebességgel (azaz a hangsebesség tízszeresével, kb. 12200 km/órás sebességgel) is képes haladni, így nagyobb áthatolási képességgel rendelkezik. Hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordozhat, és Tu–22M3 bombázókkal vagy MiG–31K repülőgépekről indítható. A rakéta általános felépítése megegyezik a régebbi, földi indítású 9K720 Iszkander rakétával, amelyet légi indításra alakítottak át. Állítólag statikus és mobil célpontokat is képes eltalálni, így például repülőgép-hordozókat.”

 Az orosz Belgorod-ot ért állandó ukrán támadás miatt az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy 9000 gyereket áttelepítenek más orosz városba.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a nyolc nap alatt, amikor az ukrán fegyveres erők megpróbálták elfoglalni a határ menti településeket Belgorod és Kurszk térségében, az ukrán hadsereg több mint 3,5 ezer embert veszített. Megsemmisült 23 harckocsi, 34 páncélozott jármű (ebből 11 Bradley), öt hordozórakéta, illetve két Vilkha, egy Grad és 8 Vámpír rakéta-sorozatvető rendszer. A miniszter azt is elmondta, hogy az ukránok január óta 71000 embert és 11000 hadifelszerelést veszítettek el.

 Lengyel légtér megsértése

 Vasárnap hajnalban az oroszok rakéta és dróntámadásokat hajtottak végre a lengyel határhoz közeli Lviv régió ellen. Egy orosz cirkálórakérta azonban Oserdów falunál megsértette a lengyel légteret, amire riasztották a lengyel légierőt, illetve NATO repülőgépeket is. A rakéta kevesebb, mint egy percig tartózkodott a lengyel légtérben.

 Tervezett mozgósítás az oroszok részéről

 Az oroszok 300000 főt akarnak mozgósítani az ukrán Kharkiv megszerzésére. Azért kell ennyi ember, mert nem akarnak egy második Mariupolt, így, hogy megtartsák a várost, be akarják keríteni.

 Orosz zsoldosok Ukrajnában

 Putyin utasította a biztonsági szolgálatait, hogy vadásszák le azokat az oroszokat, akik csatlakoztak az ukrán hadsereghez. Árulónak tartja őket, és azt mondta, hogy megtalálják, és megbüntetik őket bárhol is legyenek, és velük szemben nem évül el a bűncselekmény.

 Uniós és egyéb támogatás Ukrajnának

 Ukrajna megkapta az Unió által – a következő három évre – biztosított 50 milliárd euró első részletét, 4.5 milliárd eurót. A finnek és észtek is csatlakoznak ahhoz a cseh kezdeményezéshez, hogy tüzérségi lőszereket vásároljanak Ukrajnának. A finnek 30 millió euróval, az észtek 35 millió euróval járulnak hozzá a programhoz.A német védelmi miniszter Boris Pistorius 500 millió euró értékű katonai segélyt ígért Ukrajnának.Zelenszkij azonban fel van háborodva. Szerinte a háború nemcsak Ukrajna ellen folyik, hanem egész Európa ellen. Megalázónak tartja a támogatás összegét, szerinte az Unió csak nagyon keveset nyújt és nagyon elégedetlen a késlekedő lőszerszállítmányok miatt. Ezenkívül az EU-tól vár segítséget arra is, hogy a légvédelmi rendszerük nem megfelelő. Szerinte a levegőben kell legyőzni Putyint. Ha ez sikerül, akkor (Putyin) a szárazföldet is elveszíti.

 Az Unió vámokat ró/na ki egyes orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékre. Tervei szerint tonnánként 95 euró vámot kellene fizetni a gabonáért, így csökkenne a kereslet az orosz gabona iránt, illetve más élelmiszerre is vámot tervez kivetni, pl. olajos magvak.

 Továbbra is napirenden van az a javaslat, hogy a befagyasztott orosz pénzügyi eszközöket, illetve azok kamatát fordítsák Ukrajna megsegítésére. Viszont a terv változott, mivel először Ukrajna újjáépítésére szánták volna a pénzt, most inkább a katonai segítségnyújtásra. Egyébként nem kevés pénzről van szó. 210 milliárd euró érték van befagyasztva az uniós országokban, aminek évi 3 milliárd euró hozadéka van. Ezt adnák Ukrajnának.

 Ramstein csoport

 Ismét ülésezett a ramstein-i légibázison az ún. Ramstein csoport, vagyis az UDCG (Ukraine Defence Contact Group- Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport). Az UDCG több, mint 50 ország (ebből 32 NATO ország) és az Unió szövetsége, mely szervezet koordinálja az Ukrajnába irányuló katonai segítségnyújtást. A csoport havonta ülésezik. A csoportnak jelenleg félsikere van, hiszen az amerikaiak a kongresszus akadályozása miatt nem tudnak segítséget nyújtani Ukrajnának.

 Francia beavatkozás

 Az orosz hírszerzés szerint Franciaország egy 2000 fős katonai kontingenst készül Ukrajnába küldeni. Moszkva felszólította Párizst, hogy ne súlyosbítsa a konfliktust. A francia védelmi minisztérium cáfolta ezen információkat, ugyanakkor elismerték, hogy katonai felszereléseket gyártó vállalatokat akarnak telepíteni Ukrajnába. Macron úgy nyilatkozott, hogy Moszkvát a franciák riválisának tartja, és ha az oroszok nyernek, nem lesz biztonság Európában. Jelenleg ő is cáfolja, hogy francia csapatok mennének Ukrajnába, de számol ilyen lehetőséggel.

 Orosz elnökválasztás

Sokan megkérdezik, hogy miért volt olyan magas a részvételi arány a választásokon (87 %). Putyin a választások utáni sajtótájékoztatón erre azt mondta, hogy ez összefügg a jelenlegi helyzettel (Oroszországban), ahol kénytelenek fegyverrel megvédeni az ország polgárait. De pl. újságírók arra is kitértek, hogy a Nyugat váltott ki ellenséges érzéseket az „orosz népben”, és a hazafias érzéseit keltette fel. A választások előtti belgorodi ágyúzás, egyben megfélemlítés keltése pedig feldühítette az oroszokat. Putyin megválasztása ésszerű és logikus volt, hiszen Putyinnak köszönhető az ország/nép fellendülése.

Csütörtökön az orosz választási Bizottság határozatban fogadta el a választások eredményét. Putyin megköszönte a részvételt és a támogatást. Elmondta, hogy Oroszország bízva magában, erősségeiben és a jövőjében tovább halad az általa választott történelmi úton. Ígéretet tett az általa korábban bemutatott nemzeti projektek és programok végrehajtására. (A „nemzeti projekt” három nagy területet jelent: „humán tőke”, „kényelmes lakókörnyezet”, „gazdasági növekedés”.)

 Olimpia

 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtiltotta az orosz és belorusz sportolóknak, hogy részt vegyenek a nyitó ünnepségen. Ez egy újabb megszorítás a sportolókra nézve, akik így is már csak semleges sportolóként vehetnek részt az olimpiai játékokon, zászló és himnusz nélkül. Jelenleg 36 orosz és 22 fehérorosz sportolónak van érvényes kvalifikációja.

Én is, mint – gondolom – sokan mások, figyelemmel kísérem az ukrajnai háborút. Figyelem a híreket, olvasok elemzést, videókat nézek stb. Sajnálattal veszem, hogy Európában háború folyik, azt még jobban, hogy az eszkalálódott helyzet miatt a végét se látni. Sajnálom, hogy a háborúban részt vevők és azok áldozatai nem lehetnek a szeretteikkel, nem tudnak nyaralni, egy meccset megnézni, vagy megenni egy hamburgert a Mekiben.

Érdekesnek tartom Európa és Amerika hozzáállását, de az biztos, hogy ez a háború végét még nem hozta el, viszont az általuk felkínált és át is adott támogatások felhasználása az ukránok által kontrol nélkülinek tűnik.

Miért mondom ezt? Láttam a Youtube-on egy, illetve két, 18+-os videót, a Daily Mail jóvoltából. (Az első videó már csak vagy részekben látható, vagy be kell jelentkezni. A másodikban sok képkockázás van.) Teljesen elszörnyedtem, főleg, hogy már kb. 16 millióan látták. A történet ’egyszerű’, egy ukrán tank hogyan öl meg orosz katonákat.

Sok mindent lehet olvasni, látni a felekről, de mivel a világ nagyobb része orosz ellenes, így az ukránok által elkövetett esetek vagy nem is kerülnek nyilvánosságra, vagy eltörpítik, hiszen ők az áldozatok. Viszont én azt gondolom, hogy egyik fél se maszületett bárány, és a videók, melyek linkjét megadom, ezt bizonyítják is.

Az esetről - ahogy írtam - két felvétel készült, feltehetően drónnal, hiszen gyakorlatilag két légifelvételt látunk. A videókon egy lövészárokban lévő orosz katonák elleni ukrán támadás látható. Az első videó kb. 10 perces, a felvételen az ukrán tank közvetlen közelről lövi a lövészárkot, és az oroszokat.

Ez a linkje:

https://www.youtube.com/watch?v=P5hlYzwYiJE

(Ez a címe: Terrifying moment Ukraine tank destroys Russian trenches at point-blank range)

 Azonban, ha jól megfigyeljük a videót, a 8. és a 9. perc között, pontosabban kb. 8:28 és 8:44 között, különös dolgot vehetünk észre egy – a felvétel középrészén található - fa mögött: egy fehér zászló lengedezik. Itt egy kép:

De hiába lengedezik, a támadás és a megsemmisítés tovább folyik. Sőt a második videón, melynek linkje:

 https://www.youtube.com/watch?v=Zq2VDXhCUsM

(Ez a címe: Revenge Ukraine tanks runs over Russian trenches after terrifying point-blank battle)

az látható, hogy a lövészárkot a tankkal betemetik, biztos, ami biztos, aki addig nem halt meg, az most igen.

Én nem vagyok katonai szakértő, és nem nyilvánítanék véleményt arról, hogy egy tankkal mit lehet vagy sem csinálni egy háborúban, azt viszont tudom, hogy vannak már háborús szabályok, melyeket illik betartani, főleg, ha azokat a szabályokat elismertük, és függetlenül attól, hogy minek nevezzük a háborút, pl. katonai műveletnek, mert az nem túl erős.. Így például a Genfi Egyezmények, illetve azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei, melyeket Ukrajna is aláírt. Szeretnék idézni ezen dokumentumokból:

 A hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javítására vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény

1. Fejezet Általános rendelkezések
2. cikk

 Valamely Magas Szerződő Fél területén keletkező nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén mindegyik összeütköző Fél köteles legalább az alábbi rendelkezéseket alkalmazni:

1. Azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésekben nem vesznek közvetlenül részt, ideértve a fegyveres erőknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert és azokat a személyeket, akik betegség, sebesülés, elfogatás vagy más ok következtében harcképtelenekké váltak, minden körülmények között, fajon, színen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon, valamint más hasonló ismérven alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban kell részesíteni.

Ebből a célból mindenkor és mindenütt tilos a fent említett személyek tekintetében:

1. a) az élet és a testi épség elleni merénylet, különösen a bármely formában megnyilvánuló emberölés, csonkítás, kegyetlen bánásmód, kínzás,
2. b) túszok szedése,
3. c) az emberi méltóság megsértése, különösen a megalázó és lealacsonyító bánásmód,
4. d) a szabályszerűen megalakított és a művelt népek részéről elengedhetetlennek elismert igazságszolgáltatási biztosítékok alapján működő bíróság által előzetesen meghozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása.
5. A sebesülteket és a betegeket össze kell szedni és ápolásban kell részesíteni.

Az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket Kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv (I. Jegyzőkönyv)

III. RÉSZ Hadviselési módok és eszközök - a harcosok és hadifoglyok jogállása

1. Cím Hadviselési módok és eszközök
2. Cikk Kegyelem

Tilos olyan parancs kiadása, hogy senki sem maradhat életben, az ellenséget ezzel fenyegeti, illetve a hadműveleteket ilyen alapon folytatni.

41. Cikk A harcképtelen ellenség védelme
42. Nem szabad megtámadni azt, akiről felismerik, vagy az adott körülmények között felismerhető, hogy harcképtelen.
43. Harcképtelen az a személy, aki:
44. a) a szembenálló Fél hatalmában van,
45. b) egyértelműen kifejezésre juttatja azt a szándékát, hogy megadja magát,

vagy

1. c) sebesülése, vagy betegsége következtében elvesztette eszméletét, vagy egyébként magatehetetlenné vált, és azért önvédelemre képtelen,

feltéve, hogy bármely felsorolt esetben tartózkodik ellenséges cselekmények elkövetésétől és nem kísérel meg szökést.

3. Ha hadifogoly minőségben védelemre jogosult személyek kerülnek olyan rendkívüli harci körülmények között a szembenálló Fél hatalmába, amelyek nem teszik lehetővé a Harmadik Egyezmény III. Részének I. Címében szabályozott elszállításukat, szabadon kell őket engedni és minden ésszerű óvintézkedéssel gondoskodni kell biztonságukról.

Próbálom nem naívan figyelni ezt a háborút, mert a valóság sokkal keményebb, és persze az is lehet, hogy az oroszok is megcsinálták már ezt egy párszor, bár annyira hülye nem lennék, hogy az ilyenfajta harci cselekményeket nyilvánosságra hagyom hozni. Az is tudom, hogy a helyszínen, a harcszíntéren egy terep parancsnoknak nagyon kevés ideje van jó döntést hozni, csakhogy véleményem szerint ez más eset. Itt ez nem másodpercekről szólt. A tankok célirányosan mozogtak, volt idő jelenteni, sőt drónról figyelték egy páran az eseményeket, így akár a hadijognak megfelelő döntést is lehetett volna hozni. Természetesen egy fehér zászló színlelés is lehet (ami egyébként szintén ellentétes a hadijoggal), de itt egyértelműen látszik, hogy meg se kísérlik kideríteni, pedig a körülmények azt mutatják, hogy nagyon más esélyük nem lett volna az oroszoknak, csak megadni magukat. De, ha úgy vesszük, hogy nincs fehér zászló, és én rosszul állítom, hogy látom a videón, az események folytatása is kívánni valót maga után. Ezt bizonyítja a második video, ahol akár élve is eltemetik az ellenséget. Nem tudom, hogy Ukrajna támogatóinál mi a határ, ha van egyáltalán ilyen. Vagy mindegy, csak hulljanak az oroszok? Állítólag azért támogatjuk Ukrajnát, hogy ilyen ne fordulhasson elő, vagyis hogy egy ország „csak úgy” lerohan egy másikat. Viszont, ha meg behunyjuk a szemünket ilyen esetek felett, akkor meg minek vannak a szabályok, melyeket mi állítottunk fel magunknak? Egy másik, vagy következő fegyveres konfliktusnál akkor senkise hivatkozzon a hadijogi szabályokra, meg a Genfi Egyezményekre, ha annak betartása és betartatása nem következetes. (Igazából már ez történik Gázában).

Ez az eset nem most történt, hanem a tavalyi tavaszi hadjárat során, amikor az ukránok döngettek. Én se azonnal vettem észre, viszont megküldtem egy nemzetközi hírű lapnak, és a Nemzetközi Vöröskeresztnek, hogy mi a véleményük, de semmi. Hallgatás van.

Szóval csak szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy sütievés közben milyen videókat nézhetünk, fel se merülve bennünk, hogy, amit látunk már ezer határon túllépett.