Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.
Az ukránok napi szinten 15-35 drónt szednek le, és folymatosan támadják Belgorodot, a legutóbbi támadásban hatan haltak meg. Dróntámadás ért egy orosz olajfinomítót is Kalugában.
Az oroszok támadtak Lviv, Kiev, Kirovohrad, Cserkaszij, Poltava, Csernyihiv, Sumi, Zaporizsja, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Luhanszk, Doneck, Mikolaiv, and Herson régiókban. Hevesen támadták megint az ukrán energetikai rendszereket. Az oroszok nyomulnak előre, már elfoglalták a harkivi régióban található 10 települést, a Donyecki Népköztársaságban található Szolovjovo települést és Donbaszban Keramik települést. Olyan erejű a támadás Harkivban, hogy az ukránok is elismerték, hogy rossz a helyzet és civilek százait kellett kimenekíteni, halálos áldozatok is vannak. Azt mondják „váratlan” volt a támadás az oroszok részéről, de szerintük visszaverik a támadást. Találgatják, hogy miért támadtak itt az oroszok, az álláspontok szerint ütközőzóna kialakítása a céljuk, bár az oroszok szerint felszabadították az ukrán falvakat.
Az oroszok szerint magas az ukrán napi emberveszteség (4-500) és sok foglyot is ejtettek. Lelőttek egy SZU-27-es vadászgépet, 4 db Mi-24-es helikoptert, két dróngyárat semmisítettek meg, több katonai járművet, rakétarendszereket, tarackot, tankokat veszített Ukrajna. az oroszok folyamatosan nyomják, hogy milyen nyugati fegyvert semmisítettek meg: Caesar, Vampire, Grad, Hammer, Leopard, ATACMS, Braveheart, Alder, HIMARS, Patriot van a listájukon.
Ukrajna támogatása
Hollandia, Dánia, Norvégia és Belgium korábban ígéretet tett arra, hogy több F-16-os repülőgépet szállít Ukrajnának. Most úgy tűnik, hogy valóra is váltják ígéreteiket, legalábbis a dánok és a hollandok. A dánok nyárra, a hollandok őszre ígérik a vadászgépek átadását.
Dánia egy 33,5 millió eurós humanitárius segélycsomag nyújtását jelentette be.
Az amerikaiak egy 400 millió dolláros segélycsomagot jelentettek be.
Orosz vagyon Ukrajnának
Hosszú vita után az Európai Unió országainak nagykövetei megállapodtak abban, hogy az orosz központi bank EU-ban befagyasztott eszközeiből származó nyereséget Ukrajna védelmére fordítják, úgy, hogy a bevételek 90%-át katonai támogatásra, 10 %-át egyéb célok finanszírozására adják. A döntést a minisztereknek még el kell fogadni. Megállapodtak abban is, hogy azok az EU-országok, amelyek nem adnak fegyvert Ukrajnának tartózkodni fognak a szavazástól.
Merénylet Zelenszkij ellen
Ukrajnában őrizetbe vettek két biztonsági tisztet, akik állítólag részt vettek Zelenszkij meggyilkolására irányuló orosz összeesküvésben, amelyet a kijevi állambiztonsági szolgálat meghiúsított. Az ukrán ügyészség a két ezredest azzal vádolja, hogy pénzügyi ellentételezés fejében felforgató tevékenységet folytattak Ukrajna ellen. Mindkettő ellen hazaárulás a vád, illetve az egyiket még terrorcselekmény előkészületével is vádolják, mert állítólag az orosz biztonsági szolgálattól két drónt és lőszert kapott robbantási merénylet céljából. Az ukrán biztonsági szolgálat szerint az oroszok Zelenszkij biztonságáért felelős személyekhez akartak eljutni, akik elrabolják, majd megölik az elnököt.
Orosz üzenet a briteknek
Behívatták az orosz külügyminisztériumba a brit orosz nagykövetet, Cameron múlt heti kijelentése miatt. Az oroszok figyelmeztették a briteket, hogy egyre nagyobb szerepet játszanak az ukrán-orosz konfliktusban és Cameron kijelentése csak eszkalálja a háborús helyzetet. Arra kérték a nagykövetet, hogy cáfolja meg a brit külügyi vezető kijelentését, márcsak azért is, mert a brit fél korábban úgy nyilatkozott, hogy nem lehet brit fegyvereket Oroszország területén használni. A nagykövet megtagadta az oroszok által követelt magyarázatot és választ. Az oroszok úgy reagáltak, hogy akkor ők meg csapást mérhetnek brit katonai létesítményekre és felszerelésekre Ukrajnán belül és túl is.
Orosz reakció a francia üzengetéseknek
Macron francia elnök folyamatosan hangoztatja, hogy nem kizárt francia csapatok küldése Ukrajnába. Információk szerint már a francia idegenlégió csapatai (már min. 100-an) ukrán földön teljesítik a szolgálatukat. Az oroszok annyit reagáltak, hogy minden szinten ellenőrzik a francia csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos információkat. Érdekesség az, hogy az ukránok viszont elhatárolódnak a macroni kijelentésektől, sőt egyenesen veszélyesnek titulálták.
Putyin jövőbeni tervei
Putyin a beiktatása napján elnöki rendeletet írt alá Oroszország következő hat évre szóló nemzeti fejlesztési céljairól. Ezek között szerepelnek a következők:
-a lakosság (számának) megőrzése, az egészség előmozdítása és az emberek jólétének javítása, a családok támogatása;
-az egyes emberben rejlő lehetőségek megvalósítása, tehetségének fejlesztése, hazafias és társadalmilag felelős személyiség nevelése;
-kényelmes és biztonságos lakókörnyezet;
-környezeti jólét;
-fenntartható és dinamikus gazdaság;
-technológiai vezető szerep;
-az állami és önkormányzati, gazdasági és szociális szféra digitális átalakítása
A nemzeti fejlesztési célok elérése érdekében 11 nemzeti projektet határozott meg:
„Hosszú és aktív élet”;"Család"; "Fiatalok és gyerekek"; "Munkaerő"; „Infrastruktúra az élethez”;"Hatékony közlekedési rendszer"."Ökológiai jólét"; „Hatékony és versenyképes gazdaság”; "Turizmus és vendéglátás"; „Nemzetközi együttműködés és export”; „Adatgazdaság és az állam digitális átalakulása”.
Putyin célja, hogy az orosz GDP gyorsabban növekedjen, mint a világátlag, és 2030-ra a 4. helyére kerüljön a GDP. 2030-ra az orosz robotika iparágnak a világ első 25 közé kell tartoznia, a kutatás-fejlesztés terén pedig a világ első 10-ben szeretné látni Oroszországot. Cél a technológiai függetlenség elérése.
EU felmérés
Az Unió Külügyi Tanácsa még januárban készített egy felmérést 12 tagállam körében az ukrán-orosz háborús konfliktus témában. Az eredmények most kerültek napvilágra. Ebből az derült ki, hogy a legtöbb európai támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, de csak tízből egy, vagyis kb. 10 % gondolja úgy, hogy Ukrajna nyerhet, viszont kb. 20 %-a gondolja, hogy az oroszok. A válaszadók 40 % szeretné, hogy növeljék a támogatást Ukrajnának, és ugyanennyien gondolják, hogy béketárgyalások felé kellene Ukrajnát erőltetni (az olaszok, görögök és a magyarok több, mint fele gondolja ezt).
A felmérés egyik szerzője úgy összegezte az eredményt, hogy az EU vezetőinek változtatni kell a háborúval kapcsolatos megnyilvánulásaikon. Az emberek nem szeretnének orosz győzelmet, de nem hisznek abban, hogy az ukránok visszakaphatják elveszett területeik
O55