Ukrajna-Oroszország háború het összefoglaló június 24-30

Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok drónok, rakéták lelövéséről számoltak be folyamatosan. Ukrán dróntámadás érte az orosz lipetcki kohászati üzemet, de az oroszok szerint nem okozott nagy kárt a támadás.

Az oroszok támadásokat hajtottak végre Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsija, Dnyipropetrovszk, Harkov, Poltava, Kmelnyitszkij, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odessza és Herszon régiókban. Csapást mértek drónokkal, rakétákkal és tüzérséggel egy nagy logisztikai bázisra, ahol fegyverek, rakéták (nyugatról jöttek is) tárolása és újraelosztása zajlott, illetve nagy pontosságú fegyverekkel, köztük a Kinzsal hiperszonikus rakétával hajtottak végre támadást Ukrajna olyan repülőtereinek infrastruktúrája ellen, melyet nyugati országok repülőgépeinek fogadására terveztek. Lelőttek két MIG-29-est, folyamatosan semmisítenek meg HIMARS rakétarendszereket, a héten majd 20-at, illetve kb. 600 drónt lőttek le.

 Ukránok Oroszországban

 Az orosz hatóságok jelentései szerint az ukrán fegyveres erők terrortámadást hajtott végre (még múlt vasárnap) az Egyesült Államok által szállított ATACMS rakétákkal (a krími) Szevasztopol polgári infrastruktúrája ellen. Az orosz védelmi minisztérium szerint a terrortámadás visszaverése közben a szolgálatot teljesítő légvédelmi erők négy amerikai ATACMS rakétát lőttek le. Egy rakéta azonban letért a repülési útvonalról, és a levegőben felrobbant a város területe felett. 153-an megsérültek, 79-en kórházba kerültek, négyen meghaltak, ebből kettő gyermek. Szevasztopolban rendkívüli állapotot vezettek be, és június 24-ét gyásznappá nyilvánították.

A moszkvai külügyminisztérium behívatta az amerikai nagykövetet, hogy közölje vele, hogy közvetlenül az Egyesült Államokat hibáztatja a Szevasztopol városa melletti rakétatámadásért. Azért őket hibáztatják, mert a rakéták repülési koordinátáit amerikai kémműholdak adatai alapján határozzák meg. Azt is elmondták, hogy nem fog következmények nélkül maradni az eset. Az ukránok csak annyit reagáltak, hogy a Krím az ukrán (terület), és az oroszok a Krímen található orosz katonai célpontokat civilekkel takargatják.

 Lehet, hogy ez az incidens is szerepet játszott abban, hogy több, mint egy év után szóba állt egymással az amerikai és orosz védelmi miniszter. A beszélgetést állítólag az amerikaik kezdeményezték azzal az indokkal, hogy új vezető került az orosz védelmi tárca élére. A békekötésről nem esett szó köztük, de az orosz miniszter - újra - elmondta, hogy a megnövekvő nyugati fegyverszállítások Ukrajna felé a háború eszkalációjával járhatnak. Sok mindent nem hozott a beszélgetés, de legalább valamiféle kapcsolat létrejött a két fél között.

 Ukrajna támogatása

 1,9 milliárd értékű segélycsomagot kapott Ukrajna az Uniótól az ukrán makrogazdaság stabilizálása céljából.

Ukrajna biztonsági együttműködésről írt alá megállapodást az Unióval, Litvániával és Észtországgal. Az észtek több, mint 100 millió eurós támogatást nyújtanak még ebben az évben.

Finnország a 24-ik katonai segélycsomagját adja át Ukrajnának, 159 millió euró értékben.

A Nemzeti Valutaalap jóváhagyott 2,2 millió dollár támogatást az ukrán költségvetésnek.

 Orosz migránsok bevetése

 Az oroszok már 30000 - nemrég - állampolgárságot szerzett migránst regisztráltak, és 10000 főt már a frontra is küldtek. Állítólag erődítményépítésre használják őket. Az oroszok vadásznak a migránsokra, mert sokan gyorsított eljárással kaptak orosz állampolgárságot, aminek viszont kitétele, hogy szükség esetén bevonuljanak, azonban ez alól sokan kibújnak, vagy legalábbis próbálnak. Sokan csak azért mentek Oroszországba, hogy munkájuk legyen, és onnan támogatják a családjukat, de nem számítottak rá, hogy, ahogy állampolgárok lesznek, már vonulhatnak is be.

 Újabb elfogatóparancs

A Nemzetközi Bűntetőbíróság újabb elfogatóparancsot adott ki, most Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov tábornok, orosz vezérkarfőnök ellen, még 2022-2023 között az ukrajnai energiaszektor ellen elkövetett támadások miatt.

 EBESZ

 Az oroszok fel akarják függeszteni az EBESZ Közgyűlés munkájában való részvételt. Az ügyben az Állami Duma fog dönteni. Az oroszokat idáig is korlátozták a munkában, pl. nem kapták meg a vízumot valamelyik országba, ahol a Közgyűlés ülése volt, így nem tudtak részt venni a Közgyűlés munkájában, határozatai kidolgozásában stb. Azt mondják, hogy amíg a szervezet russzofób magatartást gyakorol, addig távol maradnak.

 ECHR (The European Court of Human Rights) döntés

 Ukrajna megnyerte első perét Oroszország ellen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága bűnösnek találta Oroszországot az emberi jogok megsértésében a Krím-félszigeten.Ukrajna az ügyben azzal érvelt, hogy Oroszország 2014. február 27. óta elnyomó kampányt folytatott a Krím-félszigeten élő nem oroszok ellen, ebbe beleértették, hogy ukránok tűntek el, vagy illegális őrizetbe vették őket, a rossz bánásmódot, az orosz állampolgárságról való lemondás képtelenségét, az ukrán média elnyomását, az ukrán nyelven történő tanulást ellehetetlenítését az iskolákban, valamint, hogy a Krímből Oroszország távoli börtöneibe deportáltak embereket.

 Oroszország korábban visszautasította azokat a vádakat, hogy megsértették az emberi jogokat a Krímen. 2022-ben meg is szüntette az eljárásban való részvételét, és kivonult az Európa Tanácsból is. Azonban a bíróság még tud döntéseket hozni a 2022 előtti időszakra vonatkozóan.

 O55