Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.
Az ukránok drónokat szednek le folyamatosan. Zelenszkij elismerte, hogy „nehéz a helyzet keleten”, az ott harcoló ukrán csapatok felének nem teljes a felszerelése, de a nyugatot vádolja ezzel, mivel szerinte nem kapnak elég felszerelést. Viszont sikeres dróntámadást hajtottak végre egy orosz rakéta és lőszerraktárra, orosz területen, Tver megyében, Toropecnél. A robbanás akkora volt, hogy másodlagos detonációkat váltott ki. Nagy a kár.
Az oroszok támadtak Odessza, Donyeck, Harkov, Szumi, Zaporizzsja régiókban. Jelentéseik szerint minden irányban javítottak a pozíciójukon. Egy nagyerejű harkovi támadásban több, mint negyvenen megsérültek, amikor bombatámadás ért egy lakóházat, egy ember meghalt. Szumi régióban az energetikai infrastruktúrát támadták. Az oroszok nyomulnak Pokrovszk felé, ellenőrzésük alá vonták Zselannye Pervoe és Georgievka településeket.
Az oroszok több ukrán drónt lőttek le orosz területen, és folyamatosan számolnak be arról, hogy ukrán támadásokat vernek vissza Kurszkban, illetve ellentámadásokat hajtanak végre, ahol bevetették a Szu-34-es vadászbombázójukat és a modernizált Ka-52M Alligator helikoptereket is.
Ukrajna támogatása
Az Európai Unió 35 milliárd euró összegű kölcsönt ígért Ukrajnának, ami segíti az ország háború sújtotta energiahálózatának helyreállításában és fűtési kapacitásának növelésében a tél közeledtével. A háború kezdete óta az ukránok energetikai infrastruktúrájának a fele megsemmisült, a keleti országrészben folyamatosak és több óráig tartó áramkimaradások vannak.
Orosz hadsereg
Putyin arra utasította a kormányt, hogy az orosz hadsereg létszámát mintegy 181 000 fővel emelje meg. A hadsereg összlétszáma így 2 millió 390 fő lesz, melyből 1,5 millió katona. Ezzel a lépéssel az orosz hadsereg lesz a második legnagyobb a világon, Kína után. A döntés ez év december 01-én lép hatályba. A döntés indokaként az adták elő, hogy „reagálni kell az országot érő jelenlegi fenyegetésekre”, konkrétan a NATO keleti bővítését említette meg Putyin. A döntés következményekét újból felállítják a moszkvai és leningrádi katonai körzetet, illetve létrehoznak 14 új hadosztályt és 16 dandárt. Putyin azt is elmondta, hogy a hadsereget újra felszerelik és modern, nagy pontosságú fegyverekkel látják el a katonákat.
Irán nem titkolja, hogy támogatja Oroszországot a nyugati szankciók ellen, ezt csak megerősíti Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkárának Irán magasrangú tisztségviselőivel való találkozója. A nyugatot aggasztja, hogy rakétákat szállít az orosz hadseregnek. Észak-Korea is szállít fegyvereket az oroszoknak.
Az orosz védelmi minisztérium állítólag arra kéri Putyint, hogy hirdessen egy újabb mozgósítási hullámot az orosz veszteségek ellensúlyozására. Azért kérik erre, mert a jelenlegi állomány nem elég az orosz offenzíva ütemének fenntartására, az orosz határvédelemre és az oroszok hosszú távú terveinek megvalósítására Ukrajnában. Azonban Putyin ezt kereken elutasítja, mert tart a hatalmának destabilizációjától egy újabb mozgósítás meghirdetésével. Így marad a meglévő, illetve megmaradt haderő, a korábbi mozgósításból maradt haderő és a szerződéssel toborzott erő. Azonban e két utóbbiról a szakértők és a milbloggerek is állítják, hogy nem jól képzettek és nagy a veszteség köztük. Hozzáértők szerint elkerülhetetlen lesz egy újabb mozgósítás.
Ukrán források szerint az orosz hadsereg vezetése azt a parancsot kapta, hogy október közepéig ki kell űzni az ukránokat Kurszkból és egy ütközőzónát kell kialakítani az orosz-ukrán határon. Szakértők szerint ez lehetetlen vállalkozás, már csak azért is, mert nincs nyoma annak, hogy összehangolt támadást vezetnének az oroszok Kurszk területén, hiszen ehhez elég nagy logisztikai, fegyver és emberállományra lenne szükség.
Közben az ENSZ kiadott egy jelentést, melyben azt állítják, hogy az ukrán energetikai létesítményeket ért orosz légicsapások sértik a nemzetközi humanitárius jogot.
Béketárgyalások
Az orosz külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Oroszország nem vesz részt Ukrajna második, 2024-ben esedékes békecsúcsán, sőt semmilyen „ilyen csúcson” sem vesz rész. Az oroszok csak olyan „komoly” békejavaslatokat hajlandók megvitatni, amelyek Putyin javaslatait tartalmazza.
Illetve nem fogadják el azt a lengyel javaslatot sem, hogy a Krímet vonják ENSZ mandátum alá, és 20 év múlva tartsanak népszavazást a hovatartozásról. (Mondjuk ezt az ukránok sem fogadják el.)
Orosz ítéletek
Öt év börtönre ítéltek egy orosz férfit, mert két évvel ezelőtt egy utcai interjú során bírálta az ukrajnai konfliktust. Egy orosz újságírónő pedig, aki hat év börtönt kapott azért, mert az ukrajnai háború ellen emelt szót, éhségsztrájkba kezdett.
A Meta döntése
A Meta hétfőn bejelentette, hogy világszerte betiltja alkalmazásaiból az orosz állami médiát. A tiltás állítólag azért született, mert az amerikaiak azzal vádolták meg az orosz állami médiát, így az RT-t (Russia Today), hogy 10 millió dollárt irányítottak át fedőszervezeteken keresztül a közösségi média csatornákhoz, így TikTok, Instagram, X és YouTube, hogy azokon keresztül befolyásolják a „nyugati” közvéleményt.
A Meta alkalmazásai közé tartozik a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Threads.
Az oroszok természetesen kikérték maguknak a döntést.
O55
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.