Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok támadják Belgorod régiót folyamatosan. Drónokat és állításuk szerint orosz parancsnoki állásokat, két UAV irányító állomást, egy elektronikai harc központot, és légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg.

Az oroszok támadásokat hajtottak végre Poltava, Lviv, Csernyihiv, Szumi, Zaporizsja, Dnyipropetrovszk, Harkiv, Luhanszk, Doneck, Mikolajiv, Odessza, and Herszon régiókban. Minden irányban javítottak a helyzetükön. Az oroszok szerint egy hét alatt 49 támadást hajtottak végre elsősorban katonai repülőterek, fegyver/lőszerraktárak ellen, illetve támadták az ukránok ideiglenes bevetési pontjait és külföldiek hadiipari létesítményeit.

Harkivban továbbra is nagyon kemény és feszült a helyzet, már majdnem 11000 embert telepítettek ki. Az oroszok már 49 települést vontak az ellenőrzésük alá, és nagyon sok ukrán katona adta meg magát. Az oroszok szerint, akik nem voltak hajlandók elhagyni a házaikat, az ukránok megtámadták őket, mondván, hogy az ott élők „kollaboránsok”. Az ukránok szerint sikerült feltartóztatni az oroszokat, de az orosz beszámolók nem ezt erősítik. Szombaton nagyerejű támadás ért egy harkivi bevásárlóközpontot, 16-an meghaltak.

 Ukrajna támogatása

 Hollandia vállalta, hogy legalább 24 F-16-os vadászgépet biztosít Ukrajnának, ennek elősegítésére tíz ukrán katonát képeztek ki Hollandiában az F-16-os vadászgépek karbantartására.

 A svédek megállapodtak az ukránokkal egy hosszútávú, 2024-26 évekre vonatkozó 6.5 milliárd eurós katonai támogatás nyújtásáról.

 Németország és Dánia újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnának. Átadnak – többek között - 10 Leopárd 1-t, 20 Vector és 34 Heidrun felderítő UAV-t, 8,5 ezer 155 mm-es kaliberű tüzérségi lövedéket, 20 darab MG3-as géppuskát Leopard-2-höz, Dachs műszaki páncélos járművet, Marder gyalogsági páncélos harcjárműveket, 540 Haenel MK 556-os automata gépkarabélyt, 100 CR 308-as, 80 HLR 338 puskát töltényekkel, valamint körülbelül 1,8 millió kézifegyver lőszer és 3 Himars rendszert.

 Az UNICEF 200.000 dollár értékű orvosi, gyógyászati készletet adományozott az ukránoknak.

 Az amerikaiak Ukrajnának szánt újabb kétmilliárd dolláros segélycsomag egy részét úgy tűnik mégsem közvetlenül Ukrajnának adnák, hanem kelet-európai országok (Bulgária, Románia és Montenegró) hadiipari fejlesztésére szánnák, vagyis ők gyártanának fegyvereket Ukrajnának, amit (akár ingyen) is átadnák Kijevnek. Másrészről pedig az amerikaiak próbálják ezen országokat rávenni, hogy hagyjanak fel az orosz fegyverek vásárlásáról, és kedvező hitelfeltétellel nyújtásával amerikai fegyvereket vegyenek.

 A CDU egyik politikusa, Roderich Kiesewetter azt szorgalmazza, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmet Ukrajna nyugati része felett. Azt javasolja, hogy egy kb. 70-100 kilométeres folyosón biztosítsák az ukránok légvédelmét, így ez tehermentesítené a fegyveres erőit, akik így a keleti helyzetre koncentrálhatnának.

 Zelenszkij legitimitása

 Zelenszkij mandátuma május 20-án lejárt, ami az elnöki pozícióját megkérdőjelezi.

A helyzet azért problémás, mert nincs egyértelmű szabály az ukrán Alkotmányban. Az ukrán szabályzók szerint abban a helyzetben, amikor nincs legitim elnök, az ukrán parlament elnöke kellene legyen az ügyvivő elnök, de Zelenszkij nem akarja ezt (a jelenlegi házelnök sem, sőt megerősítette, hogy Zelenszkij lesz az ügyvivő elnök a következő elnökválasztásig). Zelenszkij azt sem akarja, hogy az ukrán Alkotmánybíróság döntsön a helyzetben, mert az azt jelentené, hogy Zelenszkijnek (illetve hivatalának) is vannak kétségei, illetve van egy elhúzódó jogi vita is velük. A helyzet kényes, mert jelenleg az emberek Zelenszkij oldalán állnak, de a számok csökkennek (egy felmérés szerint az ukránok több, mint 60 %-a támogatja Zelenszkijt, hogy maradjon elnök a háborús helyzet fennálltáig, azonban csak 52% választaná újra elnökké), illetve az ukrán elitben is vannak olyanok, akik megkérdőjelezik a helyzet legitimitását. A fennálló helyzet azonban idegessé teszi Zelenszkijt és simán túlreagál helyzeteket.

A mostani hivatalos ukrán álláspont szerint Zelenszkij nem veszti el „automatikusan” a hatalmát. Mandátuma, így jogosítványai a következő elnökválasztás után, illetve az új elnök hivatalba lépésével szűnik meg.

Az oroszok forszírozzák is a helyzetet, már csak azért is, mert náluk már lement az elnökválasztás, de Zelenszkijt többen is megvédték, így a németek is, akik legitimnek tekintik Zelenszkijt. A német külügyminiszter szerint az oroszok hibásak a helyzetért, hiszen ők támadták meg Ukrajnát.

 Ukrán katona megadása

 Az ukrán hadsereg egyik katonája Donyeck közelében megadta magát az orosz csapatoknak. A helyzet azért érdekes, mert egy ellopott T-64-es harckocsival érkezett az oroszok oldalára.

 Béketárgyalás

 Ez év június 15-16-án békekonferenciát tartanak a svájci bürgenstocki üdülőhelyen Ukrajnáról. Az oroszok nem lesznek ott, mivel meg se hívták őket. Az oroszok bejelentették, hogy rendelkezésükre áll az „Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó” végső közleménytervezete, amely Vlagyimir Zelenszkij úgynevezett „békeképletének” 10 pontjából 9 pontot tartalmaz, vagyis nem sok előrelépés várható. Az oroszok kiábrándultak ettől, bár továbbra is hangsúlyozzák a békés megoldás lehetőségét.

Ami érdekes, hogy magas rangú ukrán tisztségviselők is irreálisnak tartják Zelenszkij azon terveit, hogy az oroszok az 1991-es határokon belül adják vissza az elveszett területeket, így a Krímet is.

Megjelentek olyan hírek is, hogy Putyin készen áll a tárgyalásokra a határok jelenlegi frontvonala mentén történő rögzítéséről, de ezt a Kreml szóvivője tagadta, és elmondta, hogy készen állnak a tárgyalásokra, de úgy hogy elérjék azokat a célokat, amelyeket egy különleges katonai művelettel érnének el. 

 O55