Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló december 16-22

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok újabb nagyhatótávolságú rakétát vetettek be, és eltaláltak egy vegyiművet (ami rakétákhoz gyártott vegyi és robbanó anyagokat) Rosztov régióban. Folyamatosan drónokkal támadnak orosz területen, egyik fő célpontjuk az Orjol régióban található üzemanyagraktár, és támadták Kazany városát is, ahol a repülőtér ideiglenesen le is állt.

Az oroszok folytatták a támadásaikat, minden harci csoportjuk előnyösebb pozíciókat foglalt el. Célirányosan katonai repülőtereket is támadtak. Hat újabb települést vontak ellenőrzésük alá Donyeckben. Nagyerejű rakétatámadást indítottak Kijev ellen (válaszul Rosztovra): több ország képviselete is találatot kapott, de támadás érte az ukrán biztonsági szolgálat központját és légvédelmi rakétarendszerek állásait is.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy az oroszok tömeges kibertámadást hajtottak végre Ukrajna állami nyilvántartásai ellen, ami működtetését emiatt ideiglenesen fel is kellett függeszteni. A nyilvántartások létfontosságú információkat tartalmaznak az ukrán állampolgárokról, például születésekről, halálozásokról, házasságokról és tulajdonjogról.

Orosz jelentések a háború állásáról

Az orosz védelmi miniszter szerint ez év eleje óta az orosz hadsereg kb. 4500 négyzetkilométernyi területet vett ellenőrzése alá Donyeckben, Herszonban és Zaporozzsijában. Ez ezen régiók területének mintegy 25-30%-át jelentik; Luhanszk kb. 1 %-át ellenőrzik. Az ukránok vesztesége szerinte kb. 540.000 fő, csak Kurkszban kb. 40.000 embert veszítettek (ennek ellentmond, hogy Zelenszkij nemrég azt nyilatkozta, hogy összesen 43000 katonát veszítettek el). Az orosz fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek alkalmazása orosz területen „az ukrajnai konfliktus következő eszkalációja volt”. Mivel ezek működtetéséhez műholdas adatokra van szükség (ami Ukrajnának nincs), így az USA a konfliktus közvetlen résztvevőjévé vált. Elmondta, hogy „a különleges katonai műveleti övezetben” Oroszország kezében van a kezdeményezés és az elmúlt évben több mint 190 települést vettek ellenőrzésük alá. Az orosz hadsereg fejlődött, hiszen széleskörű gyakorlati tapasztalatokat szerzett. Megjegyezte, hogy „Tisztán ismerjük a potenciális ellenség képességeit, taktikáját a csatatéren, a nyugati gyártmányú fegyverek erősségeit és gyengeségeit, tudjuk, hogy mit kell tenni, és milyen feladatokat kell még megoldani." Az ország vezetése által elvárt feladatokat 2024-ben teljesítették. Még azt is elmondta, hogy a nyugati állításokkal ellentétben nem vontak ki csapatokat Donbászból a kurszki ukrán támadás elleni harcban. Putyin pedig azt jelentette be, hogy a katonai műveletek/teik terén Ukrajnában fordulat következett be és „Oroszország megragadta a stratégiai kezdeményezést”. Az éves sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg harckészültsége jelenleg a legmagasabb a világon. Elmondta, hogy hamarabb meg kellett volna támadni Ukrajnát, de azt is megerősítette, hogy kész a tárgyalásokra. Arra a kérdésre pedig, ami cáfolta, hogy az Oresnyikot ne lehetne lelőni már az indítási szakaszban, azt válaszolta, hogy „teszteljék le”. Célpontként egy kijevi célpontot ajánlott és azt, összpontosítsanak oda minden lég- és rakétavédelmi erőt…

Merénylet

Kedden reggel hat óra körül robbantásos merényletben meggyilkolták az orosz Igor Kirillov altábornagyot, aki a nukleáris védelmi erőkért volt felelős, illetve azok parancsnoka. A merénylet egy moszkvai lakóépület előtt történt, - ahol Kirillov lakott - egy robogóba tett robbanószerkezettel és feltehetően rádiójellel aktiválták. A támadás akkor történt, amikor a tábornok kilépett az épületből. A támadásban a tábornok asszisztense is meghalt (aki egy autóval ment érte), a sofőr, aki a kocsiban volt túlélte. A merényletet az ukrán biztonsági szolgálat vállalta magára. Az ukránok azt nyilatkozták, hogy a tábornok háborús bűnös volt - így legitim célpont -, szerintük több gáztámadást is indított ellenük. Büntetőeljárást is indítottak ellene korábban már. Az oroszok az esetet terrorcselekményként kezelik és nyomozást indítottak, mely során videokamerák felvételeit elemezték, ami során tetthelyen figyelték az emberek és járművek mozgását, mobilozását, illetve mobilon történő számlafizetés és bérelt kocsi belső kamerafelvétele is segített nekik, hogy azonosítsák az elkövetőt, akit egy Csernoje nevű településen fogtak el. Az elkövető egy üzbegisztáni származású férfi, aki elismerte, hogy az ukrán különleges szolgálatok szervezték be, a bűncselekmény elkövetéséért 100 ezer dollár pénzjutalmat ígértek neki, és hogy elutazik valamelyik európai országba, ahol élhet majd. Bérelt kocsival ment a tett helyszínére és egy robogóra szerelte a robbanószerkezetet. Figyelte, amikor Kirillov kilép az épületből, majd robbantott. A kocsi kamerájának felvételét online figyelték az ukránok Dnyepr városban. Az orosz nyomozók már beazonosították a társát is, állítólag őt is letartóztatták. Orosz hírforrások szerint Kirillov már többször arra figyelmeztetett, hogy az ukrán hírszerzés provokációra készül. Az ukránok többször vádolták meg Oroszországot, hogy mérgező anyagokat használ a katonai műveletben, a tábornok pedig azt állította, hogy az ukránok a megszállt területeken laboratóriumokba jutottak be, illetve vegyi hulladékot és kiégett nukleáris fűtőanyagot importálnak Ukrajnába, hogy „piszkos bombát” készítsenek. Az oroszok a merénylet miatt megtorlást helyeztek kilátásba.

Ukrajna támogatása

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Biden elnökségének lejárta előtt biztosítanak minden rendelkezésünkre álló erőforrást Ukrajnának, így bíznak abban, hogy az általuk nyújtott katonai segítség 2025 végéig elegendő lesz az ukránoknak. A hírek szerint még egy 1,2 milliárd dolláros segélycsomagra számíthat Ukrajna a leköszönő Biden kormányzattól.

Nagy-Britannia bejelentette, hogy újabb 225 millió font értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának.

Ukrajna újabb 4,1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az ún. „Ukraine Facility” alapból. Az alapból az ukrán üzleti környezetre, a munkaerőpiacra, a regionális politikára, az energiapiacra, a környezetvédelemre és a korrupció elleni küzdelemre lehet pénzt költeni. Az alap 50 milliárd eurót ’tartalmaz’, amiből ebben az évben 16,1 milliárdot kapott az ország. Ez volt a második kifizetés.

A Nemzetközi Valutaalap egy 1,1 milliárd dolláros költségvetési támogatást hagyott jóvá Ukrajna részére.

Zelenszkij Brüsszelben

Zelenszkij Brüsszelbe utazott a héten, ahol találkozott Európa és a NATO vezetőivel, és részt vett az Európai Tanács ülésén is. Az információk szerint külön találkozott Franciaország, Németország, Olaszország, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Csehország vezetőivel is. A találkozók ’eredménye’, hogy mindenki támogatásáról biztosította Ukrajnát.

O55