Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló január 13 -19

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok nagyerejű támadásokat intéztek elsősorban drónokkal, rakétákkal 200-1100 km mélyen Oroszország területén orosz katonai létesítmények ellen. A célpontok Brjanszkban, Szaratovban, Tula régióban, a Tatár Köztársaságban, Voronyezs és Tambov régiókban voltak. Üzemanyagraktárat, olajfinomítót és vegyi üzemeket támadtak, károkat okozva. Lőtték Belgorodot is. Az oroszok szerint Kurszkban az elit egységeiket vetik be az ukránok.

Az oroszok sem tétlenkedtek, hatalmas csapást indítottak drónokkal, rakétákkal ukrán energetikai létesítmények és gázinfrastruktúra ellen elsősorban Harkov, Hmelnickij és Ivano-Frankovszk régiókban, illetve dróntámadásokat vezettek Lviv, Poltava, Szumi, Cserkaszi, Csernyihiv, Kijev, Zaporizzsija, Kirovohrad, Zsitomir és Donyeck régiókban. A támadások miatt áramkimaradások voltak. Újabb településeket vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben, és Kurszkban is visszavettek négy települést. Az oroszok szerint már csak kb. 5-7 km, és elérik Dnyipropetrovszk régiójának közigazgatási határát. Itt újabb evakuálásokra is sor került.

Az orosz védelmi minisztérium szerint egy hét alatt 747 ukrán drónt, 12 ATACMS rakétát és 8 Storm Shadow cirkálórakétát lőttek le.

Az oroszok bejelentették, hogy lelőttek kilenc ukrán drónt, amelyek megpróbálták megtámadni a Török Áramlat gázvezeték infrastruktúrájának egy részét, amelyen keresztül orosz gáz áramlik Törökországba és Európába. Az oroszok szerint a támadás egy kompresszorállomás ellen irányult a dél-oroszországi Krasznodar régióban, de az orosz légvédelemnek köszönhetően nem járt sikerrel. Az oroszok azt is állítják, hogy ez az akció az amerikaiak támogatásával valósult meg.

Orosz „videójáték”

Az ukránok részéről olyan állítások kerültek napvilágra, hogy az oroszok szándékosan embervadászatot folytatnak, mint egy videójátékban. „Human safari”-nak hívják ezt a jelenséget. Ukrán beszámolók szerint - akik átéltek ilyet - az oroszok drónokat engednek közterületekre, ahol ukrán civilekre, vagy járműveikre tapadnak, majd - jó esetben - követik, de inkább megtámadják őket. A civilek észlelik, és menekülőre fogják, de sokszor hiába, mert vagy későn veszik észre a drónt, vagy a drónok gyorsabbak. Herszonban tapasztalták ezt az emberek. A helyi tisztviselők szerint naponta 30-60 drónnal ’játszanak’ így az oroszok. Az oroszok tagadják ezt, de valójában az emberek megfélemlítésére szolgál, és arra, hogy önként hagyják el a lakóhelyüket.

USA elnökváltás

Mindenki várja, hogy mi lesz Trump lépése Ukrajnával kapcsolatban. Különböző el- és beszólások repkedn/tek a levegőben, Trump védelmi miniszterjelöltje sem mondott semmi lényegeset a meghallgatásán, csak annyit, hogy véget kell vetni a háborúnak. Az oroszok is csak azt ismétlik, hogy készek megfontolni az új amerikai kormányzat javaslatait az ukrán válság megoldására, de megvárják, hogy Trump hivatalba kerüljön. Források szerint először valószínűleg, hogy egy telefonbeszélgetés fog lezajlani Trump és Putyin közt a személyes találkozó előtt.

Ukrajna támogatása

Ukrajnában brit, német találkozókra került sor, illetve a francia elnökkel is beszélt Zelenszkij, akik továbbra is támogatásukról biztosították Ukrajnát (a brittekkel százéves megállapodást írtak alá). Közben Szerbia és Svájc is felajánlotta, hogy biztosítaná a Trump-Putyin találkozó helyszínét.

A brittek évi 3,6 milliárd dollár katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának „mindaddig, amíg szükséges”, a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök nyereségéből is adnak évi 3 milliárd dollárt. Ezen felül 100 millió fontot különítenek el Ukrajnának humanitárius segélyekre és 40 millió fontot adnak az ukrán gazdaság támogatására.

Új NATO misszió

Mark Rutte, a NATO főtitkára Helsinkiben tartott értekezleten bejelentette, hogy új „Baltic Sentry” missziót indítanak a Balti–tengeren, az ott történt sorozatos incidensek miatt. A találkozón Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői vettek részt. Részletek még nem kerültek nyilvánosságra, csak annyi, hogy drónflottát vetnek majd be „a fokozott felügyelet és elrettentés biztosítása érdekében”.

O55