Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.
Az ukrán hadsereg azt állította, hogy dróntámadásban eltalált egy olajraktárat a brjanszki régióban, ami hatalmas tüzet okozott. A raktár kulcsfontosságú az orosz katonai szállítmányok részére. Az oroszok elismerték a támadást, de csak annyit közöltek, hogy nem voltak áldozatok és a tüzet eloltották. Az ukránok egy olajgyárat is eltaláltak Orjol régióban. Az ukránok rakétákat lőttek ki az Azovi-tenger egyik orosz kikötőjére, ahol állítólag egy orosz légibázis is működik, illetve megsemmisítettek egy Szu-30-as vadászgépet.
Az oroszok tovább folytatták csapásaikat Ukrajnában. Az ukránok szerint a Pokrovszk-Vremivka tengelyen a legaktívabbak. Hatalmas légitámadást indítottak Zaporizzsijában, illetve péntek hajnalban az eddigi legnagyobb rakéta és dróntámadást vezették Ukrajnában. Közel 100 rakétát és közel 200 drónt vetettek be. A támadások Kijev, Csernyihiv, Vinnica, Ivano-Frankivszk, Lviv, Ternopil és Odessza energetikai és kritikus infrastruktúrája ellen irányultak. Az oroszok azt nyilatkozták, hogy ez válasz volt arra, hogy Kijev nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket használt ellenük. Donyeckben újabb települést foglaltak el. Kurszkban is sikerekről számoltak be. Három települést visszafoglaltak, és megsemmisítették a kurszki ukrán front egyik központját.
Ukrajna támogatása
Az Egyesült Államok 20 milliárd dollárt adott Ukrajnának, amelyet a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereségből származik. Az amerikaiak az összeget a Világbank egyik alapjába utalták át, ahonnan Ukrajna lehívhatja. A Világbank által kezelt pénzösszegek nem használhatók fel katonai célokra. Illetve bejelentettek egy újabb 500 millió dolláros katonai segélyt is.
Ukrajna újabb 4,2 milliárd eurós segélyt kap az uniótól.
Üzengetések
Egy interjújában Trump elmondta, hogy a hivatalba lépő kormánya csökkenteni fogja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, amelyet az Egyesült Államok a 2022-ben kezdődött háború óta kitartóan támogat. A háborúval kapcsolatban azonnali tűzszünetre, illetve Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokra szólított fel.
A Kreml közölte, hogy Oroszország nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, azonban a Kreml szóvivője szerint a tárgyalásoknak a 2022-es isztambuli megállapodásokon és a jelenlegi harctéri realitásokon kell alapulniuk. Zelenszkij pedig azt mondta, hogy az Oroszországgal vívott háborút nem lehet befejezni „egy darab papírral és néhány aláírással”, mert szerinte a garanciák nélküli tűzszünet bármikor megtörhető. Elmondta, hogy Ukrajnának „tartós békére” van szüksége, olyanra, amit az oroszok „néhány éven belül nem rombolnak le”.
Orbán, mint közvetítő?!
A hét elején találkozott a magyar miniszterelnök Trumppal (és Elon Muskkal) Trump floridai otthonában. Aztán a hét közepén - magyar kezdeményezésre - Orbán telefonbeszélgetést folytatott Putyin elnökkel. A Kreml szerint Orbán az iránt érdeklődött, hogy az ukrajnai háború politikai és diplomáciai úton történő megoldásának elősegítését miként lehetne „közösen megkeresni”. Az oroszok szerint semmilyen üzenetet nem adott át nekik Trumptól.
Aztán a magyar miniszterelnök tűzszünetet javasolt karácsonyra és egy nagyobb hadifogolycserére is tett javaslatot. Elmondása szerint Zelenszkij ezt elutasította. Az ukránok ezt tagadták, viszont sérelmezik, hogy Orbán velük nem tárgyalt. Illetve azt is mondták, hogy 2022 előtt 20 tűzszüneti megállapodás is volt az oroszokkal, de mégis megtámadták őket, így reménytelen a tűzszüneti megállapodás az oroszokkal. Szerintük az orbáni javaslat csak egy „PR” fogás. Az ügyben Zelenszkij annyit reagált, hogy reméli Orbán „nem hívja fel Assad-ot Moszkvában”, hogy őt is meghallgassa. Az oroszok támogatták a javaslatot, bár a Kreml szóvivője azt is mondta, hogy ők „nem fegyverszünetet, hanem békét akarnak”.
Újabb eu-s szankciócsomag
A korábbi eu-s szankciók szerint az orosz kőolaj árára a felső határt hordónként 60 dollárban határozták meg, és megtiltja a nyugati vállalatoknak, hogy orosz tankereknek szolgáltatásokat nyújtsanak. Az oroszok ezt játszák ki ún. árnyékflotta működtetésével. A 15. szankciós csomag az „árnyékflotta” mintegy 50 hajóját célozza meg, megtagadva tőlük az uniós kikötőkbe való belépést, és megtiltva az uniós szolgáltatások nyújtását. Az árnyékflottán keresztül, ami szakértők szerint kb. 600 hajót jelent jelenleg, elsősorban orosz olajat tudnak szállítani a vásárlóknak (főleg India, Kína), kijátszva a szankciókat bonyolult tulajdonosi struktúrán keresztül, illetve rossz állapotú, gyenge felszereltségű, kivénhedt teherhajókkal, amik hamis adatokat küldözgetnek, és kikapcsolják a követőjüket, így válnak láthatatlanná (=árnyékká). Ezek a hajók többnyire Panama, Libéria és a Marshall-szigetek zászlói alatt mozognak.
O55
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.