Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukrán légierő és tüzérség szerint napi szinten kb. 95 csapást hajtanak végre. Jelentéseik szerint több helyszínen találtak el orosz légvédelmi rendszert, radarállomást és lőszerraktárat. Drónokat, cirkálórakétákat semmisítettek meg. Az ukránok - még a múlt hétvégén (most adták hírül) - eltaláltak egy orosz légibázison állomásozó SZU-57-es vadászgépet. A gép majd 600 km-re van a határtól, és drónnal találták el. Azt nem lehet tudni, hogy a gép megsemmisült-e, és az ukránok nem árulták el a támadás részleteit. Ez egyébként nem kis fogás, mert a gép egy orosz-indiai legújabb fejlesztésű szuperszonikus, ötödik generációs vadászbombázó, melyet földi és légicélok ellen is be lehet vetni.

 Az orosz csapatok Poltava, Vinnica, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsija, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odessza és Herszon régiókat támadták.

Az oroszok szerint minden irányban haladtak előre és javítottak pozícióikon. Újabb két MIG -29-est, egy SZU-25-öst, egy SZU-27-est és két MI-8-as helikoptert lőttek le. Támadták az ukrán energetikai szektort, katonai repülőtereket, fegyver és lőszerraktárakat.

Az orosz csapások következtében Ukrajna  hőenergia-termelésének 80%-a és a vízenergia-termelésének egyharmada ment már tönkre.

 Ukrajna támogatása

 Berlinben tartottak egy Ukrajna újjáépítésével kapcsolatos konferenciát, melyen 60 államból 2000 szakembert vártak. A konferenciának az volt a célja, hogy támogatást gyűjtsön Ukrajnának a háború okozta pusztítás helyreállítására. A konferencián Zelenszkij is részt vett, de az Ukrán Újjáépítési Ügynökség vezetője viszont lemondott, mert nem mehetett el a konferenciára, mivel korábban nyíltan bírálta a kijevi vezetést. Von der Leyen bejelentette a konferencián, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből 1,5 milliárd eurót ad át Ukrajnának, melyből 90%-át védelemre, 10%-át pedig újjáépítésre fordíthat, illetve az EU 1,4 milliárd eurós megállapodást írt elő a bankokkal, hogy segítsék a magánszektor befektetését Ukrajnában, ha pedig maguk fektetnek be, akkor eu-s költségvetési támogatást igényelhetnek.

 A G7-ek is bejelentették (akiknek a héten volt Olaszországban a csúcstalálkozójuk), hogy az általuk is befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből 50 milliárd dollár adnak át Ukrajnának, de ez év végén érkezhet meg.

 A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben tanácskoztak egy új tervről, amely hosszú távú biztonsági segítségnyújtást és katonai kiképzést biztosít Ukrajnának. Ezt azért vették napirendre, hogy elkerüljenek egy újabb helyzetet, amikor is ’elfogy’ a támogatás Ukrajna irányába, mint ahogy ez megtörtént az év elején. A NATO ezt a parancsnoki struktúrájának felhasználásával és a közös költségvetéséből származó források felhasználásával biztosítaná. Hogy ez pontosan mit jelent, arról még nincsenek részletek, arra viszont igen, hogy a végrehajtás központja a németországi wiesbadeni amerikai katonai parancsnokság lesz. A 32 NATO országból egyedül Magyarország nem támogatja a tervet. A másik 31 úgy gondolja, hogy az orosz-ukrán háború biztonsági fenyegetést jelent. Azonban a NATO, mint katonai szervezet nem küld fegyvert vagy lőszert Ukrajnának, és nem is tervez csapatokat küldeni sem.

 Japán és Ukrajna egy 10 évre szóló biztonsági megállapodást írt alá, ennek keretében ebben az évben Japán 4,5 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának. A megállapodás humanitárius, pénzügyi és technikai segítségnyújtást is tartalmaz. Halált okozó katonai/védelmi anyagot, felszerelést azonban nem adnak a japánok Ukrajnának, a japán alkotmányos korlátok miatt.

Németország ígéretet tett, hogy rövid időn belül átad Ukrajnának Patriot légvédelmi rendszert (a harmadikat), az IRIS-T légiharc rakétát, Gepard önjáró légvédelmi gépágyút és lőszereket.

Az észtek Mistral kis hatótávolságú föld-levegő rakétákat adtak át az ukránoknak.

Norvégia pedig további 240 millió euróval járul hozzá az ukrán légvédelmi rendszer megerősítéséhez, és 45 millió dollár értékben 81 mm-es aknavetőhöz szállított lőszert.

 Békecsúcs

 Svájc elnöke bejelentette, hogy eddig 90 állam erősítette meg részvételét a békecsúcson. A részvevők fele Európából és Észak-Amerikából, másik fele Dél-Amerikából, Afrikából, a Közel-Keletről és Ázsiából érkezett, illetve néhány szervezet, például az ENSZ is képviseltette magát. A részvevő országok mintegy felét állam- és kormányfők képviselték, míg a másik felét miniszterek és egyéb képviselők adták. Azt is elmondta, hogy a részvevők száma folyamatosan változott, és bár 160 országot hívtak meg, szerinte ennyi részvevő jelenléte inkább sikernek számított, mint kudarcnak. A békecsúcson Kamala Harris amerikai alelnök egy újabb 1,5 milliárd dolláros segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely elsősorban az ország energiaszektorának helyreállítására és fejlesztésére, illetve humanitárius célokra adják. A konferencia olyan jelentős átütő sikert nem ért el, sőt voltak felszólalók, akik kifejezték az oroszok jelenlétének hiányát. A záró dokumentumot, Szaúd-Arábia, India, Dél-Afrika, Thaiföld, Indonézia, Mexikó és az Egyesült Arab Emírségek nem támogatták, és Brazília (aki csak megfigyelő volt) sem írt alá semmiit. Az államok kinyilvánították, hogy tiszteletben kell tartani a területi integritást, el kell engedni a hadifoglyokat, az ukrán gyerekeket vissza kell küldeni, és a feleknek párbeszédet kell folytatni.

Putyin a következőképp reagál/t az egész béketárgyalásra. Elmondta, hogy 2022 márciusában egy nyugati politikus (nem árulta el, hogy ki) érkezett Oroszországba, és közvetítést ajánlott fel az ukrán konfliktus békés megoldásában. Putyin szerint a külföldi vendég megkérdezte, hogy maradnak-e orosz csapatok Herszon és Zaporozsje térségében, és mi lesz ezekkel a régiókkal, mire Putyin azt válaszolta, hogy nem zárja ki az ukrán szuverenitás fenntartását, de kér egy ún „szolgalmi jogot”, hogy Herszon és Zaporozsje régiókon keresztül el tudjon jutni a Krímhez. Putyin szerint ez a „közvetítő” megszerezte Németország és Franciaország vezetőinek, valamint magas rangú amerikai képviselőknek a támogatását, viszont az ukránok nem fogadták el a javaslatot. Szintén kérték Kijevet, hogy vonja ki csapatait Donbaszból, de ennek se tettek eleget, ezért indult meg a „különleges katonai művelet” (nem használják a háború szót) 2022-ben, és elismerték Donyeck és Luhanszk függetlenségét, hogy megmentsék őket a „pusztulástól”. Állítja, hogy Kijevet sohasem akarta megtámadni, viszont szerinte van egy megállapodásuk Kijevvel, ami mindkét félnek megfelelt. E szerint az ukránoknak el kellett volna fogadni egy törvényt, amely megtiltja - minden megnyilvánulásában - a náci ideológiát, illetve Ukrajna a nemzetközi biztonsági garanciákért cserébe korlátozza a fegyverzetét, nem csatlakozik katonai szövetségekhez, és nem fogadna be külföldi katonai bázisokat és kontingenseket, és nem végez katonai gyakorlatokat a területükön (kvázi semlegesség). Egyébként Putyin folyamatosan hangoztatja, hogy nem zárkózik el a béketárgyalásoktól.

 Újabb szankciós csomag – német blokk

 Az EU tárgyalt egy újabb - oroszok elleni - szankciócsomagról, amely megtiltotta volna az uniós országoknak az orosz cseppfolyósított földgáz európai terminálokon keresztül történő reexportálását, azonban a németek ezt megblokkolták. Most emiatt a németeket „új Magyarországnak” hívják, utalva a korábbi magyar hozzáállásra, de Scholz, német kancellár visszautasította ezt, azzal, hogy az országok még vitáznak a részleteken, és megoldást akarnak találni.

 Orosz költségvetési hiány

 Az orosz pénzügyminisztérium közzétette az orosz költségvetési hiányt január-május időszakra vonatkozóan, ami a GDP 0,5%-át tette ki.

 A minisztérium jelentésében ez áll:

„A Pénzügyminisztérium biztosítja az elnök szövetségi közgyűléshez intézett üzenetének végrehajtására vonatkozó utasítások végrehajtását, beleértve a fejlesztési programok finanszírozását és a 2025-2030 közötti időszakra szóló hosszú távú pénzügyi terv kialakítását. A szövetségi költségvetés bevételi alapjának és kiadási kötelezettségeinek mögöttes paraméterezése biztosítja az elsődleges strukturális egyenleget 2025-től a költségvetési szabályzóknak megfelelően. Ez elősegíti a költségvetési szektor működésének az inflációs folyamatokra gyakorolt ​​visszatartó hatásának erősítését, középtávon pedig támogatja a költségvetési rendszer stabilitását, valamint erősíti az Orosz Föderáció makrogazdasági és pénzügyi stabilitását.”

 Moszkvai tőzsde

 Az USA szankciós listára tette a moszkvai tőzsdét, augusztus 13-ig korlátozni lehet a tőzsdével való műveleteket. Emiatt június 13-tól felfüggesztették a dollár- és eurókereskedést a tőzsdén. Az orosz jegybank közölte, hogy a dollárral és euróval folytatott tranzakciók a továbbra is a tőzsdén kívüli piacon zajlanak. Közölték azt is, hogy a vállalatok és állampolgárok továbbra is vásárolhatnak és eladhatnak amerikai dollárt és eurót az orosz bankokon keresztül, illetve a számlákon és betéteken lévő összes amerikai dollárban és euróban lévő pénz biztonságban van. A jegybank a banki jelentések és a digitális tőzsdén kívüli kereskedési platformoktól kapott információk alapján fogja meghatározni a dollár és az euró rubelhez viszonyított hivatalos árfolyamát. Egyébként az elmúlt két évben az amerikai dollár és az euró szerepe az orosz piacon folyamatosan csökkent, a kínai jüané pedig nőtt, így a jüan már az orosz tőzsdei kereskedés fő valutájává vált.

O55