Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok újabban újra jelentgetik a napi összecsapásaik számát, így szerintük napi szinten 100-130 összecsapásra kerül sor, és az ukrán légierő folyamatosan, napi szinten 8-12 helyszínen támadja az orosz csapatokat. Ezzel szemben Ukrajna taktikai visszavonulásra kényszerült három donyecki faluból a hatalmas orosz nyomás és a Kijevbe irányuló katonai segélyek lassú áramlása miatt. Az ukránok is elismerik, hogy 24 óra alatt több, mint 1700 csapás történt az oroszok részéről a Donyecki régióban.

Az ukrán külügyminiszter elismerte, hogy Ukrajna energiarendszerének fele megsérült vagy megsemmisült az orosz támadások következtében. Orosz jelentések szerint csak a héten 25 csapást mértek ukrán energetikai és ipari létesítmények ellen.

Az oroszok Csernyihiv, Szumi, Zaporizsja, Dnyepropetrovszk, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Kerszon és Odessza régiókban bombáztak. Minden irányban javítottak a pozíciójukon. Elfoglalták Szemenovka, Berdicsi és Ocseretine települést. Nagy erőkkel rohamozzák Csasziv Jart és a környékét. A támadáskor szó szerint mindent használnak, így quadokat, krosszmotorokat, golfkocsikat… Vannak civil sérültek és áldozatok. Kiemelt célpontként szerepel az ukrán(oknak adományozott) légvédelmi rakétarendszerek. Többször is jelentik külföldi légvédelmi rendszerek megsemmisítését.

Az orosz védelmi miniszter szerint ez év eleje óta 547 négyzetkilométernyi területet szereztek meg. A nyugati sajtó és elemzők is egyre inkább elismerik az oroszok sikereit ez évben, de főleg az elmúlt két hónapban. Az oroszok gőzerővel nyomulnak előre, kihasználva az ukránok fegyvertelenségét, és (így) a gyenge védelmét. Az ukránok szerint Csasziv Jar egy dombon van, így annak bevétele további négy ukrán város bevételét is megkönnyítené, amivel a donyecki régiót is megszerezhetik az oroszok.

 Ukrajna támogatása

 Zelenszkij elnök felszólította a szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel a megígért fegyverszállításokat, mivel nem tudják tartani a pozícióikat, és nem tudják feltartani az oroszokat. A NATO főtitkára is arra kérte az ukránokat támogató országokat, hogy gyorsítsák fel a fegyverek, lőszerek szállítását, mert az oroszok jelentős eredményeket értek el, folyamatosan nyomulnak előre, így a támogatás hiánya „élet-halál” kérdése Ukrajna számára.

 A lett kormány jóváhagyta egy új katonai segélycsomag átadását Ukrajnának, ami rövid hatótávolságú légvédelmi fegyverek és megfigyelő drónok átadását jelenti.

 A brittek évi három milliárd font katonai támogatást adnak Ukrajnának, aki maga döntheti el, hogy mi célra fordítja a segélyt. A támogatást addig adják, míg az „szükséges”.

 Tartu

 A finn légitársaság május 31-ig felfüggesztette járatait Észtország második legnagyobb városába, Tartuba, a balti-tengeri térség feletti GPS-jelek zavarása miatt, melyért az észt hatóságok Oroszországot hibáztatták, és jelzik a helyzetet a NATO-nak is. Tartu repülőtere kizárólag GPS-jelre támaszkodik a megközelítéshez és a leszálláshoz.

A háború kezdete óta rendszeres a GPS zavarás (feltehetően az oroszok részéről), amitől még tudnak biztonságosan repülni a repülők, de megfosztja a pilótákat a pontos földrajzi helymeghatározástól. A repülőterek alternatív megoldásokat használnak, de Tartu olyan módszert alkalmaz, amihez szükség van GPS jelre.

 Békecsúcs

A svájci külügyminisztérium bejelentette, hogy az ukrán-orosz háború miatti első békecsúcsot a Luzern melletti Bürgenstockban tartják június 15-16-án. Oroszország most nem kapott meghívást, mert többször és nyilvánosan is kijelentette, hogy nem áll szándékában részt venni ezen az első csúcson, viszont Kínát nagyon szeretnék ott látni a konferencián. A találkozó célja egy jövőbeli békefolyamat ösztönzése, és ennek a gyakorlati kidolgozása. Svájc (és Ukrajna) több mint 160 állam- és kormányfői szintű delegációt hívott meg, plusz meghívták a G7, a G20, a BRICS, az EU, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács képviselőit, illetve két vallási képviselőt (a vatikáni és a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát). 

Oroszország támadása 

A háború kezdete óta úgy lehet tudni, hogy az adományként kapott fegyvert, lőszert stb. csak Ukrajna területén lehet használni, bevetni. Azonban a lett külügyminiszter állítja, hogy egyre több olyan adományozó ország van, aki engedélyezi Ukrajna számára, hogy Oroszország ellen, orosz területen is használhassák az adományozott fegyvereket. A külügyminiszter nem nevezte meg az államokat, de szerinte nem ellentétes a nemzetközi joggal, ha az ukránok megtorolják az orosz területről érkező támadásokat orosz területen. A héten nyilatkozott David Cameron brit külügyminiszter, aki ugyanezt állította, illetve azt, hogy az ukránoknak joga van a brittektől kapott fegyverekkel csapást mérni az oroszokra Oroszország területén.

 Wanted

Az orosz belügyminisztérium az orosz büntetőtörvény alapján „keresett listájára” tette Zelenszkij ukrán elnököt. Magyarázatot, okokat még nem adtak…

O55