Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett történések, harci cselekmények.

Több orosz régióban hajtott végre több dróntámadást Ukrajna, az egyik támadás következtében tűz keletkezett a rjazani olajfinomító területén, két ember megsérült. Illetve megtámadták az oroszországi Samara tartományban található olajfinomítókat is.

Folyamatosan szednek le iráni gyártmányú Shahed-136/131 drónokat, és semmisítenek meg harci eszközöket.

Ukrán adatok szerint napi 800-1200 fős az embervesztesége az oroszoknak.

Az orosz hadsereg aktív hadműveleteket hajt végre és előnyösebb pozíciókat foglal el Donyeck irányában, és javított a helyzetén az avdejevszkij frontvonalon.

Azonban nagyon magas az orosz emberveszteség is. Az oroszok emiatt újabb halottasházakat állítanak fel pl. elhagyott iskolákban, és mobil krematóriumokat működtetnek.

Az oroszok rakétatámadást indítottak Odesszában, 20-an meghaltak, több, mint 40-en megsérültek. Szombaton újabb támadást indítottak katonai célpontok ellen Odesszában.

Az oroszok megsemmisítettek három ukrán Patriot légvédelmi rendszert.

Az orosz védelmi minisztérium szerint már közel 6000 Ukrajnában harcoló zsoldost öltek meg a háború kitörése óta.

 Katonai segítségnyújtás Ukrajnának

 A dán és az amerikai kormány katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, több, mint 300 millió dollár értékben.

 Vatikán- A Pápa szavai- folytatódik a magyarázkodás

 Mint ismeretes a Pápa tárgyalásra szólította fel Ukrajnát, mire az ukrán külügyminisztérium behívatta a Vatikán nagykövetét, a pápai nunciust, hogy kifejezze, hogy „Ukrajnában csalódottak a pápa szavai miatt”. Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök pedig elutasította a pápa kezdeményezését az ukrajnai konfliktus békés megoldására, és azt „virtuális közvetítésnek” nevezte. A helyzet enyhítése érdekében egy vatikáni vezető akként nyilatkozott, hogy bármilyen tárgyalás első feltétele, hogy Oroszország leállítsa agresszióját. Az oroszok persze támogatják a pápa által elmondottakat, érthető, hogy a pápa a béketárgyalások érdekében szólalt fel, amire egyébként is az oroszok – állításaik szerint – hajlandóak, de ezidáig elutasításra talált. Valószínűleg azért, mert az oroszok ragaszkodnak az eddig megszerzett területekhez.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azonban elmondta, hogy akkor elehet megőrizni Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, ha Putyin rájön, hogy a csatamezőn nem nyerhet. A főtitkár azt is megerősítette, hogy nem érkezett el az idő a megadásra (Ukrajna részéről), az ugyanis tragédia lenne az ukránok számára.

Franciaország szövetségeseket keres

 Franciaország, illetve a francia elnök Ukrajnába történő csapatok küldésével kapcsolatosan

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter egy kuratóriumi ülésen azt mondta, hogy a nyugati országok továbbra is megszállottjai Oroszország vereségének, amit Emmanuel Macron francia elnök kijelentései is bizonyítanak a NATO-csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban, illetve számos más európai vezetők kijelentései is ezt bizonyítják.

Ennek valamelyest ellent mond Olaf Scholz német kancellár kijelentése, miszerint a NATO és az EU-országok nem kívánják csapataikat Ukrajnába küldeni. Scholz szerint a nyugati országok készek lőszert vásárolni Kijevnek, Európán kívül is, de nem szerepel terveikben szárazföldi csapatok küldése Ukrajnába. Németország mellett Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország, Spanyolország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és más országok kategorikusan kizárták a reguláris katonai egységek részvételét az ukrajnai harcokban.

Peter Stano, az EU külpolitikai szolgálatának képviselője elmondta, hogy az Európai Unió közösségi szinten nem hozott döntést az esetleges csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig hangsúlyozta, hogy a szövetségnek sincsenek ilyen szándékai.

 A francia német feszültség enyhítése érdekében pénteken találkozott Scholz német kancellár és Macron francia elnök Berlinben. A megbeszélésen, Donald Tusk lengyel miniszterelnök is jelen volt. A felek kinyilvánították abbéli szándékukat, hogy növelik a segítségnyújtást Ukrajnának, az is felmerült, hogy az orosz befagyasztott javakat fordítanák Ukrajna segítésére. Scholz azonban hangsúlyozta, hogy támogatják Ukrajnát, de nem állnak háborúban Oroszországgal.

 Elnökválasztás Oroszországban

 A háromnapos választás után – nem meglepő módon – újra Vladimir Putyin Oroszország vezetője. A Választási Bizottság által közzé tett eredmény alapján Putyin a szavazatok min. 87 %-át szerezte meg; több, mint 76 millióan szavaztak rá.

 Medvedev nyilatkozata

 Az Orosz Biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvedev a Telgramon tett nyilatkozatában közzétette hét pontos ’békeképletét’, ami szerint Ukrajnának el kell ismernie vereségét és feltétel nélkül meg kell adnia magát; az egész nemzetközi közösség ismerje el Ukrajna „náci jellegét”; az ENSZ fossza meg Ukrajnát a szuverén állami státuszától, és Ukrajna utódállama orosz engedély nélkül nem csatlakozhat egy katonai szervezethez sem; Ukrajna teljes államapparátusának le kell mondania és ideiglenes parlamenti választásokat kell tartani; jóvátételt kell fizetnie Oroszországnak; az ideiglenes parlamentnek el kell ismernie, hogy Ukrajna területe Oroszország része, és egyben egy újraegyesítési törvény kell elfogadnia; végül pedig az újraegyesítés ENSZ általi elfogadása