Eredmények- Veszteségek a két oldalon
Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.
Az ukránok több dróntámadást is indítottak orosz területen, illetve a Krím környékén is, így az oroszok arra kényszerültek, hogy a szevasztopoli kikötőből áttelepítsék a hadihajóikat.
Az oroszok támadtak Herszon, Zaporizzsija, Luhanszk, Donyeck, Odessza, Mikolajiv, Herszon, Vinnicja, Hmelnickij, Zsitomir, Kijev, Szumi, Kirovograd, Cserkaszi, Csernyihiv és Poltava régiókban. Arról számoltak be, hogy minden harccsoportjuk javított a pozíciójukon. Donyeckben heves harcok folynak, három települést vontak ellenőrzésük alá az oroszok. Kurszkban is sikereket értek el, 12 dandárt támadtak, illetve azokat a pontokat, ahol az ukránok ember és felszerelés állománya koncentrálódik.
Ukrajna támogatása
Nagy Britannia 2,26 milliárd font értékű katonai kölcsönt hagyott jóvá Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereségből. Az orosz befektetésekből származó nyereség elszámolása sok országban vitatott, az Egyesült Királyság kormánya azonban azt ígérte, hogy az elkövetkező hetekben olyan a hazai jogszabályokat fogadnak el, hogy az így szerzett forrásokat a lehető leggyorsabban Ukrajnába utalhassák.
Ukrajna és Franciaország megállapodást írt alá az ukrán gazdaság kritikus infrastruktúráinak és kiemelt ágazatainak helyreállítására és támogatására összesen 200 millió euró értékben.
A németek 15 járművet adnak át az ukránoknak a nemzeti parkjaik részére.
A két Korea
A héten tele volt minden média azzal, hogy az észak-koreaiak katonákat küldenek az orosz frontra. Dél-Korea azonban úgy kikelt magából, hogy behívatta az orosz nagykövetet, és ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz az orosz és észak-koreai katonai együttműködés ellen.
Szöul diplomáciai, gazdasági és katonai intézkedések meghozatalára készül, és azzal fenyegetőzik, hogy felülvizsgálhatja korábbi döntését, miszerint nem küld fegyvert Kijevbe. A dél-koreaiak szerint az orosz - é-koreai együttműködés nemcsak Dél-Korea ellen, hanem a nemzetközi közösség ellen is irányul.
Más országok hírszerzése is megerősítette a dél-koreaiak állítását. A két érintett eleinte tagadta a helyzetet, de Phenjan már arra hivatkozik, hogy a katonáik orosz területre küldése összhangban van a nemzetközi joggal, az oroszok sem tagadják már kategorikusan az „együttműködést”, de azt állítják, hogy az „nem irányul Dél-Korea biztonsági érdekei ellen”, és, hogy ez egy katonai segítségnyújtás, amely két ország szuverén döntése. Valójában egy stratégiai megállapodást kötöttek (amit az orosz Duma ratifikált is), amit „Átfogó Partnerségi Megállapodás”-nak neveznek. Ez katonai és egyéb segítségnyújtást ír elő az egyik ország számára a másik ország elleni támadás esetén.
A dél-koreaiak azért aggódnak, mert feszült a viszonyuk Észak-Koreával. Ez annyira nem is alaptalan, mert az oroszok már be is jelentették, hogy ne lépjen fel az oroszok ellen, „hanem gondoljon arra, milyen következményekkel járhat Dél-Korea biztonságára nézve”, ha belép az ukrán konfliktusba.
Zelenszkij fel van háborodva, és kéri a nyugati vezetőket, hogy gyakoroljanak nyomást mind az oroszokra, mind É-Koreára.
BRICS találkozó
A héten Kazanyban tartották a BRICS szervezet csúcstalálkozóját. A szervezetet még 2009-ben alapította (BRIC néven) Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott. Az elnevezésük az angol országnevekből áll össze: Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa. 2024 elején csatlakozott hozzájuk Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek. (Ezért a csoportot manapság már BRICS pluszként (BRICS +) is emlegetik.). Eredetileg gazdasági céllal hozták létre, többnyire a G7 ellensúlyozására, azonban ma már gyakorlatilag összehangolják a politikájukat, és több területen együttműködnek. Jelentőségét emeli, hogy a világ népességének 40%-át, a gazdaságának pedig 25 %-át képviselik, és sorban állnak az országok, hogy beléphessenek. A mostani találkozónak az is hírverést adott, hogy meghívták az ENSZ főtitkárát, aki el is ment a találkozóra. Ukrajna ezen felháborodott, főleg azon, hogy az ENSZ főtitkára a svájci békekonferenciára nem ment el. Szerintük ez a lépés rontotta az ENSZ hírnevét és károsította a béke ügyét.
A résztvevők kiadtak egy - 33 oldalas - közös nyilatkozatot, amiben egyébként az ukrajnai helyzetet elég szűkszavúan említik. A felek méltányolják a közvetítést, és a párbeszéd és diplomácia útján történő békés megállapodást támogatják.
Az ENSZ főtitkára azt mondta, hogy békére van szükség Ukrajnában, azonban igazságos békének az ENSZ Alapokmányával, a nemzetközi joggal és a Közgyűlés határozataival összhangban kell állni. Sürgette a blokkot, hogy dolgozzon a béke érdekében, különösen Gázában, Libanonban, Ukrajnában és Szudánban.
O55
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.