Oroszország-Ukrajna háború heti összefoglaló október 28-november 03

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok a határmenti orosz régiókat támadták drónokkal. A voronyezsi régióban sikerült egy ipari létesítményt, konkrétan egy üzemanyagraktárat eltalálniuk. Az ukránok szerint tartják az egész frontvonalat. Heves harcok folynak Pokrovszk és Kurakhove térségében.

Az oroszok bejelentették, hogy a héten 44 támadást hajtottak végre Ukrajnában drónokkal és precíziós fegyverekkel, ami következtében találat ért és megrongálódott az ukrán hadiipar energetikai infrastruktúrája, katonai repülőterek, vasútvonalak infrastruktúrája, pilóta nélküli rendszereinek irányítóközpontja és gyártóműhelyei, illetve a drónok tárolóhelyei, lőszerraktárak, üzemanyagraktárak, valamint ideiglenes bevetési pontok. Sőt azt is akadályozzák az oroszok, hogy az ukránok rotálni tudjanak, illetve a logisztikájuk működjön. Legalább öt településeket vontak az ellenőrzésük alá Donyeckben. Minden stratégiai irányban jobb pozíciót vettek fel, és Kurszkban is támadják, vagy éppen visszaverik az ukránokat.

Ukrajna támogatása

A svéd kormány bejelentette, hogy 720 millió svéd korona, vagyis kb. 63 millió euró   pénzügyi támogatást juttat Ukrajnának. Ebből 20 millió euró ipari célokra, a fennmaradó összeg pedig katonai támogatásra fordítható.

A norvégok 80 MW teljesítményű áramtermelő berendezéseket adnak Ukrajnának, és Ukrajna energiaszükségletére további 1,5 milliárd koronát különítenek el, ami kb. 127 millió euró.

A belga Thales cég együttműködési megállapodást írt alá az ukránokkal. Ennek keretében olyan rakétákat gyártanak majd a jövőben, ami az oroszok által használt drónok leszedését és megsemmisítését segíti.

Az észak-európai államok (Izland, Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország) miniszterelnökei bejelentették, hogy támogatják Zelenszkij béketervét és segítik Ukrajna pozícióját a második békecsúcs előtt.  Hangsúlyozták, hogy „Ukrajna jövője a NATO-ban van” és támogatják a tagságát. A német kancellár azonban kijelentette, hogy elképzelhetetlen Ukrajna azonnali NATO tagsága, szerinte egy háborús ország nem kérheti a NATO-ba való felvételét.

Az ENSZ Menekültügyi Hivatala a közeledő téli hónapok miatt készpénzzel akar támogatni kb. 57000 ukrán családot, amiből a fűtési költségeiket támogatnák.

Egy amerikai alap 50 millió dollár összértékben kíván ukrán és moldovai kis és középvállalkozásokat támogatni.

Tavria

Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta a Tavria fegyverrendszer használatát, mely célpontok (akár mozgó is) elfogására és követésére tudnak használni. Ez egy távirányítású vezérlő torony, amit páncélozott járművekre vagy robotokra lehet felszerelni. A torony 14,5 mm-es KPVT nehézgéppuskával van felszerelve. A rendszer egy optoelektronikai modullal is rendelkezik, amely lehetővé teszi a célpontok észlelését akár 5 kilométernél is nagyobb távolságból, nappal és éjszaka is. Járművek esetében a vezérlőpult és a kezelői monitor a harcjármű belsejében található, ami védelmet nyújt a kezelőjének. A rendszer többhónapos tesztelés után került a csapatokhoz.

Észak-Korea

Most már mindenki megerősítette, hogy észak-koreai katonák vannak Ukrajnában. Az amerikaik szerint akár tízezer katona is Oroszországban van már. Aggodalommal nézik a ’nyugati’ hatalmak a helyzetet, mivel ez a háború eszkalációját csak erősíti. Idáig is voltak és vannak is ázsiai katonák mindkét fronton, de ők zsoldosok, viszont most egy harmadik állam küldte hivatalosan a katonáit a frontra. Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hol vetik be őket, de Kurszk-ot emlegetik, illetve olyan hírek is vannak, hogy már ukrán területen is ott vannak. Ettől függetlenül kényes a helyzet, hiszen nyíltan és emberállománnyal szállt be egy harmadik ország a konfliktusba az egyik, jelen esetben az orosz fél oldalán. A helyzet kapcsán újra felmerült, hogy használhat-e Ukrajna nagyhatótávolságú nyugati fegyvereket, hiszen egyre több résztvevője van ennek a háborúnak, és, hogy ezzel megzavarnák az orosz taktikát. A híradások, és az ukránok is azt állítják, hogy a koreaiak megjelenése azt jelenti, hogy az oroszok toborzási gondokkal küzdenek, nincs emberük, ez azonban részben igaz. Putyin egyszerűen nem akar országos mozgósítást elrendelni az orosz állampolgár férfiak körében, és ezt addig húzza, ameddig csak tudja, akár így is.

Orosz ítélet

Egy oroszországi bíróság négy év 10 hónap börtönbüntetésre és 1 millió rubel pénzbírság megtérítésére ítélte az Egyesült Államok bezárt vlagyivosztoki konzulátusának volt orosz alkalmazottját „idegen állammal való titkos együttműködés miatt”. Az ítélet szerint Robert Shonov információkat adott át az amerikai moszkvai követségnek az ukrán háborúval kapcsolatban és az orosz belpolitikai helyzetről.

Ukrán-magyar kapcsolatok

Zelenszkij bejelentette, hogy Kijev kétoldalú együttműködési dokumentumot készít elő Budapesttel a két ország közötti "félreértések tisztázása" érdekében és, hogy „választ adjanak a jelen, múlt és jövő kihívásaira”. Zelenszkij annyit árult el, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket érint, illetve a két ország közti biztonsági együttműködést is tartalmaz. Amit kérnek Magyarországtól az, hogy ne blokkolja Ukrajna NATO-meghívását.

Amerikai választások

Mindenki az amerikai választások eredményére vár, egyrészről, mert még az amerikaiak sem tudják megjósolni, hogy ki fog nyerni, illetve Ukrajna szempontjából pedig úgy tűnik nem mindegy ki nyer. Trump ugyanis több mindent kijelentett már, pl. hogyha ő lesz az elnök, akkor év végig be is fejeződik a háború… Az biztos, hogy másképp viszonyul a háborúhoz, mint a demokraták, így Zelenszkij tarthat attól, hogy számára nem feltétlen pozitív hatása lesz Trump győzelmének.

O55