Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló december 23-29

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok dróntámadásokat hajtottak végre orosz területeken (kiemelten Rosztov régióban), sőt tesztelik az új drónjaikat. Több, mint 1000 km-re is találtak el célpontokat, és állításaik szerint akár 2000 km-re is el tudnak küldeni drónokat.

Oroszország december 25-én nagyszabású légitámadást indított Ukrajna ellen. Rakétákkal és drónokkal lőtték a városokat egész Ukrajnában. Főleg Harkiv, Dnyipro, Kremencsuk, Krivij Rih, Vinnicja és Ivano-Frankivszk városokat érték a támadások, Harkivban volt a legsúlyosabb. Az ukránok szerint az oroszok 78 rakétát és 106 drónt vetettek be. Több városában vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el. Elkeseredett harcok folynak Pokrovszk-Kurakhove irányban, az oroszok nagy erőkkel vannak jelen itt. Az ukránok veszítettek az állásaikból, több ezer civilt telepítettek ki. Források szerint elfoglalták Kurakhovét. Az ukrán beszámolók szerint az oroszok kisebb csoportokban mozognak előre főleg éjszaka és rossz látási viszonyok között. Illetve olyan köpenyt, „poncsót” használnak a katonák, ami megvédi őket a hőkamerák általi megfigyeléstől. Újabb települések kerültek az ellenőrzésük alá Donyeckben, több drón-irányító központot semmisítettek meg, és Kurszkban is haladtak.

Viharhadtest

A - főleg dél-koreai - hírek szerint az észak-koreai csapatok vesztesége már meghaladta az ezer főt, ebből kb. százan meghaltak. Zelenszkij azonban bejelentette, hogy már 3000 főnél tart az é-koreaiak vesztesége. Becslések szerint 12000-n szolgálnak a háborúban, és az észak-koreai vezetés még akar küldeni csapatokat, illetve folyamatosan biztosít technikát, így drónokat, rakétákat, tüzérségi lövedékeket a frontra. Az észak-koreai vezető célja pedig az, hogy fejlett technológiát kapjon az oroszoktól és a csapatai harci tapasztalatokat szerezzenek, a prózai oka pedig, hogy az oroszoktól élelmiszert és pénzt is kap; egyes hírforrások szerint az oroszok katonánként havonta 2000 dollárt fizetnek É-Koreának. Sokan megkérdőjelezik a koreai katonák alkalmasságát, de szakértők szerint ezt nem szabad. Az orosz frontra küldött katonák az ún. Viharhadtest katonái. Ezek a katonák szerény hátterűek, de nagyon hűségesek a párthoz. Ide a magasabb, sportosabb férfiakat választják ki, és elég kemény a felkészítésük, a túlélés mesteri. Bár inkább a beszivárgás a fő területük, a koreai vezető nem akart lebőgni a reguláris erők küldésével. A koreaiaknál nagy gond az élelmiszerhiány, így a katonák (is) alultápláltak. Viszont nagyon jó a morál, könnyen alkalmazkodnak és ’világot látnak’, így igazából szívesen mennek a frontra, ahol legalább enni is kapnak. Vannak azonban egyéb problémák, pl. a nyelvi akadályok. Az ukránok szerint a koreaiaknak sikerült már orosz katonákra rálőniük, ahol meg is haltak. És az é-koreiak vesztesége? Az é-koreai vezetőt nem foglalkoztatja nagyon, a családtagok pedig hősként fognak a fiaikra tekinteni, aki majd kapnak egy oklevelet, vagy egy plecsnit. Most az ukránok és a dél-koreaiak azon dolgoznak, hogy pszichológiai hadviseléssel próbálják rávenni az é-koreai katonákat, hogy disszidáljanak a frontról, de hozzáértők szerint nem lehet hozzájuk férkőzni, és aki megpróbálná a szökést, megölik. Zelenszkij közben Kínát szólította fel, hogy gyakorolja a befolyását É-Koreára, hogy ne támogassa az oroszokat a továbbiakban.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A NATO főtitkára figyelmeztette Zelenszkijt, hogy hagyja abba a német kancellár bírálatát, mert az igazságtalan. Nemrég azon háborodott fel Zelenszkij, hogy Scholz telefonon beszélt Putyinnal, most éppen az a baja, hogy Scholz nem engedi, hogy a nagyhatótávolságú Taurus rakétarendszert megkapja Ukrajna. A baj az, hogy a véleményének nyilvánosan ad hangot. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a szövetségesek döntik el, hogy mit adnak át Ukrajnának.

Diplomáciai mozgolódások

A szlovák miniszterelnök látogatása után Putyin bejelentette, hogy elfogadná az Ukrajnával való béketárgyalások szlovák lebonyolítását, mert szerinte Szlovákia „semleges álláspontot képvisel”. Azt az amerikai javaslatot elutasította, hogy Ukrajna majd 10 év múlva csatlakozhasson a NATO-hoz, cserébe a háború befejezéséért. Januárba várják Moszkvába a kínai elnököt, aki béketervet dolgozott ki Brazíliával a háború befejezésére, akik az ENSZ alapokmányának betartására helyezik a hangsúlyt. Érkezik az iráni elnök, aki együttműködési megállapodást fog aláírni Putyinnal. Az orosz külügyminiszter (egy sajtótájékoztatón) pedig kijelentette, hogy Moszkva hajlandó együttműködni az új amerikai kormánnyal, de szerinte az amerikaiaknak kell megtenni az első lépést, mivel ők szakították meg a párbeszédet a két ország között. Azt is közölte (ismét), hogy Zelenszkij, mint ukrán elnök illegitim, így Ukrajnában elnökválasztást kell tartani. A tűzszünetet elutasította, mert azt mondta, hogy az időnyerésre és Ukrajna fegyverekkel való elárasztására menne. Olyan megállapodást kell kötni, amit nem lehet megsérteni.

Bírósági ítélet

Egy orosz bíróság öt és fél év börtönbüntetésre ítélte Eduard Sharlot 26 éves orosz énekest. Az énekest 2023-ban vették őrizetbe, mert az ukrajnai háború elleni tiltakozásul olyan videókat jelentetett meg, ahol elégette az útlevelét és Kirill pátriárka portréját egy keresztre szegezte. Később mindenkitől (beleértve a pátriárkát és Putyint is) bocsánatot kért és azzal védekezett, hogy az amerikai propaganda elkábította, és ő egy „elveszett ember”. A hatóságokat ez nem hatotta meg, felvették a „terroristák és szélsőségesek” listájára, és a bíróság elítélte a „nácizmus rehabilitációja” és a vallási érzelmek megsértése miatt. A büntetést egy büntetőtáborban kell letöltenie.

O55