Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló december 2 - 8

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok elsősorban orosz drónok lelövéséről számoltak be. Az oroszok folytatták a támadásaikat, ezek során drónokkal, rakétákkal és a tüzérséggel ismét az ukrán hadipari létesítményeket, energetikai létesítményeket, katonai repülőterek infrastruktúráját, katonai logisztikát rongáltak meg. Az ukránok bejelentették, hogy az orosz támadások fele a Pokrovszk és Kurakove környékére összpontosult. Donyeckben három település került orosz ellenőrzés alá. 

Kurszkban is sikerekről számoltak be az oroszok. Egyre nagyobb terület kerül vissza orosz kézre. A nemzetközi sajtóban is jelentek már meg hírek az itt szolgáló ukrán katonákról, akik nem értik, hogy miért vannak itt (=orosz területen) és kétségbe vonják, hogy jó döntés volt e Kurszkban is frontot nyitni. Mivel más frontvonalról csoportosították őket át, nem tudtak pihenni, így nagyon fáradtak; nincs elég felszerelésük, és nem dobja fel őket, hogy nagyhatótávolságú rakétákat is bevethet Ukrajna orosz területen. Így a legnagyobb probléma a motiválatlanság. Az aktuális magyarázat, hogy miért kell kitartaniuk az az, hogy az általuk tartott orosz területek esetlegesen cserealapot jelenthetnek majd a béketárgyalásokkor. Mert azt mindenki úgy gondolja, hogy Trump elnökségével változás lesz, ezért is állítják, hogy január 20-ig Putyin is mindent megtesz, hogy minél nagyobb területet foglaljon, mert az erőpozíciót ez meg fogja határozni.

Orosz rakéta tesztek

Az orosz haditengerészet több, hajók ellen indítható, újgenerációs rakétákat tesztelt a Földközi-tenger keleti részén tartott gyakorlatok során. Három rakétáról adtak hírt az oroszok: Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta, ami a saját hajtóműve segítségével, 1000 km-es hatótávolsággal, kilencszeres hangsebesség felett is tud repülni, illetve tengeralattjáróról indított közepes hatótávolságú, hangsebesség fellett is repülni képes Onyx és a kis magasságban is repülni képes (így gyakorlatilag láthatatlan) Kalibr cirkálórakéta, amely nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas. A két utóbbi heves harcok és rádiózavarás esetén is bevethetők.

Ukrajna támogatása

Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy újabb katonai segélycsomagot adnak át Ukrajnának, kb. 725 millió dollár értékben. Ez légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, rakétarendszerekhez szükséges lőszereket és tüzérségi lőszereket, illetve gyalogsági aknákat tartalmaz. A hét végén pedig újabb 988 millió dollár katonai segélyt jelentettek be.

Olaf Scholz német kancellár váratlanul Kijevbe utazott, ahol támogatását fejezte ki Ukrajna irányába és bejelentett 680 millió dollár értékű további katonai támogatást, melyet még ez évben átadnak az ukránoknak. A segély IRIS-T légvédelmi rendszereket, Leopard 1 harckocsikat és harci drónokat tartalmaz.

A dánoktól újabb F-16-osokat kaptak az ukránok.

Peklo

Zelenszkij bemutatta a Peklo (magyarul Pokol) nevű új, saját, ukrán gyártású „rakéta drónt”, amely - állítása szerint - 700 km-t képes repülni. A (hibrid) drón képességeinek néhány részletét biztonsági okokból nem hozta nyilvánosságra, és a számát sem, csak azt, hogy már tesztelték, és a harci „hatékonysága” bizonyosságot nyert. Most minél nagyobb számban akarják előállítani.

Ukrán mozgósítás

Az amerikai külügyminiszter újból hangsúlyozta azt az amerikai elvárást, hogy Ukrajna mozgósítson, és vigye le a mozgósítási korhatárt 25-ről 18-ra. Azt mondta, hogy hiába van pénz és hadianyag, ha nincs elég ember a fronton. Az ukránok még nem hoztak döntést, de nagy a felháborodás. Mint ismert Zelenszkij ezidáig következetesen elzárkózott a mozgósítási korhatár leszállításától.

Német nyilatkozat

Olaf Scholz német kancellár azt nyilatkozta egy német lapnak, hogy reméli, hogy sikerül megegyeznie Trumppal egy „közös Ukrajna stratégiáról”. A német külügyminiszter a NATO külügyminiszteri találkozója előtt pedig azt mondta, hogy a németek „mindent támogatnak” a jövőben, ami a békét szolgálja. Azt sem vetette el, hogy német katonákat küldjenek Ukrajnába egy jövőbeni tűzszüneti megállapodás részeként. Ez onnan vetődött fel, hogy a hírek szerint Trump (és tanácsadói) azt fontolgatja, hogy az európai kormányokat presszionálni fogják, hogy katonákat küldjenek Oroszországot és Ukrajnát elválasztó demarkációs vonalra, a háború kikényszerítésére irányuló terv részeként.

Amerikai béketervek

A kiszivárgott hírek szerint három béketerv kering az éterben, amit Trumpnak előterjesztettek. Az első szerint a jelenlegi harcvonalakat befagyasztanák és csak akkor szállítanának több amerikai fegyvert Kijevnek, ha beleegyezik a béketárgyalásokba. Ugyanakkor figyelmeztetnék Moszkvát, hogy, ha elutasítja a tárgyalásokat, az amerikaiak megnövelik Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, konkrétan fegyvereket. A második javaslat egy demilitarizált zónát is kialakítana a meglévő frontvonalakon, amelyet "erősen megerősítenek", hogy megakadályozzák a további orosz betöréseket. A harmadik javaslat ún. „autonóm zónák” létrehozását szorgalmazná Kelet-Ukrajnában, de, hogy pontosan ez mit jelentene, nincs rá - még - információ. Ami Ukrajnának és Zelenszkijnek is rossz hír, hogy egyik javaslat sem tartalmazza, így nem támogatja Ukrajna NATO tagságát.

O55