Ukrajna -Oroszország háború heti összefoglaló július 15-21

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok drónokat (köztük felderítőket), parancsnoki állást, két orosz légvédelmi rendszert, egy radarállomást és egy orosz elektronikai harc állomást semmisítettek meg.

Az oroszok támadták Kirovorad, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsija, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odessza és Herszon régiókat. Az összes katonai körzetben haladtak, több ukrán dandárt támadtak az oroszok. Több lőszerraktár megsemmisítéséről számolnak be. Egy hét alatt három MIG-29-est lőttek le.

Mikolajiv városközpontját is eltalálták, több civil áldozat van.

Belgorodi korlátozások

Az orosz regionális hadműveleti parancsnokság úgy döntött, hogy Belgorod környékén 14 határmenti településre korlátozza a lakosság bejutását, ahol az állandó ukrán támadások miatt (élet)veszélyes a lakosság helyzete és tartózkodása. A lakott területek ’bejáratánál’ ellenőrző pontokat helyeznek el, és 14 óvóhelyet is kialakítanak. Az elhagyott házak őrzéséről a védelmi minisztérium gondoskodik. A településekre kérelemre, csakis nagykorú férfiakat engednek be szigorú előírásoknak megfelelően: páncélozott járműben, kísérettel, egyéni védőfelszerelésben - golyóálló mellényben és sisakban – léphetnek be.

Ukrajna támogatása

 A spanyolok újabb katonai segélyt adtak át Ukrajnának, ami között 10 Leopard 2A4-es harcjármű is volt.

Ukrajna és Csehország kétoldalú megállapodást írt alá közös fegyvergyártásról.

Ukrajna biztonsági megállapodást írt alá Csehországgal és Szlovéniával.

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa bejelentette, hogy 100 millió dollárt különítenek el, hogy felkészítsék Ukrajnát a télre.

Ukrajna és az Egyesült Királyság keretmegállapodást írt alá 2 milliárd font értékű hitelről Ukrajna védelmi szükségleteinek finanszírozására.

Árnyékflotta

Nagy-Britannia a múlt hónapban vezette be első szankcióit 4 orosz hajó ellen, melyek az ún. „árnyékflotta” része, amelyeket az oroszok az olajkereskedelmükre vonatkozó nyugati szankciók megkerülésére használtak. Szerintük az oroszok hajók Panama, Gabon és a Cook-szigetek lobogója alatt hajózva szállítanak olajat és olajszármazékokat harmadik országba. Az USA már az év elején 42 hajóra vezetett be szankciót, az EU pedig 17-nél jár. Most a britek újabb 11 hajót tennének fel a szankciós listájukra. Azért nevezik árnyéknak a flottát, mert a tulajdonosi szerkezetük átláthatatlan, nem lehet tudni ténylegesen kinek az irányítása alatt állnak. Többnyire öreg tankerhajók, amiknek nincs biztosításuk, vagy gyenge, a necces helyeken kikapcsolják a nyomkövetőjüket. (Egyébként több száz ilyen hajó mozog a világ tengerein és óceánjain, „sötét” hajóknak is nevezik őket.)

Nyugati szakértők szerint az egyes tartályhajók szankciókkal történő sújtása meghiúsítja Oroszország azon képességét, hogy hatékonyabban szállítson olajat. A szankciók következtében az ilyen hajókon szállított (orosz) olaj mennyisége már több millió hordóval csökkent.

Zelenszkij pressziója

Zelenszkij továbbra is bírálja a nyugatot, főleg amerikát, hogy nem kap engedélyt arra, hogy nyugati fegyverekkel támadhasson orosz területen. Csak néhány ország egyezett bele, és ezt Zelenszkij igazságtalannak tartja, mert olyan orosz légibázisokat és infrastruktúrát nem tudnak elérni, ahonnan az ukránok elleni támadást vezetik. Ettől függetlenül azt nyilatkozta, hogyha nem lesz engedély, akkor a saját fegyvereikkel fogják Oroszországot támadni. Már fejlesztenek is, vannak is már drónjaik és nem csak drónjaik, hogy használhassák orosz területen.

Zelenszkij azt is elmondta, hogy ahogy érkeznek a segélyek, ők is nyerik vissza az önbizalmukat, de fel kell gyorsítani a szállítást, és az ukrán katonák képzését is. Egyébként azt is mondta, hogy aggódik az amerikai politikai helyzet miatt, ami befolyásolhatja az Ukrajnának nyújtott segélyek helyzetét, de, ha Trump nyer, akkor vele fog tárgyalni. Szerinte a republikánusok többsége támogatja Ukrajnát és az ukrán embereket. A héten már hívta is telefonon Zelenszkij Trump-ot. Zelenszkij szerint csak azért hívta, hogy gratuláljon neki a republikánus elnökjelöltségéhez, és elítélte az ellene elkövetett merényletet. Trump azt mondta, hogy támogatni fogja Ukrajnát abban, hogy igazságos békét kössön. Egyetértettek abban, hogy személyes találkozón kell majd megvitatni a helyzetet.

Egy amerikai újságíró elítélése

Az orosz bíróság 16 év börtönre ítélte a Wall Street Journal moszkvai tudósítóját, Evan Gerskovicsot, akit még 2023-ban tartóztattak le. Az ítélet szerint Gerskovics a CIA utasítására 2023. márciusában titkos információkat gyűjtött Szverdlovszk régióban az Uralvagonzavod védelmi vállalat katonai felszerelések gyártásával és javításával foglalkozó tevékenységéről. A nyugati és amerikai vélemények szerint semmilyen bizonyíték sincs, az oroszok szerint pedig Gerskovicsot tetten érték, vagyis titkos információk megszerzése közben fogták el. Kémkedés volt az ellene felhozott vád. Gerskovics nem ismeri el bűnösségét, és kitart amellett, hogy ő csak újságíróként tevékenykedett. Az amerikai hatóságok többször is törvénytelennek minősítették Gerskovics letartóztatását, és jelezték, hogy kérni fogják a szabadon bocsátását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások, és az oroszok nem zárkóznak el fogolycserétől, de a megállapodás - ha lesz ilyen – időbe fog telni. Gerskovics 1991-ben született, orosz emigránsok gyermeke, így folyékonyan beszél oroszul. A büntetését egy javítótelepen kell letöltenie.

O55