Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló szeptember 9-15

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok folyamatosan lőnek le drónokat és rakétákat, és (ki)tartanak Kurszkban is.

Heves harcok folynak a kelet-donyecki régióban, és különösen Szumi régióban.Az oroszok egy FAB légibombával légicsapást mértek a harkov régióbeli Grusevka település közelében található parancsnoki állás ellen. Az oroszok szerint legalább 80 embert veszítettek el az ukránok. Az oroszok egy hét alatt több, mint 430 drónt lőttek le, abből kb. 230-at orosz területen. Az oroszok bevették Dolinovka települést Donyeckben, és repülőtereket és infrastrukturális létesítményeket támadtak.

Az oroszok Kurszkban is aktívak, ellentámadásba mentek át; a határ mentén helikoptercsapást mértek az ukránokra, visszaverik az ukrán támadásokat, próbálják megakadályozni hogy az ukránok tartalékokat vonjanak be a régióba, több erődöt számoltak fel és 10 települést már visszafoglaltak. Orosz jelentések szerint a kurszki régió erdeiben felderítő és kutatási műveletek folynak, hogy megsemmisítsék az ukrán fegyveres erők szabotázscsoportjait, amelyek mélyen Oroszország területére próbálnak behatolni. A céljuk úgy tűnik, hogy kedvezőbb pozíciókat alakítsanak ki egy esetleges nagyobb méretű ellentámadáshoz. Az oroszok kurszkbeli létszámadataira vonatkozóan csak találgatások vannak; szakértők szerint 30-45000 fő vesz rész a harcokban, és 11000 főt vezényeltek át Ukrajnából.

 Putyin nyilatkozata

 A brittek és az amerikaiak (ismét) fontolgatják, illetve tárgyalnak is arról, hogy engedjék-e a nagyhatósávolságú fegyvereik használatát orosz területen. Putyin azt mondta, hogyha az ukránok megkapják az engedélyt, akkor az a NATO-országok közvetlen részvételét jelenti az ukrajnai háborúban, és „megfelelő választ kapnak” Oroszországtól. Ez a téma azért került elő megint, mert ugyan Zelenszkij folyamatosan kéri a nyugatot, hogy adjanak engedélyt (idáig hasztalan), az orosz ukrajnai előrenyomulás, és az iráni rakétaszállítmány újragondoltatja az eddigi ellenállást a témában. Az amerikaiak továbbra is vonakodnak, bár van olyan információ, hogy a megegyezés megvan, de a vita arról szól, hogy Ukrajna milyen célpontokat támadhat meg Oroszországon belül, és milyen messzire támadhat. Az amerikaik azonban azon aggódnak, hogy a célpontok és a nem célpontok kiszűrése az Egyesült Államokat a háborús tervezésbe vonná be, és ezt el akarják kerülni. Az is érdekes, hogy a szakértők szerint ez sem változtatna lényegesen a háború menetén, de segítenének az ukránoknak és fékeznék az oroszokat.

Putyin szerint egyébként az ukránok nem tudják a nyugati modern, precíziós és nagy hatótávolságú fegyvereket használni, mert ahhoz olyan hírszerzési adatokra lenne szükségük, amik nekik nincs, ugyanis ezen adatok uniós, amerikai vagy Nato-s műholdakról jönnek.

 Új ukrán drón

 Az ukránok bevetették új drónjukat, amit „sárkánydrónnak” neveznek. Működésekor úgy tűnik, minta tüzet lövellne szét, azonban valójában olvadt fémet szór szét a mozgási területén. Szakértők szerint az ősit keverik az új módszerekkel. Az anyag, amit használnak: termit, ami vas-oxid és alumínium keveréke, és valójában egy pirotechnikai anyag. Ez az anyag felhevítve nagyon heves reakciókat vált ki, és izzó fémdarabok lövellnek ki a tároló részből, ami súlyos károkat okoz a környezetben, illetve súlyos égési sérüléseket okoz az emberek bőrén. Nehéz eloltani, akár a vízben is képes égni, hatalmas tűzkárokat is okozhat. A gyújtóbombáknál, fegyvereknél használják ezt az anyagot.

Viszont fontos, hogy a gyújtófegyverek ugyan nem illegálisak, azonban a nemzetközi jog szerint tilos civilek ellen vagy akár lakott területen belüli katonai célpontok ellen használni. Szakértők szerint pszichésen is rendkívül veszélyes, hiszen a katonákra bármelyik pillanatban ’tűzeső’ hullhat, ami ellen nem tudnak védekezni. Ráadásul, ha az ukránok ezt bevetik, az oroszok sem lesznek adósak vele.

 Ukrajna támogatása

 A svéd kormány bejelentette, hogy újabb katonai csomaggal támogatja Ukrajnát. Ez már a 17. svéd segély, ami 400 millió euró értékű. A csomag légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, és meghatározott célokra fordítható pénzügyi hozzájárulást tartalmaz.

 Az amerikai külügyminiszter több mint 700 millió dolláros humanitárius segélyt jelentett be Ukrajnának. Az Egyesült Királyság további 782 millió dolláros segélyt és hitelgaranciát nyújt Ukrajnának. A két ország segélyeinek nagy része az elektromos hálózat megerősítésére irányul, amely az orosz bombázások miatt elvesztette termelési kapacitásának 70 százalékát.

Orosz vádemelés

Az oroszok vádat emeltek Dmitrij Kraszilnyikov ukrán tábornok ellen, aki az ukrán kurszki műveletet vezette. A vád szerint az ukránok illegálisan lépték át az orosz határt augusztusban; robbanásokat hajtottak végre drónokkal orosz lakóépületekben, polgári infrastrukturális létesítményekben, polgári járművekben; robbanószerkezeteket helyeztek el az utakon, hogy megakadályozzák a civil lakosság evakuálását a Kurszkból. Az orosz nyomozóhatóság szerint Kraszilnyikov „bűncselekményei” következtében jelentős számú civil meghalt és megsérült, lakóépületek, polgári infrastrukturális létesítmények, járművek mentek tönkre, vagy megrongálódtak, illetve civileknek el kellett hagyni az otthonukat. Terrortámadással, emberöléssel, vagyonrongálással, illegális határátlépéssel, illegális fegyverszerzéssel stb. vádolják, és a körözöttek listájára tették.

 O55