Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló május 27-június2

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

 Az ukránok drónokat szednek le folyamatosan, beszámolójuk szerint, tíz harckocsit, 22 páncélozott járművet, 35 tüzérségi rendszert, cirkálórakétákat, egy többszörös kilövésű rakétarendszert és a Krím-félszigetnél tengeri drónokkal megsemmisítettek két orosz hadihajót.

Az orosz csapatok Kijev, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Mikolajiv, Odessza, Hmelnickij és Herszon régiókat lőtték. Harkivot továbbra is támadják, 19-re emelkedett a halálos áldozatok száma. Hétvégén orosz légicsapás érte Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Donyeck, Kirovohrad és Ivano-Frankivszk régiókban levő energetikai létesítményeket.

Az oroszok minden stratégiai irányban haladást érnek el, full alakulatokat győznek le, az ukránok ellentámadásait meg visszaverik. Heti szinten lőnek le MIG- 29-eseket (a héten többet is), és lelőttek két SZU-27-est repülőgépet, s több, mint 300 drónt lőttek le. Ezresekben kalkulálják a csapáskörzetek ukrán veszteségeit.

 Statisztikák

Az ukránok szerint az orosz veszteséget a háború kitörése óta a következők: 7765 tank, 14980 páncélozott jármű, 13233 tüzérségi rendszer, 1089 rakétasorozatvető rendszer, 821 légvédelmi rendszer, 357 repülőgép, 326 helikopter, 18092 katonai gépjármű és üzemanyagtartály, 27 katonai csónak, 1 tengeralattjáró, 10699 taktikai UAV, 2195 különleges katonai felszerelés, 2268 cirkáló rakéta.

 Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a „különleges hadművelet” kezdete óta 609 ukrán repülőgépet, 274 helikoptert, 25.014 drónt, 526 légvédelmi rakétarendszert, 16.228 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 1327 rakétaindító harcjárművet, 10.024 tábori tüzérségi fegyvert és, 22.212 aknavetőt semmisítettek meg.

 Ukrajna támogatása

Zelenszkij kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá a norvég, spanyol, belga, portugál és izlandi kormányfővel. A portugálok 126 millió euróval támogatják az ukránok hadiiparát. Izland 2028-ig évente csaknem 30 millió dollárnyi segélyt utal Ukrajnának, együttműködik az ukrán védelmi iparral, és támogatja a női katonák felszerelését a fegyveres erőknél.

 Egy kanadai ukrán alapítvány 10 mentőautót adományozott Ukrajnának.

 Németország még egy Patriot rendszert és további 500 millió euró katonai segélyt ad át Ukrajnának.

 Svédország 57 millió eurós segélycsomagot irányoz elő Ukrajna villamosenergia-termelési és szállítási kapacitásának növelésére, és 1,16 milliárd euró értékben katonai segélycsomagot biztosít Ukrajnának. Ez a csomag az ukrán SOS szükségleteket tartalmazza, így tüzérségi lőszereket, páncélozott járműveket (PBV 302 páncélozott lánctalpas szállítójármű) és a légvédelem erősítését, mivel küldenek nekik SAAB ASC 890 (korai figyelmeztető és irányító) repülőket és AMRAAM közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétákat.

 Nyugati fegyverek orosz földön

Továbbra is vita tárgyát képezi az országok részéről, hogy az ukránoknak juttatott katonai adományokat orosz területen lehet-e alkalmazni. A héten több helyszínen és diplomáciai szinten tárgyaltak az országok erről. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg arra kérte a tagállamokat, hogy gondolják újra a meghatározott limiteket egyes fegyvernemek esetében. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát. Sokaknak ez kényes kérdés, mert úgy tartják, hogyha Moszkva bármilyen vonatkozásban beavatkozásnak minősíti a korlátozást, akkor azt hadüzenetként veheti. A balti országok, a lengyelek, a brittek, a kanadaiak, a finnek, a dánok nem kifogásolják a nyugati fegyverek alkalmazását Oroszország területén, s most Macron is hasonlóan nyilatkozott. Azonban a németek, az olaszok, és az amerikaiak is ódzkodtak felhatalmazást adni az ukránoknak, akik folyamatosan kérlelik a nyugatot. Egy biztos, ez tagállami döntés. A belgák élnek is vele, ugyanis a küldeni kívánt F-16-okra már megtiltották, hogy átlépjék, illetve átrepüljék az ukrán-orosz határt. A dánok viszont engedik használni az F-16-aikat orosz területen, ha a „nemzetközi jog engedi”. Aztán jött a hír, hogy a németek és az amerikaiak is engedik használni az átadott fegyvereiket, de korlátozásokkal. Mindketten csak Kharkiv régiójában engedik használni a fegyvereket.

Putyin sem hagyta ezt szó nélkül, és utalt a helyzet eszkalációjára és súlyos következményekre, amennyiben nyugati fegyverek megjelennek orosz területen. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Kijevnek szállított amerikai és más nyugati fegyvereket már most is használják orosz területen lévő célpontok megtámadására. Az orosz elnök sajtótitkára pedig úgy nyilatkozott, hogy Stoltenberg a NATO főtitkára, így a személyes véleményének nem adhatott volna hangot a kérdésben.

A másik vitaalap, hogy csapatokat küldjenek-e a NATO tagállamok Ukrajnába. Na ebben nincs semmilyen álláspont, csak vita, bár a lengyelek nem zárkóznak el csapatküldésektől.

O55