Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

Az ukránok napi kb. 100 összecsapásról számolnak be, ennek kb. 40 %-a Avdiivka környékén történik. Drónokat szednek le, az ukrán légierő pedig orosz parancsnoki állást, és orosz légvédelmi rendszert támadott, és Belgorod régióban is támadásokat hajtanak végre. Jelentéseik szerint Kh, Iszkander és Kalibr rakétákat lőttek le.

Az oroszok támadták Poltava, Csernyihiv, Szumi, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Odessza és Herszon régiókat, bevették Novomihajlovka települést, Csaszov Jar közelében pedig egy kiemelt ukrán erődöt, mely során az ukránok elmenekültek, hátrahagyva a halottakat és a sebesülteket, egy részük pedig letette a fegyvert. Az oroszok katonai felszereléseket foglaltak le.

Harkovban a 245 méteres tv-tornyot találták el, ami kettétörött, megzavarva a tv jelek adását. Az oroszok a torony elleni támadást azzal magyarázták, hogy az ukránok légvédelemmel kapcsolatos kommunikációs és koordinációs felszerelést helyeztek fel rá.

Az oroszok folyamatosan támadják az ukrán energetikai rendszereket, és a vasúti hálózatot is, hogy a nyugati segélyek szállítását akadályozzák.

Mindhárom vonalon (Kelet, Közép, Nyugat) javítottak az oroszok a helyzetükön. Az oroszok szerint az elmúlt héten az ukránok legalább 7000 embert, egy MIG-29-es és egy SZU-25-ös repülőt, 100 járművet, 40 páncélozott járművet, 25 tarackot, 20 elektronikai harc állomást, 25 lőszerraktárat veszítettek. Az oroszok szerint pánik van az ukrán oldalon, de ezt ki is kell használniuk, a lendületet tartaniuk kell, hogy elérjék a céljukat. 

Elítéltek munkája

 Az orosz Büntetésvégrehajtási Intézet helyettes vezetője nyilatkozott újságíróknak, hogy az orosz elítéltek munkatermelékenysége az elmúlt öt évben 31%-al nőtt. Az elítéltek száma bár csökken, számuk jelenleg 19,5 ezer, ők tavaly 6,6 milliárd rubel értékben állítottak elő katonai ruházatot és felszerelést. 

Ukrajna támogatása

 Az Európai Unió újabb 1,5 milliárd eurót támogatást utalt át az ukránoknak. A pénz egy 50 milliárdos elkülönített pénzügyi támogatási csomag újabb részlete.

A litvánok M577-es páncélozott személyszállító járműveket adott át az ukránoknak.

Az ausztrál védelmi miniszter bejelentette, hogy 100 millió dollár támogatást nyújt. Ebből 50 millió dollárt rövid-hatótávolságú légvédelmi rendszerek beszerzésére, 30 millió dollárt drónok gyártására és a fennmaradó összeget pedig katonai felszerelések beszerzésére használhatja fel Ukrajna.

A kanadaiak is támogatják Ukrajnát. 3 millió kanadai dollárt adnak nekik drónok gyártására, és 13 millió dollárt különítenek el nekik tüzérségi lőszerbeszerzésre.

Az amerikai szenátus megszavazta az Ukrajnának szánt új katonai segélycsomagot, az amerikai elnök pedig aláírta. A nyugati sajtó szerint az amerikaiak azért gondolták meg magukat, mert Zelenszkij konkrétan megmondta nekik, hogy ez év március-áprilisig bírják támogatás nélkül.

Az USA NATO nagykövete felszólította Európát, hogy továbbra is támogassa az ukránokat, viszont míg az angolok ismét küldenek nagy hatótávolságú cirkálórakétákat, addig a német kancellár továbbra is nemet mond a Taurus átadására. De nemcsak ő, hanem a spanyolok és a görögök is megtagadták a Patriot rendszerük átadását Ukrajnának. 

Az újabb amerikai támogatás megosztja a feleket. Az ukránok örülnek, de a szakértők óvatosabbak. Az oroszoknál dübörög a gyártás, és a régi katonai eszközöket alakítják át sokkal ütőképesebbé, és a szankciók ellenére vannak országok, akik támogatják, pl. Irán, Észak-Korea. Az oroszok fejlesztenek is, így a hagyományos módszerekkel nehezebb elhárítani, leszedni ezen fegyvereket, bombákat. Az F-16-osok se fogják eldönteni a háborút, főleg, ha meg se érkeznek; az ígért számok csak ígéretek még. A Patriot légvédelmi rendszereiket se szívesen ajánlják fel az országok, vagy cserébe kompenzációt akarnak. Van olyan álláspont, hogy az ukránok jobban meg tudnák magukat védeni, ha az oroszokat támadnák Oroszországban, de ezt még az amerikaiak is elutasítják, legalábbis hivatalosan, hiszen az további eszkalációhoz vezetne, ettől függetlenül titokban ATACMS rakétákat küldtek Ukrajnának, mely hatótávolsága a 300 km-t is eléri. 

Orosz reakció az ukrán támogatás hírére

Az oroszok nem örülnek az amerikai támogatásnak, és próbálják elodázni a jelentőségét, így többnyire nyugodt megszólalások vannak, de vannak olyanok is, akik nem rejtik véka alá a véleményüket.  Putyin szerint az újabb amerikai segély nem fogja befolyásolni a jelenlegi harcok menetét. Az oroszok szerint az amerikaiaknak Ukrajna kudarc lesz, olyan kudarc, mint Vietnám vagy Afganisztán volt. Egy orosz ENSZ képviselő drasztikusan fogalmazott: Ukrajna "egy kicsit tovább fog működni, több pénzt tesznek zsebre, több fegyvert lopnak el, és ukránok tízezrei mennek a húsdarálóba". Egy tv műsorban Amerikát „pénzügyi terroristának” titulálták.

Moszkva jelezte, hogy fokozni fogja a támadásokat az Ukrajnában tárolt és gyártott nyugati fegyverek ellen. Francia és német hadiipari vállalatok már megkezdték az Ukrajnában történő fegyver, lőszer és hadiipari felszerelések gyártásának előkészületeit.

Új ukrán mozgósítási törvény 

Zelenszkij aláírta azt az új jogszabályt miszerint minden 18 és 60 év közötti ukrán férfinek regisztrálnia kell az ukrán haderőnél, a regisztrációs dokumentumokat pedig maguknál kell tartaniuk. Ezt a külföldön élőknek is meg kell tenniük, mert regisztrációs dokumentumok nélkül felfüggesztik a részükre járó konzuli szolgáltatásokat. Zelenszkij és az ukrán külügyminiszter is elmondta, hogy sok ukrán hadköteles korú férfi külföldön él, vagy oda menekült, nem törődik Ukrajnával, azonban szolgáltatásokat vár el az országtól. Ez nem lehetséges a továbbiakban. Becslések szerint kb. 4,9 millió ukrán menekült el a háború elöl, ennek persze nagy része nő és gyerek. Ukrajnának legalább 500.000 új katonára lenne szüksége. A törvény egyébként felháborodást váltott ki Ukrajnában is, mert nem rendelkezik a háborúban szolgálók leszereléséről, vagyis arról, hogy mennyi ideig kell szolgálniuk a háborúban. Volt olyan javaslat, hogy maximum 3 év, de végül is kivették a törvényből. Viszont az önkénteseknek különböző juttatásokat adnak.

Az új törvény május 18-án lép hatályba.