Ukrajna-Oroszország háború heti összefoglaló 25 július 14-20

Eredmények- Veszteségek a két oldalon

Nagyon nehéz megerősíteni a két fél által állítottakat, mind az eredmények, mind a veszteségek tekintetében. Alább olvashatók az általuk közzé tett főbb történések, harci cselekmények.

A harcok folytatódtak. Az ukránok rengeteg drónt küldtek az oroszokra. Orosz jelentések szerint egy hét alatt 1300 ukrán drónt szedtek le. Orosz területen is bevetettek drónokat.

Az oroszok ismét támadásokat vezettek Ukrajna szerte és erősítették a pozíciójukat minden harccsoportjuknál. Geraszimov, a hadseregparancsnok ellenőrzést hajtott végre a műveletei területen, és a különböző szintű parancsnokok jelentést tettek neki az előretolt harcállásponton. Az oroszok lőszerraktárat, katonai repülőteret, radarállomást, dróntárolókat, illetve külföldi zsoldosok ideiglenes bevetési pontjait támadták. Bevetettek Iskander rakétát és FAB-1500 bombát is.  Újabb településeket vontak ellenőrzésük alá Donyeckben, Zaporizzsijában, Harkivban. Az oroszok elfoglalták Petrovka települést Donyeckben, ami azért volt jelentős, mert kettévágták a Dzerzsinszknél állomásozó ukrán csapatokat, amivel, két tűzzónát hoztak létre, egyben az ukránok bekeríthetővé váltak. A legújabb hírek szerint a donyecki Konstantinovkát is körbevették az oroszok.

Új ’videójáték’ a fronton

Az ukránok tavasszal vezettek be egy pontrendszert a fronton, amit videójátékok inspiráltak. A célja az volt, hogy növeljék a katonai hatékonyságot és a motivációt az ukrán katonák között. A program neve: „Army of Drones bonus”, ami pontokkal jutalmazza azokat a katonákat, akik olyan videókat töltenek fel a rendszerbe, amelyek bizonyítják, hogy drónjaikkal orosz célpontokat találtak el. A program, amit „Amazon for war” (háborús Amazonnak) is neveznek, különböző célpontokért, különböző pontokat ad, pl. 40 pont jár egy tank megsemmisítéséért, 6 pont egy orosz katona megöléséért. A pontokért, ha összegyűlik, jutalmat kapnak a katonák, illetve az egységek és pl. becserélhetik új felszerelésre, amit az ún. „Brave-1 Market”-en (ez egyfajta online piactér) tudnak kinézni és beszerezni. A piacon több, mint 1600 cikk található, amiből válogathatnak. Pár hónap után a tapasztalatok már megvannak. Vannak, akik belelkesedtek az új lehetőségtől, és voltak olyan egységek, hogy olyan sok pontot gyűjtöttek össze, hogy a drónszállításokon módosítani kellett, hogy a pontgyűjtők megkapják a „nyert” drónokat. De mások nem olyan lelkesek, szerintük a motiváción ez nem változtat, és szerintük az egységek folyamatosan videóznak, és túl sok időt töltenek azzal, hogy megpróbálják elkönyvelni a találatokat, vagy éppen szándékosan megtámadnak egy már harcképtelenné tett orosz járművet, hogy több pontot szerezzenek.

A rendszer üzemeltetői folyamatosan elemzik a bejött adatokat, és szükség esetén változtatnak a pontrendszeren, és, ha tudnak motiválni, akkor elég eredményesen tud működni ez a rendszer.

Ukrajna támogatása

A múlt héten még terv volt, a héten már döntés: az amerikaiak a NATO-nak adnak el fegyvereket, amivel azok az ukránokat fogják segíteni. Viszont ez a költség a GDP 5 %-ba bele fog tartozni.

Az Unió elfogadta a 18. szankciós csomagját az oroszok ellen. A csomag célja az orosz olajbevételek csökkentése és a pénzügyi szektorának gyengítése, így pl. csökkentette a nyersolaj hordónkénti árplafonját; újabb árnyékhajókat tettek listára; importtilalmat vezet be olyan orosz nyersolajból készített finomított kőolajtermékre, ami harmadik országból érkezik; megtiltja az Északi Áramlat használatát; szankcionál olyan harmadik országbeli vállalkozásokat, pénzügyi és hitelintézeteket, amik támogatják az oroszokat mind pénzügyi, mind katonai területen (pl. beszállít)

Béketárgyalások

 Trump még mindig dühös Putyinra, és bejelentette, hogy egyoldalúan 100 %-os vámokat fog kivetni Oroszországra (és azokra, akik energiaforrásokat vesznek tőlük), ha 50 napon belül nem születik békemegállapodás. Viszont azt is mondta, hogy csalódott Putyinban, de „még nem végzett vele”. Putyin sajtótitkára, Peszkov úgy nyilatkozott Trump bejelentéseire, hogy ”komolyan veszik” és elemezni fogják azokat. Azt is monda, hogy ez azt bizonyítja, hogy Kijev nem akarja a békét. Újból elmondta, hogy várják a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulójának időpontját Kijevtől, de nem kaptak még választ tőlük. Lavrov orosz külügyminiszter is hasonlókat állított, de azt is mondta, hogy a NATO és az Európai Unió „tisztességtelen nyomást” gyakorol Trumpra, és csak a konfliktus folytatódását akarják. A szankciókról azt mondta, hogy már egy csomó szankciót kivetettek rájuk, ezzel is megbirkóznak. Illetve állította, hogy az európai vezetők megtiltották a kijevi rezsimnek, hogy tárgyaljon Oroszországgal.

Orosz katonai szakérő szerint a NATO-n keresztül történő fegyverszállítások Ukrajnába nem fognak azonnali változásokhoz vezetni a csatatéren, hiszen valójában hosszú folyamat mire a fegyverek, lőszerek Ukrajnába érnek. Az 50-napos döntésnek, ami valójában szeptemberig elhalasztja az ukrán kérdés megvitatását, az oka prózai: nyári szünet kezdődik, és az aktív politikai élet szeptemberben folytatódik. De a szakértő szerint Trumpnak nem érdeke, hogy megszakítsa a tárgyalási folyamatot az oroszokkal, Putyinnal, mivel fontos neki, hogy a „béketeremtő” státusza megmaradjon. Viszont sokan állítják azt is, hogy ez az 50 nap valójában az oroszoknak kedvez.

Észak-Korea viszont már bejelentette, hogy feltétel nélkül támogatja Oroszországot.

O55